
Időseknek szóló táplálkozási ajánlással segít az OGYÉI
70 évvel ezelőtt, április 7-én ünnepeltük először az egészségügyi világnapot. A kerek évforduló alkalmából az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) új és kifejezetten az idősebb korosztálynak szóló táplálkozási ajánlásából közöl részleteket, áprilistól. A hasznos információk, gyakorlati tanácsok, mintaétrendek és receptek a www.merokanal.hu weboldalon lesznek elérhetők.
Az ENSZ világviszonylatú népességbecslése szerint 2015 és 2050 között a 60 év feletti populáció megduplázódik, azaz közel kétmilliárdra nő az idős korosztály létszáma. 30 év múlva tehát a világon minden 5. ember a 60 év feletti korcsoportba fog tartozni. Hazánkban az elmúlt 140 évben folyamatosan emelkedett a 60 év felettiek népességen belüli aránya: míg 1870-ben a népesség huszada, 2001-ben már ötöde, a legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint pedig közel a népesség negyede számított idősnek.
Fontos, hogy a 60 év felettiek, de a róluk gondoskodók, őket ellátók is tisztában legyenek azzal, milyen speciális táplálkozási igényei vannak ennek a korosztálynak, hogy ne csupán önmagában az átlagos élethossz növekedjen, hanem párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is. Az öregedő társadalmak olyan közös feladata ez, melynek sikeres teljesítése egyértelműen pozitív gazdasági és szociológiai hatásokat eredményez, világszerte.
Az öregedés természetes biológiai folyamat, és nem szükségszerű, hogy kóros állapotok vagy betegségek kísérjék, azonban a kialakuló élettani változások kétségkívül fokozzák a betegségekre, balesetekre való hajlamot. Időskorra a szervezetben számtalan változás következik be: lassul az emésztés és a felszívódás, gyengül az immunrendszer, csökken a szervezet energiaszükséglete és a hormonszint. 60 éves kor felett ezért gyakrabban alakulhat például ki túlsúly és elhízás, amely hozzájárulhat a cukorbetegség, az egyes daganatos és a szív-érrendszeri betegségek kockázatának növekedéséhez. A többlet testsúly továbbá megterheli a csontokat és ízületeket, nehezítve a mindennapi tevékenységek elvégzését. Az egészség megőrzése érdekében kiemelten fontos, hogy a szervezetben történő változásokhoz igazodó táplálkozási szokások alakuljanak ki.
Az ajánlás egyes elemeit, az egyes élelmiszercsoportokra (zöldség és gyümölcs, gabona, tejtermékek, húsok stb.) és tápanyagokra vonatkozó javaslatokat, továbbá a gyakorlati megvalósítást segítő segédanyagokat (pl. mintaétrendeket, recepteket) az OGYÉI áprilistól teszi közzé a www.merokanal.hu weboldalon.
Az OGYÉI új, időseknek szóló nemzeti táplálkozási ajánlása a Széchenyi 2020 programban megvalósuló EFOP-1.8.10-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú, Komplex egészségvédelem és szemléletfejlesztés a táplálkozás és gyógyszerfogyasztás területén című kiemelt projekt, T02 Kardiovaszkuláris és onkológiai kliensutak mentén idősek helyes táplálkozási szokásainak fejlesztése nevű munkacsomagban zajló munka eredménye.
Forrás: ogyei.gov.hu, Fotó forrás: Merőkanál.hu facebook oldal
2020-12-07

Unatkozás- az idősek kiégési szindrómája
Amikor valakit nem ér elég inger, nem állítja magát elegendő kihívás elé, az beteggé teheti az embert. Különösen időseknél fordul ez elő. A tünetegyüttest „bore-out”-nak nevezték el, az unalom angol kifejezése alapján, egyben az ismert kiégési szindrómára, a burn-out-ra utalva. A bore-outból könnyen depresszió is kialakulhat, és előfordulhat az is, hogy tévesen demenciának (elbutulásnak) diagnosztizálják.
Az unatkozás egészségügyi problémákhoz vezethet. A pszichológusok ismerik ezt a jelenséget, és bore-outnak nevezték el, az unatkozásra vonatkozó angol szó alapján. Ha nem ér minket elég kihívás, tompává, motiválatlanná válhatunk. Az álmatlanság után hamarosan jöhet a depresszió. A bore-out elnevezés utal egyben a kiégési szindrómára is, a burn-outra, méghozzá nem véletlenül. A bore-out és a burn-out tünetei hasonlóak: elsősorban a munka világában figyelték meg az „unatkozási-szindrómát”, de aztán kiderült, hogy nagyon sok idős embert is érint a jelenség.
Mondhatni: a korral járó „burn-outról” van szó. Magasabb életkorban az életminőség elsősorban az érzésektől, a közérzettől függ, ezért is fontos ezzel a tünetegyüttessel foglalkozni a német Die Welt online kiadása szerint. Pontosabban azzal érdemes foglalkozni, hogy hasznossá tegyük magunkat idősebben is.
A német lap megszólaltatta Ursula Lehr pszichológus professzor emeritust (nyugállományú egyetemi tanárt) is, aki korábban a világhírű Heidelbergi Egyetemen vezette a gerontológiai tanszéket. Lehr szerint a burn-outhoz hasonlók a bore-out tünetei is. Az alulmotiváltság ugyanakkor a legidősebb korosztályokat érintheti. Ha például a házastársunk, partnerünk, aki addig életünk középpontjában volt, hirtelen meghal, hatalmas űr támad utána.
Ez az érzés különösen gyakran a nyolcvan év feletti nőket érinti, akik a házasságukkal feladták a munkájukat, és utána gyakorlatilag csak a férjüknek éltek. A férfi halálával elvesztik egyúttal a napok megszokott struktúráját is, és ürességérzés uralkodik el rajtuk.
A bore-out azonban nem a nők betegsége. Ugyanis a nőknél ez magasabb életkorban gyakori, a férfiakat viszont már a nyugdíj után közvetlenül elfoghatja az ürességérzés. És gyakori is ez a jelenség náluk ekkor. A férfiak életét ugyanis túl gyakran a munkájuk határozza meg – ez már Julia Scharnhorst pszichológus véleménye. A munkamániásoknál ez igazán szembetűnő, akiknél a nyugdíjig hiányzott az idő a barátokra és a hobbikra. Ilyenkor a nyugdíj nagy törést okozhat náluk.
A bore-out elkerülésére jobb, ha felkészülünk. Érdemes valamilyen hobbit, szabadidős elfoglaltságot keresnünk magunknak, erősíthetjük emberi kapcsolatainkat, barátokkal, ismerősökkel kell minél gyakrabban találkoznunk. Scharnhorst szerint a nyugdíj semmiképpen sem jelenthet semmittevést. Éppen ezért érdemes a pozitív oldalait nézni: szabadidőt nyerünk és ezt ki is kell használnunk. A hobbi kapcsán az is fontos, hogy ne a társadalom vélt vagy valós elvárásaihoz igazodjunk ekkor, önképünket ne ez határozza meg, hanem azzal foglalkozzunk, amit amúgy is szívesen csinálnánk.
Akár új nyelvet tanulhatunk, vagy újra beiratkozhatunk valamilyen képzésre, tanfolyamra, a lényeg az, hogy a feladat értelmes legyen és kihívást is jelentsen számunkra – tanácsolja a német pszichológus (Tanácsai a német viszonyokra vonatkoznak, mert felveti például azt is, hogy vállaljunk tiszteletbeli tisztségeket is. Ez a magyar nyugdíjasok nagy részének aligha jelent létező opciót. Ugyanakkor a magyar nyugdíjasok számára is fontos az értelmes tevékenységek keresése és megtalálása – ez a lényege Scharnhorst felvetésének.) Németországban egyébként nagyon sok szervezet foglalkozik az idősek megfelelő időtöltésével, tehát ott könnyebb „intézményes” segítséget találni a bore-out megelőzésére.
De, aki nem akar idősek klubjába járni, annak is ajánlatos például napi rendszerességgel bizonyos tevékenységeket végezni. „Struktúrát kell adni a napoknak” – foglalhatjuk össze Lehr professzor tanácsait: már az is segít, ha naponta újságot olvasunk. De az internet felfedezése is érdekes lehet.
Lehr egy idősekkel foglalkozó német szövetségi munkacsoport (Bundesarbeitsgemeinschaft der Senioren-Organisationen, BAGSO) elnöke, tehát maga is komolyan veszi a bore-out veszélyeit. Az internet Lehr szerint például segít az időseknek a családi kapcsolatok ápolásában: az unokák például szívesen szoktak skype-olni a „cool nagymamával”. Van azonban olyan eset is, amikor az ilyen egyszerű módszerek nem segítenek, és a depresszió eluralkodik rajtunk. Ilyenkor a pszichológus segítségét ajánlja Lehr.
Ezeknek a szakértőknek a szerepe már csak azért is fontos szerinte, mert a bore-out- szindrómát az orvosok gyakran tévesen diagnosztizálják. Előfordul, hogy ademenciajeleit vélik felfedezni a folyamatokban – mondja Lehr. Valójában a demencia-diagnózisok egyötöde a depresszióra vezethető azonban vissza szerinte. És ennek a depressziónak a forrása nem ritkán a bore-out.
Forrás: hazipatika.com, Fotó: hazipatika.com
2020-12-01

Információk COVID tünetek esetén
Információk COVID-19 tünetek esetén: mikor mit tehetünk?
Hozzáférés: https://semmelweis.hu/koronavirus/files/2020/11/COVID-19-betegtajekoztato-2020-11-26.pdf
Forrás: semmelweis.hu,
Szerző: Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet,
Fotó: Getty Images
2020-12-01

A tíz legnagyobb múzeum, melyet virtuálisan is bejárhat
A koronavírus miatt egyre több országban, köztük Magyarországon is korlátozzák a kulturális rendezvényeket, zárják be a múzeumokat, ezzel párhuzamosan pedig több tárlat elérhetővé válik online is. Emellett vannak olyan múzeumok, melyek kiállításait már régóta otthonról is megnézhetik az érdeklődők.
A pirantinviaggio.it a világ legnagyobb múzeumai közül válogatta ki a legérdekesebbeket, melyek online is elérhetővé tették a kollekcióikat. Így virtuálisan is körbenézhetünk bennük, anélkül, hogy ki kellene tennünk a lábunkat otthonról.
A BRERA-KÉPTÁR
A milánói Brera-képtár egyike Olaszország legjelentősebb gyűjteményeinek, több mint 500 festményt mutat be a 14-19. század közötti időszakból. Itt található például Bellinitől a Szent Márk igehirdetése egy alexandriai téren, a Krisztus sírbatétele és a Pietá, valamint da Bologna Madonnája. Az online gyűjtemény itt érhető el.
AZ UFFIZI-KÉPTÁR
Az Uffizit 1581-ben alapították Firenze történelmi központjában. Az első gyűjteményeket a Mediciek bőkezű mecenatúrája hozta létre, itt található például Leonardo da Vinci Angyali üdvözlet című műve. Az online gyűjtemény nagy felbontású képei itt találhatók.
A VATIKÁNI MÚZEUM
A Vatikáni Múzeum gyűjteménye az ókori közel-keleti (Egyiptom és Asszíria), illetve görög- római, valamint etruszk-italikus művészet remekeitől kezdve a kora keresztény, középkori műalkotásokon és a reneszánsz művészetén át egészen a 19. századig mutat be műremekeket, de a modern művészetek alkotásai is megtalálhatóak. A múzeumban néprajzi részleg is található. A valószínűleg legismertebb rész, amelyet a látogatás során megtekinthetünk, a Sixtus-kápolna. Az online kiállítást itt találja.
A GÖRÖG NEMZETI RÉGÉSZETI MÚZEUM
A 19. században alapított, Athénban található Nemzeti Régészeti Múzeum Görögország legnagyobb régészeti múzeuma, és a világ egyik legfontosabb, ókori görög művészetnek szentelt tárlata található itt, melyben online is bepillanthatunk itt.
A PRADO
A Museo del Prado a Madridi Nemzeti Múzeum képtára, a gyűjtemény alapját az 1819-ben megnyílt királyi gyűjtemény képezi. A németalföldi mesterektől a 17. századi holland és flamand festőkön át olasz és col-md-yol alkotókig számos híres festményt láthatunk itt, többek között Hieronymus Bosch Gyönyörök kertjét vagy A szénásszekér-triptichont vagy Velasquez Udvarhölgyek című művét. A gyűjteményt itt nézhetjük meg.
A PÁRIZSI LOUVRE
A Louvre a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők benne, online pedig ezen az oldalon találjuk őket.
A BRITISH MÚZEUM
Az 1753-ban alapított, londoni British Museum gyűjteményei több mint 13 millió tárgyból állnak, a gyűjtemény a kezdetektől a jelenkorig mutatja be az emberi kultúra történetét. Itt pillanthatunk be a falak közé.
METROPOLITAN MŰVÉSZETI MÚZEUM
A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum kiállítása az egész világot felöleli, állandó gyűjteménye több mint kétmillió kiállítási tárgyat tartalmaz 17 múzeumi részlegbe rendezve. Itt látható online.
AZ ERMITÁZS
A szentpétervári Ermitázs grandiózus művészeti és régészeti gyűjteménnyel rendelkezik, melyben a világ minden tájáról rengeteg művészeti alkotás kapott helyet, többek között a 12. századból származó orosz ikonosztáz gyűjtemény. Megismerhetjük Szibéria történetét egy vadász tárgyain keresztül, a régi korokról mesél a Kínából származó fegyvergyűjtemény és az őskori használati tárgyak, de találunk itt mongol és más emlékeket is.
WASHINGTONI NEMZETI GALÉRIA
Washingtoni Nemzeti Galéria festmény-, rajz-, nyomat-, fénykép-, szobor-, érme- és dekoratív művészeti gyűjteménye nyomon követi a nyugati művészet fejlődését a középkortól napjainkig. Itt található da Vinci Ginevra de’ Bencije, az egyetlen da Vinci festmény Amerikában, és Alexander Calder legnagyobb mobilszobra. Ezen a linken tekinthetnek bele a gyűjteménybe.
Forrás: travelo.hu, Fotó: Ian Kelsall/Pixabay.com
2020-12-01

50 felett is életveszélyes a rossz alvás
A mindennapi regenerációhoz elengedhetetlen a megfelelő nyugalmú és hosszúságú alvás. Az alvásminták ugyan az életkor előrehaladtával változnak, de ez nem csaphat át álmatlanságba. Ha megjelennek az alvászavarok, azokat minél előbb meg kell szüntetni.
Életveszélyes lehet a rossz alvás
Gyakran tapasztalni, hogy az öregedéssel megváltoznak az alvási minták. Ez az esetek többségében teljesen normális. Korábban jön az álmosság, de korábbi az ébredés is, és kevesebb a mélyalvásban töltött idő. Bár ez a változás megszokott része az öregedésnek, a megszakadó alvás, a fáradtan ébredés egyáltalán nem normális elemei a korosodásnak. Az alvás ugyanolyan fontos a testi és lelki egészség szempontjából 50 éves kor felett, mint fiatalabbak esetében.
Nem számít, hogy hány évesek vagyunk, a jó alvás elengedhetetlen a fizikai egészséghez és érzelmi jólléthez. Az idősebb felnőtteknek a jó éjszakai alvás különösen fontos, mert ez javítja a koncentrációt és a memória megőrzését, és lehetővé teszi a szervezet számára, hogy kijavítsa a sejtkárosodásokat. A napközbeni alvás pedig felfrissíti az immunrendszert, ami viszont segít megelőzni a betegségeket.
Az alvásigény személyről személyre változhat
Sok orvos úgy tekint az alvásra, mint az adott személy egészségét mutató barométerre. Az idősebb felnőttek, akik nem alszanak jól, nagyobb valószínűséggel szenvednek depresszióban, küzdenek figyelem- és memóriaproblémákkal és túlzott nappali álmossággal. A rossz alvók nagyobb valószínűséggel szenvednek sérülést az éjszakai elesések miatt, többet szenvednek a fájdalmaktól, és több altatót szednek. Az elégtelen alvás növekvő valószínűséggel vezet súlyos egészségügyi problémákhoz az idősebbeknél, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a súlyproblémákat és a mellrákot.
Az alvásigény személyről személyre változhat, a legtöbb egészséges felnőttnek hét, illetve nyolc és fél óra közötti időt érdemes alvással tölteni. Az alvás hosszánál sokkal fontosabb azonban, hogy valaki hogyan érzi magát reggel, ébredés után. Aki gyakran felébred, nem kipihenten kel vagy fáradtnak érzi magát egész nap, az annak jele, hogy nem sikerült eléggé kialudnia magát, és van valamilyen alvási problémája, amellyel foglalkozni kell.
A Coriell orvosi szolgáltató szervezet a napokban tette közzé kutatási eredményeit arról, hogy hat olyan figyelemre méltó gént fedeztek fel, amely hatással van az egyes emberek alvási időtartamára. Az erről szóló ismertetés az American Journal of Medical Genetics folyóiratban jelent meg.
Nem tudni, miért alszunk
A 8500 önkéntessel folyó kutatás fő célja annak azonosítása volt, hogy miként hozhatók összefüggésbe a gének az alvásidővel és az alvás hogyan kapcsolódhat több demográfiai és életmódbeli tényezőhöz, például az életkorhoz, a nemhez, a testsúlyhoz, az etnikai hovatartozáshoz, a testmozgáshoz, a dohányzáshoz és az alkoholhoz. Az elemzés tisztázni kívánta a gének szerepét az ATP anyagcserében, a cirkadián ritmusban, narkolepsziában, az alvási ciklusokban (egereknél) és a hibernálás elviselésében is.
„Az alvás alapvető biológiai célja még mindig nem ismert. De azáltal, hogy a kutatás résztvevői nagyon sokszínűen képviselték a lakosságot, gazdag adathalmazhoz jutottunk, amelynek elemzése segít többet megtudni az alvás időtartamról, és végső soron az emberek egészségének javításáról” – mondta Dr. Michael Christman, a Coriell Intézet elnök- vezérigazgatója.
„Az eredmények szerint azok, akik átlagosan hat órát vagy annál kevesebbet alszanak, hajlamosabbak az egészségügyi problémákra, nagyobb valószínűséggel gyengül le az immunrendszerük, híznak el vagy jelenik meg náluk a cukorbetegség” – mondta Dr. Laura Scheinfeldt, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte azonban az orvosok egy napon – figyelembe véve a környezeti és genetikai tényezőket – képesek lesznek azonosítani az egészségi kockázatokat, mielőtt azok megjelennének, és célzott megoldásokat kínálnának, hogy elejét vegyék a betegségeknek.
Forrás: Helpguide.org/hazipatika.com, Fotó: iStock
2020-12-01

A posta is biztosít védett idősávot az időseknek
Csütörtöktől az ország összes postáján a nyitást követő egy órában elsőbbséget biztosítanak a kiszolgálásban a 65 év felettieknek, ezért az idősek számára javasolják, hogy közvetlenül nyitás után érkezzenek, többi ügyfelüktől pedig türelmet kérnek – közölte a Magyar Posta szerdán az MTI-vel.
Szintén a koronavírus-járvány miatt, a fertőzésveszély csökkentése érdekében a Magyar Posta újra bevezeti az egyedi várakozási rendet, amelynek értelmében egyszerre csak annyi ügyfél tartózkodhat az ügyféltérben, ahány kiszolgáló pult működik. A többieket arra kérik, hogy a bejárat előtt, egymástól legalább 1,5 méteres távolságra várakozzanak. Az ügyfelek beléptetését, irányítását – ahol szükséges – egy postai munkatárs segíti majd.
A Magyar Posta továbbra is megtartja a korábban meghozott védőintézkedéseket: érintésmentes kézbesítéssel adják át a postai munkatársak a személyes átvételt igénylő küldeményeket, aláírás helyett igazolványadatok bemutatásával. A postákon, kézbesítéskor, az üzemekben és az irodákban is kötelező a maszk használata, a nagy létszámú telephelyeinken a beérkezéskor rendszeres a testhőmérsékletmérés – olvasható a társaság közleményében.
(Forrás: hirado.hu, Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
2020-11-25

Idősek vásárlási idősávja – A legfontosabb részletek
Kedd 0 órától hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 09.00 óra és 11.00 óra között, illetve hétvégén (szombaton és vasárnap) a 08.00 óra és 10.00 óra közötti időszakban vásárlási idősávot kapnak az idősek.
Újabb, a járvány lassítását és az idősek védelmét szolgáló intézkedés lép életbe. A kormány elfogadta az Idősek Tanácsa javaslatát, és a keddi naptól minden hétköznap (hétfőtől péntekig) 09.00 óra és 11.00 óra között, illetve hétvégén (szombaton és vasárnap) 08.00 óra és 10.00 óra között bevezeti az idősek vásárlási sávját. Ebben az időintervallumban csak 65 év felettiek léphetnek be az élelmiszerüzletekbe, a drogériákba (illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító üzlet) és a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletbe (gyógyszertár).
Az élelmiszerüzletben, a drogériában és a gyógyszertárban az idősek a védett vásárlási idősávon kívüli időszakban is szabadon vásárolhatnak.
Az idősek védelme a járvány felfutásával kiemelten fontos, hiszen a vírus gyakorlatilag minden magyar településen jelen van, ráadásul az időseknél és a krónikus betegeknél nagyobb a kockázat a fertőzés súlyosabb lefolyására. Az időseket továbbra is arra kérjük, hogy vigyázzanak magukra, kerüljék a zsúfolt, zárt tereket és a bevásárláshoz lehetőleg kérjék hozzátartozójuk, vagy akár az önkormányzat segítségét. A részletszabályozásról a hamarosan megjelenő Közlöny ad tájékoztatást.
(Forrás: kormany.hu, fotó: kormany.hu)
2020-11-23

A járvány terjedését korlátozó intézkedések lépnek életbe
Ismerje meg Ön is az éjféltől érvényes szabályok legfontosabb részleteit. A kormány értékelte Magyarország járványügyi helyzetét és az eddig meghozott intézkedéseket, ennek alapján megállapította, hogy az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések bevezetése vált szükségessé, melyek célja, hogy csökkentsük a koronavírus megbetegedések számát és a kórházakra nehezedő terhet.
A szerda (2020. 11. 11.) 0 órától életbe lépő intézkedések a következők:
Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
Minden gyülekezés tilos.
Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit a kormány csökkenti és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ide értve a kulturális eseményeket valamint a karácsonyi vásárokat. A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett. A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat és állatkerteket, korcsolyapályákat.
A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határontúli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
Magán és családi rendezvények (például: születésnap) 10 főig megtarthatóak.
Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak szerint – hetente tesztelni kell.
A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata. Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.
(Forrás: kormany.hu, Fotó forrás: kormany.hu)
2020-11-10