A túl sok „Szerencsekerék” vagy a „Helyszínelők” nem tesz jót az idősebbek szellemi állapotának – állítják a kutatók. A kutatók 4000, 15 és 98 év közötti amerikai adatait elemezték, és arra jöttek rá, hogy a 65 éven felüliek háromszor annyi időt töltenek tévézéssel, mint a fiatalok.   

A tanulmány szerint azonban, amíg a fiatalok a televíziózást egy pihentető, kellemes tevékenységnek tartják, addig az idősek számára ez nem annyira élvezetes időtöltés. Az idősebb generáció arról számolt be, hogy tévénézés közben sokszor éreznek szomorúságot, és a show-műsorok sem nyújtanak nekik olyan kellemes kikapcsolódást. Az összes szabadidős és társasági tevékenység közül a televíziózás bizonyult a legelterjedtebbnek az idős nemzedék körében, és mégis ez az elfoglaltság nyújtja a legkisebb örömöt. A kutatókarra is rámutattak, hogy a mértéktelen televíziózás szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz, 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, és még az elmebaj kockázatát is megnöveli.   

Régebbi tanulmányok szerint egy átlag amerikai napi 4,5 órát tölt tévénézéssel. Eddig mindig a gyerekek tévénézési szokásai álltak az aggodalmak középpontjában, annak ellenére, hogy az új tanulmány szerint senki sem tölt annyi időt a televízió előtt, mint az idős korosztály. A 65 év felettiek a nap 25 százalékát tévénézéssel töltik. A kutatás szerint a 76 évnél idősebbek nézik legtöbbet a tévét, míg a 26 és 35 közöttiek a legkevesebbet. Az idő előrehaladtával viszont egyre nő a készülék előtt töltött idő. A kutatáshoz az adatokat az egész nemzetet átfogó reprezentatív mintából nyerték, amit 2006-ban a Princeton Egyetem „Egészség és Jólét” kutatóközpontja gyűjtött össze. A résztvevőket arra kérték, hogy vezessenek naplót napirendjükről, és írják le érzéseiket az egyes elfoglaltságokkal kapcsolatban.   

Dr. Martin Gorbien, a chicagói Rush Egyetem időskori orvoslással és fájdalomcsillapítással foglalkozó központjának igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy az idős emberek miért szeretik a televíziót, hanem az, hogy néhányan miért viszik túlzásba. „Az időseknél sokszor tapasztalunk elszigeteltséget, magányosságot, nem diagnosztizált és kezeletlen depressziót. Ha az ember magányos és depressziós, a legizgalmasabb dolog az életében a televízió lehet, de nem biztos, hogy jól is érzi magát tőle” – magyarázza Dr. Gorbein. Sokan azért tévéznek, mert nincs más lehetőségük: már nem vezetnek autót, családjuk messze él, barátaik meghaltak, vagy olyan krónikus betegségben szenvednek, hogy nincs lehetőségük más elfoglaltságra.  

„Beszélgetnünk kell velük mentális és fizikai állapotukról, társas kapcsolataikról, sok idős ember ugyanis úgy érzi, hogy „semmim nem maradt a televízión kívül” – teszi hozzá Gorbein. 

Forrás: hazipatika.com, Fotó: gwtoday.gwu.edu

Elsősorban ami ajánlani tudunk az Ingyen Tablet készülékeket és a PC számítógép konfiguráció vásárlásának támogatását. 

Greenlight vissza nem térítendő pályázati támogatás keretében minden 18. életévét betöltött magánszemély pályázatot nyújthat be. Talán az egyik legsikeresebb ezek közül a Tablet készülékekre benyújtott pályázat. Azt kiszeretném emelni, hogy a készülékek korlátozott példányszámban állnak rendelkezésre, ennek ellenére több nyugdíjas magánszemély is van a kedvezményezettjeink között. Eszköz pályázatunk a Digitális megjelenés népszerűsítése szellemében az idősebb korosztály sem kivétel. 

Nézzük az eszköz pályázatokat! 

A Greenlight pályázatok keretében maximálisan 99db pályázatot támogatunk. Ebben persze benne vannak a Tabletek és az összes többi támogatási lehetőség is. Tabletekre igen jelentős verseny szokott kialakulni, de minden kedvezményezettünknek ingyen szállítjuk le a készülékeket. A tablet készülékek Android vagy FireOS operációs rendszerrel rendelkeznek, ami annyit jelent, hogy ezzel a felülettel fog először találkozni a felhasználó. A készülékek 7″ könnyen hordozható eszközök akár az ágy párnája alá is elhelyezhető, délutánonként a fotelben vagy a hintaszékben internetezhet és szeretteivel beszélgethet az idősebb korosztály. Greenlight pályázati támogatásEzekre a készülékekre igaz, hogy a technika nem valami bonyolult eszköz, hanem nagyon is logikusan felépített készülék. Valamikor kezdet kezdetén gyermekekkel folytatott kísérlet eredményeként születtek meg a kezeléshez szükséges gesztus vezérlések. Minden készülék rendelkezik ezekkel a funkciókkal. A tableteket alapvetően két oldalról lehet megközelíteni: vagy felhizlalt telefonokként tekinthetünk rájuk, vagy pedig összement, billentyűzetét vesztett netbookoknak. Gondolom most sokan felháborodtak, de mindkét oldal helyes szemszög lehet adott esetben. 

Mire jó egy tablet? 

Ez nehéz kérdés és egyéni igényektől függ. Általánosságban netezésre, videózásra, könyvolvasásra, közösségi szolgáltatásokra és játékra (nem PC) való. A statisztikák szerint a legtöbben ezekre a tevékenységekre használják. Az e-book olvasás, mint lényeges szempont nem mellékes, hiszen éppen fellendülőben vannak a speciális célhardverek, az E-könyv olvasók. Azt is látni kell, hogy az előzetes beharangozások ellenére legtöbben kiegészítőként és nem helyettesítőként veszik otthonra. Kikapcsolódásra, pihenésre kiválóan használható, mert nem nehéz és kézre áll, bár gépelni rajta már nem biztos, hogy a legkényelmesebb dolog, de ez senkit ne riasszon vissza, ugyanis hangalapú gépelésre is képesek így a virtuális billentyűzetet kezelni nagyon ritkán kell. Van, aki autójában GPS-ként használja, de alkalmazták már az orvostudományban és hasznos lehet előadásokon, konferenciákon, vagy irodai munkákban is. Extrémebb esetekben éttermekben étlapként, itallapként is használják és hotelekben is reggeli újságok mellett, helyett. Egyszóval nagyon sok mindenre használható. 

Miért kell pályázni? 

Egyáltalán az jó? Megéri nekem? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy megéri-e a pályázat és megméretteti magát a Greenlight pályázati kiírásban. Készülékeket mi is úgy szerezzük be partnereinktől, pályázatunkat hirdetjük ez mind anyagi kiadás számunkra is. Ezért versenyben biztosítjuk a készülékeket és a legjobb pályázatokat honoráljuk. 1db jó minőségi új és garanciális tablet is alsó hangon számolva is bruttó 25 ezer forinttól lehet megvásárolni + szállítási díjon Magyarországon. Amennyiben csak erre pályázik úgy az első pályázati csomagot kell benyújtani, aminek a díja 5000 forint AAM (AAlanyi adómentes) így kedvezményezettként ennyibe került a Tablet készülék. Természetesen mi azt szoktuk mondani, ha komolyabb tervei vannak, akkor érdemesebb több mindenre egyszerre pályázni így az esélyei közel 100%-hoz konvertálnak. Mivel pályázatunk elsősorban nem szociális pályázat így a bemutatkozás után próbáljanak valami ötletes megoldást írni miért van szükség ezekre az igazán komoly készülékekre. Szeretném hangsúlyozni, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő embertársaink józan és megfontolt döntést követően nyújtsák be pályázatukat!

Forrás: greenlightpalyazatok.hu, Fotó: greenlightpalyazatok.hu

Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. 

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.). 

Ki részesülhet egyszeri segélyben? 

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

• a 80.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
• a 90.000 forintot, ha egyedül él. 

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is. 

Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély és mennyi lehet az összege? 

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét. 

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem? 

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K17 számú űrlap – egyszeri segély igényléséhez) nyújtható be. A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátás (árvaellátás) esetén a Magyar Államkincstár (Kincstár) Központjához, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Kincstár Központjához kell benyújtani. A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető a Kincstár honlapjáról (http:// nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu). A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza. 

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen? 

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre történő hivatkozással – keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez. 

Forrás: nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu, Fotó: szeretlekmagyarorszag.hu

Milyen állami segítség igénybevételére van mód. 

Magyarország Alaptörvénye II. cikk értelmében „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, …” így azt gondolom az idősek részére szervezett szolgáltatások kapcsán is szem előtt tartandó, mint ahogy az is, hogy III. cikk (1) „Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak … alávetni.” Az Alaptörvény XVI. cikk (4) jelentős feladatót ró a családokra, miszerint „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.”A szociális biztonságról a XIX. cikk szól: „(1) * Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. ”Ami elgondolkodtató lehet, hogy a leírtak értelmében nincs kötelező mérték, csak törekvés. A jogosultak körében nincs nevesítve az idősek köre, hacsak a „más rászorulók” közé nem sorolódnak ők is. A (3) bekezdésben pedig megjelenik az érdemesség kérdése, miszerint az intézkedések jellege és mértékének alapja lehet az „igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenysége”. A testi és lelki egészséghez való jogot pedig a XX. cikk tartalmazza. 

A szociális szolgáltatások tekintetében a helyi önkormányzatok szerepe jelentős. Az Alaptörvény 31. cikk „(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.”A 34. cikk értelmében „A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.”A helyi közügyek, illetve a kötelező feladatok körét a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13.§-a sorolja fel a helyi közügyeket, melynek 8.a pontjában szerepel a szociális szolgáltatás.Az Alaptörvényben rögzített szociális szolgáltatások közül a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint a családsegítést valamennyi településen biztosítani kell. (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról.)A szociális alapszolgáltatások biztosítása az önkormányzati törvény értelmében helyi önkormányzati feladat. Általában intézményes keretek között szervezik meg a szolgáltatásokat. Vannak települések, ahol az önkormányzat által fenntartott intézményben biztosított a szolgáltatás, van, ahol a földrajzi közelséget kihasználva úgynevezett térségi társulási formában működik a szolgáltatás és van, amikor kiszervezik a feladatellátást. Ilyenkor jellemzően valamelyik egyház vagy civil szervezet lesz a működtető.A magas gondozási igényű (súlyos krónikus betegek, demenciával élők) jellemzően idősek és családtagjaik segítését lenne hivatott biztosítani a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, melyek azonban megfelelő állami finanszírozás hiányában nem tudják az érintett csoport részére a szolgáltatásokat biztosítani.Jelenleg a személyi segítés esetében az állami normatív finanszírozás egy ellátottra 210.000,-Ft/év. Egy gondozónő bére és járulékai, 8 órás foglalkoztatás esetén kb 3.200.000,-Ft/év. Az idősek részére tartós bentlakásos férőhelyek száma sem nőtt a szükségleteknek megfelelően (Forrás: https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15410.pdf) 

A szociális szolgáltatások tekintetében az 1993. évi III. törvény 2. § értelmében „A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”Lényeges az „egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelőssége”, mivel ez teremt jogalapot arra, hogy elsődlegesen az egyén, család, csoport oldja meg a problémákat, elégítse ki a jelentkező szükségleteket. Ez egybecseng a szociálpolitika fogalom meghatározásával, miszerint szükséglet kielégítő rendszerek összessége, azon szükségletek elégíti ki az állami elosztás, újraelosztás rendszerével, melyet az egyén, család, csoport nem képes a piac útján kielégíteni. (Ferge 1991)A szociális alapszolgáltatások „megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.”(1993.III.tv.)A szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a jogosultságot, az igénybevételt, a szolgáltatásért fizetendő térítési díjat minden települési önkormányzatnak rendeletben kell szabályozni. 

Az étkeztetés keretében a törvény szerint legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguk vagy eltartottjaik részére átmeneti vagy tartós jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, hajléktalanságuk miatt. 

A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást kérő „saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást” (1993.III.tv.) szociális segítés vagy személyi gondozás formájában. A törvény részletezi a két formába tartozó tevékenységeket:

„Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4) * Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat.” (1993.III.tv.), valamint a szolgáltatás igénybevételének feltételrendszerét, a rászorultság megállapításához a gondozási szükségletvizsgálatot. Lényeges, hogy a települési önkormányzat a „megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.” (1993.III.tv.) 

„A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.” 

Települési szinten nem kötelezően biztosítandó feladat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely a szociális törvény értelmében állami feladat.„A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.” (1993.III.tv.) A szolgáltatásnak biztosítania kell „az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.” (1993.évi III. tv.) A szolgáltatás esetében arról, hogy az adott településen elérhető-e, a helyi önkormányzat szociális irodájában tudnak felvilágosítást adni. 

A háromezer főnél nagyobb lakosságszámú településeken kötelező a nappali ellátás biztosítása. Ez lehet saját intézmény, de történhet más településekkel társulási formában működtetett intézményben. A saját otthonukban élő beteg vagy idős, de önellátásra még részben képes személyek részére napközbeni tartózkodás biztosítása, a társas kapcsolatok támogatása, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésének lehetővé tétele. Speciális formája a demens nappali ellátás, ahova a demencia tünetegyüttesbe sorolt betegségek valamelyikével diagnosztizált betegek vehetők fel (demencia kórképet megállapító szakvélemény kell). Települési önkormányzat szociális rendeletében rögzítettek a felvételi eljárás szabályai és fizetendő térítési díj mértéke is. 

A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás esetében az igénybevétel érdekében a kérelem a gyakorlatban írásban kerül beadásra a szolgáltatóhoz. A kérelem benyújtásával egyidőben alá kell írni egy adatkezelési nyilatkozatot, valamint csatolni kell a havi rendszeres jövedelmet igazoló dokumentumot is. A házi segítségnyújtás esetében a szolgáltató elvégzi a gondozási szükségletvizsgálatot, mely egy látogatás az ellátást kérő lakásán. A látogatás során egy forma nyomtatvány kerül kitöltésre melyben rögzítésre kerül a szolgáltatást kérő aktivitása, önellátásának mértéke, mentális állapota. Ez utóbbit a szakemberek a szolgáltatást kérő házi orvosával készíttetik el.

A szolgáltatás biztosítását megelőzően a szolgáltató (intézmény) és a szolgáltatást igénybevevő (ellátott) írásban megállapodást (több oldalas dokumentum, mely tartalmazza az ellátott személyes adatait, a biztosítandó szolgáltatás tartalmát, rendszerességét, az ellátott jogi elemeket és a jogérvényesítés módját is) köt, valamint értesítés készül a szolgáltatás igényebvételének időpontjáról és a fizetendő térítési díj mértékéről. 

A szolgáltatások esetében, hogy hol lehet kérelmezni az ellátást, hogy mi a felvételi eljárás folyamata, településenként változhat.Minden településen a helyi szociális rendelet rögzíti a szociális szolgáltatások körét és az eljárás rendet.

A szakmai tartalom a szolgáltatást biztosító szervezet/intézmény szakmai programjában jelenik meg. A szociális szolgáltatónak ezt a szakmai programot az ügyfelek részére nyitva álló helyiségében jól látható helyen kell tartani, hogy azt bárki elolvashassa.

Nagyobb településeken a szolgáltatók jelentős része rendelkezik már weboldallal, de a települések mindegyikének van web oldala, ahol jó esetben fel van tüntetve, hogy a szociális szolgáltatások hol érhetők el. Információt – alapesetben – az érintettek, illetve a hozzátartozók, ha nincs nevesítve az adott településen szociális intézmény, akkor a helyi önkormányzat szociális irodáján és jó esetben a házi orvosi szolgálatnál tudnak kérni. 

Forrás: tudatosoregedes.org, Készítette: Szokoli Erzsébet szociális munkás, szociálpolitikus, Fotó: comfortkeepers.ie

A járványügyi helyzetben nagyon fontos, hogy minimálisra csökkentsük a személyes találkozások számát. Az Ügyfélkapu ebben is segít, mert számos ügyet tudunk intézni a számítógépen keresztül. Megmutatjuk, hogy hogyan lehet már otthonról is Ügyfélkaput nyitni.  

Hivatalos ügyeink intézésekor egyre többször találkozunk az Ügyfélkapu kifejezéssel. Ám arról már kevesebbet hallani, hogy valójában mi is ez az Ügyfélkapu, és hogyan is lehet használni. Aki nehezen igazodik el a hivatalos ügyek labirintusában, az úgy érezheti, hogy ez az Ügyfélkapu-dolog valami ördögtől való találmány. Főleg, amikor kiderül, hogy az Ügyfélkapu „az interneten van”.

Pedig az elektronikus ügyintézéstől nem kell tartani. Sok ügyfelünknek megmutattuk már, hogyan tudják akár otthonról intézni ügyeiket, s ma már magabiztosan használják az Ügyfélkaput.   

Szóval mi is az az Ügyfélkapu? Valójában tényleg egy kapu. Jobban mondva virtuális kapu, amelyen keresztül belép egy olyan „hivatalba”, ahol különböző hivatalos ügyeket intézhet interneten keresztül. Mint a valóságban: belép egy kapun a hivatalba, és a recepción megkérdezik, ki Ön és miben segíthetnek.

Most segítünk, hogy létrehozza saját Ügyfélkapu-regisztrációját. Erre sokáig csak hivatalokban (Kormányablakban, Okmányirodában, NAV ügyfélszolgálaton) volt lehetőség, de most már az új elektronikus személyi igazolvánnyal akár otthonról is regisztrálhatunk. Nézzük, mi kell hozzá!

Internet elérés, érvényes e-mail cím, valamint az új típusú személyigazolvány, és az okmány igénylésekor kapott zöld színű borítékban megbújó plasztik kártya.

Amennyiben minden kéznél van, indulhat a regisztráció!

1.) Nyissa meg a böngészőben a következő linket: https://ugyfelkapu.gov.hu/. Kattintson a „Regisztráció” gomba, majd az „Elektronikus személyazonosító igazolvánnyal regisztrálok” menüpontra.

2.) Most kattintson az „Azonosítás indítása” gombra. Máris megjelenik egy űrlap, két üres rubrikával. Az egyikbe írja be az okmányazonosítóját. Ez nem más, mint az elektronikus személyazonosító igazolványán található, hat számjegyből és két betűből álló azonosító. A másik rubrikába kell beírni a regisztrációs kódot. A tizenegy, számjegyekből és betűkből álló karaktersorozat azon a plasztikkártyán van, amelyet a személyazonosító igazolvány igénylésekor kapott zöld színű borítékban.

3.) Az adatok megadása után kattintson az „Ellenőrzés” gombra. Ha az adatokat jól adta meg, akkor a virtuális hivatal „felismeri” Önt és kitölti a szükséges űrlapokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok alapján. Ezen nem tud módosítani.

4.) Most már csak a felhasználói nevet kell megadnia. A név kizárólag a magyar abc betűiből állhat, és legalább négy karakter hosszúnak kell lennie. Figyeljen rá, hogy a rendszer megkülönbözteti a kis- és nagybetűket is. Ha például Ön a KisAnna nevet választja, akkor minden esetben így kell majd bejelentkeznie, sem a kisanna vagy Kisanna kisAnna variációt nem fogadja majd el az azonosítás. Talán macerásnak tűnik, de az Ön adatainak a védelmét szolgálja.

5.) Következő lépésként az „E-mail cím” mezőbe azt a címet adja meg, amelyet az Ügyfélkapu-regisztrációjához szeretne használni.

6.) Kattintson a „Regisztráció” gombra. A regisztráció sikerességéről az üzenetablakban kap tájékoztatást. Aktiváló kódját pedig a megadott e-mailcímre küldi el a rendszer Önnek.

7.) Ha megkapta az aktiváló kódot, akkor már csak az e-mailben kapott instrukcióknak megfelelően meg kell adni egy jelszót és az Ügyfélkapu máris készen áll arra, hogy ügyeit elektronikusan, otthonról könnyedén intézhesse.  

Fotó forrása: magyarorszag.hu

Sokan hallottak már az Ügyfélkapuról, és sokan rendelkeznek is ilyen regisztrációval. Ugyanakkor nem ismerik a szolgáltatásokat, megijednek az elektronikus ügyintézéstől, félnek, hogy rossz gombot nyomnak meg és ezzel visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Cikkünkben bemutatjuk, mi mindenre használható az Ügyfélkapu, és egyáltalán nem kell tőle tartani.

A járványügyi helyzetben nagyon fontos, hogy minimálisra csökkentsük a személyes találkozások számát. Az Ügyfélkapu ebben is segít, mert számos ügyet tudunk intézni a számítógépen keresztül. Összegyűjtöttünk néhány példát. 

Anyakönyvi kivonat igénylése

Hivatalos ügyek intézésekor sokszor van szükség az anyakönyvi kivonatra. Ezért nem kell külön igénylést írnia, sorban állni, várni a postást, hogy mikor hozza az ajánlott levelet. Ügyfélkapun keresztül néhány gombnyomással azonnal hozzájuthat a szükséges hivatalos irathoz. Jelenleg csak a 2014. július 1. utáni eseményekről kérhetünk adatot.  

Erkölcsi bizonyítvány igénylése

Életünk során sokszor kérik az erkölcsi bizonyítványt,  Ügyfélkapun keresztül erkölcsi bizonyítvány is igényelhető. 

Földhivatali-nyilvántartás

A földhivatali ügyintézéstől mindenki „fázik”. Órákig tartó sorban állás egyetlen tulajdoni lapért. Ez már a múlt! Az Ügyfélkapun sorban állás nélkül is lekérheti a tulajdoni lap I. részét, elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lapot vagy éppen úgynevezett „e-hiteles” tulajdoni lapot, térképmásolatot.  

TAJ nyilvántartással összefüggő szolgáltatások

Nagyon egyszerűen leellenőrizhetjük, hogy van-e érvényes biztosításunk. Így nem kell attól tartani, hogy önhibánkon kívül abba a helyzetbe kerülünk, hogy csak az orvosnál vagy a gyógyszertárban derül ki: nincs is érvényes jogviszonyunk. A lekérdezéshez szükség van a TAJ számunkra.  

Fotó forrás: zoldhazepites.hu

A háztartási munka egy az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás, amit kizárólag természetes személyek létesíthetnek egymással.

1. A háztartási munka meghatározása 

Háztartási munka a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek:
– lakás takarítása,
– főzés,
– mosás,
– vasalás,
– gyermekek felügyelete, házi tanítása,
– otthoni gondozás és ápolás,
– házvezetés,
– kertgondozás. 

Nem tekinthető háztartási munkának:
– a fenti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,
– ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató – akár közvetve – mástól juttatásban részesül,
– ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál. 

Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi. 

Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője. 

Adórendszeren kívüli kereset: az olyan járandóság, amelyet a fent meghatározott foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.

2. Bejelentési kötelezettség 

2.1. Milyen adatokat kell bejelenteni?  

Háztartási alkalmazott foglalkoztatásakor a foglalkoztató köteles bejelenteni a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt a következő adatokat:
– a foglalkoztató adóazonosító jelét,
– a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
– a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

2.2. A bejelentés módja  

A foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét:
a) elektronikusan az eBEV portálon keresztül vagy
b) az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti. 

Fontos! A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen nem nyújtható be.

2.2.1. Elektronikus bejelentés  

A foglalkoztatónak az elektronikus bejelentéshez ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie, melyhez előzetesen regisztráltatnia kell magát. 

2.2.2. Telefonos bejelentés  

A foglalkoztató a háztartási alkalmazottat telefonon a 185-ös szám hívásával jelentheti be az országos telefonos ügyfélszolgálaton. A bejelentéshez meg kell adni a foglalkoztató adóazonosító jelét. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő 5. év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat.

2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása  

A bejelentést több hónapra előre is teljesíteni lehet. Ebben az esetben a bejelentés időszakánál meg kell jelölni a bejelentés időszakának a kezdetét és a végét. 

Ha a bejelentési időszak végeként megjelölt hónap eltelik, de a foglalkoztatás folytatódik, akkor a bejelentést meg kell ismételni a foglalkoztatás további időszakára vonatkozóan is. A havi bejelentés a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. A bejelentést újra teljesíteni kell ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatásakor. 

Például a foglalkoztató 2020. január 24-én háztartási alkalmazottat foglalkoztat, majd ugyanezt a személyt 2020. február 20-án is foglalkoztatja. A foglalkoztatónak a bejelentést mind január, mind február hónapban teljesítenie kell. 

Ha a foglalkoztató több havi foglalkoztatásra jelentette be a háztartási alkalmazottat, akkor február hónapra nem kell megismételni a bejelentést. 

A NAV-hoz benyújtott bejelentést, a bejelentést követő 24 órán belül lehet módosítani és visszavonni a foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulásakor. 

A bejelentés, illetve annak módosítása és visszavonása elektronikusan a 20T1043H jelű adatlapon teljesíthető, amit számítógépen kell kitölteni, és az ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a NAV-hoz. 

Az elektronikus adatlap kizárólag a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) tölthető le. 

A NAV honlapján az adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az adatlap kitöltése előtt a változásokat mindig szíveskedjék figyelemmel kísérni, és az adatlap legfrissebb verzióját használni!

3. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség 

A foglalkoztatónak az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentés alapján háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapban hány napot dolgozott a háztartási alkalmazott a foglalkoztatónál. 

Ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat több hónapra előre jelentette be, akkor a regisztrációs díjat minden hónapra meg kell fizetnie. 

Például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 napon, a másik pedig egész hónapban foglalkoztatja, ezért mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat. 

A havi regisztrációs díj nem jár vissza akkor, ha az adott hónapban a háztartási alkalmazott foglalkoztatására nem kerül sor és a foglalkoztatás bejelentését a bejelentést követő 24 órán belül a foglalkoztató nem vonta vissza. 

A regisztrációs díj megfizetésével társadalombiztosítási ellátás nem jár, a háztartási alkalmazott a Tbj.3 alapján nem minősül biztosítottnak. Ezen a jogcímen tehát a háztartási alkalmazott egészségügyi szolgáltatást sem vehet igénybe.

3.1. A regisztrációs díjfizetés módja, határideje  

A foglalkoztató a havi 1000 forint összegű regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára (10032000-01076215) fizeti meg készpénzzel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hónap 12-éig.

4. Adó- és járulékfizetési, bevallási kötelezettség 

4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékokat?  

Foglalkoztató: A foglalkoztató a háztartási alkalmazott után adó és járulékfizetésére akkor nem kötelezett, ha a bejelentést a foglalkoztatást megelőzően teljesítette. Ha tehát a foglalkoztató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, akkor nincs adó- és járulékfizetési kötelezettsége.

Háztartási alkalmazott: A háztartási alkalmazottnak az adórendszeren kívüli kereset után adó- és járulékfizetési kötelezettsége még akkor sincs, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazott bejelentését elmulasztotta, tehát a foglalkoztató mulasztása nem jelenti azt, hogy a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni a befizetést.

4.2. Adó- és járulékfizetési kötelezettség  

Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, akkor a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja tv.4, a Tbj. és a Szocho tv. rendelkezései szerint meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót, az egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az adott jogviszonynak megfelelően (például: munkaviszony, megbízás).Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, akkor az egyébként a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat is a foglalkoztató fizeti meg.

4.3. Bevallás  

Az adórendszeren kívüli keresetet nem kell bevallania sem a foglalkoztatónak, sem a foglalkoztatottnak. Háztartási munka végzése esetén tehát a foglalkoztatónak nem kell ’08-as bevallást benyújtania, illetve a háztartási alkalmazottnak sem kell az adórendszeren kívüli bevételét a személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetnie.

5. Munkáltatói igazolás 

A háztartási alkalmazott igazolást kérhet a foglalkoztatótól az őt megillető adórendszeren kívüli bevételről, a bevétel megszerzésekor.

Ha a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti. 

A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni. 

Az igazolásnak tartalmaznia kell: 
• a foglalkoztató adóazonosító jelét,
• a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
• a tényleges foglalkoztatás kezdő napját,
• a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét,
• a kifizetés időpontját,
• a hónap során munkavégzéssel töltött napokat,
• a foglalkoztatás helyének címét,
• a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.

A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes. Az igazolásminta („Igazolás a háztartási alkalmazottat megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről”) a NAV honlapjáról letölthető a „Letöltések–egyéb > Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták” elérési útvonalon keresztül. 

6. Mikor szabható ki mulasztási bírság? 

A foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a 2. pont szerinti bejelentést, és a 3. pont szerinti regisztrációs díj megfizetését elmulasztja. 

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Fotó forrás: professionalhomesearch.com

Az idősebb generáció tagjai egyre nagyobb magabiztossággal használják az okostelefonokat és egyre többet chatelnek – derült ki a Telenor megbízásából az Impetus Research által készítette a kutatásból.

A vírushelyzet miatt jelentősen csökkentek a személyes találkozások, leginkább az idősebbek találkoznak kevesebbet családtagjaikkal, ismerőseikkel, barátaikkal. A felmérés szerint a 60- 69 évesek 64 százaléka csökkentette a személyes találkozások gyakoriságát.

Szerencsére a személy találkozások hiányát a mobil- és digitális kommunikáció segítségével kompenzálják. A járvány óta a magyarok harmada többet telefonál mobilon, de leginkább a digitális platformok, a csevegő alkalmazások és az online konferenciaeszközök használata ugrott meg: szinte minden második válaszadó használ gyakrabban legalább egy ilyen applikációt vagy eszközt.

Forrás: MTI

Fotó: Pixabay