Az utóbbi években egyre több magányos időssel történik, hogy mesterséges intelligenciával – például AI-chatbotokkal – kezd beszélgetni. Legyenek özvegyek, vagy kapcsolatban élők, de figyelmet kevéssé kapók, ezek a programok mindig elérhetők, kedvesek, és úgy tűnik, figyelnek ránk. De vajon valódi társaságról van szó, vagy csak egy csalóka illúzióról?

Időskorban gyakori jelenség, hogy kapcsolati hálónk szűkül: a gyerekek elköltöznek, a barátok elfoglalttá válnak vagy elhunynak, a mindennapi beszélgetések ritkulnak. Ilyenkor csábító lehet egy „partner”, aki mindig türelmesen hallgat, nem kritizál, és nem fárad el. Egy AI-chatbot látszólag pont ilyen: mindig kedves, sosem unja meg a hallgatást.

A valóság azonban más. Bármennyire is intelligens, egy AI sosem érez igazán. Nem tud együttérezni egy veszteség, nem örül az unoka rajzának, és nem reagál valódi emberi hangulatra. Csak előre betanított válaszokból dolgozik, amelyek azt próbálják tükrözni, amit a legtöbb ember „helyesnek” gondol. Jeffrey Hall, a Kansas Egyetem kutatója így írta: „A chatbot olyan, mint egy barátságízű, de tápanyagmentes turmix – látszólag kapcsolat, de hiányzik belőle a valódi tartalom.”

Rövid távon az AI csökkentheti a magányt. Hosszabb távon azonban veszélyes lehet: ha úgy érezzük, van már megértő „társunk”, kevésbé keresünk valódi emberi kapcsolatokat, ami fokozza az elszigetelődést. A Harvard Egyetem 2024-es kutatása szerint az AI-chatbotok átmenetileg enyhítik a magányt, de hosszú távon sokan még elszigeteltebbnek érezték magukat, mert elhanyagolták élő kapcsolataikat.

2025-ös tanulmányok azt is kimutatták, hogy sok felhasználó érzelmileg kötődik az AI-hoz, és elvárásai az emberi kapcsolatokban is változnak: mindig kedves, türelmes partnerre számítanak, akárcsak a gépnél. Ez konfliktusokhoz vezethet a valós életben. Ráadásul az AI-val megosztott személyes adatok gyakran céges adatbázisokban végzik, ami adatvédelmi kockázatot jelent.

Dmytro Klochko, a Replika egyik alapítója 2025 júniusában így fogalmazott: „Olyan gépet szerettünk volna létrehozni, amelyben egy lélek is otthon érezheti magát.” Szép gondolat – de épp ez a veszély: sokan tényleg úgy érzik, a program valódi társ. Pedig a gép nem tud szeretni, nem tud nevetni, és nem tud együttérezni.

Az AI lehet átmeneti eszköz, de nem helyettesítheti a valódi emberi kapcsolatot. A figyelem, az érintés, az ölelés, a közös nevetés – ezek mind emberi élmények. Egy rövid, személyes beszélgetés többet ér, mint órák a chatbotokkal. Ha magányosnak érzed magad, keresd a valódi kapcsolatot: családtagokkal, barátokkal, közösségekben, klubokban, tanulócsoportokban.

A gépek nem ítélkeznek – de nem is szeretnek. A valódi figyelem és törődés mindig emberektől érkezik.

 

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Az idősebb kor nem a visszavonulásról, hanem az új élményekről is szólhat. Számos példát találunk olyan idősekre, akik kreativitásukkal, aktivitásukkal és közösségi szerepvállalásukkal inspirálnak másokat.

Kertészkedés – a természet gyógyító ereje
Sári néni 72 évesen kezdett el kertészkedni a panelház erkélyén. Naponta gondozza a virágokat és a fűszernövényeket, és közben találkozóhelye lett a szomszédoknak is. A kertészkedés nemcsak friss levegőt és mozgást ad, hanem örömet és sikerélményt is, amikor a magokból élet fakad.

Festés – a színek és formák világa
József bácsi 68 évesen kezdett el festeni, miután nyugdíjba vonult. A helyi művészeti klubban kiállításokra is jár, és alkotásaival kortársainak és fiatalabb generációknak egyaránt inspirációt nyújt. A festés segít kifejezni érzelmeket, fejleszti a koncentrációt, és élénkíti az elmét.

Önkéntesség – mások életének színesebbé tétele
Erzsi néni évek óta önkéntesként segít egy időseknek szóló közösségi házban. Olvas fel, beszélget, szervez programokat. Az önkéntesség nemcsak a rászorulókat támogatja, hanem a segítőt is boldoggá teszi, hiszen a közösség részesévé válik és értelmes feladatot talál.

Utazások – felfedezés és kaland
László bácsi minden nyarat utazással tölt: kis csoportokkal járja be Magyarország és Európa rejtett kincseit. Az utazás nemcsak új helyeket, hanem új embereket, kultúrákat is megismertet, és folyamatosan aktívan tartja az elmét és a testet.

Ezek a rövid portrék azt bizonyítják, hogy az időskor nem korlát, hanem lehetőség: a kertészkedés, a festés, az önkéntesség vagy az utazás mind-mind új élményeket, örömet és közösséget hozhat a mindennapokba. Az életöröm nem életkor kérdése, hanem választás.

Néhány követendő példa a híres emberek világából:

• Sir David Attenborough – utazás, természetfelfedezés
  A legendás természettudós életét a világ felfedezésének szentelte, a természet iránti szenvedélye inspiráló minden korosztálynak, különösen időseknek, akik szeretnek új helyeket és élményeket felfedezni.

• Queen Elizabeth II – kertészkedés
  A királynő egész életében nagy szeretettel gondozta a palotakerteket, és mindig hangsúlyozta a kertészkedés nyugtató és örömteli hatását, ami nagyszerű példa a kertészkedős részhez.

• Jane Fonda – önkéntesség, aktív közösségi élet
  Az Oscar-díjas színésznő évtizedek óta aktív közéleti és jótékonysági munkában vesz részt, kampányol környezetvédelemért és társadalmi ügyekért, így az önkéntesség és közösségi szerepvállalás példája lehet az időseknek.

Ha egy közeli, mégis izgalmas és varázslatos úti célt keresünk, amely autóval, vonattal vagy busszal is kényelmesen elérhető, Ausztria fővárosa, Bécs kétségtelenül az egyik legjobb választás. Magyarországról alig két óra alatt eljuthatunk ebbe a pezsgő kulturális és történelmi városba, amely számtalan élményt kínál nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály számára is.

Bécsben járva kihagyhatatlan a Stephansdom, azaz a Szent István-székesegyház, amely a város egyik legismertebb jelképe. A Hofburg-palota nemcsak a Habsburgok fényűző történelmét idézi fel, hanem olyan lenyűgöző intézményeknek is otthont ad, mint a Sisi Múzeum vagy az Osztrák Nemzeti Könyvtár, melynek díszterme 80 méter hosszú és 30 méter magas, és valódi építészeti remekmű.

A képzőművészet szerelmeseinek igazi kincsesbánya lehet a Kunsthistorisches Museum, illetve az Albertina, ahol világhírű mesterek alkotásaiban gyönyörködhetünk.

Bécs azonban nemcsak klasszikus műemlékeivel hódít, hanem modern, sokszor meghökkentő művészeti alkotásaival is. A Kegelgassén található Hundertwasser-ház – Friedensreich Hundertwasser (1928–2000) tervezése nyomán – a nyolcvanas évek elején épült. Színes homlokzata, hullámos formái és természetközeli megoldásai teljesen eltérnek a hagyományos bécsi építészettől, és az avantgárd jegyeit hordozzák. Közvetlen szomszédságában található a Hundertwasser Village, egy különleges művészeti bevásárlóközpont, ahol nemcsak az építészeti részleteket csodálhatjuk meg, hanem emléktárgyakat is vásárolhatunk – többek között olyanokat, amelyek Gustav Klimt, Bécs híres festője előtt tisztelegnek.

A Mariahilfer Strasse, amely már a nyolcvanas évek óta a „nyugat kapuja” volt a magyarok szemében, ma is Bécs egyik legismertebb bevásárlóutcája. A Westbahnhoftól induló, hosszú sétálóutca tele van üzletekkel, butikokkal és hangulatos kávézókkal. Egy kellemes séta során belemerülhetünk Bécs nyüzsgő hétköznapjaiba, megkóstolhatunk egy eredeti Sacher-tortát, elmajszolhatunk egy Mozart-golyót, vagy éppen kényelmesen válogathatunk a legújabb divat szerint kínált ruhák között.

Bécs közelsége lehetővé teszi, hogy akár egynapos kirándulásként is meglátogassuk. Autóval az M1-es autópályán egyszerűen megközelíthető, de a vasúti és autóbuszos közlekedés is rendkívül kényelmes, hiszen Budapest és Bécs között naponta több járat is közlekedik. A város kiváló tömegközlekedési hálózata villamosokkal, metróval és légkondicionált autóbuszokkal is könnyedén elérhetővé teszi a nevezetességeket – a megállókban pedig jól olvashatóan jelzik a járatok érkezési idejét.

Ha ön is szereti a kultúrát, a történelmet, a vásárlást, vagy csak egy kellemes sétára vágyik egy izgalmas, változatos, mégis rendezett és barátságos európai fővárosban, akkor Bécs tökéletes úti cél. Készítsen elő egy kényelmes sétacipőt, öltözzön rétegesen, és induljon el egy felejthetetlen kalandra!

 

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Az okoseszközök – mint az okostelefonok, táblagépek és laptopok – rengeteg lehetőséget kínálnak az információszerzésre, a kapcsolattartásra és a szórakozásra. Az idősebb generációk számára azonban ezeknek az eszközöknek a használata olykor kihívást jelenthet. Az alábbi tippek segíthetnek abban, hogy a nagyszülők könnyebben elsajátítsák az okoseszközök használatát, és magabiztosan élvezhessék azok előnyeit.

1. Kezdjük az alapoktól

Az első lépés az alapok megismerése. Fontos, hogy a nagyszülők tisztában legyenek az eszköz részeivel – például a bekapcsológomb, hangerőszabályzó, főmenü és alkalmazások használatával. Érdemes megmutatni, hogyan kapcsolják be és ki az eszközt, hogyan lépjenek be a különböző alkalmazásokba, és miként tudnak biztonságosan navigálni a menükben.

---

2. Gyakorlás és ismétlés

A siker kulcsa a gyakorlás. A rendszeres használat segít abban, hogy a mozdulatok és funkciók rutinná váljanak. Érdemes minden nap egy kicsit foglalkozni a készülékkel – akár csak néhány percet –, hiszen a megszokás révén egyre magabiztosabbak lesznek az eszköz kezelésében.

---

3. Online oktatóanyagok és videók

Az internet tele van hasznos oktatóanyagokkal, videókkal és útmutatókkal. Ma már kifejezetten idősebb korosztály számára készült, könnyen követhető, lépésről lépésre bemutatott oktatóvideók is elérhetők. Ezek előnye, hogy bármikor megállíthatók, visszatekerhetők és újranézhetők, így a tanulás saját tempóban történhet.

---

4. Család és barátok segítsége

A tanulás során a legnagyobb segítséget gyakran a család és a barátok jelentik. Egy türelmes unoka vagy barát aranyat ér: ha a nagyszülő elakad, bátran kérdezhet, és lépésről lépésre tanulhatja meg az új ismereteket. A közös tanulás ráadásul remek alkalom a generációk közötti kapcsolatok erősítésére is.

---

5. Oktatási programok és klubok

Egyre több helyen szerveznek idősek számára okoseszköz-használati tanfolyamokat és klubokat. Ezek az alkalmak nemcsak a tanulást könnyítik meg, hanem közösségi élményt is adnak. A csoportos tanulás motiváló, hiszen másokkal együtt, egymást segítve sokkal gyorsabban fejlődhetnek a résztvevők.

---

6. Alkalmazások és funkciók felfedezése

Ha az alapok már mennek, jöhet a felfedezés! Mutassunk hasznos és szórakoztató alkalmazásokat: közösségi médiát, videóhívásokat, játékokat, híroldalakat vagy épp egészségügyi applikációkat. Segítsünk a letöltésben és a beállításokban, hogy a nagyszülők önállóan is bátran használhassák az új funkciókat.

---

7. Türelem és pozitív megerősítés

A tanulás időt igényel – és ez így van rendjén. Minden kis siker megér egy dicséretet. Fontos, hogy biztassuk a nagyszülőket: minden egyes megtanult funkcióval egyre magabiztosabbak lesznek. A pozitív visszajelzés motiválja őket, és segít abban, hogy örömmel, kíváncsian fedezzék fel a digitális világot.

Az életkor előrehaladtával a mindennapi stressz és szorongás is más formában jelentkezhet. Bár a fiatalabb évekkel ellentétben a munkahelyi nyomás és a karrier kihívásai csökkenhetnek, az idősebb korban számos más tényező okozhat feszültséget. Egészségügyi problémák, anyagi kérdések, családi változások, a társas kapcsolatok szűkülése vagy akár a mindennapi technológiai kihívások mind fokozhatják a szorongást és a stresszt.

A stressz fiziológiai és lelki hatásai is komolyak lehetnek. Gyors szívverés, izomfeszültség, alvászavarok, étvágytalanság, ingerlékenység vagy koncentrációs nehézségek mind a túlzott stressz jelei. Ha ezek hosszú távon fennállnak, az negatívan befolyásolhatja az immunrendszert, a vérnyomást és az általános közérzetet. Éppen ezért fontos, hogy az idősebbek is tudatosan kezeljék a stresszt, és keressenek módszereket a szorongás csökkentésére.

Az első lépés a stressz okainak felismerése és tudatosítása. Érdemes naplót vezetni a feszültséget okozó helyzetekről, érzésekről, és megfigyelni, mely tevékenységek, személyek vagy gondolatok idézik elő a szorongást. Ez segít a problémák megértésében, és könnyebbé teszi a hatékony megoldások keresését.

A mindennapi rutin kialakítása szintén nagy segítség. Rendszeres alvás, kiegyensúlyozott étkezés, testmozgás és elegendő pihenés jelentősen csökkenti a stressz szintjét. A könnyű séták, torna vagy akár a kertészkedés nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is erősíti, és segít a feszültség levezetésében.

A relaxációs és szorongáscsökkentő technikák – mint a légzőgyakorlatok, meditáció, könnyű jóga vagy nyugtató zenehallgatás – szintén hatékonyak. Ezek segítenek megnyugtatni az elmét, javítják a koncentrációt és csökkentik a fizikai feszültséget.

A szociális kapcsolatok ápolása is kulcsfontosságú. Barátokkal, családdal való beszélgetés, közös programok vagy akár telefonhívások mind erősítik az érzelmi biztonságot, és mérséklik a magányból fakadó szorongást. Az unokákkal való időtöltés például nemcsak örömforrás, hanem stresszoldó tevékenység is lehet.

Végül, ha a szorongás vagy stressz tartósan fennáll, érdemes szakember segítségét kérni. Pszichológus, családterapeuta vagy orvos segíthet az okok feltárásában és a személyre szabott megoldások kialakításában.

Összességében a stressz és szorongás az élet természetes része, de tudatosan kezelve és a megfelelő módszereket alkalmazva jelentősen javítható a lelki és testi jólét. Az apró, mindennapi lépések – rendszeres mozgás, relaxáció, szociális kapcsolatok – hosszú távon erősítik a mentális egészséget, és segítenek békésebb, kiegyensúlyozottabb életet élni.

A világjárás ma már könnyű, de ritkán adódik olyan alkalom, amikor valóban életre szóló művészeti élményt élhetünk át. 2025 tavaszán azonban Róma szívében egy ilyen pillanat vár ránk: a „Caravaggio 2025 – Radiant in the Darkness” című kiállítás, amely március 7. és július 6. között látogatható a lenyűgöző Palazzo Barberini falai között.

A tárlat a 2025-ös római jubileumi szentév kiemelt eseménye, és Michelangelo Merisi da Caravaggio, a barokk kor lánglelkű zsenijének életművét ünnepli. Caravaggio festészete nem pusztán látvány – dráma, szenvedély és lélek minden ecsetvonásban. Ő volt az, aki a fényt és árnyékot, a hitet és bűnt, az emberi esendőséget és megváltást soha nem látott mélységben ábrázolta.

---

A kiállítás szenzációi

A „Caravaggio 2025” összesen 24 eredeti festményt mutat be, köztük két újrafelfedezett remekművet, amelyeket most láthat először a közönség:

• Maffeo Barberini portréja

• Ecce Homo

Ezek a ritka alkotások betekintést engednek Caravaggio egyházi és politikai megbízásainak világába, s újabb oldalról mutatják meg a mester művészetét.

A legnagyobb szenzációt azonban három festmény újraegyesítése jelenti, amelyek évszázadok óta nem voltak együtt láthatók. Mindhárom Ottavio Costa bankár megrendelésére készült:

• Judit lefejezi Holofernészt

• Keresztelő Szent János a pusztában

• Assisi Szent Ferenc eksztázisban

A művek a madridi Prado Múzeum, a detroiti Művészeti Intézet és a Palazzo Barberini gyűjteményéből érkeztek – így ez a tárlat a valaha rendezett legnagyobb Caravaggio-kiállítás Rómában.

---

Érzelmi és lelki utazás – különösen az 50 feletti látogatóknak

Caravaggio képei minden korosztályt megérintenek, de talán az élettapasztalattal rendelkező látogatókat leginkább.
Festményein ott vibrál a fájdalom, a remény, a megbánás és a hit – az emberi lét örök kérdései, amelyek idősebb korban különösen mélyen rezonálnak.

A „Caravaggio 2025” nem pusztán művészeti kiállítás, hanem lelki zarándoklat is: út az árnyékból a fénybe, az emberi esendőségtől a megváltásig.

---

Praktikus tudnivalók az utazáshoz

Róma ma már könnyen és kényelmesen elérhető Budapestről: naponta több közvetlen járat közlekedik, és az érkezés után a Fiumicino vagy Ciampino repülőtérről gyorsvasúttal vagy buszjárattal percek alatt bejuthatunk a belvárosba.

A Palazzo Barberini a város egyik legszebb barokk palotája, gyalogosan is megközelíthető a központból. A szervezők ráadásul meghosszabbított nyitvatartással várják a látogatókat: csütörtöktől vasárnapig este 10 óráig tart nyitva a kiállítás.

A hatalmas érdeklődésre való tekintettel (már az első húsz napban több mint 240 000 jegyet értékesítettek) érdemes időben online belépőt foglalni.

---

Egy találkozás, ami megmarad

Ha valaha is elgondolkodtak azon, milyen lenne élőben látni „Szent Máté elhivatását”, vagy elmerülni a „Sírbatétel” csendes fájdalmában, akkor ez az esemény önöknek szól.
A „Caravaggio 2025” a hit, az emberi küzdelem és a művészet örök erejét mutatja meg – úgy, ahogy csak a művészet tudja: szavak nélkül, mégis mindent elmondva.

Ne hagyják ki ezt a páratlan lehetőséget – mert ez a kiállítás nem csupán egy utazás a barokk világába, hanem egy találkozás önmagunkkal is.

Szeretettel ajánljuk minden magyar szeniornak, művészetkedvelőnek és zarándoknak!

 

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

A nagyszülői szerep egyik legcsodálatosabb része, hogy átadhatjuk tapasztalatainkat, szeretetünket és emlékeinket az unokáknak. Egy emlékfüzet, egy közös fotóalbum vagy egy családi videó nem csupán tárgy vagy fájl – élményt, kapcsolatot és örök értéket hordoz. Ezek az alkotások nemcsak a gyerekek életét gazdagítják, hanem számunkra is felejthetetlen pillanatokat teremtenek.

Az emlékfüzetek például kiváló módjai annak, hogy a családi történeteket, apró anekdotákat és életleckéket rendszerezzük. Egy-két oldal minden ünnepről, nyaralásról, kedvenc közös tevékenységről segít megőrizni a fontos emlékeket. A gyerekek később örömmel lapozhatják vissza, és mindig visszaemlékezhetnek a közösen töltött időre.

A közös fotóalbumok szintén erős köteléket teremtenek. Képek készítése közben a gyerekek megtanulják értékelni a pillanatokat, és együtt élhetik át a történeteket. A fotók mellett érdemes rövid leírásokat, dátumokat vagy vicces történeteket is feljegyezni – így az album nemcsak vizuális, hanem személyes élmény is marad.

A videók különleges lehetőséget adnak arra, hogy a nagyszülői hang, mosoly és gesztus is megmaradjon. Rövid felvételeken elmesélhetjük a családi történeteket, akár recepteket készítve, mesélve, vagy egyszerűen közös játékokat rögzítve. Évtizedek múlva ezek a videók igazi kincsek lesznek az unokák számára, hiszen a felvételek révén érezhetik a szeretetet, és láthatják a nagyszülőket, még ha már messze is élnek.

Tippek a kezdéshez:

• Legyen személyes: írjatok bele történeteket, apró anekdotákat, kedvenc mondatokat, amik csak a családot jellemzik.

• Vonjuk be az unokákat: hagyjuk, hogy rajzoljanak, matricázzanak, írjanak vagy fotózzanak – így saját élményük is lesz a készülő kincsből.

• Kezdjünk kicsiben: egy egyszerű füzet vagy kis album is elég, a lényeg, hogy rendszeresen frissüljön a tartalom.

• Vegyünk videókat rövid epizódokban: pár perces felvételek könnyen összegyűjthetők és később is szívesen nézhetők.

• Adjunk időt és figyelmet: a közös alkotás a lényeg, nem a tökéletesség – a legfontosabb a kapcsolat és a szeretet átadása.

Az emlékfüzetek, fotóalbumok és videók így egyszerre őrzik a múltat és kötik össze a generációkat. Egy-egy közösen elkészített oldal, felvétel vagy fotó évtizedek múltán is mosolyt csal az unokák arcára, és emlékezteti őket arra, milyen szeretetteljes és gazdag kapcsolatot élhettek át nagyszülőikkel.

Amikor az ember betölti az ötvenet – vagy legkésőbb, amikor a nyugdíj már a horizonton látszik –, más szemmel kezd nézni az időre. Egyszerre készít sajátos leltárt és bakancslistát: visszatekint a múltra, amely már elég hosszú ahhoz, hogy emlékezetes legyen, és előre tekint a jövőre, amely rövidebb, de még nyitott. Felmerülnek a kérdések: mit vihetünk át a múltból, és hogyan éljük meg az élet új szakaszát? Mit kezdhetünk önmagunkkal, amikor a társadalmi elvárások lassan eltűnnek, és egyre kevesebb figyelmet kapunk?

Ezekre a kérdésekre keresett választ Leopold Rosenmayr (1925–2016), a 20. századi osztrák szociológia meghatározó alakja. Tanulmányai a filozófiától a társadalomtudományokig terjedtek, és pályafutása során kiemelt figyelmet szentelt az öregedés társadalmi és egyéni aspektusainak. Már a hetvenes évektől foglalkoztatta, hogyan változik az ember szerepe és önképe, miután nyugdíjba vonul, elveszíti munkához és családhoz kötődő szerepeit, és szembesül az időskor kihívásaival.

1983-ban jelentette meg korszakos könyvét: Die späte Freiheit. Das Alter – ein Stück bewusst gelebten Lebens (A késői szabadság – Az öregkor mint tudatosan megélt életszakasz). Rosenmayr nem az időskort hanyatlásként vagy passzív szakaszként látta, hanem újfajta szabadság lehetőségeként. A címadó fogalom, a späte Freiheit („késői szabadság”), arra utal, hogy amikor az ember mögött hagyta a kötelező életszakaszokat – munka, gyereknevelés, társadalmi megfelelés –, egy különleges tér nyílik meg előtte. Ebben a térben már saját belső igényei szerint élhet, megvalósítva régóta vágyott céljait.

Rosenmayr hangsúlyozza, hogy ez a késői szabadság nem automatikus ajándék, hanem munka, önismeret és nyitottság eredménye. Akik képesek lezárni múltbeli sérelmeiket, és nyitottak a jelen örömeire, valódi belső gazdagodást élhetnek át. Akik viszont kizárólag veszteségként tekintenek az időskorra, kevesebb eséllyel élhetik meg ezt a szabadságot.

A späte Freiheit nem teljes, korlátlan szabadság: az egészségi állapot, a személyes környezet és a társadalmi feltételek mind befolyásolják. Rosenmayr könyve finoman, de határozottan emlékeztet arra, hogy a társadalom hozzáállása az öregedéshez meghatározó a késői szabadság megélésében. Egy ageista, kizárólag teljesítményt értékelő közegben ez a szabadság csak korlátozottan valósulhat meg.

A mű nem csupán szociológiai, hanem filozófiai síkon is kérdez: hogyan változik meg az önazonosságunk, ha már nem a termelékenység, hanem a saját értékeink szerint élünk? Rosenmayr gondolata sok ötven év feletti ember számára lehet egyszerre ijesztő és felszabadító. Feladatmentesebb időszakunkban lehetőségünk van új dolgokba kezdeni, vagy egyszerűen élvezni, hogy nem kell azonnal dönteni az élet lehetőségei között.

A késői szabadság tehát nem utópia, de nem is automatikus. Inkább kihívás és lehetőség, amely tudatos életformálással valósítható meg. Rosenmayr öröksége abban áll, hogy az időskort nem csupán biológiai vagy társadalmi kategóriaként, hanem élvezhető életszakaszként vizsgálta. Nem azt kérdezte: „meddig élünk?”, hanem: „hogyan élhetünk jól, ha már idősödünk?” Ez a kérdés ma, egy elöregedő európai társadalomban, talán még aktuálisabb, így könyve ma is időszerű és értékes útmutatás mindazok számára, akik az időskort nem levezetésként, hanem lehetőségként szeretnék megélni.

 

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője