Az Angliában élő, 84 éves József Attila- és Kossuth-díjas író már több felmenőjét megörökítette: világhírű nagyapjának, Molnár Ferencnek az életét dolgozta fel az első családi könyvben (Színház az egész világ). A különleges egyéniségű irodalomszervező édesanyának, Sárközi (Molnár) Mártának az életét a levelein keresztül örökítette meg (Levelek Zugligetből). Négy évvel ezelőtt édesapjának, a nácik által megölt Sárközi Györgynek állított emléket (Mi erősebb: a dal vagy az orkán?); nemrég pedig nagyanyjának, Vészi Margitnak az életét dolgozta fel, amelyből egy színes egyéniségű, több művészeti területen fellépő alkotói életutat ismerhetünk meg.

Sárközi Mátyás nemcsak az édesanyjával, hanem a nagyanyjával is sűrűn váltott leveleket. Ezek a nagyanyjától érkező – 1957 és 1961 között írt – üzenetek képezik a Margit című kötet alapját. A könyv segítségével betekintést kapunk, hogy hogyan élt Vész Margit Amerikában, például Hollywoodban, amikor filmstúdiókban forgatókönyvet írt; majd idős korában, meglehetősen szerény amerikai nyugdíjából a col-md-yol tengerparton, Alicantében, ahol szó szerint csak tengődött utolsó éveiben.

A kötetet az író által készített összekötő szövegek teszik még érthetőbbé, illetve irodalmivá, ugyanis szerzőjük egy-egy levél között memoárrészleteket közöl a nagyanyjától. Mintha Vészi Margit minden ellenkezése ellenére mégis írt volna visszaemlékezést magáról és életének egyes periódusairól – pedig nem! Helyette beszéli el a történteket az unoka, hangulatosan, de nem érzelgősen. Nagyanyja bőrébe bújik egy emberöltőnyivel a halála után, szinte szájába adva a szavakat a saját múltjáról. Több anekdotából állt össze a kötet, amit az tesz még érdekesebbé, hogy Sárközi Mátyás egyes szám első személyben írta meg, mintha ténylegesen Margit jegyezte volna le az életrajzát.

De ki is volt Vészi Margit? – tehetjük fel jogosan a kérdést. Múzsa volt, akibe nemcsak Molnár Ferenc, hanem Puccini is szerelmes lett, de Adynak is a múzsájává vált, ugyanis a Margita-versciklus (Margita élni akar) hozzá íródott. Végül rövid ideig mégis A Pál utcai fiúk írójának lett a férje, aki a több tucat nyelvre lefordított Lilomfi Julikáját róla mintázta. A híres Vészi Józsefnek a lánya volt, aki a Pester Lloyd és a Pesti Napló főszerkesztőjeként a sajtó képviseletében felsőházi tag lett.

Beleszületett a századforduló művészvilágába! Karikatúraakvarelljeivel lett híres, emellett fotózott és novellákat is írt. Újságírásból élt, Az Est párizsi és berlini tudósítójaként dolgozott, sőt haditudósítóként írt több háborús helyről, majd forgatókönyvíró az élet nagy forgószínpadán: Amerikában és számos országban. Olasz báróné is lett belőle, az „arabos külsejű” – ahogyan Sárközi fogalmazott – báró Paolo de Mantici felesége volt. 

Érzelmileg megrázó szövegrészeket is tartalmaz a kötet. Az egyik ilyen az, amelyben már öregkorában mutatja be az író a nagyanyját. Ekkorra egyedül tengette az életét, afféle egzisztenciális száműzetésben, emigrációban, távol a szintén emigráns rokonoktól. Magányosan, öregen és anyagi nehézségek közt élt, mígnem 76 esztendősen altatókkal öngyilkosságot követett el. A világ elől elbújt művésznő élete így zárult le, és csak a Jóisten tudhatja, hogy mi járt a fejében, amikor bevette a pirulákat.

Sárközi úgy zárja mondanivalóját: „Margitot Alicante protestáns sírkertjében hantolták el, ahová az angol rezidenseket szokták. Nem volt más jelen, csak az amerikai konzul és az elhunyt Londonból átutazott öccse, Vészi Gábor.” A befejező sorok olvasása közben Márai híres verse, a Halotti beszéd juthat eszünkbe, amely az emigráns végkifejletről is vall, hogy örülni kell annak, „…ha van, ki eltemet”, és „lehull nevedről az ékezet”, majd azt is olvashatjuk a költeményben: „Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved / A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek”. De ezt, vagyis a vég visszavonhatatlan, tragikus hangulatát „sárközisen” feloldotta egy poénnal a szerző: „Végrendeletét felbontották. Írógépét eredetileg a hotelportás fiúra hagyta, de ez utóbb több ízben elfelejtette bárónénak szólítani, s ezért végül kizárta az örökségből.” És erre mit mondhatunk mást, mint amivel Márai fejezi be az idézett költeményét: „Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk?”…

Vészi Margit 60 évvel ezelőtt, 1961. július 10-én éjjel távozott. Unokája a Margit című kötettel  méltó emléket állít neki.

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész, Fotó: A kötet szerzője fiatalon a nagymamával, akiről a könyv íródott (fotó a kötetből)

Aktuális téma a megmaradt termelőszövetkezeti részaránytulajdonok sorsa, mely idén véglegesen rendezésre került. Sokan hivatalos levélből értesülnek arról, hogy ők vagy felmenőik részarány-tulajdonosok, de jelentős számban képviseltetik magukat azok is, akikhez nem jut el sem az az információ, hogy részarány-tulajdonosok, sem az, hogy ennek fejében kártalanításra jogosultak, sem az, hogy a kártalanításhoz miként juthatnának hozzá. Nekik kívánunk segítséget nyújtani az alábbi összefoglalóval.

Mi a részaránytulajdon?

A termelőszövetkezeti részarány lényegében olyan sajátos tulajdoni hányad, amely azoknak a termőföldterületeknek a nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét (más szóval aranykorona értékét) mutatja meg, amelyek a rendszerváltozás előtt beviteli kötelezettség alapján termelőszövetkezeti használatba kerültek. Ezen a tulajdoni hányadon alapultak a termőföldingatlanokat terhelő kötelezettségek és a termelőszövetkezeti tagsággal kapcsolatos juttatások, ugyanakkor ez a tulajdoni hányad a szövetkezetbe bevitt földrészlettől független volt, így nem kapcsolódott egyetlen konkrét ingatlanhoz sem (tehát nem jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban).

Egykor a Földhivatalokhoz tartozott, jelenleg azonban a megyei Kormányhivatalok Földhivatali Osztályai gondozásában található a „Termelőszövetkezeti ingatlanok nyilvántartása”, mely termelőszövetkezeti törzslapokból és különlapokból áll. Ez az adatbázis területileg tagolt, sok esetben régi papírok formájában maradt ránk, nem feltétlenül tartalmazza az adatokat teljeskörűen és nem érhető el online.

A törzslapon megtalálhatóak a termelőszövetkezetnél közös használatba került földek adatai, a földhasználó személye (azaz a termelőszövetkezet), illetőleg azok a jogok és tények, melyek a közös használatban álló ingatlanokra vonatkoznak. Amennyiben a termelőszövetkezet több község területére is kiterjedt, akkor az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál községenként külön önálló törzslapon szerepel.

A termelőszövetkezeti különlap első része (ez a részaránylap) szolgál a termelőszövetkezet közös használatába adott konkrét földrészlet aranykorona értékének és fekvés szerinti összesített területének; a második része a tulajdonosok személyi adatainak; a harmadik része pedig az esetlegesen fennmaradt haszonélvezeti jognak a nyilvántartására. A különlapok a termelőszövetkezet székhelye szerinti község neve alatt találhatóak.

Fontos kiemelni, hogy az aranykoronában nyilvántartott szövetkezeti részaránytulajdon konkrét személyhez kötődik, ezért ez a személy rendelkezhet róla, illetve átörökítheti. A részaránytulajdonhoz – személyhez kötöttsége okán – nem tartozik helyrajzi szám.

A magántulajdon intézményének helyreállítása során (ismertebb nevén privatizáció) az 1990-es évektől kezdve kerültek nevesítésre a részaránytulajdonok a földkiadási eljárások keretében. Az eszmei földtulajdonok egy része természetben, meghatározott földrészletként került kijelölésre, amely végül ’kárpótlás’ gyanánt az egykori részarány-tulajdonos tulajdonába került. Mindemellett továbbra is maradtak olyan földrészletek, melyek nem kerültek sem kiadásra, sem megváltásra, akár azért, mert a részarány-tulajdonos nem kérte vagy nem találták meg, akár azért, mert nem maradt az adott településen természetben kiosztható földterület.

Ezen területek jogi sorsát dönti el véglegesen a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény (link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000040.TV), mely szerint 2021. január 1. napjával ezen területek tehermentesen az állam tulajdonába kerültek.

Kivételt képeznek – tehát nem kerültek az állam tulajdonába – azok a földrészletek, amelyeket a kárpótlási hatóság

(1) kárpótlási célú árverezés érdekében már meghirdetett,

(2) 2021. január elsejéig földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, illetve

(3) nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett.

Az egykori részarány-tulajdonosoknak azonban kártalanítás jár, amelynek részletes szabályairól a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Kormányrendelet (link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000560.KOR&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3D560/2020) ad felvilágosítást.

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.09.01.

 

A gyümölcscukor (fruktóz) a legédesebb ízű cukor, édesebb a répacukornál is, így ételkészítésénél ugyanolyan íz eléréséhez 30-40 %-kal kevesebb is elegendő belőle. A vércukrot csupán kis mértekben emeli. Sok konyhai alapanyagban fordulhat elő, ilyenek a gyümölcsök, üdítőitalok, lekvárok, dzsemek, diabetikus készítmények, mézek, kukoricaszirup és a zöldségek is.

A fruktóz-malabszorpciónak nevezett betegség esetén nem működik elég hatékonyan a gyümölcscukornak a bélből a véráramba történő felszívódásáért felelős fehérje. Ezért a fruktóz a vékonybélből tovább halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok különböző puffadást okozó gázokat (hidrogén, széndioxid, metán) és a hasmenésért felelős rövid szénláncú zsírsavakat képeznek belőle.

E betegség tünetek: görcsös hasi fajdalom, puffadás, hasmenés, száraz bőr, testtömegvesztés, vérszegénység, depresszióra való hajlam. Gyakori még a reflux (gyomorsav túltengés) is, ám e tünet hátterében csak nagyon ritkán keresik a fruktóz malabszorpciót.

Mivel a tüneteit könnyű összetéveszteni más ételintoleranciáéval, a betegség gyakoriságát csak nehezen lehet megállapítani. Egyes vizsgálatok szerint az európaiak mintegy 7%-át érinti, de kísérő problémaként gyakran – közel 70-80 %-ban – jelentkezik bélbetegeknél (irritábilis bél szindrómában szenvedőknél) is.

A fruktóz malabszorpció nem azonos a gyermekkorban jelentkező, örökletes fruktóz intoleranciával, aminek a gyakorisága <0,1%. A fruktóz intolerancia esetében a fruktóz 1-foszfát aldoláz hiányából adódóan fruktóz fogyasztást követően kórosan alacsony vércukor szint alakul ki.

A fruktóz malabszorpció tünetei megszüntethetőek, ha a fruktóztartalmú ételeket kiiktatjuk az étkezéseinkből.

Az így kialakított étrend esetében azonban megfosztjuk a szervezetünket a zöldségek és a gyümölcsök jótékony hatásaitól, ami fokozhatja bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát. Ilyen lehet például az elhízás, különböző daganatos megbetegedések, székrekedés stb. kialakulása. Annak érdekében, hogy megfelelő étrendet tudjunk tartani fruktózérzékenyen is, kérjük dietetikus szakember segítségét az étrendünk összeállításában.

Forrás: merokanal.hu

Elsősorban vidéken vagy a kertvárosi területeken okoz gondot, ha akár a szomszéd állata, akár ismeretlen állat a kertben, a termőföldön vagy a közterületen bóklászik. Mi a teendő ilyenkor? Az Odaadó jogi szakértője ezúttal ezt járja körül.

Mi a teendő, ha a szomszéd állata megjelenik a kertben?

Az átjárás joga magában foglalja a tilosban talált állatra vonatkozó szabályokat is, ebből kifolyólag az elkószált állat tulajdonosát kártalanítási kötelezettség terheli.A károkozó állat tulajdonosának fizetési hajlandóságát biztosítja az a szabály, hogy a tilosban talált állat kiadása mindaddig megtagadható, amíg a tulajdonosa az állat által okozott kárt meg nem téríti. Ha a tulajdonos ismert, akkor a befogást követően fel kell őt szólítani az állat elszállítására. Amennyiben a tulajdonos nem ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles a találás helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni a találás körülményeit és átadni a talált állatot, egyúttal nyilatkozni, hogy igényt tart-e az állat tulajdonjogára.

Ha az állat tulajdonosa három hónapon belül nem jelentkezik és az ingatlan tulajdonosa igényt tartott az állat tulajdonjogára, akkor valóban tulajdonjogot szerez, ami azzal jár, hogy harmadik személyek jogai megszűnnek az állat felett (például elzálogosított állat esetén a zálogjogosult nem követelheti az állat kiadását).

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem tartott igényt az állat tulajdonjogára (és a tulajdonos sem jelentkezett érte, illetőleg az állat őrzése aránytalan teherrel járna), akkor az állat értékesítésre kerül. A befolyt pénzösszegből – nagyobb értékű állat esetén – a találót megilleti az úgynevezett találódíj és a kártalanítás, azonban a fennmaradó összeg az államé lesz.

Kirepült méhraj esetében speciális szabályokat rendel alkalmazni a jogalkotó: a tulajdonosnak mindösszesen két napja van a méhraj befogására, mert a határidő leteltét követően bárki, aki birtokba veszi a rajt, tulajdonossá válik azzal, hogy az eredeti tulajdonos tulajdonjoga megszűnik.

A tilosban talált állatra, a szomszédos ingatlanról áthullott terményre és az ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára vonatkozó jogot gyakorolhatja minden olyan személy, aki az ingatlant jogszerűen használja, többek között a bérlő, a használati joggal rendelkező és a haszonélvező. A szomszédjogi szabályok vonatkoznak a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyaira is.

A jogalkotó célja az, hogy elsődlegesen az érintett tulajdonosok és a helyi önkormányzat határozza meg a helyben követendő szabályokat, ezért törvényi szinten csak a fontosabb és leggyakrabban problémát okozó esetek jelennek meg.

Általánosságban elmondható, hogy a szomszédoknak minden körülmények között szem előtt kell tartaniuk, hogy az őket megillető jogokat rendeltetésszerűen gyakorolják, azokkal ne éljenek vissza; jóhiszeműen járjanak el egymással szemben és tartózkodjanak egymás szükségtelen zavarásától.

Ha részletesebben is megismerné a jogszabályokat:a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:21. §-5:25. §a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény 2. § – 6. §

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.08.24.

Jónak tarthatjuk az életünket, ha annak értelmét és ezáltal talán a célját is meglátjuk. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyünk a jogainkkal és kötelességeinkkel, illetve azok szerint is cselekedjünk. Ezt nem az öntudatosság miatt tartom fontosnak, hanem amiatt, hogy különböző élethelyzetekben ki tudjunk állni önmagunkért.

Az életünkben igyekszünk alkalmazkodni a környezetünkhöz és természetesnek elfogadni a mindennapok emberi problémáit, illetve az azokból adódó feszültségeket is törekszünk magunkban feldolgozni. Ehhez elfogadjuk azt, hogy az életben való helytálláshoz a lelki és szellemünk (nem csak szakmai ismereteink, hanem általános műveltségünk) fejlesztésére van szükségünk, mert jó, ha ismerjük – ismernünk kellene – az emberiségnek és népünknek az erkölcsi jóra és hazaszeretetre vonatkozó hagyományait.

A lelki hatások mellett értelemmel közeledünk a legtöbb „dolog” irányába. A modern lélektan egykori nagy svájci képviselője, Jung vallotta: „Az értelem hiánya akadályozza az élet kiteljesedését. Sok minden, talán minden elviselhető, ha értelme van.” Ha megtaláljuk a történések mélyén meghúzódó értelmet, akkor ez az életvitelünkre is kihatással lehet, sőt a hozzáállásunkat is pozitív irányban tarthatja.

Természetesen az élet előrehaladtával egyre inkább keressük az élet értelmét is. Ami tegnap egyértelmű és világos volt, azt mára zavarosnak, sőt értelmetlennek is találhatunk. Mindez emberi természetünkből fakad, hiszen az is az élet rendje, hogy újabb és újabb problémákkal kerülünk szembe.

Ezekkel a problémákkal az élet előrehaladtával gyakran egyedül maradhatunk, de mégis döntenünk kell, hogy mit teszünk vagy mit mondunk. Goethe mondta, hogy „ahogy múlnak az évek, egyre nagyobbak a próbatételek”. Ezek a próbatételek lehetnek például akár anyagi vagy akár egészségügyi jellegűek, és ezekre időben fel kellene készülnünk.

Fel lehet készülni vagy legalábbis edzettebbé válhatunk az olyan élethelyzetekre, amelyek a kiszolgáltatottságunkat igazolják? Erre most egy kis személyes történettel szeretnék válaszolni. (Elnézést, hogy Jung és Goethe után személyes példát hozok!) Amikor imádkozom, azt szoktam leggyakrabban „kérni” Istentől, hogy erősödhessen bennem az elfogadás érzése, illetve megléte. Vagyis azt a képességet szeretném erősíteni (ehhez szoktam erőt kérni), hogy panasz, önsajnálat, düh nélkül tanuljam meg elfogadni, amit az „Élet” rám ró, s helyt tudjak állni ott, ahol emberi tennivalóm van.

Ide illő Terentiusnak, az ókori római komédiaírónak a  mondása: „Ember vagyok, semmi emberi nem lehet idegen tőlem”. Mert jó lenne, ha elfogadhatnánk minden olyat, ami emberi történés. Az is jó lenne, ha megtalálhatnánk több mindennek az értelmét, a próbatételeket megtanulhatnánk elfogadni és minden emberit nemcsak komolyan venni, hanem (ahol éppen ránk van szükség!) segíteni is, és nemcsak önzetlenül nyújtani/adni, hanem megtanulni kérni és kapni is.

Akkor talán a „jó élet” irányába tehetnénk egy jelentős lépést.

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész

A címben szereplő témakörben egy sorozat veszi kezdetét, amely segít eligazodni az olvasmányok tengerében: az Odaadó Tudástár ezen sorozata aktuális könyvajánlókat fog tartalmazni. Naponta sokféle sajtótermékkel és könyvvel találkozhatunk, amelyeket korábban utcai árusoknál és üzletekben pillanthattunk meg először (ennek is megvolt a varázsa!), de ma már ezeket is az internet „behozza” az otthonunkba. Szinte ki se kell mennünk a lakásunkból, hogy tájékozódhassunk ezekről. De melyik a jó könyv, egyáltalán mi az, hogy „jó könyv”? Ki dönti ezt el? Mi alapján olvassunk?

Egy friss felmérés alapján ma nálunk az embereknek kb. egyharmada rendszeresen olvas könyveket, természetesen más-más indíttatásból és különböző fajtájúakat. Van, aki a kalandregényeket, szerelmes történeteket, krimiket, fantasztikus (sci-fi) könyveket stb. keresi, hogy kikapcsolódjon. Egy másik olvasói kör örömet és élvezetet keres a könyvekben, a harmadik olvasói csoport pedig felismeri az olvasás jelentőségét a mai életünkben.

A régi (pl.: családi, baráti, egyházi) kis közösségekben még jelen voltak azok a köztiszteletben álló, okos, rendszerint idősebb férfiak vagy nők, akikhez fordulni lehetett, ha valakinek problémája adódott az életében. Ma már ez annyira ritkaság, hogy szinte csodálkozunk, amikor hallunk ilyen személyről, aki nemcsak akar, hanem képességei alapján tud is „segíteni”, odaadással fordulni mások felé.

Az emberiség egész bölcsessége azonban le van írva: könyvekbe van foglalva. Amire éppen szükségünk van, azt megvehetjük könyvüzletben, antikváriumban, interneten megrendelhetjük, de rendelkezésünkre állnak a könyvtárak is, csak tudnunk kell, hogy mit keressünk – ahhoz, hogy életünk részévé válhassanak. Powys (1872-1963) brit író és filozófus azt a fontos megállapítást fogalmazta meg, amely ide kívánkozik: „Azok a nagy könyvek, amelyek világot teremtenek, olyan világot, amelyhez légkörével, helyzeteivel, jellemeivel a való élet eseteit, pályánkon szembejövő alkalmi benyomásokat egybevehetjük”. Hozzá kell tennünk azt is, hogy ezeket a nagy műveket ki kell egészíteni olyan „hasznos” olvasmányokkal, amelyek segítik a világképünk és életvitelünk helyes kialakítását.

Pályám kezdetén tíz évig egy önképzőkörbe jártam, ahol irányítással olvastunk, majd az olvasmányélményeinket szabadon megbeszéltük egymással. Tanár koromban könyvtárosként is dolgoztam, amikor a könyvek közötti eligazodás is kiemelt feladatommá vált, hogy segíteni tudjak mások számára. Azóta bizonyos fajta „hivatásérzettel” és szeretettel törekszem olvastatni a környezetemben lévőket. Ezt többen szívesen fogadják, ugyanis a lelkesedés és pozitív hozzáállás megvolt bennük, ám az olvasmányaik kiválasztásában nem volt segítségük. Egyedül pedig egyre nehezebb eligazodnunk a tengernyi megjelenő könyv között.

Az olvasással tudatosan, mondhatjuk szigorúbban: tervszerűen alakíthatjuk és fejleszthetjük a személyiségünket, sőt a jellemünket is. A munkánk, családi kötelezettségeink és mindennapi teendőink mellett (felnőtt) életünk során 700, jobb esetben 900 könyv elolvasására jut időnk és lehetőségünk. Több tízezernyire tehető könyvmennyiségből kell kiválasztanunk a számunkra megfelelőeket.

Az említett kis önképzőkör, tanár korom és három évtizede vezetett olvasónaplóm alapján összeállt egy olvasmányokat (700 művet) tartalmazó jegyzék, amely napjainkig bővül és finomodik. Nincs ismeretem arról, hogy ilyenhez jelenleg nálunk ma hozzá lehetne jutni. Ezért döntöttünk úgy, hogy az Odaadó Programban egy olvasmányokkal foglalkozó sorozatot indítunk.

Egyre fontosabbnak érzem, hogy minél több jó és minőségi, viszont minél kevesebb nem értékes, pláne „rossz” könyv kerüljön a felnőttek és az ifjúság kezébe. Ezért összeállítottam egy több száz műcímet (és szerzőt) tartalmazó listát, amelyet ebben a sorozatban az aktuális könyvismertetők mellett közre is adunk. Ezek a könyvek korosztálytól függetlenül (és ez a lényeg!) minden olvasni vágyó és pozitív hozzáállású olvasóhoz szólnak, hiszen ez csupán egy javaslat egy irodalmártól. Ebben szerepelnek szépirodalmi művek (versek, drámák, regények, novellák) régi és kortárs szerzőktől;  a világ megértéséhez szükséges olvasmányok.

Jó olvasást kívánok! 

Az első „Tizenkettes lista”:

Hermann Hesse: A pusztai farkas

Aldous Huxley: Szép új világ

Stefan Zweig: Sakknovella

Thomas Mann: A varázshegy

Archibald Joseph Cronin: A mennyország kulcsa

John Steinbeck: Érik a gyümölcs                           

                   *

Márai Sándor: Föld, föld!…

Kós Károly: Varjúnemzetség

Babits Mihály: Tímár Virgil fia

Tersánszky J. Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról

Jókai Mór: Sárga rózsa

Faludy György: Pokolbéli víg napjaim 

 

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész

Mivel helyettesíthetjük a gluténtartalmú liszteket, köreteket? Olyan gabonafélékkel, pszeudo-gabonafélékkel vagy magas keményítőtartalmú zöldségekkel stb., amelyek természetükből adódóan nem tartalmaznak glutént, és sem a termesztés, sem a malom- és gabonaipari vagy egyéb feldolgozás során nem szennyeződnek a gluténnel.

Ilyenek az amarant, teff, köles, hajdina, burgonyaliszt, burgonyakeményítő, burgonyapehely, cirok, csicseriborsó, gesztenyeliszt, kókuszliszt, kukoricaliszt, kukoricakeményítő, kukoricapehely, kukoricapehely-liszt, kukoricadara, quinoa, rizs, rizsliszt, barnarizs, barnarizsliszt, lenmagliszt, manióka, rizsdara, rizspehely, szentjánoskenyérliszt, tápiókakeményítő, gluténmentes zabliszt, gluténmentes zabpehely stb.

Gluténmentes étrendben különösen figyelni kell az étrend rosttartalmára. A megfelelő rostbevitel biztosítására több lehetőségünk is van:

• Zöldséggel és gyümölccsel
• Magas rosttartalmú gluténmentes gabonákkal (barnarizs, köles, hajdina, amarant, quinoa, gluténmentes zabpehely)
• Teljes kiőrlésű gluténmentes lisztekkel (barnarizsliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, cirokliszt, gluténmentes zabliszt, gluténmentes zabpehelyliszt)
• Hozzáadott gluténmentes rostokkal (lupinrost, azaz csillagfürt, gluténmentes zabrost, lenmagrost, lenmagtöret, almarost, chiamag, űtifűmaghéj)

 

Forrás: merokanal.hu

Sajnos, a rossz szomszédi viszony manapság is megmérgezheti az emberek életét, sok bosszúságot okozva. Az Odaadó jogi szakértője korábbi cikkében az ingatlantulajdonosok jogait mutatta be, most a legfontosabb szomszédjogokat ismerteti.

A fő szabály, hogy minden ingatlantulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól a tulajdonának használata során, amellyel mások – különösen a szomszédok – jogainak gyakorlását veszélyeztetné vagy őket szükségtelenül zavarná. 

Természetesen minden eset egyedi mérlegelést igényel, de azért létezik néhány kiemelt területet, amelyet a szomszédjogok szabályoznak.  Most ezeket vizsgáljuk meg!

A földtámasz joga biztosítja, hogy egyik tulajdonos se foszthassa meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más, megfelelő rögzítésről ne gondoskodna. Ennek jelentősége leginkább sűrűn lakott területeken, zártsorú, oldalhatáros vagy ikresített beépítési kötelezettség esetén van, utólagos beépítés vagy régi épület lebontása esetén.Az átjárás joga magában foglalja a közérdekű munkálatok elvégzésének jogát, valamint az állatokra és a fákra vonatkozó rendelkezéseket. Fontos, hogy ehhez a joghoz kártalanítási kötelezettséget kapcsoltak, tehát abban az esetben, ha a szomszéd az átjárás jogának gyakorlása közben például letapossa a veteményest, akkor köteles az okozott kár ellenértékét megtéríteni.

Gyakori kérdés, hogy kit illet meg a két ingatlan határvonalán álló növény terménye? A jog itt úgy rendelkezik, hogy egyenlő arányban illeti meg a két ingatlan tulajdonosát. Amennyiben a közterületre hulló terményt a növény tulajdonosa nem szedi fel, azon bárki tulajdonjogot szerezhet, ennek klasszikus esete az utcán álló diófa, melynek lehullajtott terméseit bárki felszedheti.

A szomszédos ingatlanra áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése céljából a növény tulajdonosát megilleti az átjárás joga. Ha a határvonalon növény áll és valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, abban kárt okoz vagy károkozás veszélyével fenyeget, a fenyegetett ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. A szomszédos ingatlan rendes használatát akadályozó áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágása a növény tulajdonosának kötelezettsége, ha a szomszéd erre felhívja a figyelmet. Amennyiben az ágak és gyökerek eltávolítása nem történik meg, a szomszéd jogosult a munkát elvégezni vagy elvégeztetni.

A jogalkotó megengedi a szomszédos telek kártalanítás ellenében történő igénybevételét más fontos okból is számításba véve, hogy az élet sokszínű és nem lehet minden esetet törvénybe foglalni. Más fontos oknak minősülhet a vihar által levert tetőcserepek összegyűjtése, kidőlt fa eltakarítása vagy bármilyen olyan ügy, ami mindkét ingatlant érinti.

Kártalanítás ellenében használható a szomszédos föld, amennyiben az ingatlantulajdonos saját földjén való építési, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkákhoz szükség van rá, jellemzően oldalhatáron álló beépítési mód esetén. A kártalanítás méltányos összegének megállapításához mérlegelni kell, hogy történik-e olyan konkrét károkozás, ami helyreállítást tesz szükségessé. Figyelembe kell venni a zavarás mértékét, időtartamát, valamint azt is, hogy miben és mekkora területen korlátozza a szomszédos ingatlantulajdonost.

Amennyiben a szomszédos ingatlanokat kerítés, mezsgye vagy növény választja el, annak használatára az ingatlantulajdonosok közösen jogosultak, azonban a fenntartással járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban saját megállapodásuk vagy jogszabály annak létesítésére kötelezi őket. Amennyiben nincsen erre vonatkozó szabály, akkor a határolt földhosszúság arányát kell figyelembe venni. 

(Folytatjuk)

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.08.06.