A címben szereplő témakörben egy sorozat veszi kezdetét, amely segít eligazodni az olvasmányok tengerében: az Odaadó Tudástár ezen sorozata aktuális könyvajánlókat fog tartalmazni. Naponta sokféle sajtótermékkel és könyvvel találkozhatunk, amelyeket korábban utcai árusoknál és üzletekben pillanthattunk meg először (ennek is megvolt a varázsa!), de ma már ezeket is az internet „behozza” az otthonunkba. Szinte ki se kell mennünk a lakásunkból, hogy tájékozódhassunk ezekről. De melyik a jó könyv, egyáltalán mi az, hogy „jó könyv”? Ki dönti ezt el? Mi alapján olvassunk?

Egy friss felmérés alapján ma nálunk az embereknek kb. egyharmada rendszeresen olvas könyveket, természetesen más-más indíttatásból és különböző fajtájúakat. Van, aki a kalandregényeket, szerelmes történeteket, krimiket, fantasztikus (sci-fi) könyveket stb. keresi, hogy kikapcsolódjon. Egy másik olvasói kör örömet és élvezetet keres a könyvekben, a harmadik olvasói csoport pedig felismeri az olvasás jelentőségét a mai életünkben.

A régi (pl.: családi, baráti, egyházi) kis közösségekben még jelen voltak azok a köztiszteletben álló, okos, rendszerint idősebb férfiak vagy nők, akikhez fordulni lehetett, ha valakinek problémája adódott az életében. Ma már ez annyira ritkaság, hogy szinte csodálkozunk, amikor hallunk ilyen személyről, aki nemcsak akar, hanem képességei alapján tud is „segíteni”, odaadással fordulni mások felé.

Az emberiség egész bölcsessége azonban le van írva: könyvekbe van foglalva. Amire éppen szükségünk van, azt megvehetjük könyvüzletben, antikváriumban, interneten megrendelhetjük, de rendelkezésünkre állnak a könyvtárak is, csak tudnunk kell, hogy mit keressünk – ahhoz, hogy életünk részévé válhassanak. Powys (1872-1963) brit író és filozófus azt a fontos megállapítást fogalmazta meg, amely ide kívánkozik: „Azok a nagy könyvek, amelyek világot teremtenek, olyan világot, amelyhez légkörével, helyzeteivel, jellemeivel a való élet eseteit, pályánkon szembejövő alkalmi benyomásokat egybevehetjük”. Hozzá kell tennünk azt is, hogy ezeket a nagy műveket ki kell egészíteni olyan „hasznos” olvasmányokkal, amelyek segítik a világképünk és életvitelünk helyes kialakítását.

Pályám kezdetén tíz évig egy önképzőkörbe jártam, ahol irányítással olvastunk, majd az olvasmányélményeinket szabadon megbeszéltük egymással. Tanár koromban könyvtárosként is dolgoztam, amikor a könyvek közötti eligazodás is kiemelt feladatommá vált, hogy segíteni tudjak mások számára. Azóta bizonyos fajta „hivatásérzettel” és szeretettel törekszem olvastatni a környezetemben lévőket. Ezt többen szívesen fogadják, ugyanis a lelkesedés és pozitív hozzáállás megvolt bennük, ám az olvasmányaik kiválasztásában nem volt segítségük. Egyedül pedig egyre nehezebb eligazodnunk a tengernyi megjelenő könyv között.

Az olvasással tudatosan, mondhatjuk szigorúbban: tervszerűen alakíthatjuk és fejleszthetjük a személyiségünket, sőt a jellemünket is. A munkánk, családi kötelezettségeink és mindennapi teendőink mellett (felnőtt) életünk során 700, jobb esetben 900 könyv elolvasására jut időnk és lehetőségünk. Több tízezernyire tehető könyvmennyiségből kell kiválasztanunk a számunkra megfelelőeket.

Az említett kis önképzőkör, tanár korom és három évtizede vezetett olvasónaplóm alapján összeállt egy olvasmányokat (700 művet) tartalmazó jegyzék, amely napjainkig bővül és finomodik. Nincs ismeretem arról, hogy ilyenhez jelenleg nálunk ma hozzá lehetne jutni. Ezért döntöttünk úgy, hogy az Odaadó Programban egy olvasmányokkal foglalkozó sorozatot indítunk.

Egyre fontosabbnak érzem, hogy minél több jó és minőségi, viszont minél kevesebb nem értékes, pláne „rossz” könyv kerüljön a felnőttek és az ifjúság kezébe. Ezért összeállítottam egy több száz műcímet (és szerzőt) tartalmazó listát, amelyet ebben a sorozatban az aktuális könyvismertetők mellett közre is adunk. Ezek a könyvek korosztálytól függetlenül (és ez a lényeg!) minden olvasni vágyó és pozitív hozzáállású olvasóhoz szólnak, hiszen ez csupán egy javaslat egy irodalmártól. Ebben szerepelnek szépirodalmi művek (versek, drámák, regények, novellák) régi és kortárs szerzőktől;  a világ megértéséhez szükséges olvasmányok.

Jó olvasást kívánok! 

Az első „Tizenkettes lista”:

Hermann Hesse: A pusztai farkas

Aldous Huxley: Szép új világ

Stefan Zweig: Sakknovella

Thomas Mann: A varázshegy

Archibald Joseph Cronin: A mennyország kulcsa

John Steinbeck: Érik a gyümölcs                           

                   *

Márai Sándor: Föld, föld!…

Kós Károly: Varjúnemzetség

Babits Mihály: Tímár Virgil fia

Tersánszky J. Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról

Jókai Mór: Sárga rózsa

Faludy György: Pokolbéli víg napjaim 

 

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész

Sajnos, a rossz szomszédi viszony manapság is megmérgezheti az emberek életét, sok bosszúságot okozva. Az Odaadó jogi szakértője korábbi cikkében az ingatlantulajdonosok jogait mutatta be, most a legfontosabb szomszédjogokat ismerteti.

A fő szabály, hogy minden ingatlantulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól a tulajdonának használata során, amellyel mások – különösen a szomszédok – jogainak gyakorlását veszélyeztetné vagy őket szükségtelenül zavarná. 

Természetesen minden eset egyedi mérlegelést igényel, de azért létezik néhány kiemelt területet, amelyet a szomszédjogok szabályoznak.  Most ezeket vizsgáljuk meg!

A földtámasz joga biztosítja, hogy egyik tulajdonos se foszthassa meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más, megfelelő rögzítésről ne gondoskodna. Ennek jelentősége leginkább sűrűn lakott területeken, zártsorú, oldalhatáros vagy ikresített beépítési kötelezettség esetén van, utólagos beépítés vagy régi épület lebontása esetén.Az átjárás joga magában foglalja a közérdekű munkálatok elvégzésének jogát, valamint az állatokra és a fákra vonatkozó rendelkezéseket. Fontos, hogy ehhez a joghoz kártalanítási kötelezettséget kapcsoltak, tehát abban az esetben, ha a szomszéd az átjárás jogának gyakorlása közben például letapossa a veteményest, akkor köteles az okozott kár ellenértékét megtéríteni.

Gyakori kérdés, hogy kit illet meg a két ingatlan határvonalán álló növény terménye? A jog itt úgy rendelkezik, hogy egyenlő arányban illeti meg a két ingatlan tulajdonosát. Amennyiben a közterületre hulló terményt a növény tulajdonosa nem szedi fel, azon bárki tulajdonjogot szerezhet, ennek klasszikus esete az utcán álló diófa, melynek lehullajtott terméseit bárki felszedheti.

A szomszédos ingatlanra áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése céljából a növény tulajdonosát megilleti az átjárás joga. Ha a határvonalon növény áll és valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, abban kárt okoz vagy károkozás veszélyével fenyeget, a fenyegetett ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. A szomszédos ingatlan rendes használatát akadályozó áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágása a növény tulajdonosának kötelezettsége, ha a szomszéd erre felhívja a figyelmet. Amennyiben az ágak és gyökerek eltávolítása nem történik meg, a szomszéd jogosult a munkát elvégezni vagy elvégeztetni.

A jogalkotó megengedi a szomszédos telek kártalanítás ellenében történő igénybevételét más fontos okból is számításba véve, hogy az élet sokszínű és nem lehet minden esetet törvénybe foglalni. Más fontos oknak minősülhet a vihar által levert tetőcserepek összegyűjtése, kidőlt fa eltakarítása vagy bármilyen olyan ügy, ami mindkét ingatlant érinti.

Kártalanítás ellenében használható a szomszédos föld, amennyiben az ingatlantulajdonos saját földjén való építési, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkákhoz szükség van rá, jellemzően oldalhatáron álló beépítési mód esetén. A kártalanítás méltányos összegének megállapításához mérlegelni kell, hogy történik-e olyan konkrét károkozás, ami helyreállítást tesz szükségessé. Figyelembe kell venni a zavarás mértékét, időtartamát, valamint azt is, hogy miben és mekkora területen korlátozza a szomszédos ingatlantulajdonost.

Amennyiben a szomszédos ingatlanokat kerítés, mezsgye vagy növény választja el, annak használatára az ingatlantulajdonosok közösen jogosultak, azonban a fenntartással járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban saját megállapodásuk vagy jogszabály annak létesítésére kötelezi őket. Amennyiben nincsen erre vonatkozó szabály, akkor a határolt földhosszúság arányát kell figyelembe venni. 

(Folytatjuk)

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.08.06.

Az emberek jelentős része az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 5 g só dupláját fogyasztja naponta, jelentősen növelve ezzel a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát, melyek becslések szerint 3 millió halálos áldozatot követelnek egy évben.

Hazánkban e tekintetben kifejezetten rossznak mondható a helyzet, az OGYÉI 2014-es, országos, reprezentatív felmérésének eredményei alapján: a felnőtt magyar férfiak napi 16 gramm, a nők napi 11 gramm sót fogyasztanak, az ajánlott 5 gramm helyett. (OTÁP, 2014)

A napi sóbevitel fő forrásai

A napi sófogyasztás legnagyobb része világszerte a feldolgozott élelmiszerekből származik, melyek piaca folyamatosan bővül. Jelentős nátriumtartalommal bírnak például a kenyerek, a sós rágcsálnivalók, a húskészítmények, savanyúságok és a sajt is.

A WHO most újabb lépést tett a sóbevitel csökkentésére: 2021 májusában több mint 60 feldolgozott élelmiszerre vonatkozóan határozott meg nátrium-határértékeket. (Só = Na x 2,5.)

Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint a lakosság túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, hogy mennyi sót fogyaszt, illetve, hogy a túlzott bevitel milyen kockázatokat hordoz.

Az egyes országokban sócsökkentő stratégiák kidolgozására, illetve arra van szükség, hogy a lakosság birtokában legyen a megfelelő élelmiszerválasztáshoz szükséges információknak.

Szükség van továbbá az ipar által előállított élelmiszerek összetételének módosítására. Ez – különösen azokban az országokban, ahol jelenleg is nagy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának aránya – bizonyítottan hatékony módszer a sóbevitel csökkentésére, emellett megakadályozhatja, hogy a feldolgozott élelmiszerek váljanak a só fő forrásává azokban az országokban, ahol ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása gyorsan növekedhet a jövőben.

A WHO új ajánlása kiindulási alap az országok és az ipar számára az élelmiszer-környezet átalakításához és az egyes – hosszú távon életeket mentő – nemzeti irányelvek felülvizsgálatához, kialakításához.

Fokozatos sócsökkentés

A hasonló típusú élelmiszerek a különböző országokban gyakran eltérő mennyiségű sót tartalmaznak. A WHO most publikált harmonizált, globális referenciaértékei alapján az egyes országok a helyi élelmiszer-környezetet figyelembe véve határozhatják meg, hogy milyen ütemben szükséges az iparnak csökkentenie a feldolgozott élelmiszerek sótartalmát, a 2025-re kitűzött (30%-os só-/nátriumcsökkentést jelentő) globális cél elérése érdekében.

„A megfizethető, egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés kritikus fontosságú minden ország, minden lakos számára” – mondta Dr. Tom Frieden. A Resolve to Save Lives an Initiative of Vital Strategies elnök-vezérigazgatója azt is hangsúlyozza, hogy ha a sócsökkentés szakaszos, ahhoz a lakosság ízlése alkalmazkodik.

„Ha fokozatosan csökkentjük a sótartalmat, ételeink íze változatlanul jó marad, és csak a szívünk fogja érezni a különbséget!”

Az új ajánlás egy, a táplálkozás-politika számára meghatározó évben lát napvilágot. A szeptemberi ENSZ Élelmezési rendszerek csúcstalálkozója és a decemberi „Táplálkozás a növekedésért” csúcstalálkozó a döntéshozók széles körének kínál lehetőséget az élelmezési rendszerek átalakítására, többek között a feldolgozott élelmiszerek nátriumtartalmának csökkentésére irányuló kötelezettségvállalással.

Forrás: merokanal.hu, WHO

A Szenior Akadémia 2021-es tavaszi online szemeszterének nyolcadik alkalmán dr. Gadó Klára, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója tartott előadást az idős emberek megbetegedéseinek és gyógyításának sajátosságairól. Többek között beszélt az időskorban gyakori betegségekről, a klinikai tünetek jellegzetességeiről, a gyógyítás speciális szempontjairól, valamint a megelőzés fontosságáról is.

Dr. Gadó Klára, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója előadásában kiemelte, hogy Magyarországon a 65 év feletti idős népesség aránya 16 százalék, 2050-re pedig akár a 30 százalékot is elérheti. Hangsúlyozta, nem mindegy milyen állapotban öregszünk meg, éppen ezért már fiatalon, de legkésőbb középkorban tudatosan készülni kell arra, hogy minél jobb minőségű életet élhessünk később. Az időskorban kialakuló változásokról még keveset tudunk, az azonban biztos, hogy a DNS-ben felszaporodnak a kialakuló hibák – ismertette, hozzátéve, hogy a kromoszómák végén van egy jellegzetes szakasz, a telomér, ami minden osztódás során rövidül, még végül elfogy és ezzel a sejtpusztulás is bekövetkezik. Időskorban megváltoznak a sejtek közötti kapcsolatok is, azok megújulási képessége csökken, lassan fogyatkoznak az őssejtek, de a környezeti tényezőknek is jelentős befolyásoló szerepük van, amelyek a genetikai tényezőkön keresztül fejtik ki a negatív hatásukat – mutatott rá.

A krónikus betegségek – amelyek legalább fél éven keresztül fennállnak, nem gyógyíthatók, de karbantarthatók – túlsúlyban vannak: a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségekere jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki ezek a kórképek. Ebben az életkorban gyakori a társbetegségek jelenléte is, egyik hozza magával a másikat. Megszaporodnak a gyulladásos ízületi elváltozások, az inzulin rezisztencia, a víztartalom rovására növekszik a szervezet zsírtartalma, csökken az izomerő, kisebb az alvásigény és rosszabb minőségű is az alvás – sorolta az időskor gyakori megbetegedéseit az igazgató. 

Felhívta a figyelmet a magasvérnyomás okozta célszerv- károsodásokra, kiemelve, hogy ez azért is veszélyes, mert legtöbbször nem okoz klinikai tünetet, azonban a kezeletlen magas vérnyomás talaján szívelégtelenség, különböző ritmus-, illetve agyi keringési zavarok alakulhatnak ki, továbbá vesekárosodással, érszűkülettel, de akár szemfenék károsodással vagy a szellemi kapacitás csökkenéssel is járhat. Dr. Gadó Klára előadásában kiemelte, hogy az életkor előrehaladtával a demencia, illetve a Parkinson-kór is egyre gyakoribb, az életminőség romlásának egyik alapvető meghatározója pedig a stroke. Szólt arról is, hogy az időskori zavartság hátterében az idegrendszeri okok mellett különböző anyagcsere- betegségek, fertőzések vagy az időskorban nagyon jellemző folyadékhiány is állhat.

Gyakrabban fordulnak elő rosszindulatú daganatok is, ennek egyik oka, hogy a sejtosztódás során minden egyes osztódás lehetőséget teremt egy hibára – emelte ki, hozzátéve, ha a tumor kialakulása ellen dolgozó gének nem működnek megfelelően, a rosszindulatú daganatok kialakulásában szerepet játszó gének viszont túl aktívak, akkor rosszindulatú daganatok alakulnak ki. Leggyakoribb daganattípusok között említette az emlő, a tüdő, az emésztőszervek és a prosztata daganatát; illetve a kifejezetten az időskor betegségeként számon tartott krónikus limfoid leukémiát és a mieloma multiplexet (csontvelői plazmasejtek rosszindulatú daganatos megbetegedése), melyek jól egyensúlyban tartható daganattípusok, azonban fontos, hogy mindig a beteg általános állapotához és társbetegégeihez kell igazítani az onkológiai kezeléseket – hangsúlyozta. Az életkor előrehaladtával nő a trombózis kialakulásának kockázata, amihez a mozgásszegény vagy ágyhoz kötött életmód is jelentősen hozzájárul.

Az immunrendszer működése is megváltozik: kevésbé jól teljesít, és gyakoribbak az autoimmun betegségek. Az idősek fertőzések elleni védekezésében a védőoltásoknak még hangsúlyosabb szerepe van, ez most a COVID-érában különösen fontos – hangsúlyozta.

Az előadás során szó esett arról is, hogy időskorban gyakori a betegségek tünetszegény megjelenése: a heveny betegségek kezdete nem feltűnő, inkább alattomos, jellemző a láz, illetve a fájdalom hiánya is, így nehezebb megítélni a folyamat súlyosságát, emellett a gyógyulás is lassabb – tette hozzá.

Dr. Gadó Klára arra is rámutatott, hogy bármelyik betegség jobb eséllyel gyógyítható, ha még tünetmentes időszakban ismerik fel, ezért bizonyos időközönként érdemes részt venni a javasolt és előírt szűrővizsgálatokon. Minden ember felelős az egészségéért, saját érdekünk, hogy szokásunkká váljon bármilyen örömet okozó mozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint figyeljünk oda az izomtömeg megőrzésére, a plusz kilók leadására –  hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az életmód nagyobb hatással van az általános egészségi állapotunkra, mint a genetika. A fizikai aktivitás javítja az életminőséget és növeli az átlagos élettartamot, emellett depresszió elleni hatással is bír.

Az előadás diasora ide kattintva nézhető meg.

Forrás: semmelweis.hu, Szerző: Bódi Bernadett

Rossz szomszédság, török átok – így tartja a régi közmondás. Bizony, a rossz szomszédi viszony manapság is megmérgezheti az emberek életét, sok bosszúságot okozva. Áthajlik a kerítésen a szomszéd fájának az ága – kinek a feladata a gondozás? Ilyen és ehhez hasonló kérdések gyakran felmerülnek. Nagy segítséget jelent, hogy szabályozták ezt a területet is, ez az úgynevezett szomszédjog. Jelen cikkünkben ezt a témát járja körül az Odaadó jogi szakértője.

Áthajlik a szomszéd fájának az ága a kertembe. Mit tehetek? A szomszédnál építkezés zajlik, amely az én telkemet is érinti. Be kell engednem az építőmunkásokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel sokszor találkozhatunk. Ezeket a helyzeteket segít kezelni a szomszédjog. 

Ehhez először is érdemes tisztázni a tulajdonjog fogalmát. A tulajdonost megilleti a tulajdonának tárgya – jelen esetben az ingatlan – felett a legteljesebb hatalmat biztosító rendelkezés joga. Mit is jelent ez? A tulajdonát átruházhatja, megterhelheti, használhatja, hasznait szedheti, továbbá annak birtokát átengedheti. Ingatlan esetén fontos korlát, hogy a tulajdonjoggal felhagyni nem lehet. (Az elidegenítési és terhelési tilalom szintén korlátozza a rendelkezési jogot, de erre a kérdéskörre most nem térünk ki.)

Másrészt a tulajdonos jogosult tényleges hatalmat gyakorolni a tulajdonának tárgya felett, más szóval jogosult a birtoklásra és megilleti a birtokvédelemhez való jog. Harmadrészt a tulajdonos tulajdonának tárgyát használhatja saját szükségleteinek kielégítésére vagy szedheti annak hasznait. Nos, ez az a pont, ahol a problémák általában felmerülnek, hiszen a használat a gyakorlatban beleütközhet mások saját tulajdona felett fennálló használati jogába.

Ezt teljesen nem lehet megszüntetni vagy kiküszöbölni, ezért bizonyos fokú zavarás eltűrésére (azaz a használati jogának korlátozására) minden tulajdonos kötelezhető. Ugyanakkor a szükségtelen zavarás tilalmát már jogszabályba foglalták, erre épül a szomszédjogi szabályozás.

Mit jelent a szükségtelen zavarás? Minden ingatlantulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól a tulajdonának használata során, amellyel mások – különösen a szomszédok – jogainak gyakorlását veszélyeztetné vagy őket szükségtelenül zavarná. A határok rugalmasak, mivel minden eset egyedi mérlegelést igényel. Az ítélkezési gyakorlat a tulajdonosok érdekeit veti össze egymással, továbbá az általában elvárhatót és az általánosan elfogadottat, azaz a közfelfogást vizsgálja, tehát egy esetlegesen fokozott egyéni érzékenység nem szolgáltathat alapot a szomszéd bíróság által történő kötelezésére.

A szomszédjogi szabályok akkor alkalmazandóak, amikor nincsen más, egyedi megállapodás az érintett tulajdonosok között vagy a települési önkormányzat nem szabályozza másként az adott kérdést.

(Folytatjuk)

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.07.29.

A tej és tejtermékek mindennapi fogyasztása azért különösen fontos a 60 év felettiek számára, mert az „izomépítő” állati fehérjéken túl nagyobb mennyiségben tartalmaznak a csontok egészségének fenntartásához hozzájáruló kalciumot, illetve a kalcium beépüléséhez szükséges D-vitamint.

A növényi italok (pl. szójaital, mandulaital, rizsital, kókuszital stb.), növényi sajthelyettesítők ezeket a létfontosságú tápanyagokat alapvetően nem tartalmazzák.

Ezért, ha szakorvos által igazolt táplálékallergia, -intolerancia nem indokolja, ne helyettesítse a tejet és tejtermékeket növényi alternatívákkal.

A megfelelő kalciumbevitel kiemelten fontos a nők számára, mert a változókorban a csontritkulás felgyorsul.

Ajánlás

• Naponta 0,5 l tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű (600 mg) kalciumot tartalmazó tejterméket fogyasszon el.
• Válassza az alacsonyabb zsírtartalmú (félzsíros, sovány) és hozzáadott cukrot nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmazó termékeket.
• Sajtok, sajtkészítmények, ízesített túrókrémek esetén a kevesebb sótartalommal rendelkező termék mellett döntsön.

Milyen tejet igyon?

A tartós tejek, a közhiedelemmel ellentétben semmilyen adalékanyagot, így tartósítószereket sem tartalmaznak. Az, hogy hosszabb ideig, és akár hűtés nélkül is elállnak, pusztán a csomagolási eljárásnak köszönhető.

A tartós tejek tápértéke érdemben nem különbözik a friss vagy nyers tejétől.

A tej kiválasztásakor fontosabb szempont annak zsírtartalma. Fogyasszon alacsonyabb zsírtartalmú (pl. 1,5%-os) tejet.

Tej- és tejtermék-utánzatok

A boltok hűtőpultjában a tej és tejtermékek mellett úgynevezett imitátumokat is találhat, melyek az állati eredetű összetevők mellett vagy helyett növényi eredetűeket (pl. növényi olajat, szóját), tartalmazhatnak.

Ezeknek a termékeknek a tápértéke általában eltér a „valódi” tejekétől, tejtermékekétől.

Jellemzően olcsóbbak és a nevük alapján is megkülönböztethetők a „valódi” termékektől: „reggeli ital”, „frissföl”, „finomföl”, „farmföl”, „pizzafeltét” stb.

Forrás: merokanal.hu

A pazarlás sok rossz szokás eredménye lehet, viszont szerencsére pár egyszerű szabály betartásakor már a boltban is sokat tehetünk ellene.

1. Ne akkor vásárolj, amikor éhes vagy!

Ezt a tippet leginkább diétás oldalakon olvashatjuk, de ugyanúgy segítségünkre lehet az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben is. Az ok egyszerű: éhesen sokkal több élelmiszert a kosarunkba halmozunk, hiszen a szemünk mindent megkíván. Ha tehetjük, inkább jóllakottan menjünk a boltba, így racionálisabb döntést hozhatunk a polcoknál.

2. Akkor is kerüld az élelmiszerboltokat, ha fáradt vagy!
   

Egy svéd tanulmány arra is rámutatott, hogy a fáradtság az éhséghez hasonló reakciót vált ki belőlünk. A kutatás eredménye szerint ilyenkor magasabb kalóriatartalmú, és összességében nagyobb súlyú élelmiszereket választunk.

3. Amikor csak lehet, használd a saját dobozaid!

Ha lédig terméket vásárolsz és van rá lehetőség (például a piacon), kérd a terméket otthonról hozott dobozba. Ezzel nemcsak felesleges csomagolóanyagot spórolsz, hanem a vásárolt adagot is könnyebben kontrollálod.

4. Kerüld a nagy kiszerelést romlandó ételeknél!

Bevásárlóközpontban vásárolva csábítóak lehetnek a pénzmegtakarítással kecsegtető óriás kiszerelések. Ez romlandó élelmiszerek esetén nagyon becsapós lehet, hiszen a szükségesnél nagyobb mennyiséget nem biztos, hogy időben el tudjuk fogyasztani. Ebben az esetben inkább gondolkodjunk kicsit előre, és csak annyit vegyünk, amennyit biztosan megeszünk.

5. Ne csábulj el minden akciónál!

Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha bevásárló listánkon szereplő termékek valamelyike éppen akciós áron kapható. Ha viszont csak azért veszünk meg valamit, mert épp kedvezményes árú, akkor könnyen abba a csapdába eshetünk, hogy felesleges élelmiszerekért fizetünk. Így már annyira nem is olcsó a vásárlás, ráadásul könnyen ránk is romolhatnak egyes termékek.

6. Inkább gyakran vásárolj!

Ha megtehetjük, inkább vásároljunk többször kevesebbet, mint egyszer rengeteget. Így jobban ellenőrizhetjük, hogy mit tárolunk otthon, és kisebb az esélye, hogy megfeledkezünk valamiről a hűtőben.

6+1. Mennyiség helyett minőségre fordíts!

Hiába tűnnek kifizetődőnek a nagy kiszerelésű élelmiszerek ha aztán nem tudjuk mindet elfogyasztani. Kerüljük a felesleges vásárlásokat, s az így megtakarított pénzt kevesebb, de jobb minőségű, biztonságos élelmiszerek vásárlására fordíthatjuk. Szempont lehet még az is, hogy az élelmiszert minél közelebbről szállítsák a boltba. Ezzel jót teszünk magunkat és a környezetünknek is.

Forrás: maradeknelkul.hu

Az ember hamar felismerte, hogy egyes növények aromája élvezetesebbé teszi az ételét, sőt némelyik még gyógyít is. A fűszerek őshazája India, ott használják a legtöbb és legerősebb ízesítőket. Európa is hagyományosan fűszerez, legrégebb óta köménnyel, kakukkfűvel, ánizzsal, zsályával… Ezeket a magyar konyha is bőven használja.

A mikor? kérdésre adandó válasz leginkább attól függ: mit és mivel? Lehet fűszerezni már az előkészítés alatt, például a vadak pácolásakor, vagy a főzés során, ahogy a pirospaprikát adjuk a pörkölthöz, de épp úgy a tálaláskor is, amikor ízesített olajjal hintjük meg a friss zöldsalátát.

Kert a konyhában

Aki a friss fűszerek híve, otthon is nevelheti kedvenc ízadóját a konyhakertben, vagy az ablakpárkányon, cserépben. Ezekkel csak arra kell vigyázni, hogy miután a hosszabb hőhatásra könnyen elvész az illóolaj tartalmuk, valamint a hő hatására számos vegyület lebomolhat, illetve sérülhet, csak a főzés végén kerüljenek az ételbe.
A frissen szedett fűszernövények egy tiszta nylonzacskóban néhány napig a hűtőben is elállnak. Sőt, lefagyasztva egész évben kéznél lehetnek. Ehhez a zöldfűszert vágjuk apróra, vagy pépesítsük turmixgéppel, adjunk hozzá kevés vizet vagy olajat és jégkockatartóban tegyük a mélyhűtőbe. Így mindig csak annyit kell majd kiolvasztani belőle, amennyit el is használunk.
A zöldfűszerek egy részének ízét úgyis megőrizhetjük, ha aromájukat megfelelő oldószerben (például olajban vagy ecetben) kiáztatjuk, majd ezt a folyadékot használjuk fel az ételkészítésnél. Így készülnek a fűszerolajok és-ecetek, amelyeknek legtöbbször a különféle pácok és saláták készítésénél látjuk hasznát.

Fűszerecet készítése

Alapanyagként használhatunk 10%-os étkezési ecetet is, de ha tehetjük, válasszunk valamilyen gyümölcs-, vagy borecetet. Ízesítő anyagként fűszernövényeket, vagy gyümölcsöt (például málnát vagy citromot) használunk, aki szeret kísérletezni, kombinálhatja is a hozzávalókat.

• Tárkonyecet: A friss tárkonyt felaprítjuk, üvegbe tesszük, és felöntjük meleg (de nem forró) ecettel. Lezárjuk, és meleg helyen érleljük kb. két hétig, közben naponta összerázzuk. A második hét végén megkóstoljuk, és ha nem elég erőteljes az aromája, leszűrjük, friss tárkonyt adunk hozzá, és folytatjuk az érlelést. Ha a kívánt íz kialakult, az ecetet leszűrjük, és hűvös helyen tároljuk.
• Kombinált fűszerecet: 5 dkg tárkonyhoz hozzáadunk 2 g levendulavirágot, 4 g fahéjat, 1 g feketeborsot, 6 g szegfűszeget, 5-5 g bazsalikomot, reszelt narancs- és citromhéjat (a héj alatti fehér részt nem reszeljük bele), erre ráöntünk 1 liter ecetet. 8 napig áztatjuk, időnként megkeverjük, majd leszűrve jól zárható üvegekbe töltjük.
• Borecet: Egy 5 literes befőttesüvegbe teszünk egy zsemlét, amit előzőleg feldaraboltunk, majd megkentük mézzel. Hozzáadunk egy marék lencsét, ugyanannyi mazsolát, és megborsozzuk. Erre az alapra (ecetágy) ráöntünk egy liter bort és az üveget meleg helyre tesszük. Két hét múlva az elkészült borecetet leöntjük. Ha az ecetágyra ismét bort öntünk, újabb adag ecetet készíthetünk.
• Mézecet: Egy 5 literes befőttesüvegbe egy borecetben megáztatott zsemlét teszünk. 4 liter vízben elkeverünk 1 kg mézet és ráöntjük a zsemlére. Az üveget gézzel lefedjük, és 4-5 hétig meleg helyen tároljuk, majd a kész ecetet szűrőpapíron átszűrjük és üvegekbe adagoljuk.
• Vegyes gyümölcsecet: Különféle gyümölcsöket ledarálunk, és annyi 10%-os cukoroldatot öntünk hozzá, hogy híg pépet kapjunk. A pépet egy befőttesüvegbe öntjük, melyet gézzel lefedve 10-12 napig meleg helyen tartunk, majd az ecetet leszűrjük.
• Balzsamecet: Az olasz konyha nélkülözhetetlen kelléke a Modena környékéről származó balzsamecet (mustecet) nemcsak saláták, hanem rizottók, húsételek, sajtételek ízesítésére is szolgál. Előállításához a legjobb fehérbort használják. A valódi, hagyományos balzsamecet igen ritka és drága, mert csak két olasz tartományban (Modena és Emilia Romagna) honos, ahol későn szüretelt szőlőből készítik legalább 12 évig tartó érleléssel. Az átlagos balzsamecet viszont megfizethető, igaz, igencsak különféle minőségekben kerül a piacra.

Fűszerolaj készítése

Ehhez alapanyagként kevésbé karakteres ízű olajat választunk. Befőttesüvegbe öntjük, hozzáadjuk az ízesítőket –az apróbbakat gézbe kötve, a nagyobbakat egyben hagyva – majd a lezárt edényt fénytől védett, hűvös helyre tesszük. Pár hétig érleljük.
Néhány egyszerűen elkészíthető változat:

• 5 dl olajhoz 6 db babérlevelet, 1 kávéskanál feketeborsot, 5 gerezd fokhagymát, 2 kis fej tisztított vöröshagymát és 3 db szerecsendió-virágot adunk.
• Egy kávéskanál feketeborsot, ugyanannyi köménymagot és 5 gerezd fokhagymát adunk fél liter olajhoz.
• Készíthetjük egy-egy kávéskanál borsikafű, koriander és mustármag felhasználásával, szintén fél liter olajból.

Fűszervaj készítése

Grillezett húsokhoz, halhoz, fűszervajat is használhatunk. A vajat összekeverjük zúzott fokhagymával, sóval és apróra vágott zöldfűszerekkel. Alkalmas a célra a petrezselyem, snidling, tárkony, koriander, rozmaring, vagy kakukkfű is. Az erőteljesebb aromájú fűszereket ne keverjük egymással, törekedjünk a harmonikus ízhatásra. A fűszerekkel jól elkevert vajat alufóliába tekerve hengeresre formázzuk és hűtőbe tesszük. Lefagyasztva sokáig eltartható, ezért érdemes egyszerre több adagot készíteni.

Fűszerezés pácolással

A pácolást alkalmazhatjuk sütés előkészítésekor, hatására az alapanyag ízletesebb, puhább lesz.
Használhatunk hozzá fűszeres olajat, tejet, vagy vízzel főzött páclevet. A húst – a fajtájától függő ideig – hűtőben kell érlelni, a csirkének elég egy éjszaka, míg a marhának 2-4 nap is kellhet, ha nagyobb darab, akkor még annál is több. Száraz pácolást szeletelt húsoknál alkalmazunk, olyankor a szeleteket olajjal kenjük be és megszórjuk fűszerekkel, majd alufóliába csomagolva tesszük a hűtőbe.
Nagyobb darabok esetében a nedves pácolást használjuk, amihez annyi levet készítünk (tejjel vagy vízzel), amennyi ellepi a húst. A pácolás alatt a húsdarabokat úgy kell forgatni, hogy a lé minden oldalukat egyenletesen érje. Sütés előtt a nedvességet papírtörlővel leitatjuk, a fűszerdarabokat eltávolítjuk, s ekkor jöhet a hús gyenge sózása is. Fontos, hogy a pácolás alatt nem sózunk!

Forrás: merokanal.hu