Sétautakat is kijelöltek az érintetteknek az ország számos pontján. Online-osította gyógytornáját egy budapesti kórház – szúrta ki a Facebookon a HVG.

A fővárosi Szent Ferenc Kórház szív- és érrendszeri betegeknek, illetve cukorbetegeknek segít a járványidőszakban.

A gyakorlatokat otthon, a négy fal között is lehet végezni

• kardiovaszkuláris panaszosoknak
• cukorbetegeknek.

Az „Út az egészséghez” nevű program keretein belül a Hárs-hegyen, Újpesten, a Normafán, a Miskolc melletti Csanyikvölgyben, valamint Veresegyházon alakítottak ki olyan túraösvényeket, amelyeket nemcsak a kardiológiai beavatkozáson átesett emberek fizikai rehabilitációjához ajánlanak, hanem az ösvények végigjárása során arra is fény derülhet, ha valakinek érrendszeri panaszai vannak.

Forrás és kép: infostart.hu

A számolás igénye már igen korán megjelent az emberiség történetében. Eleinte csak megszámlálásos feladatok léteztek, például azért, mert meg kellett számolni, hány állat van a csordában, vagy fel kellett mérni, hogy milyen lesz a termés.

Az ősember eleinte az ujjait használta a számoláshoz, innen is ered a számjegy angol neve (digit), ugyanis az ujj latinul digitus. Később kavicsokat raktak halomba (a kalkulátor szó a latin kavics, vagyis calculus szóból származik), vagy rovátkákat véstek egy fadarabba, hogy megkönnyítsék a számolást.

Számítások végzéséhez (összeadás, kivonás) azonban már „komolyabb” eszközök kellettek. Egyes kutatók időszámításunk előtt 2000 környékére, mások korábbra, i. e. 5000-re datálják az abakusz megjelenését. Ezt az eszközt elsősorban kereskedelmi számításokhoz használták, de létezett Babilonban csillagászati, vagy gazdasági számításokra használt számolótábla, illetve szintén a kereskedelemben használt szorobán is.

• Kilátás-a-világhálóra.pdf

(Forrás: neum.hu)

Mutatjuk, mit tehetünk azért, hogy idős szerettünk kisebb valószínűséggel kerüljön vissza a kórházba.

Egy friss tanulmány rávilágít, mennyire fontos, hogy segítsünk az időseknek boldogulni a gyógyszereikkel egy-egy kórházi tartózkodás után. Ezzel nemcsak megkönnyítjük a dolgukat, hanem egy újabb kórházi kezelés esélyét is jelentősen csökkenthetjük.

Akiknek nehéz magukról gondoskodni

A tudományos munkából kiderül: sok idős páciens többféle gyógyszert szed, ezeket illetően azonban lehetnek változások egy-egy kórházi látogatás után, ami félreértésekhez vezethet. A betegek túl sok, vagy túl kevés pirulát vehetnek be, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem veszik az újonnan előírt gyógyszereket. Ez pedig komoly problémákat okozhat: a helyzet akár odáig is fajulhat, hogy az idős betegek ismét visszakerülnek a kórházba.

„Amikor kórházban vagyunk, kiszolgálnak minket, ezért sokkoló érzés lehet, hogy hazaérkezés után ismét magunkról kell gondoskodnunk – különösen az időseknek” – mondta Justine Tomlinson, a tanulmány vezető szerzője. A betegeknek ezért ebben a kritikus időszakban személyre szabottabb támogatásra, segítségre lenne szükségük – tette hozzá.

Hogyan segíthetünk?

A kutatók 24 korábbi tanulmányt elemeztek, amelyek összesen több mint 17 ezer idősebb kórházi beteg bevonásával készültek. A szakemberek arra jöttek rá, hogy sokkal kisebb volt a kórházba való visszakerülés veszélye azoknál az alanyoknál, akik a hazaengedés után három hónapig segítséget kaptak a gyógyszereikkel kapcsolatban. Ez egyrészt azt jelentette, hogy segítőikkel közösen dolgoztak azon, hogy jobban boldoguljanak a pirulákkal, illetve legalább 90 napon át telefonon is tartották a kapcsolatot.

A tudósok szerint továbbá az is csökkentheti a kórházba való visszakerülés valószínűségét, ha egy egészségügyi dolgozó – például egy gyógyszerész – átnézi a kórházban, hogy miket szed a beteg, illetve miket írtak fel neki ott. Így nagyobb valószínűséggel elkerülhető, hogy a páciens olyan gyógyszereket kezdjen el együtt szedni, amiket nem lenne szabad. Érdemes tehát ilyen helyzetben gyakrabban telefonálni érintett családtagjainkkal, illetve szakértők segítségét kérni, hogy idős szeretteink minél könnyebben átvészeljék az otthoni lábadozás időszakát.

Forrás és kép: hazipatika.com