Faludy György nevét szinte mindenki ismeri hazánkban, főleg az irodalomszeretők. Szeptember 1-jén lesz 16 éve annak, hogy matuzsálem korúként, 96 évesen eltávozott a földi valóból, majd három héttel később, 22-én lesz 112 esztendeje annak, hogy Budapesten megláthatta a napvilágot. A Ne uszítsatok levelezésre! című kötettel emlékezünk rá.
Faludy György a második világháború idején, majd 1956 után újból, immár másodszor is emigrált, és a rendszerváltás után haza tért. A két világháború között szinte berobbant az irodalomba a Villon átköltéseivel. Talán a Pokolbéli víg napjaim című világhírű önéletrajzi műve és a költészete tartja fenn még sokáig a nevét.
Az alábbiakban egy 603 oldalas komoly vállalkozásról szeretnék hírt adni: a Ne uszítsatok levelezésre! című monumentális kötet válogatott levelezéseit tartalmazza.
Levelekről és levelezésről nem túl gyakran szoktak szólni, ám nem mehetünk el e szép kiállítású és tartalmilag jelentős kötet mellett. Nemcsak azért, mert Csiszár Gábor irodalomtörténész hatalmas munkát fejtett ki, hanem mert rendkívül érdekesek ezek a kötetbe rendezett levelek, amelyek azt bizonyítják, hogy értő kezek válogatták össze a jelentős írói hagyatékból. Természetesen ezek révén Faludyról teljesebb képet kaphatunk, ám a kortársairól - akikkel jó vagy rossz kapcsolatban állt - is hasznos ismeretekre tehetünk szert. Faludy értékítélete is kirajzolódik a levelezésből, hiszen – mint ismeretes róla – nem tett lakatot a szájára.
Persze, ízlés kérdése, hogy ki szeret leveleket olvasni (?), de kissé hiszek abban, hogy aki életrajzolvasó és kedveli a monográfiákat, biográfiákat – azok között akad, aki komolyabb levelezési gyűjteményeket is kézbe vesz. Olyanokat, mint például ezt a – mérete miatt – nem könnyen kézben tartható, igen vaskos kötetet. Még ha nem is vagyunk ezrével, akik önként és dalolva megküzdünk az ilyen gyűjteményekkel, de azért reményeim szerint rajtam kívül is akad jó pár hozzám hasonló érdeklődő olvasó...
Csiszár Gábor jelentős munkáját fémjelzi a kötetben található 130 oldalas jegyzetapparátus, amelyben minden egyes levélben szereplő személyről és utalásról – a könnyebb értelmezhetőség kedvéért – magyarázó szöveget olvashatunk. Arról is szólnunk kell, hogy két évvel ezelőtt az ifjú irodalmárnak a kolozsvári Komp Press kiadónál jelent meg a költőről egy jelentős monográfiája.
A levelezés-gyűjtemény nem szimpla üdvözlések, alkalmi köszöntések és válaszreakciók tárháza, hanem útleírások, olvasmányélményeiről és új műveiről való beszámolók, valamint eszmefuttatások: közéletről, magánéleti eseményekről, barátokról, ellenségekről, az élet értelméről, vagyis mind arról, ami Faludyt Faludyvá tette és körül vette, ami meghatározta emberileg és művészileg, s mindazt, amiket ő határozott meg. Nagy olvasmányélményt jelent ez a könyv, pedig néha nem könnyű munka sorról-sorra végig menni a leveleken. De megéri időt, energiát fektetni egy különleges ember és életút egy-egy epizódjának a megismerésébe.
Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész