Ismerős, amikor gyerekek és unokák izzasztó órákat töltenek a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy meggyőzzék őket arról, hogy az okostelefon, a tablet vagy más IT kütyü nem ördögtől valók és még idős korban is megtanulható a használatuk? 

Jó hír, hogy úgy tűnik, hogy ez a korosztály is egyre nyitottabb: a Doro senior-telefon gyártójának korábbi felmérése szerint az európai lakosok körében 3-ból 2 idős ember kifejezetten érdeklődik az új technológiák iránt, különösen, ha az biztonságérzetüket javítja. 

A világszerte piacvezető senior telefongyártó cég ezer, 55-85 éves válaszadó bevonásával végzett átfogó felmérést Egy hazai felmérés hasonló nyitottságot tárt fel a magyar nyugdíjas korúak technológiai nyitottságáról: az NMHH tavasszal publikált számai szerint a 60 évnél idősebbek fele hamarosan már internet használó lesz, amennyiben folytatódik a 2017-ben elindult növekedési tendencia. Itthon a senior korosztály számára a digitális világra való nyitottságot leginkább családtagjaik és közvetlen környezetük befolyásolja: a legnagyobb mozgatórugó a távolabb élő családtagokkal való kapcsolattartás igénye, mindezt a lehető legolcsóbban és a legegyszerűbben. 

A Doro kutatása szerint az európai időskorúak számára nem csupán a kapcsolattartás miatt fontos a digitális technológia megismerése: a biztonság szintén fontos tényező. Ez nem meglepő, hiszen az EU-ban a háztartások, országonként eltérően tízből 2-3 nyugdíjas korú ember egyedül él. Ezeknek az embereknek az egyik legfontosabb szempontja a biztonság érzése és az otthon biztonsága. A felmérés szerint 5 idős közül 2 bízna meg részben, vagy teljesen ilyen eszközben, ha az nagyobb biztonságot kínál. 

„A felmérésben szereplő adatok segítenek, hogy még jobban megértsük az idősek gondolkodását és ezek alapján fejleszthessük termékeinket. Az NMHH felmérése szerint nemcsak az internethasználat, de az idősek okostelefon használata is nő, ezt pedig az értékesítési számokban is tapasztaljuk. A Doronál hiszünk benne, hogy a kifejezetten a senior korosztálynak szóló termékeinkkel önállóbb és teljesebb életet élhetnek felhasználóink” – mondta Attila Civelek, a Doro kelet-közép-európai értékesítési vezetője. 

Számos megoldás áll már az idősebb korosztály rendelkezésére, amelyek növelhetik a biztonságérzetüket; ilyenek például a kifejezetten időseknek fejlesztett okostelefonok beépített segélyhívó gombokkal, vagy több funkciós segélyhívó karkötők., amiből kiderült, hogy az európai idős korosztály kíváncsisággal tekint azokra az eszközökre, amelyek a mindennapi életüket teszik könnyebbé. A felmérés szerint tízből négy ember többet szeretne megtudni ezekről a technológiákról. A legnagyobb nyitottságot a nyugat európai országok közül a francia nyugdíjas korú idősek mutatták; közülük 85%-uk kíváncsi az új dolgokra, míg a legalacsonyabb nyitottságot a Nagy-Britanniában élők között mérték. 

Forrás: computerworld.hu, Fotó: computerworld.hu

A Szakkör.hu elindulása óta eltelt másfél hónapban a pandémiás helyzet ellenére – vagy éppen annak köszönhetően – elmondhatjuk, hogy az érdeklődés a nemzeti kultúra, a hagyományaink iránt töretlen. 

Nagy népszerűségnek örvend a csipkeverő szakkör, de a felületen elérhető videókkal olyan népszerű szokások népszerűsítéséhez és elmélyítéséhez is hozzá tudott járulni a Szakkör.hu, mint a mézeskalács-sütés, hiszen a reklámmegszakítás nélkül, térítésmentesen újranézhető videók rendkívül keresettek. Ugyanez igaz a hímző és a gyöngyfűző szakkörre is, legyen könnyű vagy éppen nehéz a technika vagy a motívum, szakköröseink tántoríthatatlanul követik az oktatók útmutatásait. 

A kézműves tevékenységek hamarosan vesszőfonó szakkörrel is bővülnek. A forgatás elindult, a szakkör vezetőinek kiléte sem titok már: Gergely Ramóna, a Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa és Gergely István ötvenéves kosárfonó szakmai tapasztalattal rendelkező kézműves várja majd a vesszőfonás iránt érdeklődőket.

A kedves, hálával teli visszajelzések alapján a letölthető segédanyagok is mind-mind hasznára válnak és segítő kezet nyújtanak a szakkörön résztvevőknek.  A weboldalon böngészők közül egyre többen érdeklődnek a felület iránt a tágabb diaszpórából is, sőt aktívan szakköröznek, így a tengerentúlról, de Európa számos országából, illetve a Kárpát-medence minden részéről kattintanak már videókra.

A Nemzeti Művelődési Intézet új online tudásmegosztó felületének kínálata hamarosan az ország hét agórájának köszönhetően újabb és újabb szakkörökkel gazdagodik. Már nemcsak a kézműveskedés szerelmesei találnak majd hasznos elfoglaltságot, hanem akár a természettudományok, a repülőgép-modellezés, vagy a népzene, esetleg a fotózás iránt érdeklődők is be tudnak kapcsolódni virtuálisan egy-egy szakkör életébe. Igaz, jelenleg ez még csupán a gyakorlattal rendelkező és nagytudású szakkörvezetők online társaságát jelenti, de amint a helyzet lehetővé teszi, a honlap folyamatos információt fog nyújtani a valós térben is induló szakkörökről. Ezekre megyénként és típusonként is külön rá lehet majd keresni.

Aki megszerette a szakkörök ezen fajtáját, azt, hogy bármikor vissza tudja tekerni és megnézni újból és újból a következő mozdulatsort, annak természetesen a pandémiát követően sem kell az online szakkörökről lemondania. A már fent lévő képsorok a weboldalon maradnak a kikapcsolódás, a tanulás, inspirálódás és a szabadidő hasznos eltöltésének céljából.  

A Szakkör.hu-nak már Facebook-társoldala is van, érdemes rendszeresen tudakozódni ott is az újdonságokról, és bekapcsolódni a mozgalmas Szakkör-életbe! 

Forrás: aszakkor.hu, Fotó: aszakkor.hu

A nagyszülők, dédszülők körében nagyjából 820 ezren interneteznek már viszonylag rendszeresen, azaz legalább hetente belépnek a digitális világba, azonban kevésbé vannak tisztában a virtuális tér kockázataival, mint a fiatalabb, rutinosabb felhasználók – hívja fel a figyelmet a biztonságos internet napján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). 

A kötelező elővigyázatossággal, a vírus- és adatvédelemmel, a biztonságos és tudatos eszközhasználattal kapcsolatos információk elsősorban gyerekeiktől, unokáiktól juthatnak el az idősebb generációkhoz. A fiataloknak ezért óriási szerepük van abban, hogy a nagyszülők felismerjék a gyanús e-maileket, hirdetéseket, és tudatosan bánjanak személyes adataikkal. 

A 65 év felettiek nagy része az érintőképernyő és a viszonylag kicsi ikonok, billentyűk miatt sokaknak kezdetben nehezebben kezelhető okostelefonokhoz is nagyon gyorsan tudott adaptálódni. Az internetező 65 évesek és idősebbek túlnyomó részének (84 százalék) van saját okostelefonja, amelyet használ is, és közöttük is a nagy többség (81 százalék) internetezik is rajta. Az idősek többsége pedig nem csupán jól adaptálódott az okostelefonhoz, hanem nagyon hozzájuk is nőtt a készülék, fontos nekik és ragaszkodnak hozzá. A 65 éven felüli okostelefonos internetezők többsége (57 százalék) azt mondja, hogy ő már rosszul is szokta érezni magát, ha nincs nála a készüléke – derül ki az NMHH megbízásából készült 2020-as internetes felmérésből. 

Miközben a pandémia következtében a hatvan év fölöttiek körében is elterjedtebbek és gyakoribbak a digitális megoldások és eszközök, ez a korosztály nincs felkészülve azokra a kockázatokra, amelyeket a nem megfelelően körültekintő és tudatos nethasznált hordozhat. 

Az NMHH 5 pontja az idősek online biztonsága érdekében: 

1. Vírusvédelem 

Gondoskodjunk róla, hogy a nagyszüleink telefonján, tabletjén és számítógépén legyen aktív vírusvédelem, és folyamatosan frissüljön az eszközök operációs rendszere. Ugyanígy rendszeresen aktualizáljuk az általuk használt programokat és alkalmazásokat is, vagy figyelmeztessük őket erre. 

2. Adatvédelem 

Segítsük őket személyes adataik védelmében attól kezdve, hogy kellő erősségű jelszavakat használjanak, azon keresztül, hogy ezeket hogyan tárolják megfelelően, egészen addig, hogy ne osszák meg őket senkivel, még hivatalosnak tűnő kérések esetén sem. 

3. Kötelező elővigyázatosság 

Tanítsuk meg őket körültekintően bánni az elektronikus levélben érkező linkekkel, gyanús weboldalakkal és csalárd szándékú posztokkal. Sajátíttassuk el velük a „ha gyanús, kerülendő” elvet, valamint mutassuk meg nekik, hogy hogyan tudnak leiratkozni ezekről. 

4. Netes önvédelem 

Adjunk iránymutatást, hogyan őrizhetik meg digitális személyazonosságukat, hogy véletlenül se hozzanak nyilvánosságra olyan információkat magukról, amelyek későbbi visszaélések kiindulópontjai lehetnek. 

5. Digitális komfortzóna 

Segítsük őket olyan digitális környezet kialakításában okostelefonjukon vagy laptopjukon, amelyben könnyen és biztonságosan intézhetik banki vagy hivatalos ügyeiket és az online vásárlásokat. 

Forrás: napi.hu, Szerző: Szász Péter, Fotó: Alistair Berg/Getty Images

Könnyített torna mobilizáló, erősítő és egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokkal az idősebb generáció számára. A gyakorlatokat Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeuta, jógaoktató állította össze. 

Forrás: Almásy Csilla Gerinckoncepció youtube csatornája, Fotó: seniors.com.au  

„Alvás, álom, biológiai ritmusok és egészség” címmel tartott előadást dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója a Szenior Akadémia 2021-es tavaszi szemeszterének harmadik alkalmán. A program során kitért arra is, hogy miként játszik szerepet az alvás az egészség megőrzésében, bizonyos betegségek kockázatainak csökkentésében.   

Napunk majdnem egyharmadát alvással töltjük, már csak ebből is látszik, hogy sok szempontból fontos szerepe van – mutatott rá előadásában dr. Purebl György. „Aludni jó és fontos, mivel az alvás nagy szerepet játszik az egészség megőrzésében, bizonyos betegségek kockázatainak csökkentésében” – emelte ki. Az intézetigazgató szólt arról is, hogy megkülönböztetjük a pacsirta, vagyis reggeli kronotípusú és a bagoly típusú embereket. Előbbiek reggel aktívak, nem tudnak sokáig aludni és későig fenn lenni, ha nem végeznek egy feladattal, inkább korábban felkelnek, hogy befejezzék. Ezzel szemben a baglyok este aktívak, nehezebben kelnek, nem tudnak korán lefeküdni és ha megcsúsznak egy feladattal, inkább tovább fennmaradnak. A legtöbb ember ugyanakkor rugalmas kronotípusú, vagyis alkalmazkodni tud a környezeti elvárásokhoz és megfigyelhető az is, hogy fiatalabb korban inkább baglyok vagyunk, idősebbként pedig egyre inkább pacsirtákká válunk.

Szólt arról, hogy a biológiai ritmus létezését régen az ezotéria kategóriájába sorolták, 2017-re ugyanakkor eljutott odáig a tudomány, hogy a belső órát, azaz a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért Nobel-díjat kapott három tudós. Ma már tudjuk, hogy a bioritmus az egyik legkötöttebb életfunkciónk, és minden sejtünkben számos biológiai óra ketyeg. A biológiai ritmus sok mindenre hat a hormonrendszertől az étvágyig, létezésének leglátványosabb jele pedig az alvás, ami ugyanakkor tudományosan nehezen vizsgálható, éppen ezért sok a tévhit ezen a területen. 

A legfontosabb tévhitek közé sorolta dr. Purebl György azt, hogy az alvás passzív pihenés.

„Az alvás nagyon is aktív folyamat, számos létfontosságú dolog történik közben a testünkben, főként az agyunkban. Úgy kell elképzelni az alvást, mintha lezárnának valamit amiatt, mert nagy munka folyik bent. Erre a munkára pedig szükség van ahhoz, hogy ha felébredünk, teljesítményünk maximumát tudjuk mutatni” – emelte ki.

A délutáni szieszta, ami a déli országokban bevett szokás, szintén fontos, a természetes bioritmus része, de tudunk alkalmazkodni a hiányához. A mítoszok közé tartozik ugyanakkor az is, hogy az éjfél előtti alvásnak kiemelt szerepe lenne. A pacsirták számára fontos lehet, hogy éjfél előtt 2-3 órával megkezdjék az alvást, de a korai kelés és nem az éjfél, mint fordulópont miatt.

A legtöbb embernek ugyanis 7-8 óra alvásra van szüksége. Egy széles körű vizsgálat szerint mind a túl rövid (kevesebb mint 5 óra), mint a túl hosszú (több mint 10 óra) alvás összefüggött a halálozás növekedésével. Ugyanakkor vannak, akik számára genetikusan elegendő a 4-5 óra alvás (pl. Julius Caesar, Napoleon), míg mások csak 10 órányi alvást követően érzik jól magunkat. Annak megállapítására, hogy kinek mennyi alvás a megfelelő, a nappali tünetek számítanak zsinórmértéknek – emelte ki dr. Purebl György. Hiába alszik valaki csak öt órákat, amennyiben nincs kialvatlansági tünete, nem kell aggódnia, viszont problémát jelezhet, ha több mint tíz órákat alszik az illető, és másnap mégis kialvatlannak érzi magát.A genetika mellett időszakosan élethelyzetek is meghatározzák, mennyit kell aludnunk, stressz, terhelés, fertőző betegség, intenzív tanulás idején például többet.

Az előadó kitért arra is, hogy a különböző emberek alvásszerkezete annyira egyéni, hogy az alvásgörbe alapján épp úgy azonosítani lehetne valakit, mint az ujjlenyomatból. Ezzel szemben az emberek álmai nagyon egyformák, és mindenki álmodik, az is, aki nem emlékszik rá. Az álmot az ébredés után 1-2 perc alatt elfelejtjük, amire emlékszünk az az, amit ez alatt a rövid idő alatt gondoltunk róla. 

A teljes cikket ide kattintva olvashatják el. 

Forrás: semmelweis.hu, Fotó: regencysl.com

A légzőizmok erősítéséről szóló oktatóvideó dr. Losonczy György egyetemi tanár szakmai vezetésével a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának és Fizioterápia Tanszékének közreműködésével készült.  

A COVID-19 fertőzés ugyanis a gyenge légzőizomzattal rendelkezőket sújtja leginkább: főként az időseket, túlsúlyosakat, cukorbetegeket, krónikus szív- és tüdőbetegeket. A tüdőgyulladás súlyosabb kimenetele összefügg a fokozott légzőizom terheléshez (légszomj) való alkalmazkodási képtelenséggel, így a betegséggel szembeni védekezésben kulcskérdés az erőteljes köhögés, melyet szintén a teherbíró légzőizomzat biztosít. A videó bemutatja a légzőizmok jelentőségét a légzési pumpa működtetésében. A légzőizom erősítő gyakorlatokat nemcsak a veszélyeztetett csoportoknak készítettük, a tüdőgyulladáson már átesett, legyengült állapotú érintettek figyelmébe is ajánljuk.

A felvételből az is kiderül, hogy légzőizmainkat már három hét alatt megerősíthetjük. Ha lakásunkhoz vagyunk kötve, naponta legalább háromszor végezzük el az itt látható egyszerű gyakorlatsort, mivel a légzés hatékonysága már egyetlen mozgásszegény hét alatt is romlani kezd. A legjobb tehát, ha a rendszeres mozgás – így a légzőizom gyakorlatok is – a mindennapi életünk részévé válik.

Forrás: semmelweis.hu, Videó: Bartincki Tamara, Gál Bettina, Major Bálint, Sági Zenina – Semmelweis Egyetem, Fotó: sleepauthorities.com

Tegyen velünk egy gyors és érdekes kísérletet: vegyen egy igazán mély levegőt, majd lassan engedje ki! Egyszeriben jobban érzi magát tőle a bőrében, igaz? Ez nem véletlen, hiszen légzésünk kifejezetten hatékony eszköz a stresszcsökkentésben, ezáltal mentális egészségünk hosszú távú megőrzésében is. Lássuk, hogyan aknázhatjuk ki legjobban a benne rejlő lehetőségeket. 

Önkéntelen reflexként nem sok figyelmet fordítunk a mindennapokban légzésünkre, ritkán fordul elő, hogy valamilyen okból tudatosan igyekszünk irányítani szervezetünk légcseréjét. Érdemes lehet ugyanakkor megfigyelni, amikor legközelebb felkelünk reggel, vagy elalvás előtt, ha lefekszünk este aludni, hogy nyugalomban hogyan vesszük a levegőt, illetve milyen érzelmi állapot társul ehhez. Talán meglepően hangzik, de ez egy igen tanulságos tapasztalat lehet, amely egyben kijelöli a stresszcsökkentő légzési technikák irányát is.

Gondoljunk csak bele, milyen nehezen kontrollálható a hangulatunk, amikor valamilyen történés hatására eluralkodik rajtunk a stressz, illetve elönt minket a szorongás vagy a düh. Vajon mennyire hasznos, ha ilyenkor azt halljuk valakitől a környezetünkben, hogy nyugodjunk meg? Jellemzően semennyire, ugyanis az erős emocionális stresszhatás elnyomja a prefrontális kéreg, azaz agyunk racionális gondolkodásért felelős területének működését. Magyarán a logikus gondolkodás ritkán segít abban, hogy visszanyerjük az irányítást érzelmeink felett. Hatékonyabb megközelítés lehet, ha ilyen helyzetekben inkább légzésünkre koncentrálunk.

Egy 2002-ben a Cognition & Emotion című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány rámutatott, hogy különböző érzelmi állapotokban különböző a légzés karakterisztikája is. Amikor boldogok és nyugodtak vagyunk, légzésünk szabályos, mély és lassú. Amikor dühösek vagyunk, légzésünk szabálytalanabbá válik, rövidebb, gyorsabb, kapkodóbb lélegzetvételek jellemzik. Fontos azonban hozzátenni, hogy egymásra oda-visszaható folyamatokról van szó. Egyfelől tehát érzelmeink meghatározzák, hogyan lélegzünk, másfelől viszont légzésünkön keresztül is befolyással lehetünk a hangulatunkra.

Érdemes erre úgy gondolni, miszerint légzésünk ütemének lassításával relaxációra sarkallhatjuk szervezetünket, lassítva ezáltal pulzusunkat, valamint stimulálva a bolygóideget. A bolygóideg az agytörzsből fut a hasüregbe, és a paraszimpatikus idegrendszer részeként a test nyugalmi és emésztő folyamatainak irányításáért felelős. Éppen ellentétes irányú hatással bír tehát a működése, mint a szimpatikus idegrendszeré, amely testünk „harcolj vagy menekülj” típusú reakcióinak zömét szabályozza, azaz a stressz alapjául szolgál. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk tehát, hogy a paraszimpatikus idegrendszer segítségével hamarabb megnyugodhatunk, egyben visszatérhetünk a racionális gondolkodáshoz. És éppen ez az, amiben légzésünk tudatos irányítására támaszkodhatunk. 

Hogyan végezzünk légzésgyakorlatot?

Többféle légzési technika is létezik a distressz enyhítésére, ezek közös jellemzője ugyanakkor, hogy bárhol és bármikor alkalmazhatók, ráadásul nincs hozzájuk szükség semmilyen különösebb segédeszközre vagy felszerelésre. Minimális gyakorlást követően olyan módszerhez juthatunk általuk, amellyel a legmegterhelőbb időszakokban is hatékonyan lecsendesíthetjük az érzelmi viharokat, visszatérve így a normális kerékvágásba. Az alábbiakban lépésről lépésre mutatunk be néhány, a Michigani Egyetem szakemberei által összegyűjtött légzésgyakorlatot.

Hasi légzés 

Mind közül ez a legalapvetőbb technika, amelyet könnyű gyakorolni, ráadásul nagyon relaxáló hatású. Bármilyen helyzetben is érjen minket erős stresszhatás, a hasi légzés segítségével gyorsan enyhíthetünk a ránk nehezedő terheken. 

• Üljünk le egy kényelmes székbe, vagy feküdjünk hanyatt egy jógaszőnyegen vagy ágyon.
• Bal kezünket tegyük a hasunkra a bordáink alatt, jobb kezünket pedig tegyük a mellkasunkra.
• Vegyünk egy jó mély levegőt az orrunkon keresztül úgy, hogy közben érezzük, hasunk megemelkedik, de a mellkasunkon alig mozdul.
• Fújjuk ki a levegőt a szánkon át résnyire nyitott ajkakkal, mintha csak fütyülnénk. Közben érezzük, ahogy kezünk is szépen-lassan visszaereszkedik a hasunkon.
• Ismételjük meg ezt a lassú belégzést három-tíz alkalommal, és minden lélegzetvétel között hagyjunk egy rövid szünetet.
• Figyeljük meg, hogyan változott a hangulatunk a gyakorlat végére.

4-7-8-as légzésgyakorlat 

Ahogy említettük, a hasi légzést tekinthetjük egyfajta jó alapnak, amelyre építkezve aztán komplexebb technikákat is elsajátíthatunk. A 4-7-8-as technika során szintén a hasi légzést alkalmazzuk, kiegészítve azonban egy, a levegő benntartására irányuló szisztémával. 

• Ezt a gyakorlatot is végezhetjük akár ülve, akár fekve. Az első lépés, hogy kezeinket a hasi légzéshez hasonlóan helyezzük el a hasunkon és a mellkasunkon.
• Vegyünk egy mély, lassú lélegzetet az orrunkon át, közben pedig számoljunk el négyig.
• Tartsuk bent a levegőt, közben számoljunk egytől hétig.
• Végül kilégzés közben számoljunk egy nyolcig, és mire a nyolchoz érünk, tüdőnket ürítsük ki teljesen.
• Ismételjük meg a gyakorlatot három-hét alkalommal, vagy amíg úgy nem érezzük, kellően megnyugodtunk.
• Figyeljük meg, hogyan változott a hangulatunk a gyakorlat végére.

A teljes cikket a Házipatika oldalán olvashatják. 

Forrás: hazipatika.com, Szerző: Szuda Sándor, Fotó: hollyhillfl.org

Néhányan azt gondolják, hogy a Smart Home-ok eszközei a fiatalabb korosztályt célozzák meg. Nem is tévedhetnének nagyobbat! Miért ne lehetne élvezője az intelligensotthonoknak az idősebb korosztály is? Igaz, Ők attól tartanak, hogy a sok gép, gomb és vezérlő komplikált lesz számukra. Félelmük bizonyára régre nyúlik vissza, amikor az újdonságnak számító technológiák általában nehezen kezelhetőek, bonyolultak voltak. A Smart Home-ok kifejlesztésénél, az elsődleges cél, a minél könnyebb kezelhetőség és az eszközök felhasználóbaráttá tétele volt. 

Az idősek és a technika 

Napjainkra a technika fejlődése akkora iramot vett, hogy követni szinte csak azok tudják, akik naprakészek az újdonságokról szóló híreket illetően. Kis túlzással mondható, hogy a fejlődés elől senki sem tud elmenekülni, így előbb vagy utóbb az idősebbeknek is meg kell ismerkedniük a kütyük világával. A hetven év feletti korosztály már az sms írását is nehezen fogadja be, nemhogy a háza „éljen” körülötte. Tisztelet a kivételnek, akik barátkoznak az internet és mp3 világával, még ha néha csodálkoznak is azon, hol van a magnószalag az mp3 lejátszóból. Ők az a korosztály, akik számára a megismerkedés egy Smart Home rendszerrel, a sokat említett funkciók mellett, bizonyos esetekben életmentő is lehet. 

Az idősek élethelyzete, életvitele 

Azt tudjuk sajnos, hogy egy idő után a nyugdíjasok egyedül maradnak, sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak lesznek, nagyobb törődést igényelnek. A családtagoktól nem lehet megkövetelni, hogy a nap huszonnégy órájában ügyeljenek idős szeretteikre saját gyermekeik nevelése és munkájuk végzése mellett. Agg korra a fiatalabb időkben megszerzett erő egy része elvész, a járás, látás már nem a régi. Ezért számukra a biztonságos élettér kialakítása elengedhetetlen, arról nem is beszélve, hogy hagyományos eszközökkel szinte lehetetlen fenntartani a korábban megszokott életminőséget. Ez az a pont, ahol az okosotthon rendszert hasznukra lehet fordítani, hogy segítsük mindennapjaikat. 

Hasznos funkciók 

Számtalanszor leírt, elismételt funkciók, amelyek általános helyzetben a kényelmet, biztonságot és költséghatékonyságot szolgálják, jelen esetben az életminőség javításán is tudnak segíteni. Az sem titok, hogy a kifizetett nyugdíjak mértéke nem igazán teszi lehetővé a luxus életvitelt. Ez esetben nem szükséges teljes smart home rendszert létesíteni, csak azt a szegmenst, amely valóban elengedhetetlen. Az okosotthon rendszerek valamennyi funkciója beépíthető az aranykorúak életébe is:

• Beprogramozott feladat végrehajtása mozgásra
• Hangutasítás
• Energiafelhasználás optimalizálása
• Behatolás elleni védelem
• Multimédiás lehetőségek

 Nézzünk néhány példát 

A bevezetőben említettük, hogy az idősebb korosztály között is akadnak olyanok, akik szeretnék megtanulni, élvezni a modern technika néhány elemét. A zenehallgatás, filmnézés, képnézegetés számukra is kikapcsolódást nyújt. Intelligensotthon rendszerrel könnyebben, egyszerűbben kerülhetnek kapcsolatba az ilyen fajta lehetőségekkel.

Manapság a kamerás beléptető rendszerek már alapfelszereltségnek tekinthetők az otthonokban. Főként, ha azt idősek lakják, akiknek minden mozdulat végrehajtása sokkal több időbe kerülhet. A technika alkalmazásával gyorsan és egyszerűen kiszűrhetőek a rossz szándékú „látogatók”, könnyebben beengedhetőek a barátok, családtagok. 

Sajnos ebben a korban általánosnak mondható a mindennapi gyógyszeres kezelés, valamilyen betegségre, amely gyógyszerek bevételének elfelejtése súlyos következményekkel járhat. Ezért beprogramozhatjuk otthonunkat, hogy adjon le diszkrét hangjelzést a megadott időpontban.

IP kamerák segítségével figyelemmel követhetjük otthonunkat, mikor távol vagyunk. Ugyanez a megoldás nyújt segítséget, mikor idős családtagunkról szeretnénk tudni, jól van-e, például akkor, ha többszöri telefonos megkeresésre sem reagált. Ebben az esetben a felesleges izgalmak elkerüléséért bepillanthatunk a lakásba és meggyőződhetünk róla, hogy minden rendben van-e.

Sötétedés után mozgásérzékelők alkalmazásával biztonságosabbá tehetőek a külső- és belső terek. A közlekedést nehezen végzőknek nem kell még a lámpakapcsoló keresésére is energiát fordítaniuk és kitenni magukat az elesés veszélyének.

Több alkalommal részleteztük az intelligensotthon rendszer fűtési megoldásainak előnyeit, mely előnyök jelen esetben az idősek biztonságát is szolgálják. Például nem kell attól tartani, hogy a koros családtag elfelejti be/ki kapcsolni a fűtést. Korszerű fűtési rendszerrel minimalizálható a szénmonoxid mérgezés veszélye, amennyiben okosotthon jelzőrendszerével is párosul, a védekezés is biztosabb lábakon áll.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

Forrás: intelligensotthon-tudastar.hu, Fotó: intelligensotthon-tudastar.hu