Napi öt adagra elosztott változatos étkezést javasol az idősebbeknek Veresné Dr. Bálint Márta. Az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a csontok egészségéhez ebben a korban különösen fontos kalciumot főként tejből vagy tejtermékből lehet megszerezni, a napi D-vitamin-szükséglet bevitele azonban főleg télen nem csupán étrendi kérdés. Az idősebbeket gyakran fenyegeti a kiszáradás veszélye, mivel túl keveset isznak, és a dehidratáltság étvágytalanságot, székrekedést, fejfájást, zavartságot is okozhat.

Az idős kor meghatározása nem egységes, de általában az érvényes nyugdíjkorhatárt tekinti az időszak kezdetének. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használjuk. Eszerint a 60–74 év közöttiek az idősödők, a 75–89 évesek az idősek, a 90 év fölöttiek pedig a nagyon idősek. Veresné Dr. Bálint Márta szerint változatos táplálkozással elegendő tápanyaghoz juthatnak az egészséges, aktív idős emberek. A változatosság azt jelenti, hogy minden ételcsoportból fogyasszanak, tehát zöldség, gyümölcs, gabonafélék, jó minőségű sovány húsok, halak, tojás, tej- és tejtermékek mellett a lehető legkevesebb zsiradék, só és cukor. Ebben a korban csökkenhet az ízérző képesség, ezért a sózással, fűszerezéssel óvatosan kell bánni. Az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi tanszékének vezetője napi ötszöri étkezést javasol az idősebbeknek, mert a szervezetük könnyebben dolgozza fel a kisebb adagot. Arra is figyelni kell, hogy a korábbinál kevesebbet egyenek, mivel kevesebb tápanyagra van szükségük: a nőknek napi 1800, a férfiaknak 2300 kcal-ra. Életkori sajátosság, hogy az izomtömeg csökken, és mivel az izom igényli a sok energiát, így annak mérséklődésével a szervezet energiaigénye is kisebb.

Az oszteoporózis és a hozzá kapcsolódó csonttörés nagy problémát jelent idős korban, ezért Veresné Dr. Bálint Márta csontvédő anyagok fogyasztását ajánlja. Ilyen a kalcium, amelyből az időseknek napi ezer milligramm ajánlott. Kalcium elsősorban a tejben és a tejtermékekben található. Ugyanakkor a felnőtt lakosság 15 százalékának a szervezete nem tudja feldolgozni tejcukrot, ők laktózmentes termékekből juthatnak elegendő kalciumhoz.

Mára bebizonyosodott, hogy éghajlatunkon, főként télen nem jutnak elég D-vitaminhoz az emberek. Az idősek nyáron is kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a fiatalok, főként azok, akik lakáshoz kötöttek. Legalább napi fél órára lenne szükség, de természetesen nem kell a tűző napon lenni, egy árnyas fa alatt is elég D-vitaminhoz juthatunk. A kor előrehaladtával romlik a bőrben folyó D-vitamin-szintézis hatékonysága. Napi 1000-2000 nemzetközi egység D-vitaminra van szükség, amit lehet tablettával is pótolni. Ezt azonban érdemes a családorvossal megbeszélni.

A tanszékvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az időseknek különösen nagy problémát okoz az elegendő mennyiségű folyadék elfogyasztása, ezért fokozottan ki vannak téve a kiszáradás veszélyének. A túl kevés folyadék többek között étvágytalanságot, székrekedést, gyakoribb elesést, fejfájást, zavartságot, kellemetlen szájízt és húgyúti fertőzéseket is okozhat. A nőknek napi két liter, a férfiaknak két és fél liter folyadékot javasolnak, és azt ajánlják, hogy ennek háromnegyede, legalább napi 5 pohár víz legyen. A fennmaradó mennyiség zöldséggel, gyümölccsel vagy levessel is a szervezetbe kerülhet.

Forrás: semmelweis.hu, Fotó: food.ndtv.com

Dr. Szél Ágoston, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatójának, az egyetem rector emeritusának korábbi telt házas előadásán az érdeklődők megismerkedhettek a leggyakoribb szemet érintő betegségekkel, mint a zöld vagy a szürkehályog, azok kezelési lehetőségeivel, de választ kaptak arra is, hogy mitől függ a szemünk színe. Szó esett a különböző színtévesztési zavarokról és azok okairól is.

Dr. Szél Ágoston, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója „Szem, látás és színeslátás” című előadásában röviden áttekintette, hogy az evolúció során hogyan alakult ki a szem, kitérve az állatvilágra is, ahol rengeteg eltérő szemszerkezet figyelhető meg. Szólt róla, hogy szemgolyónk a fényképezőgépek elvéhez hasonlóan működik, három koncentrikus burok veszi körül: egy rostos, egy középső erezett és a legbelső idegi burok – itt található a retina, illetve a látósejtek. Kiemelte: a retina szerkezetében nagyon hasonlít az agy struktúrájához. Előadásában kitért arra is, hogy szemünk színe attól függ, hogy a szivárványhártyában milyen színű pigmentszemcsék találhatók. Mint arra rámutatott: a világos szeműek szivárványhártyájában nincsenek pigmentek. Külön kiemelte az albinizmust, amely sok estben a látásélesség csökkenésével jár együtt.

Kitért a szemet érintő egyik leggyakoribb betegségre, a glaukómára, ismertebb nevén a zöldhályogra. Mint elmondta, a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegséget az esetek többségében a megemelkedett szemnyomás okozza. A zöldhályog azért veszélyes, mert a retinában lévő idegsejtek elhalnak, látótér kiesés következik be, súlyosabb esetben akár vaksághoz is vezethet – emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy ezért nagyon fontos időben felismerni és kezelni a betegséget. Időskorban gyakori a szürkehályog, mely nevét a pupillán megjelenő szürke elszíneződésről kapta; ilyenkor a szemlencse szerkezete megbomlik és átlátszatlanná válik, műtéttel azonban ez jól korrigálható– emelte ki. Szólt még a retinaleválásról, ilyenkor a szemnyomás csökken, emiatt először szikralátás, majd látótérkiesés jelentkezik, ha pedig nem történik gyors műtéti beavatkozás, teljes látásvesztés következhet be – hívta fel a figyelmet dr. Szél Ágoston.

Egyik fő kutatási területéről, a színeslátásról szólva elmondta: a látásban nélkülözhetetlen fotoreceptorok a retinában helyezkednek el, amelynek két típusát különböztetjük meg, a csapokat (a színlátásért felelősek) és a pálcikákat (a gyenge fényben való látásért felelnek). Kiemelte: háromféle színre érzékeny receptorunk van, amivel az emberi szem több száz színárnyalatot képes megkülönböztetni. Szólt a különböző színtévesztési zavarokról és annak okairól is. Mint arra rámutatott, a vörös és zöld színtévesztés genetikailag öröklött, míg a kék érzékenység kiesése valamilyen krónikus szembetegségnek vagy akár a cukorbetegségnek a következtében alakul ki.

Forrás: semmelweis.hu / Szerző: Bódi Bernadett, Fotó: Dimény András

Ismerős, amikor gyerekek és unokák izzasztó órákat töltenek a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy meggyőzzék őket arról, hogy az okostelefon, a tablet vagy más IT kütyü nem ördögtől valók és még idős korban is megtanulható a használatuk? 

Jó hír, hogy úgy tűnik, hogy ez a korosztály is egyre nyitottabb: a Doro senior-telefon gyártójának korábbi felmérése szerint az európai lakosok körében 3-ból 2 idős ember kifejezetten érdeklődik az új technológiák iránt, különösen, ha az biztonságérzetüket javítja. 

A világszerte piacvezető senior telefongyártó cég ezer, 55-85 éves válaszadó bevonásával végzett átfogó felmérést Egy hazai felmérés hasonló nyitottságot tárt fel a magyar nyugdíjas korúak technológiai nyitottságáról: az NMHH tavasszal publikált számai szerint a 60 évnél idősebbek fele hamarosan már internet használó lesz, amennyiben folytatódik a 2017-ben elindult növekedési tendencia. Itthon a senior korosztály számára a digitális világra való nyitottságot leginkább családtagjaik és közvetlen környezetük befolyásolja: a legnagyobb mozgatórugó a távolabb élő családtagokkal való kapcsolattartás igénye, mindezt a lehető legolcsóbban és a legegyszerűbben. 

A Doro kutatása szerint az európai időskorúak számára nem csupán a kapcsolattartás miatt fontos a digitális technológia megismerése: a biztonság szintén fontos tényező. Ez nem meglepő, hiszen az EU-ban a háztartások, országonként eltérően tízből 2-3 nyugdíjas korú ember egyedül él. Ezeknek az embereknek az egyik legfontosabb szempontja a biztonság érzése és az otthon biztonsága. A felmérés szerint 5 idős közül 2 bízna meg részben, vagy teljesen ilyen eszközben, ha az nagyobb biztonságot kínál. 

„A felmérésben szereplő adatok segítenek, hogy még jobban megértsük az idősek gondolkodását és ezek alapján fejleszthessük termékeinket. Az NMHH felmérése szerint nemcsak az internethasználat, de az idősek okostelefon használata is nő, ezt pedig az értékesítési számokban is tapasztaljuk. A Doronál hiszünk benne, hogy a kifejezetten a senior korosztálynak szóló termékeinkkel önállóbb és teljesebb életet élhetnek felhasználóink” – mondta Attila Civelek, a Doro kelet-közép-európai értékesítési vezetője. 

Számos megoldás áll már az idősebb korosztály rendelkezésére, amelyek növelhetik a biztonságérzetüket; ilyenek például a kifejezetten időseknek fejlesztett okostelefonok beépített segélyhívó gombokkal, vagy több funkciós segélyhívó karkötők., amiből kiderült, hogy az európai idős korosztály kíváncsisággal tekint azokra az eszközökre, amelyek a mindennapi életüket teszik könnyebbé. A felmérés szerint tízből négy ember többet szeretne megtudni ezekről a technológiákról. A legnagyobb nyitottságot a nyugat európai országok közül a francia nyugdíjas korú idősek mutatták; közülük 85%-uk kíváncsi az új dolgokra, míg a legalacsonyabb nyitottságot a Nagy-Britanniában élők között mérték. 

Forrás: computerworld.hu, Fotó: computerworld.hu

A Szakkör.hu elindulása óta eltelt másfél hónapban a pandémiás helyzet ellenére – vagy éppen annak köszönhetően – elmondhatjuk, hogy az érdeklődés a nemzeti kultúra, a hagyományaink iránt töretlen. 

Nagy népszerűségnek örvend a csipkeverő szakkör, de a felületen elérhető videókkal olyan népszerű szokások népszerűsítéséhez és elmélyítéséhez is hozzá tudott járulni a Szakkör.hu, mint a mézeskalács-sütés, hiszen a reklámmegszakítás nélkül, térítésmentesen újranézhető videók rendkívül keresettek. Ugyanez igaz a hímző és a gyöngyfűző szakkörre is, legyen könnyű vagy éppen nehéz a technika vagy a motívum, szakköröseink tántoríthatatlanul követik az oktatók útmutatásait. 

A kézműves tevékenységek hamarosan vesszőfonó szakkörrel is bővülnek. A forgatás elindult, a szakkör vezetőinek kiléte sem titok már: Gergely Ramóna, a Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa és Gergely István ötvenéves kosárfonó szakmai tapasztalattal rendelkező kézműves várja majd a vesszőfonás iránt érdeklődőket.

A kedves, hálával teli visszajelzések alapján a letölthető segédanyagok is mind-mind hasznára válnak és segítő kezet nyújtanak a szakkörön résztvevőknek.  A weboldalon böngészők közül egyre többen érdeklődnek a felület iránt a tágabb diaszpórából is, sőt aktívan szakköröznek, így a tengerentúlról, de Európa számos országából, illetve a Kárpát-medence minden részéről kattintanak már videókra.

A Nemzeti Művelődési Intézet új online tudásmegosztó felületének kínálata hamarosan az ország hét agórájának köszönhetően újabb és újabb szakkörökkel gazdagodik. Már nemcsak a kézműveskedés szerelmesei találnak majd hasznos elfoglaltságot, hanem akár a természettudományok, a repülőgép-modellezés, vagy a népzene, esetleg a fotózás iránt érdeklődők is be tudnak kapcsolódni virtuálisan egy-egy szakkör életébe. Igaz, jelenleg ez még csupán a gyakorlattal rendelkező és nagytudású szakkörvezetők online társaságát jelenti, de amint a helyzet lehetővé teszi, a honlap folyamatos információt fog nyújtani a valós térben is induló szakkörökről. Ezekre megyénként és típusonként is külön rá lehet majd keresni.

Aki megszerette a szakkörök ezen fajtáját, azt, hogy bármikor vissza tudja tekerni és megnézni újból és újból a következő mozdulatsort, annak természetesen a pandémiát követően sem kell az online szakkörökről lemondania. A már fent lévő képsorok a weboldalon maradnak a kikapcsolódás, a tanulás, inspirálódás és a szabadidő hasznos eltöltésének céljából.  

A Szakkör.hu-nak már Facebook-társoldala is van, érdemes rendszeresen tudakozódni ott is az újdonságokról, és bekapcsolódni a mozgalmas Szakkör-életbe! 

Forrás: aszakkor.hu, Fotó: aszakkor.hu

A nagyszülők, dédszülők körében nagyjából 820 ezren interneteznek már viszonylag rendszeresen, azaz legalább hetente belépnek a digitális világba, azonban kevésbé vannak tisztában a virtuális tér kockázataival, mint a fiatalabb, rutinosabb felhasználók – hívja fel a figyelmet a biztonságos internet napján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). 

A kötelező elővigyázatossággal, a vírus- és adatvédelemmel, a biztonságos és tudatos eszközhasználattal kapcsolatos információk elsősorban gyerekeiktől, unokáiktól juthatnak el az idősebb generációkhoz. A fiataloknak ezért óriási szerepük van abban, hogy a nagyszülők felismerjék a gyanús e-maileket, hirdetéseket, és tudatosan bánjanak személyes adataikkal. 

A 65 év felettiek nagy része az érintőképernyő és a viszonylag kicsi ikonok, billentyűk miatt sokaknak kezdetben nehezebben kezelhető okostelefonokhoz is nagyon gyorsan tudott adaptálódni. Az internetező 65 évesek és idősebbek túlnyomó részének (84 százalék) van saját okostelefonja, amelyet használ is, és közöttük is a nagy többség (81 százalék) internetezik is rajta. Az idősek többsége pedig nem csupán jól adaptálódott az okostelefonhoz, hanem nagyon hozzájuk is nőtt a készülék, fontos nekik és ragaszkodnak hozzá. A 65 éven felüli okostelefonos internetezők többsége (57 százalék) azt mondja, hogy ő már rosszul is szokta érezni magát, ha nincs nála a készüléke – derül ki az NMHH megbízásából készült 2020-as internetes felmérésből. 

Miközben a pandémia következtében a hatvan év fölöttiek körében is elterjedtebbek és gyakoribbak a digitális megoldások és eszközök, ez a korosztály nincs felkészülve azokra a kockázatokra, amelyeket a nem megfelelően körültekintő és tudatos nethasznált hordozhat. 

Az NMHH 5 pontja az idősek online biztonsága érdekében: 

1. Vírusvédelem 

Gondoskodjunk róla, hogy a nagyszüleink telefonján, tabletjén és számítógépén legyen aktív vírusvédelem, és folyamatosan frissüljön az eszközök operációs rendszere. Ugyanígy rendszeresen aktualizáljuk az általuk használt programokat és alkalmazásokat is, vagy figyelmeztessük őket erre. 

2. Adatvédelem 

Segítsük őket személyes adataik védelmében attól kezdve, hogy kellő erősségű jelszavakat használjanak, azon keresztül, hogy ezeket hogyan tárolják megfelelően, egészen addig, hogy ne osszák meg őket senkivel, még hivatalosnak tűnő kérések esetén sem. 

3. Kötelező elővigyázatosság 

Tanítsuk meg őket körültekintően bánni az elektronikus levélben érkező linkekkel, gyanús weboldalakkal és csalárd szándékú posztokkal. Sajátíttassuk el velük a „ha gyanús, kerülendő” elvet, valamint mutassuk meg nekik, hogy hogyan tudnak leiratkozni ezekről. 

4. Netes önvédelem 

Adjunk iránymutatást, hogyan őrizhetik meg digitális személyazonosságukat, hogy véletlenül se hozzanak nyilvánosságra olyan információkat magukról, amelyek későbbi visszaélések kiindulópontjai lehetnek. 

5. Digitális komfortzóna 

Segítsük őket olyan digitális környezet kialakításában okostelefonjukon vagy laptopjukon, amelyben könnyen és biztonságosan intézhetik banki vagy hivatalos ügyeiket és az online vásárlásokat. 

Forrás: napi.hu, Szerző: Szász Péter, Fotó: Alistair Berg/Getty Images

„Alvás, álom, biológiai ritmusok és egészség” címmel tartott előadást dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója a Szenior Akadémia 2021-es tavaszi szemeszterének harmadik alkalmán. A program során kitért arra is, hogy miként játszik szerepet az alvás az egészség megőrzésében, bizonyos betegségek kockázatainak csökkentésében.   

Napunk majdnem egyharmadát alvással töltjük, már csak ebből is látszik, hogy sok szempontból fontos szerepe van – mutatott rá előadásában dr. Purebl György. „Aludni jó és fontos, mivel az alvás nagy szerepet játszik az egészség megőrzésében, bizonyos betegségek kockázatainak csökkentésében” – emelte ki. Az intézetigazgató szólt arról is, hogy megkülönböztetjük a pacsirta, vagyis reggeli kronotípusú és a bagoly típusú embereket. Előbbiek reggel aktívak, nem tudnak sokáig aludni és későig fenn lenni, ha nem végeznek egy feladattal, inkább korábban felkelnek, hogy befejezzék. Ezzel szemben a baglyok este aktívak, nehezebben kelnek, nem tudnak korán lefeküdni és ha megcsúsznak egy feladattal, inkább tovább fennmaradnak. A legtöbb ember ugyanakkor rugalmas kronotípusú, vagyis alkalmazkodni tud a környezeti elvárásokhoz és megfigyelhető az is, hogy fiatalabb korban inkább baglyok vagyunk, idősebbként pedig egyre inkább pacsirtákká válunk.

Szólt arról, hogy a biológiai ritmus létezését régen az ezotéria kategóriájába sorolták, 2017-re ugyanakkor eljutott odáig a tudomány, hogy a belső órát, azaz a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért Nobel-díjat kapott három tudós. Ma már tudjuk, hogy a bioritmus az egyik legkötöttebb életfunkciónk, és minden sejtünkben számos biológiai óra ketyeg. A biológiai ritmus sok mindenre hat a hormonrendszertől az étvágyig, létezésének leglátványosabb jele pedig az alvás, ami ugyanakkor tudományosan nehezen vizsgálható, éppen ezért sok a tévhit ezen a területen. 

A legfontosabb tévhitek közé sorolta dr. Purebl György azt, hogy az alvás passzív pihenés.

„Az alvás nagyon is aktív folyamat, számos létfontosságú dolog történik közben a testünkben, főként az agyunkban. Úgy kell elképzelni az alvást, mintha lezárnának valamit amiatt, mert nagy munka folyik bent. Erre a munkára pedig szükség van ahhoz, hogy ha felébredünk, teljesítményünk maximumát tudjuk mutatni” – emelte ki.

A délutáni szieszta, ami a déli országokban bevett szokás, szintén fontos, a természetes bioritmus része, de tudunk alkalmazkodni a hiányához. A mítoszok közé tartozik ugyanakkor az is, hogy az éjfél előtti alvásnak kiemelt szerepe lenne. A pacsirták számára fontos lehet, hogy éjfél előtt 2-3 órával megkezdjék az alvást, de a korai kelés és nem az éjfél, mint fordulópont miatt.

A legtöbb embernek ugyanis 7-8 óra alvásra van szüksége. Egy széles körű vizsgálat szerint mind a túl rövid (kevesebb mint 5 óra), mint a túl hosszú (több mint 10 óra) alvás összefüggött a halálozás növekedésével. Ugyanakkor vannak, akik számára genetikusan elegendő a 4-5 óra alvás (pl. Julius Caesar, Napoleon), míg mások csak 10 órányi alvást követően érzik jól magunkat. Annak megállapítására, hogy kinek mennyi alvás a megfelelő, a nappali tünetek számítanak zsinórmértéknek – emelte ki dr. Purebl György. Hiába alszik valaki csak öt órákat, amennyiben nincs kialvatlansági tünete, nem kell aggódnia, viszont problémát jelezhet, ha több mint tíz órákat alszik az illető, és másnap mégis kialvatlannak érzi magát.A genetika mellett időszakosan élethelyzetek is meghatározzák, mennyit kell aludnunk, stressz, terhelés, fertőző betegség, intenzív tanulás idején például többet.

Az előadó kitért arra is, hogy a különböző emberek alvásszerkezete annyira egyéni, hogy az alvásgörbe alapján épp úgy azonosítani lehetne valakit, mint az ujjlenyomatból. Ezzel szemben az emberek álmai nagyon egyformák, és mindenki álmodik, az is, aki nem emlékszik rá. Az álmot az ébredés után 1-2 perc alatt elfelejtjük, amire emlékszünk az az, amit ez alatt a rövid idő alatt gondoltunk róla. 

A teljes cikket ide kattintva olvashatják el. 

Forrás: semmelweis.hu, Fotó: regencysl.com

Könnyített torna mobilizáló, erősítő és egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokkal az idősebb generáció számára. A gyakorlatokat Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeuta, jógaoktató állította össze. 

Forrás: Almásy Csilla Gerinckoncepció youtube csatornája, Fotó: seniors.com.au  

A légzőizmok erősítéséről szóló oktatóvideó dr. Losonczy György egyetemi tanár szakmai vezetésével a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának és Fizioterápia Tanszékének közreműködésével készült.  

A COVID-19 fertőzés ugyanis a gyenge légzőizomzattal rendelkezőket sújtja leginkább: főként az időseket, túlsúlyosakat, cukorbetegeket, krónikus szív- és tüdőbetegeket. A tüdőgyulladás súlyosabb kimenetele összefügg a fokozott légzőizom terheléshez (légszomj) való alkalmazkodási képtelenséggel, így a betegséggel szembeni védekezésben kulcskérdés az erőteljes köhögés, melyet szintén a teherbíró légzőizomzat biztosít. A videó bemutatja a légzőizmok jelentőségét a légzési pumpa működtetésében. A légzőizom erősítő gyakorlatokat nemcsak a veszélyeztetett csoportoknak készítettük, a tüdőgyulladáson már átesett, legyengült állapotú érintettek figyelmébe is ajánljuk.

A felvételből az is kiderül, hogy légzőizmainkat már három hét alatt megerősíthetjük. Ha lakásunkhoz vagyunk kötve, naponta legalább háromszor végezzük el az itt látható egyszerű gyakorlatsort, mivel a légzés hatékonysága már egyetlen mozgásszegény hét alatt is romlani kezd. A legjobb tehát, ha a rendszeres mozgás – így a légzőizom gyakorlatok is – a mindennapi életünk részévé válik.

Forrás: semmelweis.hu, Videó: Bartincki Tamara, Gál Bettina, Major Bálint, Sági Zenina – Semmelweis Egyetem, Fotó: sleepauthorities.com