2020. július 1-jétől már nemcsak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. A kedvezmények következtében a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása várhatóan növekedni fog, így előtérbe fognak kerülni a nyugdíjasokra vonatkozó munkajogi szabályok. 

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára tájékoztatása alapján 2019. elején, az adózási kedvezményeket megelőzően mindössze 75 ezer időskorú tevékenykedett, majd 2020 februárjában, a foglalkoztatott nyugdíjasok száma már elérte a 129 ezer főt. A nyugdíjas munkavállalók számának növekedése indokolttá teszi az eltérő munkajogi szabályok bemutatását. 

A nyugdíjjogosultság feltételeit a társadalombiztosítási ellátásra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) záró rendelkezési között meghatározza a nyugdíjas munkavállalók fogalmát. Nyugdíjasnak minősül az a személy, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, még akkor is, ha a nyugdíjellátást ténylegesen nem veszi igénybe. Továbbá nyugdíjasnak minősülnek azok a személyek is, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban; öregségi, munkaképtelenségi járadékban; egyházi felekezeti nyugdíjban; növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban; rokkantsági ellátásban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülnek. Ezekben az esetekben tehát a nyugdíjasnak minősülés feltétele az ellátás tényleges igénybevétele is. 

A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása esetében az Mt. két helyen tartalmaz eltérést az általános szabályoktól: felmondás indoklási kötelezettsége, illetve a végkielégítés. 

Az Mt. 66. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató a felmondását, mind határozott, mind határozatlan munkaviszony esetében köteles megindokolni. A szigorú indoklási szabályok alól az Mt. két esetben biztosít kivételt. Nem kell indokolnia a munkáltatónak a felmondását amennyiben a vezető állású munkavállaló vagy nyugdíjas munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát szünteti meg. Ezek az eltérő szabályok a vezető munkavállaló esetén a munkakör bizalmi jellegéből fakad ugyanakkor ez az eltérés nem ilyen egyértelmű a nyugdíjas munkavállalók esetében. 

Az indoklási kötelezettség hiányát a nyugdíjas munkavállalók egzisztenciális biztonsága alapozza meg. Amennyiben egy nyugdíjas munkavállalónak megszüntetik a munkaviszonyát nem marad ellátatlanul, hiszen a munkahely elvesztése nem jelenti a nyugellátásra való jogosultságát elvesztését is. Természetesen az indoklási kötelezettség hiánya nem érinti az írásbeliségre vonatkozó szabályokat, jogszerűen nyugdíjas munkavállalóval sem közölhető felmondás szóban. Ezt a joggyakorlatot erősítette meg az Alkotmánybíróság is, amikor a 11/2001. (Iv.12.) határozatában elutasította az indoklás hiányának alkotmányellenességére tett indítványt, ezzel megerősítve, hogy nem alkotmányellenes az a szabályozás, amely lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással indokolás nélkül megszüntesse. 

Ezt a joggyakorlatot vitte tovább a Kúria is a 14/2019. számú munkaügyi elvi határozatában, amikor leszögezte, hogy ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, a munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni. Ezért, ha a felmentés oka valós (tehát a munkavállaló nyugdíjasnak minősül), indokolás hiányában annak okszerűsége nem vizsgálható. A bírói joggyakorlat továbbá megerősítette, hogy az, hogy a munkavállaló már alkalmazása idején nyugdíjas volt, nem akadálya, hogy utóbb erre hivatkozással a jogviszonyát megszüntessék (Mfv.I.11.141/2009.) Fontos viszont, hogy határozott idejű munkaviszony esetében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló esetében is indokolni kell a munkáltatói felmondást. 

Hasonló eltérést tartalmaz az Mt. a végkielégítés szabályainál. Az Mt. 77. § (5) bekezdés a) pontja alapján nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Itt fontos kiemelni, hogy a végkielégítésre való jogosultság tehát az időzítéstől függ. Ha ugyanis a felmondás közlésére akkor kerül sor, amikor a munkavállaló már betöltötte a korhatárt és a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, akkor a törvény szerint nyugdíjasnak minősül. 

A végkielégítés hiányának jogpolitikai indokát a végkielégítés kettős természete alapozza meg. Elsősorban a végkielégítés szociális funkciót tölt be a munkavállalók esetében, segítséget nyújtva a biztos jövedelem megszűnése utáni átmeneti időszakban. Másrészt pedig a munkavállaló lojalitását jutalmazza, a munkáltatónál eltöltött időszak hossza alapján. 

A miniszteri indoklás szerint „a törvény kizárja a végkielégítésre való jogosultságot azon dolgozók esetében, akik nyugellátásra szereztek jogosultságot, illetve nyugellátásban részesülnek”. „Ezekben az esetekben ugyanis a végkielégítés kifizetésének szociális indokai nem érvényesülnek, hiszen a dolgozó mindegyik esetben megfelelő ellátásban részesül.” A miniszteri indoklás is hangsúlyozza ebben az esetben a végkielégítés szociális funkcióját. Az Alkotmánybíróság is hasonló véleményre jutott, amikor a végkielégítés hiányának kérdését vizsgálta a 600/B/2000. számú AB határozatban. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy rendeltetését tekintve a végkielégítés a munkakeresés időszakában, az ismételt munkavállalásig terjedő időben egyfajta anyagi jellegű támogatást jelent és a megélhetés biztosítását szolgálja, ez azonban biztosított a nyugdíjas munkavállalók számára, így esetükben nem állnak fent az alapvetően szociális megfontolásokon alapuló jogintézmény alkalmazásának okai. 

Forrás: ado.hu, Fotó: hea-employment.com

Internetes kiállításon lehet megnézni a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeit. 

A kormány 2019. szeptemberében indította a Magyarország 365 nevű fotópályázatot azzal a céllal, hogy bemutassa hazánk értékeit. Október 18-ig több mint 20 ezer képet küldtek be amatőr és hivatásos fotósok három kategóriában, amelyekből egy szakmai zsűri, valamint a közönség választotta ki a legjobbakat, a díjakat tavaly decemberben adták át. 

A legjobbnak ítélt alkotásokból egy virtuális kiállítást készítettek, amit ide kattintva lehet megnézni, valamint egyes pályaművek közterületi felületeken is megjelennek. 

Forrás: turistamagazin.hu, Fotó: Végh Attila: Az első sugár

2020. szeptembertől tovább bővült azon szolgálati idők köre, amelyek gyermekneveléshez kötődnek. 

Már 2019-ben is új időszakkal gyarapodott a gyermekekre tekintettel elismerhető szolgálati idők területe a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével. 2020. januárjában újabb bővülés következett be az örökbefogadói díj, illetve a nagyszülői gyed igénybevételének lehetőségével. 

A sorban a következő bővülés a munkaviszonyon belüli időtartamként a Munka törvénykönyve 2020. szeptember 1-jétől hatályba lépett módosulásához kapcsolódik. Tekintsük át az idei új lehetőségeket. 

Örökbefogadói díjra jogosult 2020. január 1-jétől az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában. Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár (l: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H§ (1)-(2) bekezdését). 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) tartalmaz a gyermekneveléshez kötődő szolgálati időket is. 

Gyermeknevelési időként a Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, és a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

2019. január 1-jétől bővült a szolgálati időnek elismerhető gyermeknevelési idők köre a gyermekek otthongondozási díjának időtartamával, mely ellátásból nyugdíjjárulék fizetése történik. 

A Tny.38.§ (1) bekezdés e) pontja szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. 

2020-ban bővül ez a szolgálati időre vonatkozó rendelkezés a 2020. január 1-jétől bevezetésre került örökbefogadói díj folyósításának időtartamával, mely szintén nyugdíjjárulék fizetésével érintett. (l: Tny. 38.§ (1) bekezdés e) pontját) 

2020. szeptember 1-jétől új lehetőség segíti az örökbefogadást. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55.§. (1) bekezdés j) pontja bevezette az örökbefogadás előkészítésének időszakában a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülését. A rendelkezés szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel való személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra. 

Erre az időtartamra távolléti díj illeti meg a munkavállalót fenti jogszabály 146.§ (3) bekezdés b) pontja alapján. 

Ez az időszak is szolgálati időnek minősül a keresőtevékenységen belül a távolléti díjból történő társadalombiztosítási járulék fizetésre tekintettel. 

A gyermeknevelési ellátások jelentős része nemcsak az anya, hanem az apa által is igénybe vehetők, így számukra is nyugdíjhoz figyelembe vehető szolgálati időt jelentenek. 

Meghatározott ellátások a nagyszülők által is igénybe vehetők a szülők helyett, így amennyiben a nagyszülő még nem nyugdíjas (mert ha igen, további szolgálati időt már nem szerezhet), a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) időtartama, és új lehetőségként a nagyszülő által igénybe vehető gyermekgondozási díj (gyed) időtartama is növeli a nagyszülő szolgálati idejét. 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.évi LXXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályos 42/G §-a szerint nagyszülői gyermekgondozási díjat vehet igénybe a gyermekgondozási díj jogosultsági feltételeivel rendelkező szülő helyett a biztosított nagyszülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, és a szülő a nagyszülő részére történő gyermekgondozási díj folyósítása alatt biztosítottként keresőtevékenységet végez, a gyermeket a szülő saját háztartásában neveli, onnan csak átmeneti jelleggel, napközben kerül ki a gyermek a nagyszülőhöz, a szülők írásban hozzájárulnak a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénybevételéhez,és a gyermek után gyermekgondozást segítő ellátást (gyest) nem folyósítanak. 

A gyakorlatban valószínűleg inkább a nagymamák segítenek ily módon a családi munkamegosztásban a szülő mielőbbi visszatéréséhez a munkába, de a nagypapák előtt is nyitva áll ez a lehetőség. 

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez a gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van. 

A negyven év jogosultsági időn belül, ha a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő kevesebb negyven évnél, de az a harminckét évet eléri, a hiányzó időszak a Tny-ben tételesen megnevezett gyermeknevelési idővel teljesíthető. 

Ezeknél a gyermeknevelési időknél 2019-től természetesen a gyermekek otthongondozási díjának időtartama, 2020-tól pedig az örökbefogadói díj időtartama is figyelembe vételre kerül, mint a kedvezményes nyugellátáshoz beszámítható jogosultsági idő. (l. Tny. 18.§ (2b) bekezdése) 

Olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, harminc év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő és legfeljebb tíz év gyermeknevelési idő esetén már megállapítható a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági idő megléte. 

Forrás: ado.hu, Fotó: continental.com

Mivel az idősek nem vagy alig jutnak hozzá az információs társadalom vívmányaihoz, ez hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is a társadalom peremén maradjanak. A nyugdíjasok nagy része nem jut hozzá az Internet nyújtotta egyre növekvő számú szolgáltatásához. Még nagyobb baj, hogy az idős emberek nagy része egyáltalán nem mutat érdeklődést a virtuális világ iránt, úgy látják, hogy az új technológiák „nem nekik valók”, így csak erősítik saját kirekesztettségüket. 

Ezek a megfontolások késztették arra a Balassa Iván Művelődési Ház és Könyvtárat 2018-ban, hogy OkosNagyi Klub programot indítson el Bárándon. A program a GINOP 3.3.1 pályázat keretében nyert pályázati támogatás eredményeként valósult meg. 

Az idősödőknek az internet számtalan, életminőséget javító szolgáltatást kínál, ezért fontos, hogy ezek használatát minél többen elsajátíthassák a korcsoport tagjai közül. A program feltételeket teremt és mintát ad az idősebb korosztály számára az új lehetőségek elsajátításához, még szélesebbre tárva a kaput az ismeretszerzéshez és a művelődéshez, a munka világába való visszaintegrálódáshoz, társadalmi kapcsolataik újra aktiválásához. 

A projekt célja, hogy a résztvevőket az alapok elsajátítása révén megismertesse az infokommunikációs eszközök használatával, az új típusú ismeretszerzés és kapcsolattartás lehetőségeivel. Az idősek így leküzdhetik a számítógép és internet használatának főbb akadályait, a tapasztalat-, az ismeretek és a motiváció hiányát. Az elmúlt időszak tendenciái bizonyítják, hogy érdeklődnek az internet adta lehetőségek iránt, a Balassa Iván Művelődési Ház és Könyvtár DJP Ponton sűrűn megfordulnak, ha segítségre van szükségük. 

Az Okos nagyszülő programot a nyugdíjas klubtalálkozók keretein belül valósítottuk meg OkosNagyi Klub, informatika korhatár nélkül címmel. A résztvevők megismerkedhettek a laptop, a tablet és az okostelefon használatával is. Nagy érdeklődéssel hallgatták az új információkat és az eszközöket is ügyesen kezelték, megtanulták a kamera kezelését fotókat készítettek a klubtagokról és természetesen a selfie készítés sem maradhatott ki. 

OkosNagyi Klub jótékony hozadéka még a digitális írástudás fejlesztésén és terjesztésén túl, hogy erős és összetartó helyi közösségek jönnek létre. Ezek az emberi kapcsolatok az információs társadalom világán túl is életképesnek bizonyulnak. 

A Digitális jólét programnak az a célja, hogy senki ne érezze magát digitálisan elmaradottnak a mai világban, a kialakított közösségi internet hozzáférési ponton keresztül tudjuk a helyi lakosokat ösztönözni az IKT eszközhasználatra, így fejlesztve a digitális jártasságot, és segítjük a közösségi életbe való bekapcsolódást és a munkalehetőségek, képzések felkutatását. Településünk elöregedő, az itt élő idősebb személyek sajnos nem rendelkeznek alap informatikai kompetenciával. A munkanélküli fiatalabb célcsoport rendelkezik már informatikai ismeretekkel, de az még fejlesztésre szorul. A gyermek korosztály (óvoda) nem rendelkezik még informatikai tudással, de a mai világban már nem hátrány, ha megismerkednek a számítógéppel és annak használatával. Ezeknek a digitális kompetenciáknak a fejlesztésére, kialakítására, megalapozására lenne szükség. 

DJP Ponttal célunk a községben élők digitális szemléletformálása és digitális írástudásának növelése, IKT kompetenciáik fejlesztése, valamint az elsődleges digitális megosztottság csökkentése. A digitális világot megismertető foglalkozások mindenki előtt nyitottak, hogy esélyegyenlőséget teremtve a bárándi lakosok fejleszthessék készségeiket, megmutathassák tehetségüket. 

Forrás: epale.ec.europa.eu, Fotó: charitydigital.org.uk

2021-ben elkezdik visszaépíteni a 13. havi nyugdíjakat itthon. Idén plusz egy heti nyugdíj jár az érintetteknek. De mikor is jön pontosan ez a plusz egy heti juttatás? Mutatjuk a konkrét dátumot. 

2021-ben fokozatosan elkezdik visszaépíteni a 13. havi nyugdíj intézményét Magyarországon. A fokozatosság azt jelenti, az egy teljes havi juttatás 2024-től jár majd a nyugdíjasoknak, addig is 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka illeti meg őket. 

Az ellátásra összesen 2 millió 560 ezer ember jogosult. A kérdés már csak az, hogy mikor is jön idén az első plusz juttatás? Nos, a válasz egyszerű: februárban. Azaz egészen pontosan (az utalás időpontja és a postai kézbesítés konkrét dátuma egymástól eltérő lehet – erről alább írunk részletesen): 

a 2021. február havi nyugdíj utalási időpontja 2021. február 11. (csütörtök) 

Ha a nyugdíjat postai úton kérte az ellátásra jogosult, akkor az ún. postai kifizetési naptárban meghatározott napon kapja kézhez. A nyugdíj kifizetési naptárat a Magyar Posta Zrt. juttatja el mindenkinek még a tárgyévet megelőző év novemberében. A nyugdíjak kifizetése postai kézbesítés esetén készpénzben történik, a címzett lakóhelyén, összeghatártól függetlenül. 

Amennyiben bankszámlára kérte a nyugdíjas a kifizetést, az az alábbi időpontokban fog megtörténni, azonban a Magyar Államkincstár közlése szerint a jóváírás az utalás napját követő munkanapon történik meg. Ha érdekel, hogy 2021 többi hónapjában mikor folyósítják a nyugdíjakat, akkor olvasd el a Pénzcentrum részletes határidőkről szóló cikkét. 

Forrás: penzcentrum.hu, Fotó: portfolio.hu

Hogyan ne segítsünk az időseknek? Nemrégiben mutatták be a Duna Tv-n Dombrovszky Linda Pilátus című filmjét, amely Szabó Magda azonos című regényének adaptációja. A számos nemzetközi díjat nyert film az idősödő szülő és a felnőtt gyermek konfliktusát, a túlféltést mutatja be. Azaz: hogyan ne segítsünk az időseknek.   

„A Pilátusban a szeretet gyakorlásának nehézségéről, egymás megértésének fájdalmas lehetetlenségéről szeretnék mesélni, Szabó Magda után szabadon.” – mondta a filmről a rendező, Dombrovszky Linda.  

A Pilátus 2020. januárban Milánóban elnyerte a legjobb film díját, emellett a legjobb rendező (Dombrovszky Linda), a legjobb női főszereplő (Hámori Ildikó), a legjobb operatőr (Hartung Dávid) és a legjobb vágó (Mezei Áron) díját is megkapta. A filmet beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé is, így jelölhető a legjobb idegen nyelvű filmnek járó 2021-es Golden Globe-díjra.  

A történetben az idős falusi asszony, Szőcs Anna megözvegyül. Lánya, a fővárosban sikeres orvosként dolgozó Iza pedig a temetés után kötelességtudóan magához költözteti az édesanyját. A két nő kapcsolata a világ felé látszólag tökéletes, azonban a faluról érkezett Anna nem találja a helyét lánya racionális és praktikus nagyvárosi világában. Ráadásul Iza féltőnek tetsző cselekedetei lassacskán elszívják körülötte a levegőt, így az idős özvegyasszony egyre inkább magára marad. Kis idő múltán az emlékeibe menekül, és egyre gyakrabban jelenik meg előtte halott férje, Vince képzelt alakja. Végül teljes magányában, Iza mérgező, fojtó szeretetének karmában testileg és lelkileg is elsorvad… 

A Pilátus nagyon jól bemutatja, hogyan ne ápoljuk, gondozzuk idős hozzátartozóinkat – mondta a film kapcsán Jászberényi József geronto-andragógiai kutató. Mint fogalmazott, a lány túlféltésből eluralja az édesanyját, aki emiatt egyre magányosabb lesz és végül a halált választja. A kutató szerint a legnagyobb merénylet az idősekkel szemben, ha feleslegesen ragadjuk ki őket megszokott környezetükből, helyettük hozunk meg mindennapos döntéseket, és meg akarjuk mondani, hogyan éljenek. Ezzel a feleslegesség érzését erősítjük az idősekben.  

Hagyni kell, hogy az idősek úgy éljenek, ahogyan ők azt megszokták. Ne mi döntsünk helyettük, csak akkor avatkozzunk be az életükbe, ha baj van – tanácsolja a kutató.  

Fotó: Györgyi Anna a Pilátus című film jelenetében, Fotó/Forrás: Cross Dot Film 

Tájékoztatjuk, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetése havonta, a tárgyhónapra történik és 2021. évben az alábbi időpontokban kerülnek jóváírásra a bankszámlákon. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

Időszak	Banki jóváírás várható időpontja
2021. január	január 12. (kedd)
2021. február	február 12. (péntek)
2021. március	március 12. (péntek)
2021. április	április 12. (hétfő)
2021. május	május 12. (szerda)
2021. június	június 11. (péntek)
2021. július	július 12. (hétfő)
2021. augusztus	augusztus 12. (csütörtök)
2021. szeptember	szeptember 10. (péntek)
2021. október	október 12. (kedd)
2021. november	november 12. (péntek)
2021. december	december 02. (csütörtök)

Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik. 

Forrás: allamkincstar.gov.hu, Fotó: ujpestihirmondo.hu

Az operatív törzs úgy döntött, február elsejéig meghosszabbítják az eddig fennálló intézkedéseket. A középiskolákban is marad a digitális oktatás február elsejéig – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott exkluzív interjúban. 

Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: az operatív törzs üléséről érkezett. 2907 új fertőzöttet regisztráltak, elhunyt 115 beteg, 5297 embert ápolnak kórházban, lélegeztetőgépen pedig 372-en vannak. 42 549 egészségügyben dolgozót oltottak be eddig. 

Kiemelte, hogy csökken az oltásokkal szembeni fenntartás, az idősotthonok lakóinak oltásai is megkezdődtek. A lakók 80 százaléka vállalja az oltást, az ott dolgozók 50 százaléka. Mindenkit megnyugtatott, hogy az oltás biztonságos, a miniszterelnök is beoltatja magát, amikor sorra kerül. 80 ezer főre elegendő vakcina érkezett eddig. 

Az operatív törzs úgy döntött, február elsejéig meghosszabbítják az eddig fennálló intézkedéseket. A középiskolákban is marad a digitális oktatás február elsejéig. 

Más a magyar válságkezelés, mint a nyugati országokban, kiszámítható módon történik minden. Az óvodák, általános iskolák nyitva maradnak, nem szeretnék „rángatni a szabályokat” – tette hozzá Orbán Viktor. 

Nem az aktuális adatokat követik az intézkedésekkel. Amíg nincs elegendő vakcina, a kiszámítható kereteket tartják fenn. A miniszterelnök hangsúlyozta: ennél volt már nagyobb nyomás is az egészségügyön, de nagy veszteség ez az országnak. 

Mindenki másképp tartja nyilván az elhunytakat, nehéz összevetéseket csinálni. Egy lehetőség van: véget ért a 2020-as év, összesíteni lehet, hogy hányan vesztették életüket, és ezt össze lehet vetni a 2019-es évvel. A magyar egészségügy teljesítménye összemérhető a belga, olasz, amerikai vagy a brit egészségügyi rendszer teljesítményével – fogalmazott. 

Az EU-ban az a baj, hogy feliratkoztunk 17 millió adag vakcinára, a megrendelést leadtuk, és várjuk, hogy jöjjön az oltóanyag. Viták vannak erről Európában – mondta a miniszterelnök. 

Az én fejemben az van, hogy azokat kell elsőként oltani, akikre a legveszélyesebb a vírus – hangsúlyozta. Hozzátette, persze tudja, hogy nehéz a tüneteket elviselni, nem jó betegnek lenni, de akkor is, a kellemetlenséget el kell tűrni, hogy meg tudjuk védeni azokat, akikre tényleg életveszélyes a vírus. 

Minden vakcináról tárgyalni kell, izraeliekkel, kínaiakkal, oroszokkal is, hogy megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre – emelte ki a kormányfő. 

Gyorsabban fertőző törzsek is felbukkantak, ezért amíg nincs elég vakcina, arra kért mindenkit, hogy tartsa be az intézkedéseket, hogy mentesíteni tudjuk az egészségügy terheit, és megvédhessük idős szeretteinket. 

Büszkék lehetünk az egészségügyi dolgozóinkra, mert jól helytálltak. De büszkék vagyunk a pedagógusokra is, hiszen ki gondolta volna, hogy a magyar tanügy zökkenőmentesen át tud állni a digitális oktatásra. Sokan megkérdőjelezték, az egészségügyet és az oktatást, de most már nekik is be kell ismerniük, hogy úgy az egészségügy, mint a tanügy kiválóan teljesít – húzta alá. 

Forrás: kormany.hu, Fotó: Csudai Sándor – origo.hu