Magyarországon is örvendetesen nő azok száma, akik 50 év felett nyelvtanulásra adják a fejüket. Az e sorok írója által vezetett szeniorképzési rendszerben jelenleg három helyszínen több mint ötszázan tanulnak angolul, olaszul és németül. A résztvevők túlnyomó többsége arról számol be, hogy a tanulás során és után jobban érzi magát, és várja a folytatást.

 

De vajon a gerontológia tudománya is igazolja-e ezeket a tapasztalatokat és érzéseket? Minisorozatom harmadik részében erre keresem a választ.

A hollandiai Groningeni Egyetem kutatói – Louisa Richter, Saskia Nijmeijer, Marie-José van Tol és Merel Keijzer – az AILA 2023 (Association Internationale de Linguistique Appliquée) konferencián mutatták be kutatásukat, amelyben azt vizsgálták, hogy az időskori nyelvtanulás és a zenei tréning miként befolyásolja a kognitív működést.

A résztvevők mindannyian szubjektív kognitív hanyatlást tapasztalt idősek voltak – tehát olyan személyek, akik észlelnek bizonyos memória- vagy figyelmi nehézségeket, de náluk még nem diagnosztizáltak demenciát. Nyolcan angol nyelvtanfolyamon, kilencen gitártanfolyamon, négyen pedig művészeti workshopon (kontrollcsoport) vettek részt.

A kutatók nyugalmi állapotú EEG-vel követték a tanulási beavatkozások által kiváltott agyi változásokat, valamint viselkedéses tesztekkel mérték a kognitív rugalmasságot – többek között a Digit Span és a módosított Wisconsin-kártyateszttel.

A Digit Span-teszt egy klasszikus neuropszichológiai eszköz, amely a rövid távú munkamemóriát és a figyelmi kapacitást méri. A vizsgálatvezető számjegysorozatokat olvas fel, a résztvevőnek pedig ezeket adott módon vissza kell mondania.
A Wisconsin-kártyateszt során a vizsgálati személy különböző színű, formájú és számú ábrákat tartalmazó kártyákat lát. Ezeket egy „célkártyához” kell illesztenie anélkül, hogy tudná, mi a helyes szempont (szín, forma vagy szám). A vizsgálatvezető csak azt közli, hogy a válasz helyes vagy helytelen; időnként pedig megváltoztatja a háttérszabályt, így a résztvevőnek alkalmazkodnia kell az új feltételekhez.

Az eredmények arra utaltak, hogy a különböző tanulási formák eltérően befolyásolják az idős résztvevők kognitív állapotát. A nyelvtanulás bizonyult a leghatékonyabbnak a neuroplasztikus változások – vagyis az agy alkalmazkodó, megújuló képességének – előidézésében.

A szerzők kiemelték, hogy a nyugalmi EEG különösen érzékeny módszer a nyelvtanulás során bekövetkező agyi változások kimutatására. Ugyanakkor hangsúlyozták: az eredmények megerősítéséhez nagyobb mintás, hosszabb távú vizsgálatokra van szükség.

Mindezek ellenére az előzetes adatok arra utalnak, hogy a nyelvtanulás kedvezőbb hatással lehet az idős agy egészségére, mint más szabadidős tevékenységek. Bár a következtetések még óvatosak, egy irányt már most is kijelölnek:
legyünk bátrak és kitartóak az időskori nyelvtanulásban, jelentkezzünk tanfolyamokra, és rendszeresen vegyünk részt az órákon – mert a tanulás nemcsak a tudást, hanem az agy fiatalosságát is megőrzi.

 

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Az ősz remek időszak a kerékpározásra: a hűvösebb levegő frissítő, a természet színes lombjai pedig különleges élményt nyújtanak. A nyugdíjasok számára a kerékpártúra nemcsak mozgásformát, hanem kikapcsolódást és szabad levegőn töltött minőségi időt is jelent. Fontos azonban, hogy a túrák ne legyenek túl megerőltetőek, és a biztonság mindenekelőtt elsődleges szempont legyen.

A Balaton-felvidék lankás dombjai ideálisak a nyugodt tempójú kerékpározáshoz. A kerékpárút jól karbantartott, a domborzat enyhén hullámzó, így a túra nem túl megterhelő. Útközben megállhatunk a kisebb falvak kávézóiban, pincéiben, ahol helyi specialitásokat is kóstolhatunk. A színes őszi táj és a Balaton panorámája felejthetetlen élményt nyújt.

A Tisza-tó körüli kerékpárút sík terepe különösen nyugdíjasok számára ideális. A hosszabb távokat is könnyebben teljesíthetjük, mivel nincs meredek emelkedő. Az út mentén pihenőhelyek, kilátók és madármegfigyelő tornyok teszik változatossá a túrát. A tóparti levegő frissítő, a lassú tempó pedig biztonságos, élvezetes kirándulást biztosít.

A Dunakanyar területén található kerékpárutak lehetőséget adnak a könnyű túrázásra, miközben a térség történelmi városait – például Visegrád vagy Szentendre – is felfedezhetjük. Az útvonal sík és enyhén hullámzó részekből áll, így a tempó kényelmesen tartható. A Dunára nyíló panoráma és a színes ősz levelei különleges élményt nyújtanak.

Ősszel a réteges öltözködés elengedhetetlen: egy könnyű hosszú ujjú felső, szél- és vízálló kabát, valamint kényelmes nadrág ideális választás. A stabil, jól fékező kerékpár, bukósisak, sötétedés után lámpa és láthatósági mellény mind a biztonságot szolgálják. Érdemes kisebb ütemben haladni, gyakran pihenőkkel, és mindig vinni magunkkal vizet és némi könnyű harapnivalót. Az ősz a nyugdíjas kerékpárosok számára tökéletes időszak a természet élvezetére, a testmozgásra és a kikapcsolódásra. A lassú tempójú, biztonságos túrák során a friss levegő, a színes táj és a nyugodt ritmus egyszerre frissít testileg és lelkileg, miközben élvezetes és emlékezetes kirándulást biztosítanak.

Magyarországon is örvendetes módon növekszik azok száma, akik 50 év felett nyelvtanulásra adják a fejüket. Az e sorok írója által vezetett szeniorképzési rendszerben jelenleg három helyszínen, több mint ötszázan tanulnak angolul, olaszul és németül. Ők túlnyomórészt arról számolnak be, hogy a tanulás során és után jobban érzik magukat, és várják a folytatást.

 

Nagy kérdés azonban, hogy a gerontológia tudománya is igazolja-e ezeket a tapasztalatokat és érzéseket. Minisorozatomban erre keresem a választ – most a második rész következik.

Az időskori nyelvtanulás hatásait EEG-vel (az agyhullámok aktivitásának vizsgálatával) eddig viszonylag kevesen tanulmányozták. Az egyik legismertebb kutatás Maria Kliesch, Nathalie Giroud és Martin Meyer nevéhez fűződik (Zürichi Egyetem, 2021). Ők egy háromhetes intenzív angolkurzus előtt és után vizsgáltak 65–74 éves résztvevőket, és egyértelműen pozitív eredményeket kaptak.

Még több vizsgálat készült azonban az EEG-alapú ún. ERP (eseményhez kötött potenciál) módszerrel. Ezek azt mutatják, hogy az idősebb nyelvtanulók agya másképpen dolgozza fel az új nyelvi ingereket, mint a fiataloké.

Egy fMRI/ERP-vizsgálatban például Karine Marcotte és Ana Ines Ansaldo (2014) kimutatták, hogy amikor új szavakat tanulnak, az idősebb felnőttek inkább a bal oldali frontális és occipitális agyterületeket aktiválják (pl. inferior frontális gyrus, lingualis gyrus, cuneus), míg a fiatalabbaknál inkább a bal cinguláris kéreg és a bal törzsdúcok játszanak szerepet. Ennek ellenére a tanulás eredményessége – a vizsgák és tesztek végeredménye – gyakorlatilag azonos volt.

Ez arra utal, hogy az agy különböző életkorokban eltérő stratégiákkal alkalmazkodik a nyelvtanuláshoz. Idősebb korban valószínűleg nagyobb mértékben támaszkodik a szemantikus (jelentésalapú) feldolgozásra, az élettapasztalatokra és a vizuális képzeletre, míg fiatalabb korban inkább a procedurális (szabálytanulási) mechanizmusok dominálnak.

Mindez az ún. neuroplaszticitás egyik megnyilvánulása: az agy különböző területei képesek átvenni bizonyos funkciókat annak függvényében, hogy az életkor előrehaladtával mely képességek maradnak meg viszonylag épen. Idősebb korban például a szemantikus memória és a krisztallizált intelligencia nemcsak megmarad, hanem tovább is fejlődhet.

Ezek a kutatások egyértelműen arra ösztönözhetnek mindenkit, hogy idősebb korban is tanuljon idegen nyelveket – hiszen ezzel nemcsak a tudását, hanem az agyát is karbantartja.

 

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Magyarországon is örvendetes módon növekszik azok száma, akik 50 év felett nyelvtanulásra adják a fejüket. Az e sorok írója által vezetett szeniorképzési rendszerben jelenleg három helyszínen, több mint ötszázan tanulnak angolul, olaszul és németül. Ők túlnyomórészt arról számolnak be, hogy a tanulás során és után jobban érzik magukat, és várják a folytatást.

 

Nagy kérdés azonban, hogy a gerontológia tudománya is igazolja-e ezeket a tapasztalatokat és érzéseket. Minisorozatomban erre keresem a választ.

Az első olyan agyi képalkotó vizsgálatok egyike, amely az idősek nyelvtanulás utáni agyi változásait követte nyomon, 2019-ben jelent meg olasz kutatók közreműködésével. A kutatócsoportot Giovanna Bubbico, a Chieti–Pescara Egyetem munkatársa vezette. A kísérletben 59–79 éves olasz résztvevők vettek részt egy négy hónapos intenzív angol nyelvtanfolyamon, míg a kontrollcsoport tagjai nem tanultak nyelvet.

A kutatók funkcionális MRI-vel (az agy nyugalmi állapotú kapcsolatrendszerének vizsgálatával) kimutatták, hogy a nyelvet tanuló idősek agyában a tanfolyam végére szignifikánsan megnőtt bizonyos területek közötti kapcsolódás. Különösen a jobb oldali inferior frontális gyrus (rIFG), a jobb oldali superior frontális gyrus (rSFG) és a bal oldali superior parietális lebeny (lSPL) mutatott fokozott funkcionális konnektivitást egymással és a hátsó cinguláris kéreggel. A kontrollcsoportban ezzel szemben nem észleltek ilyen pozitív változásokat.

Ezek a területek az agy nyelvi és végrehajtó hálózatainak részei, ami arra utal, hogy a nyelvtanulás időskorban is – ha kisebb mértékben is – képes átrendezni az agyi hálózatok működését. Érdekes módon a résztvevőknél a megnövekedett agyi kapcsolatok együtt jártak a kognitív állapot javulásával is: a tanfolyam után mért általános kognitív tesztek (például a demenciavizsgálatokban is alkalmazott Mini-Mentál-teszt) pontszámai jobbak lettek, illetve kevésbé romlottak, mint a kontrollcsoport tagjainál.

Az olasz szerzők szerint az eredmények azt sugallják, hogy az idegen nyelv tanulása kézzelfogható agyi plaszticitást – vagyis új idegi kapcsolatok kialakulását – válthat ki még időskorban is. Ez hozzájárulhat az agy „újrahuzalozásához”, és ha nem is teljes mértékben, de jelentősen ellensúlyozhatja az életkori kognitív hanyatlást. A kutatók felvetették, hogy a nyelvtanulás késői bevezetése nem gyógyszeres eszközként is segítheti a kognitív öregedés lassítását és a demencia kockázatának csökkentését.

Ez az utóbbi megállapítás akár felszólításként is értelmezhető: idősebb korban nemcsak azért érdemes nyelvet tanulnunk, mert jó időtöltés és új kultúrákat ismerhetünk meg, hanem azért is, mert ezzel aktívan karbantarthatjuk az agyunkat. Ez pedig az egyik legfontosabb feladat 50 éves korunk felett.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

 

Egy villányi bortúra nemcsak a kiváló borokról szól, hanem azokról az ételekről is, amelyek harmonikusan kiegészítik az ízeket. A Villány borvidéke gazdag gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik, amelyek különösen jól illenek a nyugodt tempójú, élvezetes programot kereső nyugdíjas korosztály számára. Fontos szempont, hogy az ételek könnyen emészthetők, mégis ízletesek és tájjellegűek legyenek.

A bortúra elején érdemes könnyebb falatokkal kezdeni. A helyi sajtválogatások – friss tehén- és kecskesajtok, félkemény érlelt sajtok – kiválóan passzolnak a villányi fehér- és rozéborokhoz. A friss zöldségekkel, teljes kiőrlésű kenyérrel kínált sajttál nem terheli meg a gyomrot, mégis megfelelő alapot ad a borkóstoláshoz. A könnyedebb vörösborok, például a portugieser mellé jól illik egy vékonyra szeletelt sonka vagy pulykamellsonka, esetleg házi pogácsa. A kisebb adagok segítenek abban, hogy a kóstolás élménye maradjon a középpontban.

Villány környékén erős a sváb gasztronómiai hatás, de a nehezebb, zsíros fogásokat érdemes mértékkel választani. Jó döntés lehet egy lassan sült, omlós sertésszűz párolt káposztával, amely nem túl fűszeres, mégis ízletes. A kímélőbben elkészített töltött káposzta vagy a könnyebb paprikás csirke szintén megfelelő választás lehet, különösen ha kisebb adagban kérjük. A testesebb vörösborok, például a cabernet franc vagy merlot mellé jól illik a grillezett hús, de fontos, hogy ne legyen túl zsíros. A zöldséges köretek – grillezett cukkini, padlizsán, sült paprika – nemcsak színesebbé, hanem egészségesebbé is teszik az étkezést.

Egy könnyű húsleves vagy zöldségleves kiváló választás lehet a kóstoló előtt. A meleg, de nem túl nehéz leves megnyugtatja a gyomrot, és segít elkerülni, hogy a bor gyorsan megártson. A helyi éttermek gyakran kínálnak szezonális krémleveseket is, amelyek kellemesen harmonizálnak a borokkal.

Az étkezés végén egy kisebb adag házi rétes vagy túrós desszert elegendő édes lezárás. A túl cukros sütemények helyett érdemes gyümölcsös édességet választani, amely könnyedebb és frissebb hatású. A Villány bortúráján tehát a kulcs a mértékletesség és az egyensúly. A könnyen emészthető, minőségi alapanyagokból készült ételek nemcsak az egészséget szolgálják, hanem kiemelik a borok karakterét is. Így a gasztronómiai élmény valóban teljes, mégis kímélő marad a nyugdíjas korosztály számára.

Szeptember világszerte az Alzheimer-kór hónapja. Ekkor különféle programok hívják fel a figyelmet a demencia korai felismerésének, megelőzésének és emberi oldalának fontosságára.
A séta és a tánc ebben a küzdelemben nem csupán örömforrás – egyre több bizonyíték mutatja, hogy a mozgás kiemelt szerepet játszhat mind a megelőzésben, mind az Alzheimer-kórral élők életminőségének javításában.

 

Miért fontos a mozgás?

A társadalom elöregedésével párhuzamosan nő a demenciával és Alzheimer-kórral élők száma, miközben a fiatal, aktív dolgozói réteg aránya csökken. Az érintettek – diagnózissal vagy anélkül – a mindennapjaink részei. Életviteli képességeik fokozatosan gyengülnek, gondoskodásra szorulnak, ami nemcsak a családokra, hanem az egész társadalomra felelősséget ró.
Ahogy a Feledhetetlen Alapítvány is hangsúlyozza: a demencia nem magánügy – közös ügyünk, amely mindannyiunk figyelmét és együttműködését igényli.

A mozgás „gyógyszer és prevenció”: nemcsak a testet, hanem a lelket és az elmét is támogatja, így a demencia elleni küzdelem egyik leghatékonyabb, elérhető eszköze lehet.

---

A séta szerepe

A séta – különösen társaságban, közösségi élményként – fontos eszköz lehet a kognitív hanyatlás lassításában.
A friss levegő, a természet közelsége és a beszélgetések lehetősége segít, hogy az idősek ne szigetelődjenek el, és testi-lelki szinten is aktívabbak maradjanak. Az egyszerű mozdulatok mögött valódi egészségvédő erő rejlik.

Az Alzheimer Világnaphoz kapcsolódó séta megszervezése Jobbágy Mária nevéhez fűződik, és mára országos mozgalommá vált. Az első Alzheimer-séta 2018 szeptemberében indult, azóta egyre többen csatlakoznak.

Magyarországon a Szeniorörömtánc-oktatók Országos Egyesülete is aktívan részt vesz a mozgalomban. Országos szinten szerveznek táncos rendezvényeket és sétákat, hogy felhívják a figyelmet a mozgás és a közösségi élmények fontosságára a demenciával szembeni védelemben. Több száz oktató dolgozik azon, hogy a tánc örömét minél több idős emberhez eljuttassa – nemcsak klubokban, hanem bentlakásos intézményekben és közösségi eseményeken is.

 

---

A tánc szerepe

A tánc, különösen a koreografált mozgásformák – mint a Szeniorörömtánc – az egyik legkomplexebb mozgásforma, amely egyszerre mozgatja meg az agyat és a testet.
Fejleszti a memóriát, a térbeli tájékozódást, a ritmusérzéket, az egyensúlyt és a társas kapcsolatokat.

A táncfoglalkozásokon és egyéb táncos közösségi programokon való rendszeres részvétel javítja a szenior korosztály életminőségét, támogatja a testi, lelki és mentális egészséget.
A táncolás öröme növeli az önbizalmat, a kapcsolatteremtő képességet, és elősegíti az önálló életvezetést, a megfelelő életminőség megőrzését.

Számos nemzetközi és hazai kutatás is igazolja, hogy a rendszeres tánc csökkentheti az időskori szellemi hanyatlás kockázatát, miközben pozitív hatással van a testi és lelki egészségre.

---

Fontos üzenet: Nem vagy egyedül, mindig van remény!

Az Alzheimer-séták és közös táncalkalmak célja nemcsak a figyelemfelhívás, hanem az is, hogy minden résztvevő megérezhesse: nincsenek egyedül. Van eszköz a kezünkben, és az öröm – még a nehézségek közepette is – elérhető.

Az Alzheimer-kór nemcsak orvosi, hanem társadalmi ügy is. A megelőzésben a közösség, a törődés és az aktivitás kulcsszerepet játszik.
A tánc és a séta nem csupán mozgásformák – életminőséget javító, kapcsolatokat építő eszközök is. Fontos, hogy beszéljünk róla, részt vállaljunk benne, és támogassuk azokat, akik munkájukkal nap mint nap segítenek a felejtés elleni küzdelemben.

 

Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője

Az ősz kiváló alkalom arra, hogy a nyugdíjasok is felfrissítsék ruhatárukat – nem feltétlenül nagy bevásárlással, inkább tudatos átgondolással. A hűvösebb idő új rétegezési lehetőségeket hoz, a divat pedig minden életkorban az önkifejezés része lehet. A cél nem a trendek hajszolása, hanem a kényelem, az elegancia és a praktikum összehangolása.

Az első lépés a szekrény átnézése. Érdemes különválogatni azokat a darabokat, amelyeket már nem hordunk, nem jó a méretük, vagy elhasználódtak. A jól kombinálható alapdarabok – például egy sötét nadrág, egy kardigán, egy klasszikus blézer – maradjanak, hiszen ezekre könnyű építeni. A rendszerezett ruhatár megkönnyíti a mindennapi öltözködést.

Az őszi időjárás változékony, ezért a réteges öltözködés a legpraktikusabb. Egy könnyű pamut felsőre kerülhet egy vékony pulóver vagy kardigán, majd egy mellény vagy átmeneti kabát. A természetes anyagok – pamut, gyapjú, viszkóz – jobban szellőznek, kényelmesebbek az érzékenyebb bőr számára is.

Ősszel bátran lehet nyúlni meleg árnyalatokhoz: bordó, mustársárga, olívazöld vagy mélykék frissességet adhat a megjelenésnek. Nem kell teljesen új ruhatár, elég egy-egy színes sál, kendő vagy pulóver, amely feldobja a már meglévő darabokat. A kisebb minták, visszafogott kockás vagy virágos motívumok játékosságot csempésznek az öltözékbe.

Nyugdíjas korban különösen fontos a komfort és a biztonság. A cipők legyenek stabil talpúak, csúszásmentesek, jól tartó kialakításúak. Az őszi esők idején egy vízálló, könnyű kabát is hasznos befektetés. A túl szűk vagy nehezen kezelhető gombolás helyett praktikusabb a cipzáras vagy patentos megoldás.

A kiegészítők kis ráfordítással is nagy változást hozhatnak. Egy elegáns kalap, egy puha sál vagy egy új táska frissíti a megjelenést anélkül, hogy teljes ruhacserére lenne szükség. Az őszi ruhatárfrissítés lényege a tudatosság és az önazonosság. Az öltözködés nem kor kérdése, hanem hangulat és igény. Ha a ruhák kényelmesek, jól kombinálhatók és tükrözik viselőjük személyiségét, az magabiztosságot ad – minden életkorban.

Az Egyesült Államok nyugati részén, Washington államban él egy 60 éves férfi, aki három hónapon keresztül furcsa módon kezdte ízesíteni az ételeit. Miért? Mert diétás tanácsot kért a világhírű mesterséges intelligenciától, a ChatGPT-től – attól a programtól, amely lassan már azokra a kérdésekre is választ próbál adni, amelyekre valójában nincsenek is válaszok.

Az eset szerint a férfi sópótlót szeretett volna használni – valószínűleg a vérnyomása miatt. A mesterséges intelligencia pedig azt javasolta neki, hogy próbálja ki a nátrium-bromidot.

És mi lett a következmény? Tanulságos, de korántsem veszélytelen történet következik.

Ez a vegyület ugyanis valóban létezik. Régebben – sok évtizeddel ezelőtt – gyógyszerekben is alkalmazták, ám mára betiltották, mivel mérgező. Nem is új keletű dologról van szó: már az 1980-as években kivonták a bromidot a fogyasztói gyógyszerekből.

A férfi minderről nem tudott, így – miután „Dr. ChatGPT” tanácsát megfogadta – lassan, de biztosan egy ritka, ám súlyos állapot, a bromizmus felé sodródott. Ez a mérgezés akkor alakul ki, ha túl sok bróm kerül a szervezetbe. Tünetei közé tartozik a zavartság, a hallucináció, a paranoia, az izomgyengeség és a beszédzavar. Azért nehéz diagnosztizálni, mert az orvosi képzésben már csak történeti érdekességként szerepel: egy rég nem látott problémaként.

Nála azonban a tünetek mind jelentkeztek. Végül kórházba került, ahol kiderült: a vérében a bróm szintje kétszerese volt a mérgezési határértéknek. Az esetről az Annals of Internal Medicine Clinical Cases című szaklap számolt be idén augusztusban. Az orvosok kíváncsiságból maguk is kipróbálták, vajon a ChatGPT valóban ajánlja-e a nátrium-bromidot – és sajnos igen: minden figyelmeztetés nélkül, sőt olykor még veszélyesebb tanácsokat is ad.

Szerencsére a férfinél időben felismerték a problémát. Speciális kezeléssel sikerült a brómot kiüríteni a szervezetéből, így felépült. Ám a három hónap alatt, amíg a mesterséges intelligencia „helyettesítette” a háziorvosát, majdnem az egészségébe került a kísérlet.

A történet tanulsága: a mesterséges intelligencia sok mindenre hasznos lehet – képes mesélni a naplementéről, lefordít egy latin szöveget, felismer épületeket fotókon, segít receptet írni, sőt, még egy hivatalos levél megfogalmazásában is jó társ. De nem orvos, nem gyógyszerész és nem dietetikus.

Egy MI által adott tanácsot úgy kell kezelni, mint egy idegen utastárs konyhai tippjét a buszon, vagy egy bulvárlapban megjelent rövid cikket: érdekes lehet, de orvosi döntést mindig szakemberrel – méghozzá szakorvossal – hozzunk!

Ha étrendi, egészségügyi vagy gyógyszeres kérdésünk van, először a háziorvoshoz forduljunk, majd ahhoz a szakorvoshoz, akit ő ajánl. A ChatGPT-t pedig nyugodtan faggassuk arról, hány lába van a kengurunak, milyen festéket használt Tiziano, vagy mit jelent egy idegen szó. De hogy mit tegyünk a reggeli zabkásánkba, és milyen gyógyszert vagy készítményt szedjünk rendszeresen – arról mindig az orvosunkkal beszéljünk.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője