A Demography of Europe évente megújuló statisztikai összefoglaló, ami az Európai Unió demográfiai folyamatait mutatja be, részletesen elemezve a teljes lakosságszám alakulását, változását, így a társadalom elöregedésének mértékét is. A forrás kitér a termékenységi mutatók csökkenésére, a kitolódó élettartamra, valamint a migráció népességnövelő szerepére a tagállamokban. Az adatok rávilágítanak a házasságkötési szokások változásaira és a házasságon kívüli születések arányának növekedésére is. A dokumentum külön fejezetben foglalkozik a többlethalálozással, különösen a világjárvány és a klímaváltozással összefüggő, szélsőséges időjárás hatásait vizsgálva. Összességében a szöveg átfogó képet nyújt az európai társadalmi sokszínűségről és a jövőbeli népesedési kilátásokról.
Az európai népesség egyik legmeghatározóbb folyamata az elöregedés, ami a források szerint több tényezőre, például a javuló életkörülményekre és egészségügyi ellátásra vezethető vissza, de kétségkívül összefüggésben van a gyerekvállalások számának csökkenésével, az individualista életmód terjedésével. Az EU-ban a 65 éves vagy annál idősebbek aránya a 2004-es 16%-ról 2024-re 22%-ra emelkedett. Ezzel együtt a 80 éves vagy annál idősebbek aránya is jelentősen nőtt: míg 2004-ben a lakosság 3,8%-át tették ki, 2024-re ez az arány 6,1%-ra emelkedett. A legmagasabb növekedést ebben a korcsoportban Görögországban, Lettországban és Portugáliában mérték. A lakosság elöregedését jól mutatja a medián életkor változása is, amely az EU-ban a 2004-es 39,3 évről 2024-re 44,7 évre emelkedett. A legmagasabb medián életkort Olaszországban (48,7 év), Bulgáriában és Portugáliában (47,1 év) regisztrálták.
A javuló életkörülményeknek, a jobb, tudatosítóbb-érzékenyítobb oktatásnak és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az európaiak tehát egyre tovább élnek. 2023-ban az EU-ban a születéskor várható élettartam értéke átlagosan 81,4 év volt. A legmagasabb várható élettartamot Spanyolországban (84,0 év) és Olaszországban (83,5 év) mérték. Szintén elmondható, hogy a nők továbbra is tovább élnek, mint a férfiak: 2023-ban a nők várható élettartama 84,0 év, míg a férfiaké 78,7 év volt. A legnagyobb különbséget Lettországban tapasztalták, ahol a nők átlagosan 10,1 évvel élnek tovább a férfiaknál – itt nyilvánvalóan a férfiak önpusztító életmódja jelentősen meghatározó. Az is sokféle összefüggést nyithat meg, hogy 2023-ban a nyers halálozási arány (1000 főre jutó halálozások száma) 10,8 volt az EU-ban. A legmagasabb arányokat Bulgáriában (15,7), Lettországban (14,9) és Magyarországon (13,7) rögzítették.
A vizsgálati adatok mindezek mellett az idősebb korban történő gyermekvállalás és a házasságkötési szokások változását is tükrözik. Az EU-ban a 40 éves vagy annál idősebb anyák által szült gyermekek aránya több mint kétszeresére nőtt: a 2003-as 2,6%-ról 2023-ra 6,1%-ra. Írországban, Spanyolországban és Görögországban ez az arány eléri a 11%-ot is. Szintén érdekes, hogy a nők és a férfiak is egyre idősebb korban kötik meg első házasságukat. 2023-ban a nők esetében Spanyolországban (36,9 év), a férfiaknál pedig Svédországban (37,0 év) volt a legmagasabb az első házasságkötés átlagos életkora. Szintén érdekes, és kissé meg is lepi az érdeklődőt, hogy 2023-ban az EU-ban a nyers válási arány 1,6 volt 1000 főre vetítve, ami némi visszaesést mutat a korábbi évek csúcsértékeihez képest.
Összefoglalva az anyagot elmondható: a vizsgálat egyértelműen rávilágít arra, hogy az 50 év feletti korosztály szerepe és létszáma egyre meghatározóbbá válik az európai társadalomban, miközben az életmódbeli és egészségügyi javulás hosszabb és egészségesebb élettartamot tesz lehetővé a közösség tagjai számára – innentől már „csak” az a feladat, hogy ezt a hosszabb életidőt minőségi módon és aktívan tudják megélni. Ehhez nemcsak önmaguknak, hanem a társadalomnak is sok lehetőséget kell találnia és teremtenie, mind a kikapcsolódás, mind az edukáció területén.
Szerző: Dr. Jászberényi József
