Az életkor növekedésével egyre fontosabbá válik, hogy milyen ételeket és milyen mennyiségben fogyasztunk. Az öregedés természetes, biológiai folyamat, melynek során fokozatosan csökken a fizikai aktivitás, az emésztés lassul, az immunrendszer gyengül, és változik a szervezet hormonszintje.

Mindez hatással van arra, hogy a szervezetünk mennyi energia, illetve milyen tápanyagok bevitelét, milyen mennyiségben igényli. Ha szeretnénk minél hosszabb időn át a lehető legegészségesebbek maradni, fontos, hogy táplálkozásunkat összehangoljuk a szervezetünkben bekövetkező változásokkal.

Kis lépésekben, fokozatosan változtassuk meg az étkezési szokásainkat, de ezekhez ragaszkodjunk.

Ennek kialakításához nyújt segédkezet ez a táplálkozási ajánlás. Az ajánlást az OGYÉI szakértői gondos tervezés során alakították ki és 2020 júniusától részletekben teszik közzé a merőkanál.hu weboldalon. Az ajánláshoz kapcsolódva praktikus segédanyagokat is közzéteszünk.

• 60pluszegeszseg_kiadvany_web.pdf

Kiknek szól az ajánlás?

Az ajánlás a 60 éven felülieknek, illetve idősekről gondoskodóknak, őket ellátóknak, egészségügyi szakembereknek egyaránt hasznos.

Ki számít idősnek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója alapján a 65. életévnél idősebb korú személyeket nevezzük időskorúaknak, míg a demográfiai publikációkban, az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) értelmezésében a 60 év felettieket tekintik idősnek. A társadalom az időskor kezdetét általában a nyugdíjazás eléréséhez köti.
Tanulmányunkban a vizsgálandó csoport alsó korhatárát a 60. életévben határoztuk meg, a jelenleg is érvényben lévő magyar táplálkozási ajánlás alapján.

Kik készítették az ajánlást?

Az ajánlást az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakértői dolgozták ki, a releváns nemzetközi ajánlásokra és szakcikkekre alapozva.

Az ajánlás hozzájárul az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek széles körű elterjesztéséhez, így az egészségben eltöltött életévek számának növeléséhez.

Az ajánlás kidolgozása előtt egy tanulmányt készítettünk, amely hazai felmérések eredményei alapján összefoglaló képet mutat a magyarországi, 60 év feletti lakosság tápláltsági állapotáról, táplálkozási jellemzőiről, a populációt leginkább érintő krónikus megbetegedésekről és ezek, táplálkozással összefüggő tényezőiről.

Az időseknek szóló új, nemzeti táplálkozási ajánlás a Széchenyi 2020 programban megvalósuló EFOP-1.8.10-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú, Komplex egészségvédelem és szemléletfejlesztés a táplálkozás és gyógyszerfogyasztás területén című kiemelt projekt, Kardiovaszkuláris és onkológiai kliensutak mentén idősek helyes táplálkozási szokásainak fejlesztése nevű munkacsomagban zajló munka eredménye.

Az egészséges táplálkozás előnyei, idős korban

Az ajánlásnak megfelelő energia- és tápanyagbevitel jelentősen csökkentheti a táplálkozással összefüggő betegségek, így a magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, koszorúér-betegség, stroke és egyes daganatos betegségek kockázatát.

Magyarországon a 60 év feletti lakosság közel 80%-a túlsúlyos vagy elhízott. (OTÁP, 2014), 87%-a szenved valamilyen krónikus betegségben (ELEF, 2009, 2014).

Az egészséges táplálkozás alapvető fontosságú a túlsúly és elhízás megelőzésében is. Az optimális testsúly fenntartásával könnyebb a mindennapi tevékenységek végzése, kisebb a szociális kapcsolatok leépülésének, pszichológiai problémák fellépésének veszélye. Mivel a csontokat és ízületeket nem éri többletterhelés, így könnyebben végezhető az adott életkorban ajánlott testmozgás, amely önmagában is szerepet játszik egyes betegségek megelőzésében.

A 60 év felettiek táplálkozási szokásainak pozitív változása közös érdekünk. Ezáltal hazánkban is növekedhet az egészségben eltöltött életévek száma, így az egészségégügyi ellátás igénybevételének szükségessége, az ellátás költségei és társadalmi terhei egyaránt csökkenthetők.

Forrás: merokanal.hu

A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függően.

A virágmézek átlagosan 0,5-1,5%-ban, az édesharmatmézek 3%-ban tartalmaznak fehérjéket. A méh eredetű fehérjék legnagyobb részben enzimek. Az enzimek mennyiségét befolyásolja a nektár összetétele, és koncentrációja, a méhek életkora és a hordható nektár mennyisége. Az enzimek hőkezelés hatására, valamint tárolás során a mézben aktivitásukat vesztik, ezért mennyiségük támpontot ad a méz koráról, vagy esetleges túlmelegítéséről.

A mézek tartalmaznak még mérhető, de nagyon kis mennyiségben vitaminokat is, ezek azonban a napi ajánlott mennyiségnek (RDA) csak töredékét képezik. Majdnem minden mézfajtában van aszkorbinsav, B1, B2, B5, B6 vitamin, niacin, biotin és K-vitamin. A mézben jelenlévő legfontosabb ásványi anyagok a kálium, nátrium, kalcium, magnézium, a foszforsav sói, de megtalálható benne a vas, mangán és a réz is. Az ásványi anyag tartalmat befolyásolja a méz színe, a sötét színű mézekben több ásványi anyag található. Az ásványi anyagok mennyiségét és összetételét a nektár termőhelyének talajviszonyai is befolyásolják.A méz sárgásbarna színének kialakításában legnagyobb szerepe a flavonoid színezékeknek van. A flavonoidok a növényekben igen széles körben megtalálható fenolos vegyületek közé tartoznak. Antioxidáns hatásúak, gyökfogók, ezért a méz antioxidáns tulajdonságainak is hordozói. Jellemzően minél sötétebb színű egy méz, annál erősebb antioxidáns hatás várható tőle.

Nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik a méz minőségét. Mint természetes élelmiszer a legszigorúbb minőségi követelményeknek kell megfelelnie, amelyet szigorúan kell ellenőrizni. Nemcsak a termelőnek, de az élelmiszeriparnak is garantálnia kell ezt a minőséget.

A méz egy telített cukoroldat, hiszen tömegének csak kb. 20 százaléka víz, cukor tartalma pedig a virágmézek esetében legalább 60-65 % kell, hogy legyen. Ezért elkerülhetetlen, hogy előbb vagy utóbb ki ne kristályosodjon. A kristályosodás megindulásának, a növekedés ütemének további befolyásoló tényezői a víztartalom, a tárolási hőmérséklet, a kristályosodás gócpontjául szolgáló levegőbuborék, pollen, vagy valamilyen szennyeződés.

Amíg a kristályosodás többnyire nem kívánatos a folyékony mézben, addig az irányított kristályosodást felhasználhatjuk arra, hogy kívánatos, divatos terméket állítsunk elő: vajállagú, apró kristályokra granulált mézet, a krémmézet. Amíg a természetes kristályosodás durva és szemcsés terméket, addig az ellenőrzött kristályosodás egyenletes, jól kenhető konzisztenciát eredményez. Ez az állag nagyban hasonlít gyermekkorunk vaj-méz elegyéhez, ami nem csöppen. A hazánktól északra és nyugatra lévő fejlett, iparosodott országokban a méz jelentős hányada krémméz formájában kerül a fogyasztók asztalára. A krémméz nem más, mint mikrokristályos, krémszerűen kenhető méz, ami semmiféle idegen anyagot nem tartalmaz.

Átlagos tápértékek

MÉZ (100 g)	CUKOR (100 g)
300-350 kcal	400 kcal
0,4-1,5 gramm fehérje	0 gramm fehérje
0 gramm zsír	0 gramm zsír
75-82 gramm szénhidrát	99,9 gramm szénhidrát

 

Fontos! A méz bevezetése szigorúan 1 éves kor felett történjen. A méz, a bennük lévő és allergiát okozó pollenek mellett olyan kórokozók csíráit tartalmazhatja, amelyekkel a babák immunrendszere még nem tud megbirkózni.

Forrás: merokanal.hu

Szervezetünk védekezőrendszere csak akkor képes a lehető leghatékonyabban megóvni bennünket a fertőzésektől és egyéb veszélyforrásoktól, ha ellátjuk a működéséhez szükséges tápanyagokkal. Egyes vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek ilyen módon is nagyban hozzájárulnak tehát egészségünk megőrzéséhez. 

Gyakran hallhatjuk a hétköznapok során az immunerősítés kifejezést, fontos azonban hozzátenni, hogy ez a megközelítés azért nem egészen precíz. Érdemes inkább úgy gondolkodni az immunrendszerről, mint amelynek optimális működéséhez nem is annyira erőteljességre, sokkal inkább egyensúlyra van szüksége. A harmónia fenntartásának számos összetevője akad, és ezek egyik hangsúlyos eleme szervezetünk megfelelő tápanyagellátása. Ahogy azonban a közismert szólás is tartja, jóból is megárt a sok. Magyarán hiába beszélhetünk esszenciális tápanyagokról, a vitaminok és ásványi anyagok kapcsán sem az a cél, hogy nyakló nélkül vigyük be azokat. Arra kell valójában törekednünk, hogy testünk valós igényeit kielégítsük e téren. Megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottság mellett pedig immunrendszerünk is megbízhatóan képes tenni a dolgát.

A különféle mikrotápanyagok elsődleges forrását természetesen a táplálkozás jelenti. Kiegyensúlyozott és változatos étrenddel, illetve jó minőségű élelmiszerekkel képesek lehetünk biztosítani a szervezetünk számára szükséges tápanyagokat, ezáltal biztosítva a különféle testi funkciók zavartalan működését. Előfordulhatnak azonban olyan élethelyzetek, amikor érdemes még tudatosabban összeválogatnunk, mi kerüljön az asztalra. Ezen felül szükség esetén táplálékkiegészítők segítségével is kiegészíthetjük az étrendileg bevitt mikrotápanyagokat. Amikor pedig az immunrendszerről gondolkodunk, úgy javasolt kiemelt figyelmet fordítani az alábbi vitaminokra és ásványi anyagokra. 

A-vitamin 

Közismert, hogy súlyos A-vitamin-hiány esetén szürkületi, avagy farkasvakság alakulhat ki. Valóban, ez a vitamin rendkívül fontos szerepet tölt be a szemek egészségének fenntartásában, ahogy nélkülözhetetlen a bőr és egyéb szövetek épségéhez, illetve az egészséges fejlődéshez is. Mindezeken felül pedig részt vesz az immunfolyamatokban, egyszersmind tehát a fertőzések elleni küzdelemben. A legjobb A-vitamin-források mind állati eredetű élelmiszerek, különös tekintettel a belsőségekre, tojásra, tej és tejtermékekre, valamint a tengeri halak húsára. Ugyanakkor A-vitamint szervezetünk is képes előállítani, amihez viszont elővitaminját, az antioxidáns hatású béta-karotint kell bevinnünk étrendünkből. Ennek legjobb forrásai az olyan élénk színű zöldségek és gyümölcsök, mint a sárgarépa, sütőtök vagy éppen a paprika. 

C-vitamin 

Talán a legtöbb ember azonnal a C-vitaminra asszociál, amint felmerül az immunerősítés témaköre. Nem mellesleg mi, magyarok különösen szorosan kötődünk ehhez a vízben oldódó vitaminhoz a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert munkássága révén. Érdekesség, hogy bár ténylegesen erre a vitaminra van a legnagyobb mennyiségben szükségünk, ráadásul szervezetünk nem is tud tartalékot képezni belőle, mindazonáltal felnőtt férfiak számára átlagosan csupán napi 90-110, nők számára 80-95 milligramm bevitele szerepel az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) ajánlásában. Várandós vagy szoptató nők esetében valamelyest megemelkedik a szükséglet, ahogy stresszes időszakokban és komolyabb fizikai megterhelés mellett is. Az átlagos populációban ugyanakkor nincs szükség napi több száz vagy több ezer milligramm C-vitamin fogyasztására. A tápanyag legjobb természetes forrásai között említhetjük például a citrusféléket és az olyan friss zöldségeket, mint a paprika, a paradicsom vagy a káposzta. 

D-vitamin 

Ha az immunrendszer működésének támogatásáról van szó, kétségkívül a D-vitamin az egyik legfontosabb és legerőteljesebb tápanyag. Ami pedig ennél is nagyszerűbb, hogy az év jelentős részében kifejezetten könnyen hozzájuthatunk. Nem véletlenül hívják ugyanis napfényvitaminnak, tekintettel arra, hogy ultraibolya sugárzás hatására bőrünkben képződik. Mi több, zsíroldékony vitaminról lévén szó az emberi test jelentős tartalékokat is fenn tud tartani, így a téli fényhiányos időszakot leszámítva általában nem kell hiányállapottól tartanunk. Tél végére ugyanakkor kiürülhetnek a raktárak, így ilyenkor érdemes megfontolni a célzott pótlást tengeri halak, belsőségek, tojás, tej és tejtermékek fogyasztása révén, vagy táplálékkiegészítők alkalmazásával. 

E-vitamin 

A béta-karotinnal és a C-vitaminnal egyetemben erős antioxidáns az E-vitamin is, ennél fogva védelmet nyújt az oxidatív stressz káros hatásaival szemben. Szintén jelentős szerepet tölt be a fertőzések elleni küzdelemben. Elsősorban növényi olajokból juthatunk hozzá, így például napraforgó- és olívaolajból, de jó forrásai az olajos magvak, tökfélék, avokádó és leveles zöldségek is. 

Folsav (B4-vitamin) 

Ismert, hogy várandósság során különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a kellő folsavbevitelre, mert kulcsfontosságú szerepet tölt be az embrió fejlődésében. Ezen felül is számos testi folyamathoz van rá azonban még szükség, a többi között az immunsejtek képzéséhez is. Érdekesség, hogy ez a vitamin jobban hasznosul táplálékkiegészítők összetevőjeként, mint a bevitt élelmiszerekből. Ezzel együtt jó természetes forrása a máj, valamint a leveles zöldségek, friss gyümölcsök és hüvelyesek. 

Vas, szelén és cink 

E három nyomelem rendkívül fontos szerepet tölt be az immunrendszer optimális működésében. További közös tulajdonságuk, hogy elsősorban állati eredetű élelmiszerekből juthatunk hozzájuk. A vas kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy hiánya vérszegénységhez vezet, mivel a vörösvérsejtek nélkülözhetetlen összetevője. A szelén a többi között a pajzsmirigy működését is segíti, míg a cinkről ismert például, hogy minden tizedik emberifehérjeműködéséhez elengedhetetlen. Az immunrendszer támogatása kapcsán a legtöbbeknek talán egyes vitaminok jutnának eszükbe, csakhogy ennek a három nyomelemnek legalább annyira fontos a megfelelő bevitele, amelyet célszerű lehet táplálékkiegészítők révén is segíteni. Kiváltképp olyan esetekben, ha valaki kizárólag növényi eredetű élelmiszereket fogyaszt csupán. 

Probiotikumok 

Ezt a kategóriát nevezhetjük a plusz egynek is. A bevezetőben mikrotápanyagokról beszéltünk, a probiotikumok viszont olyan mikroorganizmusok, amelyek képesek sértetlenül áthatolni a tápcsatornán, hogy aztán a vastagbélben megtelepedve hasznossá váljanak szervezetünk számára. Ami miatt mégis helyet kaptak a felsorolásban, az az a tény, hogy a bélflóra kiemelkedő szereppel bír az immunrendszer egyensúlyának fenntartásában, illetve közvetlen védelmet is nyújt bizonyos fertőzésekkel szemben. A probiotikumok jelentősen hozzájárulhatnak a bélflóra harmonikus egyensúlyának fenntartásában bizonyos élethelyzetekben, például egy antibiotikumkúrát követően. Hasznos mikroorganizmusokat táplálkozásunk által is bejuttathatunk szervezetünkbe: a probiotikus ételek között tartjuk számon a joghurtokat, kefireket és savanyúságokat, valamint általában véve az erjesztéssel, fermentálással készülő élelmiszereket. 

Forrás: hazipatika.com

A magyar lakosság 19%-a 65 év feletti és az előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik ember ebbe a korosztályba fog tartozni. Az öregedés és a vele együtt járó élettani folyamatok egyre több embert érintenek itthon is, a kutatások szerint azonban nagy lehetőségek rejlenek a mobil-, és videójátékokban. Ezek ugyanis az idősek kognitív képességeit fejleszthetik, miközben csökkenthetik a magányosság érzését.

A svéd szenior telefongyártó, a Doro összeszedett néhány tudnivalót a témával kapcsolatban.

Az idősebb emberekre ritkán gondolunk az új technológiákra igazán nyitott közönségként. Pedig a 65 év feletti korosztály jóval nyitottabb az újdonságokra, mint azt gondolnánk. Hazánkban, a 60+ korcsoportban az internethasználat 44% körül mozgott egy korábbi statisztika szerint és egyre nő. Az idősebbek leginkább a családdal, ismerősökkel való kapcsolattartásra, valamint információszerzésre használják a világhálót. Van azonban egy olyan terület, amely szintén számtalan előnyt nyújthat az idősebb felhasználóknak, ez pedig a szórakoztató és az agyat is frissen tartó, mobilon is elérhető játékok, kurzusok választéka.

A kutatások szerint jó hatásai is lehetnek a mobilos játékoknak 

Egy friss kutatás szerint több új dolog egyszerre történő megtanulása növeli az idősebbek kognitív képességeit. Egy amerikai vizsgálatban másfél hónap alatt több új képességet – pl. idegen nyelvtanulást, fotózást – kellett elsajátítani az időseknek; meglepetésre a résztvevők kognitív képességei már ilyen rövid időn belül is olyan szintre emelkedtek, mint a 30 évvel fiatalabb felnőtteké! Ebből kiindulva elmondható, hogy egy ösztönző környezet és új készségek elsajátítása nagyban hozzájárulhat az idősebb korosztály agyi fiatalodásához, és lehetőséget teremthet a függetlenség hosszabb távú fenntartásához. 

Az idős emberek kognitív fittségére szintén jótékony hatással lehetnek az akár mobilon is elérhető videójátékok. Kiderült, ezek is segíthetnek az idősebb generációt mind fizikailag, mind mentálisan fitten tartani. Ebben a felmérésben 140 idős, 77 éves átlagéletkorú embert kérdeztek arról, játszanak-e videójátékokkal. Azok, akik rendszeresen vagy alkalmanként játszottak (35%), pozitívabb életszemlélettel, és erősebb szociális képességekkel rendelkeztek, mint a sosem játszók. A non-gamerek körében magasabb volt a depresszió és gyakrabban jelentek meg a negatív érzések is. Kár volna tehát a mobil applikációkat, a videójátékokat, vagy a játékosan tanító programokat károsnak tekinteni, hiszen valójában akár „mentális edzést” is jelenthetnek az idősek számára.

Nagyjából végtelen számú lehetőség 

Számos ingyenes és hasznos mobil alkalmazás elérhető, amely az idősebb korosztály számára is jó szórakozást nyújt, emellett abban is segít, hogy frissen tartsák az elméjüket. Arra mindenképp érdemes felhívni az idősebbek figyelmét, hogy a telefonjukat vásárlásra is tudatosan használják, és inkább olyan appokkal megismertetni őket, amik nem kérnek már a regisztrációkor bankkártya adatokat, hogy aztán a próbaidő lejárta után elkezdjék változó gyakorisággal terhelni a kártyájukat!

Lássunk néhány olyan kategóriát, amit a Doro az idősebbek számára is kifejezetten ajánl, agytornához és szórakozáshoz egyaránt – a lenti listákban nem csak ingyenes appok: 

• Sudoku: a népszerű logikai játék egyszerű szabályai ellenére minden alkalommal új kihívást jelent, és konkrétan végtelen számú verzió van belőle okostelefonra is.
• Kirakós játék: sokak örök kedvence, míg másokat az őrületbe lehet vele kergetni, egy azonban biztos: immár nem feltétlenül kell a porszívótól félteni a darabkákat, hiszen a játék különféle variációival tele van a Play Store!
• Kártyajátékok, kvízjátékok: UNO, poker, vagy passziánsz a kedvenc? Egy dolog biztos, mégpedig az, hogy most már mind elfér a farzsebben is.
• Sakk: aki a stretégiai játékokkal kapcsolódna ki, az is hátradőlhet, hiszen természetesen ebből a játékből sem szendev hiányt a Google alkalmazásboltja.
• Hogyan rajzoljunk? Anime, vagy 3D, ruhák, vagy cuki állatfigurák… Bármit is szeretnénk megtanulni lerajzolni, mindenre találunk külön appot!
• Online színezők: teljesen a fantáziára bízva, vagy számmal jelölve az egyes színeket, kifejezetten pixeles, vagy épp élethű rajzokkal, esetleg saját fotókból létrehozott alappal… Van itt minden!
• Képszerkesztők, amikkel órákon át lehet kreatívkodni a kedvenc családi képekkel? Természetesen ezekből is annyi van, hogy biztosan mindenki talál majd kedvére való verziót.
• Nyelvoktatás: ha azt mondjuk, hogy van szinte minden, akkor a szinte csak az udvariasság kedvéért szerepel a mondatban, ugyanis már képzelepbeli nyelveket is meg lehet tanulni a különféle alkalmazások segítségével…
• Repülőgép szimulátor: igen, ilyenek is vannak bőven, és hát ki ne akarná hallani, ahogy a nagypapája arról lelkendezik, hogy milyen szépen landolt egy utasszállítóval előző este? 

Forrás: techworld.hu, Fotó: expertreviews.co.uk

Hogyan őrizhetnénk meg mindnyájan sokáig a fogainkat? címmel tartott előadást dr. Bartha Károly, a Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese, a Konzerváló Fogászati Klinika egyetemi docense a Szenior Akadémia 2021-es tavaszi szemeszterének ötödik alkalmán. A szakember egyebek mellett szólt arról is, hogy milyen szoros kapcsolat van a száj megfelelő állapota és az általános egészség között.

Az egészséges száj több szempontból fontos, éppúgy kell a rágáshoz, hangképzéshez, mint a jó megjelenéshez, önbecsüléshez, és a fogak megléte az arcmagasság megtartásához is nélkülözhetetlen. A fogak épségének megőrzése érdekében mindenkinek magának is törődnie kell a szája egészségével, és természetesen nem árt egy jó fogorvos sem – jegyezte meg dr. Bartha Károly, hozzátéve, a jó szakembert az a cél vezeti, hogy minimális fogvesztéssel járjon az évek múlása. „A mi feladatunk a prevencióval, hogy egy jobb életminőséget biztosítsunk páciensünk számára, hiszen nem mindegy mennyit szenvedünk a fogainkkal. A jól működő prevencióhoz arra lenne szükség, hogy a lakosság egészségtudatos legyen, meglegyenek az ehhez szükséges ismeretek, másrészt alapvető fontosságú a fogászati ellátás minősége, az, hogy minden egyes kezelés a prevenció megfelelő szintjét szolgálja” – részletezte.

„Manapság az ún. életmód- vagy viselkedésbetegségek azok, amelyek a legtöbb problémát okozzák” – magyarázta dr. Bartha Károly. Ezek állnak a fő, halálozást okozó betegségek (pl. rákbetegség, diabétesz, keringési betegségek) mellett az olyan fogászati problémák hátterében is, mint a fogszuvasodás, a fogágybetegség vagy a szájüregi traumák. Az ún. életmódbetegségeket okozó tényezők közé tartozik:

• az egészségtelen táplálkozás
• a stressz
• a kontroll hiánya
• a rossz higiéné
• a dohányzásaz alkohol
• a mozgáshiány
• és a sérülések is.

A világon előforduló betegségek közül a felnőtteknél a leggyakoribb a kezeletlen szuvas fog, míg a súlyos fogágybetegség a hatodik helyen áll; szintén beszédes, hogy a szájüregi rák ott van a 10 leggyakoribb daganatos megbetegedés között – mutatott rá a dékánhelyettes, hozzátéve: ha a fogászati prevenció vagy a jobb szájegészség terén előrelépünk, az az általános egészségügyet tekintve is komoly javulást eredményezne. A világ népességének ugyanis 90 százalékánál fordulnak elő fogászati problémák.

A World Health Organization (WHO) szerint az általános egészség nem képzelhető el a szájüregi egészség nélkül. Dr. Bartha Károly szerint fogágybetegség esetén számos egyéb egészségügyi probléma, így a keringési betegségek, a koraszülés vagy kis születési súly és a tüdőgyulladás gyakorisága is növekszik.Ezt követően a dékánhelyettes beszélt a fogászati prevencióról: bemutatta a terület „atyját”, W. D. Millert – az ő nevéhez fűződik a Miller-teóriának nevezett, ma is helytálló gondolat, amely szerint a száj baktériumai elbontják a cukrot, abból savat képeznek, és ez okozza a fogszuvasodást. Ezt követően „A tiszta fog sosem lyukad ki” lett a jelszó, amely megalapozta a prevenciót és elvezetett a fogkrémek, fogkefék kifejlesztéséig. Az elmúlt 100 év legfontosabb üzenetei fogászati szempontból a jó szájhigiénia, a helyes táplálkozás fontossága és a rendszeres fogorvosi vizitek voltak – foglalta össze dr. Bartha Károly. Mint elmondta, manapság a tudományos eredményekre támaszkodva a fő cél a cukorfogyasztás gyakoriságának és mennyiségének csökkentése az általános táplálkozási elvekkel összhangban (azaz cukor helyett ne magas só- vagy zsírtartalmú ételeket együnk); de szintén fontos, hogy a manapság egészségesnek tartott sok gyümölcs és gyümölcslé fogyasztása a fogak károsodását, dentális eróziót okozhat.

A dékánhelyettes beszámolt a skandináv modellről, amely szerint a rendszeres fogászati ellenőrzés mellett az ott élőknek ajánlott professzionális tisztításon is részt venniük, amelyet nem csak a fogorvosok, hanem a szájhigiénikusok elvégezhetnek. Ezzel szemben itthon jelenleg sajnos nincsen széles tömegeket érintő fogászati prevenciós program – mutatott rá. Ezután beszélt a fogelvesztésről is, amelynek okai közé tartozik többek között a rossz szájhigiéné és a dohányzás. Kitért a fogszuvasodás kialakulásában szerepet játszó tényezőkre, a szocioökonómiai jellemzőkre és a biológiai meghatározottságra is. „A szociális helyzet alapvetően befolyásolja milyen a szánk állapota, egészsége” – emelte ki.

Előadása végén dr. Bartha Károly a fluoridok prevencióban betöltött szerepéről beszélt. A fluoridok alkalmazását, a fogszuvasodás megelőzésében játszott hatásának módját ma már teljesen másképpen látjuk, mint akár tíz évvel ezelőtt. Lényegesen megváltozott a fluoridtabletták alkalmazási módja is, míg korábban úgy gondoltuk, hogy minden gyereknek meg kell kapnia, manapság már csak kizárólag a cariesszel, vagyis fogszuvasodással kapcsolatos rizikóval rendelkező pácienseknek szabad felírni, és az adagolás is lényegesen változott a nemzetközi irodalom szerint, amit azonban a hazai előírások nem követtek. Nagyon fontos leszögezni, hogy a fogszuvasodás nem fluorid hiánybetegség, a fluorid ugyanis nem egy vitamin, amelyre feltétlenül szüksége van a szervezetünknek, hanem egy olyan anyag, amely nagyon hatékonyan alkalmazható a fogszuvasodás megelőzésében. A dékánhelyettes így foglalta össze előadásának legfőbb üzeneteit:

1. Fontos a jó szájhigiénia! (legalább naponta kétszeri fogmosás, legalább 2 percig fluoridos fogkrémmel)
2. Fontos a helyes táplálkozás! (cukor és nassolás nélkül)
3. Szükségesek a rendszeres fogorvosi vizitek, professzionális szájhigiénés kezelésekkel egybekötve.

Az előadás diasora ide kattintva nézhető meg.  

Forrás: semmelweis.hu / Szabó Ádám, Fotó: miguelsantaella.com

Szókereső betűkből igencsak jó szórakozás lehet. A szókereső betűkből áll, ezeket a betűket nem lehet áthelyezni. A karakterekre rá kell nézni, és a karakterek által kiadott szavakat kell megtalálni. A szókereső betűkből áll tehát, aminek a lényege, hogy a betűk által kiadott szavakat a játékosok felfedezzék. Aki több szót képes megtalálni, az nyeri meg a játékot. A játéknak van egy játékos, és több játékos által játszható változata is. 

A szókirakós és a szókereső betűkből 

A szókereső betűkből állítja elő a szavakat. A szókirakós szintén betűkből állítja elő a szavakat. A kettő között a markáns különbség az, hogy a szókirakós esetén a betűket tetszőlegesen elő lehet szedni, és abból szavakat formálni. A szókereső viszont máshogy működik. A szókereső betűkből áll, de a betűket nem lehet áthelyezni. A betűk véletlenszerűen vannak egy táblára rendezve. A betűket nem lehet áthelyezni. A kiadott szavakat úgy kell megtalálni, hogy a karaktereket nem lehet áthelyezni. 

Szókereső betűkből újságokban 

A szókereső elsősorban újságokban és hírlapokban volt megtalálható. A népszerűsége mára már csökkent. A helyüket átvették a keresztrejtvények. A szókereső főleg különleges alkalmakor bukkan fel. Például gyakran találkozni ünnepnapok esetén szókeresővel, ilyen például az adventi szókereső. A különféle újságokban gyakran találni egy-egy szókereső játékot, de azok általában egy-egy téma köré összpontosítanak. 

Szókereső online 

Szókirakós és online szókereső betűkből, akasztófa, és más hasonló játékok egész garmadája lelhető fel az interneten. A következő weboldalon ezen játékok mindegyikére található egy-egy példa. A különféle betűjátékok segítik a figyelem fenntartását, a koncentrációt. Ha a szókereső után szókirakóst, vagy másfajta játékokat játszik az ember, azzal elkerülhető, hogy az élmény monotonná váljon. A változatos betűjátékok a gyerekek és felnőttek számára is jó szórakozást nyújtanak. 

Szókereső angol nyelven 

Ha az emberek angol vagy más nyelveken tanulnak, hasznos lehet a szókirakó betűkből. Az ember nyelvtudását fejlesztheti az, ha idegen nyelveken próbál szavakat kirakni. A Mindgames weboldalán számos angol nyelvű betűjátékot lehet megtalálni. Hasonló oldalak elérhetőek német, vagy más nyelven is. A szókereső betűkből, vagy más szókirakós játékok segítenek előhozni az idegen szavakat a tudat alattiból. Ez által az idegen szavak jobban rögzülnek, a helyesírásukat az ember önkéntelenül is gyakorolni tudja. A jelentésüket és a ragozásukat könnyebben meg lehet jegyezni.

Forrás: okosnagyi.hu, Fotó: thewordsearch.com

Napi öt adagra elosztott változatos étkezést javasol az idősebbeknek Veresné Dr. Bálint Márta. Az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a csontok egészségéhez ebben a korban különösen fontos kalciumot főként tejből vagy tejtermékből lehet megszerezni, a napi D-vitamin-szükséglet bevitele azonban főleg télen nem csupán étrendi kérdés. Az idősebbeket gyakran fenyegeti a kiszáradás veszélye, mivel túl keveset isznak, és a dehidratáltság étvágytalanságot, székrekedést, fejfájást, zavartságot is okozhat.

Az idős kor meghatározása nem egységes, de általában az érvényes nyugdíjkorhatárt tekinti az időszak kezdetének. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használjuk. Eszerint a 60–74 év közöttiek az idősödők, a 75–89 évesek az idősek, a 90 év fölöttiek pedig a nagyon idősek. Veresné Dr. Bálint Márta szerint változatos táplálkozással elegendő tápanyaghoz juthatnak az egészséges, aktív idős emberek. A változatosság azt jelenti, hogy minden ételcsoportból fogyasszanak, tehát zöldség, gyümölcs, gabonafélék, jó minőségű sovány húsok, halak, tojás, tej- és tejtermékek mellett a lehető legkevesebb zsiradék, só és cukor. Ebben a korban csökkenhet az ízérző képesség, ezért a sózással, fűszerezéssel óvatosan kell bánni. Az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi tanszékének vezetője napi ötszöri étkezést javasol az idősebbeknek, mert a szervezetük könnyebben dolgozza fel a kisebb adagot. Arra is figyelni kell, hogy a korábbinál kevesebbet egyenek, mivel kevesebb tápanyagra van szükségük: a nőknek napi 1800, a férfiaknak 2300 kcal-ra. Életkori sajátosság, hogy az izomtömeg csökken, és mivel az izom igényli a sok energiát, így annak mérséklődésével a szervezet energiaigénye is kisebb.

Az oszteoporózis és a hozzá kapcsolódó csonttörés nagy problémát jelent idős korban, ezért Veresné Dr. Bálint Márta csontvédő anyagok fogyasztását ajánlja. Ilyen a kalcium, amelyből az időseknek napi ezer milligramm ajánlott. Kalcium elsősorban a tejben és a tejtermékekben található. Ugyanakkor a felnőtt lakosság 15 százalékának a szervezete nem tudja feldolgozni tejcukrot, ők laktózmentes termékekből juthatnak elegendő kalciumhoz.

Mára bebizonyosodott, hogy éghajlatunkon, főként télen nem jutnak elég D-vitaminhoz az emberek. Az idősek nyáron is kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a fiatalok, főként azok, akik lakáshoz kötöttek. Legalább napi fél órára lenne szükség, de természetesen nem kell a tűző napon lenni, egy árnyas fa alatt is elég D-vitaminhoz juthatunk. A kor előrehaladtával romlik a bőrben folyó D-vitamin-szintézis hatékonysága. Napi 1000-2000 nemzetközi egység D-vitaminra van szükség, amit lehet tablettával is pótolni. Ezt azonban érdemes a családorvossal megbeszélni.

A tanszékvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az időseknek különösen nagy problémát okoz az elegendő mennyiségű folyadék elfogyasztása, ezért fokozottan ki vannak téve a kiszáradás veszélyének. A túl kevés folyadék többek között étvágytalanságot, székrekedést, gyakoribb elesést, fejfájást, zavartságot, kellemetlen szájízt és húgyúti fertőzéseket is okozhat. A nőknek napi két liter, a férfiaknak két és fél liter folyadékot javasolnak, és azt ajánlják, hogy ennek háromnegyede, legalább napi 5 pohár víz legyen. A fennmaradó mennyiség zöldséggel, gyümölccsel vagy levessel is a szervezetbe kerülhet.

Forrás: semmelweis.hu, Fotó: food.ndtv.com

Dr. Szél Ágoston, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatójának, az egyetem rector emeritusának korábbi telt házas előadásán az érdeklődők megismerkedhettek a leggyakoribb szemet érintő betegségekkel, mint a zöld vagy a szürkehályog, azok kezelési lehetőségeivel, de választ kaptak arra is, hogy mitől függ a szemünk színe. Szó esett a különböző színtévesztési zavarokról és azok okairól is.

Dr. Szél Ágoston, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója „Szem, látás és színeslátás” című előadásában röviden áttekintette, hogy az evolúció során hogyan alakult ki a szem, kitérve az állatvilágra is, ahol rengeteg eltérő szemszerkezet figyelhető meg. Szólt róla, hogy szemgolyónk a fényképezőgépek elvéhez hasonlóan működik, három koncentrikus burok veszi körül: egy rostos, egy középső erezett és a legbelső idegi burok – itt található a retina, illetve a látósejtek. Kiemelte: a retina szerkezetében nagyon hasonlít az agy struktúrájához. Előadásában kitért arra is, hogy szemünk színe attól függ, hogy a szivárványhártyában milyen színű pigmentszemcsék találhatók. Mint arra rámutatott: a világos szeműek szivárványhártyájában nincsenek pigmentek. Külön kiemelte az albinizmust, amely sok estben a látásélesség csökkenésével jár együtt.

Kitért a szemet érintő egyik leggyakoribb betegségre, a glaukómára, ismertebb nevén a zöldhályogra. Mint elmondta, a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegséget az esetek többségében a megemelkedett szemnyomás okozza. A zöldhályog azért veszélyes, mert a retinában lévő idegsejtek elhalnak, látótér kiesés következik be, súlyosabb esetben akár vaksághoz is vezethet – emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy ezért nagyon fontos időben felismerni és kezelni a betegséget. Időskorban gyakori a szürkehályog, mely nevét a pupillán megjelenő szürke elszíneződésről kapta; ilyenkor a szemlencse szerkezete megbomlik és átlátszatlanná válik, műtéttel azonban ez jól korrigálható– emelte ki. Szólt még a retinaleválásról, ilyenkor a szemnyomás csökken, emiatt először szikralátás, majd látótérkiesés jelentkezik, ha pedig nem történik gyors műtéti beavatkozás, teljes látásvesztés következhet be – hívta fel a figyelmet dr. Szél Ágoston.

Egyik fő kutatási területéről, a színeslátásról szólva elmondta: a látásban nélkülözhetetlen fotoreceptorok a retinában helyezkednek el, amelynek két típusát különböztetjük meg, a csapokat (a színlátásért felelősek) és a pálcikákat (a gyenge fényben való látásért felelnek). Kiemelte: háromféle színre érzékeny receptorunk van, amivel az emberi szem több száz színárnyalatot képes megkülönböztetni. Szólt a különböző színtévesztési zavarokról és annak okairól is. Mint arra rámutatott, a vörös és zöld színtévesztés genetikailag öröklött, míg a kék érzékenység kiesése valamilyen krónikus szembetegségnek vagy akár a cukorbetegségnek a következtében alakul ki.

Forrás: semmelweis.hu / Szerző: Bódi Bernadett, Fotó: Dimény András