Március 3-án a hallás világnapja ráirányítja figyelmünket arra, milyen fontos szerepet töltenek be érzékszerveink jóllétünk fenntartásában. Időskorban különösen értékessé válhat minden olyan tevékenység, amely egyszerre aktiválja a testet és az érzékelést. A zenével és ritmussal kísért mozgásprogramok ilyen komplex hatást fejthetnek ki.

 

A mozgás és az idegrendszeri aktiváció kapcsolata

 

A fizikai aktivitás nemcsak az izmokat dolgoztatja meg, hanem az idegrendszer működésére is kedvezően hat. A hangokra vagy ritmusra végzett gyakorlatok fejlesztik a koordinációt, a figyelmet és a reakciókészséget. Kutatások szerint a mozgás és a zenei inger együttes alkalmazása segítheti a szenzomotoros integrációt és a kognitív működést idősebb korban is (Thaut és mtsai, 2015). A zene és a mozgás tehát együtt segíthet abban, hogy jobban érezzük a testünk működését, biztosabban lépjünk, és könnyebben alkalmazkodjunk a környezetünkhöz.

 

Táncos foglalkozások – sokoldalú fejlesztés élményen keresztül

 

Ezért is rejtenek magukban annyi lehetőséget a táncos mozgásformák, mint például a Szeniorörömtánc vagy a Zumba Gold, illetve bármely táncos vagy zenére végzett óratípus. Ezek a foglalkozások nemcsak az egyensúlyt, a memóriát és a mozgáskoordinációt támogatják, hanem jelentős szerepet játszanak a zenei hallás és a ritmusérzékelés fejlődésében is. A zenére végzett lépések, irányváltások és ismétlődő mozgássorok segítik a hangok, tempóváltások és ritmusképletek tudatosabb észlelését. A koreográfiák tanulása közben a figyelem és a szenzomotoros összhang is fejlődik, miközben a zene érzelmi töltete motiváló erőként működik. Személyes tapasztalataim alapján is jól látható, hogy a rendszeresen érkező résztvevők nemcsak fizikailag fejlődnek, hanem zenei érzékenységük is finomodik: magabiztosabban követik a ritmust, gyorsabban reagálnak a hangjelzésekre, és egyre felszabadultabban vesznek részt a közös mozgásban.

 

Zene, mint érzelmi és közösségi erőforrás

 

A zene képes emlékeket felidézni, és pozitív érzelmi válaszokat kiváltani, ami megkönnyítheti az aktivitásba való bekapcsolódást. Egy áttekintő tanulmány szerint a zenealapú mozgásprogramok növelhetik az idősek fizikai aktivitásban való részvételét, és segíthetik a hosszabb távú aktivitás fenntartását (Clark és mtsai, 2012). A közösen végzett ritmusgyakorlatok vagy táncos elemek erősítik az összetartozás érzését, ami hozzájárulhat az életminőség javulásához is.

 

Hallásmegőrzés és prevenció

 

Az érzékszervi élmények tudatos bevonása mellett fontos figyelmet fordítani a hallás állapotára is. Ha valaki tartós fülzúgást, beszédértési nehézséget vagy a hangerő fokozatos emelésének igényét tapasztalja, érdemes hallásvizsgálaton részt venni. A korai felismerés és a megfelelő szakember – például fül-orr-gégész szakorvos vagy audiológus – felkeresése segíthet abban, hogy a mindennapi aktivitás és a közösségi részvétel hosszútávon is megőrizhető legyen. A megfelelő hallás azért is fontos a mozgás során, mert segíti az instrukciók pontos megértését, ami hozzájárul a mozdulatsorok biztonságos és sikeres végrehajtásához.

 

A rendszeresség és az élményszerűség jelentősége

 

A fokozatosan felépített, rendszeres mozgásprogramok támogatják a szervezet alkalmazkodását. Ha az aktivitás élménnyel társul – például zenével, ritmus gyakorlatokkal vagy tánclépésekkel –, könnyebbé válik a részvétel és a kitartás. A rendszeres fizikai aktivitás időskorban összefüggést mutat a jobb mentális állapottal és a depressziós tünetek alacsonyabb előfordulásával (Stubbs és mtsai, 2018).

 

Ne féljünk tehát a zenés, ritmusos mozgásformáktól: ezek tanulhatók, fejleszthetők, és mindenki megtalálhatja bennük a saját tempóját. Ha örömmel mozgunk, a fejlődés is könnyebben érkezik. Maradjunk mozgásban, maradjunk ritmusban!

 

Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó támogató szakértője

 

Felhasznált irodalom:

Thaut, M. H., McIntosh, G. C., Hoemberg, V. (2015):

Neurobiological foundations of neurologic music therapy: rhythmic entrainment and the motor system.

Frontiers in Psychology.

Clark, I. N., Taylor, N. F., Baker, F. A. (2012):

Music interventions and physical activity in older adults: a systematic review.

Journal of Rehabilitation Medicine.

Stubbs, B., Vancampfort, D., Smith, L., Rosenbaum, S., Schuch, F., Firth, J. (2018):

Physical activity and mental health.

The Lancet Psychiatry.