Mi az a cukorbetegség, másnéven diabetes mellitus?

A cukorbetegség a leggyakrabban előforduló anyagcsere-betegség, mely során a szervezetben nem vagy csak kis mértékben termelődik inzulin. A szervezet a cukrot (szénhidrátot) nem képes hasznosítani inzulin nélkül, így annak koncentrációja megnő a vérben (vércukor = szérum glükóz).

A tartósan magas vércukorszint hosszú távon szövődményekhez vezet! A cukorbetegség szövődményei lehetnek:

• idegi fájdalmak, zsibbadás
• látásromlás, vakság
• veseműködési zavar
• lábszárfekély
• érszűkület
• szívinfarktus, agyembólia stb.

A diabétesz (2-es típusú) hosszú ideig, akár évekig is tünetmentes vagy tünetszegény lehet, ezért különösen fontos az időben történő felismerése és kezelése a szövődmények elkerülése érdekében.

A cukorbetegség a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de megfelelő diétával, rendszeres fizikai aktivitással és a kezelő orvos által előírt terápiával jól kezelhető betegség.

A diabetes mellitus (kiejtve: diabétesz mellitusz) elnevezés görög és latin szavakból származik. A diabetes szó a görög ’elszívni’ igéből ered, ami a cukorbetegség egyik jelére, a bő vizeletürítésre utal. A mellitus latin eredetű szó, amely azt jelenti ’édes, mint a méz’. A cukorbetegek vizelete cukrot tartalmaz, mely a vizelet illatát is meghatározza. A modern diagnosztikai módszerek megléte előtt elsősorban a vizelet íz- és szagvizsgálatával diagnosztizálták ezt a betegséget.

Fordulópontok a diabétesz kezelésében:

• 1869-ben Paul Langerhans német orvos felfedezte a hasnyálmirigy inzulintermelő szigeteit, melyet később róla neveztek el Langerhans-szigeteknek
• 1910-ben Edward Albert Sharpey-Schafer angol orvos leírta, hogy a betegséget a hasnyálmirigyben termelt egyetlen vegyület hiánya okozza, és a vegyületet elnevezte inzulinnak (a latin insula, ’sziget’ szó alapján, a Langerhans-szigetekre utalva).
• 1922-ben kezeltek először sikeresen egy 1-es típusú cukorbeteg gyermeket inzulinnal
• 1923-ban orvosi Nobel-díjat kapott Sir Frederick Grant Banting és John JR MacLeod az inzulin előállításáért, mely lehetővé tette a tényleges kezelés elindítását és több millió életet mentett meg, és ment meg a mai napig is.

Mi az inzulin és mi a szerepe?
Az inzulin egy hormon, mely a hasnyálmirigyben termelődik és elsősorban a szénhidrátok lebontásáért felel. Ezáltal szabályozza a vércukorszintet, de szerepe van a zsírok és fehérjék szabályozásában is.

Mi a különbség az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között?

Bár a tünetek és szövődményeik hasonlóak, a két típus között alapvető különbség a kialakulásuk oka és az, hogy milyen életkorban jelenik meg.

Tévhitek a cukorbetegséggel kapcsolatban:

1. tévhit: Csak elhízott és túlsúlyos embereknél alakulhat ki.
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában az életmódnak nagy szerepe van, így az gyakrabban alakul ki, túlsúlyos vagy elhízott egyéneknél, de az 1-es típus egy olyan autoimmun betegség, mely főként fiatal korban alakul ki.

2. tévhit: Gyerekek nem lehetnek cukorbetegek.
Az 1-es típusú cukorbetegség elsősorban a gyermekeket, fiatalokat érintő betegség, de a nem megfelelő életmódnak köszönhetően egyre fiatalabb korban jelentkezik már a 2-es típusú cukorbetegség is.

3. tévhit: A 2-es típusú cukorbetegség a túlzott cukorfogyasztás miatt alakul ki.
A túlzott szénhidrátbevitelen túl a magas zsírbevitelnek, túlzott kalóriabevitelnek, rendszertelen étkezéseknek, stresszes és mozgásszegény életmódnak egyaránt szerepe lehet.

4. tévhit: Ha koplalunk, vagy csak egy-két alkalommal étkezünk egy nap, azzal csökkenthetjük a vércukorértékünket. Egy-egy nagyobb étkezés, valamint az utána következő több órás, akár félnapos koplalás miatt jelentős vércukoringadozás történik a szervezetben, ami hosszú távon negatívan hat az amúgy is zavart szénhidrátanyagcserére.

5. tévhit: A cukorbetegek nem sportolhatnak.
Rengeteg diabétesszel élő profi sportoló van. A testmozgás nem tiltott, épp ellenkezőleg, megfelelő körülmények mellett kifejezetten ajánlott a rendszeres végzése.

6. tévhit: Ha szedjük a gyógyszert, akkor nem kell diétázni.
Sem az inzulin, sem az antidiabetikum (vércukorszint szabályozását segítő gyógyszer) nem váltja ki a diétát, mely egyénre szabott, de az egészséges táplálkozás főbb irányelveire épül!

A cukorbetegség számokban

A cukorbetegség a világon csaknem 463 millió embert érint, vagyis minden 11. embert. Egy 2001 és 2016 között végzett vizsgálat alapján mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása növekszik. A becslések alapján 2045-re akár a 700 millióra is nőhet a cukorbetegséggel élők száma.

A világon minden 13. embernek csökkent glükóz toleranciája van (IGT), melyet „a diabétesz előszobájának” nevezünk.

Magyarországon 2017-ben 10000 lakosra 1320 19 évnél idősebb diabétesszel élő személy jutott. A 18 év alatti korosztályban ez a szám 27 volt.

Megelőzhető a cukorbetegség? Mik a tünetei?

Az 1-es típusú cukorbetegség sajnos nem előzhető meg, de időben történő felismerése és minél hamarabb elkezdett kezelése nagyon fontos. Amennyiben gyermekénél az alábbi tüneteket tapasztalja, mindenképp forduljon orvoshoz!

• fáradékonyság
• folyamatos szomjúságérzet
• akár napi 3-4 liter folyadék elfogyasztása
• éjszakai vizelés
• édes szagú vizelet
• fogyás

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető. Rendszeres testmozgással és kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással kialakulása elkerülhető. A már kialakult betegségnél pedig a szövődmények megelőzésében és késleltetésében van hatalmas szerepe a táplálkozásnak és fizikai aktivitásnak. A beteg fegyelmezett magatartásának (a diéta betartása, rendszeres testmozgás) döntő szerepe van abban, hogy szükséges-e gyógyszerek vagy inzulinpótlás alkalmazása.

Ennél a típusnál a főbb tünetek:

• gyakori szomjúságérzet, szájszárazság
• gyakori vizeletürítés
• bőrviszketés, bőrszárazság
• lassan gyógyuló sebek
• zsibbadó végtagok
• fokozott éhségérzet
• gyakori fertőzések (pl. gombás fertőzés)
• homályos látás
• szédülés
• gyengeség, fáradtság

Amennyiben a fenti tüneteket tapasztaljuk magunkon, forduljunk orvoshoz! Azoknak, akik nehezebben dolgozzák fel a betegséget egyedül, érdemes csatlakozni a helyi vagy országos érdekképviseleti egyesületekhez, klubokhoz, melyektől sok segítséget kaphatnak.

Forrás: merokanal.hu

Számtalan ember él a virtuális világ nyújtotta lehetőségekkel (együtt), ám valójában fizikailag egyedül, sokszor teljesen magányosan. Az elmúlt időszakban a járványügyi óvintézkedések az egész világon tovább erősítették az online létezési formát.

Kijelenthetjük, hogy az online jelenlét életünk részévé vált. Nemcsak a fiatalabb nemzedék tagjai használják az internetet, hanem szinte valamennyi generáció, igaz más-más mértékkel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 16 éves kortól a 34 éves korig szinte kivétel nélkül mindenki küldött, fogadott üzeneteket a virtuális térben 2020-ban, és az 55 és a 64 életév közöttieknek több mint fele, továbbá a 65 és 74 év közöttieknek pedig valamivel több mint egyharmada is kapcsolódott így másokhoz.

A telefon- és videóhívásokat személyesebbé tehetik az „élő” online találkozások. A Covid-19 járványhelyzet súlyos pillanataiban az emberi kapcsolattartásban még jelentősebb szerepet töltött be – korcsoporttól függetlenül – ez a „találkozási” és kommunikálási mód, hiszen a személyes kapcsolattartás lehetősége jó időre problémássá vált, sőt periódusonként akár teljesen megszűnt. Érdekes módon a kapcsolattartásnak ez a nem személyes módja intenzívebb emberi viszonyokat eredményezett – akár családi és baráti körön belül is. Ez a tény is jelzi az összetartozás iránti egyéni és közösségi igény meglétét.  

Szintén fontos statisztikai adat, hogy tíz emberből nyolcan naponta használják az internetet, heten az okostelefonjukról (is) csatlakoznak a digitális térhez. Erre a pandémiás élethelyzet csak ráerősített, ugyanis online térben az óvintézkedések hatására biztonságosnak számított ez a fajta kapcsolattartási forma.

Egyedülállóknak a különféle Facebook-csoportokban és egyéb fórumokon való jelenlét oldhatja a szorongató magány érzését, valamint kikapcsolódási lehetőséget is nyújthat azon túl, hogy az élet számos területén hasznos ügyintézési lehetőségekhez biztosít gyakorlati útmutatásokat.

Ilyen közösség az Odaadó közösség is!

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész

Dr. Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató, a Mediaworks főmunkatársa  több előadást és kurzust is tart az országban a családfakutatásról. Sőt, speciálisan szenioroknak, azaz 50 év felettieknek is hirdet ilyen jellegű foglalkozásokat. Őt faggattam arról, hogy mi a haszna saját múltunk kutatásának, ha már elmúltunk mi magunk is fél évszázadosak?

 – Hogyan és miért kezdett foglalkozni családfakutatással?

– Már gyermekkoromban is érdekelt a családi múlt, mivel anyai nagyapám – akit sajnos nem ismerhettem – levéltáros volt. Ő megrajzolta a mi családfánkat is, nagyon jó emlék, amikor gyermekkoromban azt nézegettük. 2009-2014 között a Magyar Nemezti Levéltárban dolgoztam, abban az időszakban kezdtem el az ezzel kapcsolatos tudásomat levéltáros tapasztalataim nyomán az oktatás különböző formáiban is átadni. Fontos, hogy lássuk, milyen sokféle lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy családfánkkal kapcsolatos tudásunkat rendszerezzük, megismerjük a számítógépes családfakutató programokat, DNS kutatási lehetőségeket is.

– Mi a különbség aközött, ha egy „profi” cégtől vagy vállalkozótól rendeljük meg a családfánkat és aközött, ha mi magunk kutatjuk?

– Profi segítséget abban az esetben érdemes kérni, ha nincs sok időnk a saját kutatásra, például névnapra, születésnapra ajándékba szeretnénk adni a családfát és közel van a határidő. Akkor is jó a segítség, ha családfánk a történelmi Magyarország területére ágazik el. Ebben az esetben is jobb családfakutató céget megbízni, mert munkatársaik könnyebben elboldogulnak a külföldi kutatás útvesztőiben. Ugyanakkor a saját kutatás semmi mással össze nem hasonlítható élményt ad, olyan, mint egy rejtvényfejtés. A diákjaimat arra szoktam bíztatni, hogy kiránduljanak el őseik településére, és már számos pozitív visszajelzés érkezett az utazásokkal kapcsolatban.

– Miért ajánlja ezt a kutatói tevékenységet az 50 év felettieknek? Pusztán arról van szó, hogy ha jobban látjuk a saját családi múltunkat, jobban tudjuk, hogy kik vagyunk?

– Most már egy évtizede tartom az 50 feletti korosztálynak e kurzusomat, és bátran állítom, hogy nemcsak remek időtöltés a családfakutatás, hanem az agyunkat is frissen tartja. Ráadásul hozzájárul ahhoz, hogy megtudjuk: honnan jöttünk, kik vagyunk, hová tartunk. Segít a történelmi traumáink feloldozásában és abban is, hogy átadjuk a jövendő nemzedékeknek azokat az értékeket, amelyek átsegítettek bennünket is a nehézségeken.

– Hol és milyen érdeklődés mellett tartja az 50 év felettieknek családfakutatási előadásait és kurzusait? Vannak-e a korosztálynak speciális kérdései, amelyeket rendszeresen feltesznek Önnek?

– 2010 óta a Zsigmond Király Főiskola, jelenleg a Milton Friedman Egyetem Senior Akadémiája ad helyet a kurzusnak, ezúton is nagyon köszönöm a lehetőséget. Megható volt látni, mikor az online kurzusnál az unoka állította be a nagymamának a számítógépet, hogy részt tudjon venni az órán. Mindig nagyon érdeklődőek a diákok, van, aki visszaemlékezését is megírta a kurzus hatására. Más megkönnyebbült, mikor megtaláltuk, mi történt a második világháborúban elveszett nagybátyjával. Barátságok is szövődtek a tanfolyam résztvevői között. A kurzus az őszi, október közepétől kezdődő szemeszterben is elindul a nagy érdeklődésre való tekintettel.

– Köszönöm a beszélgetést!

Szerző: Dr. Jászberényi József gerontológiai kutató

2021.09.23.

Embertársainkhoz való hozzáállásunk fontos része, hogy igyekezzünk távol tartani magunkat a negatív gondolkodású személyektől. Ez nem könnyű feladat, hiszen családi és baráti körünkben is előfordulhatnak ilyen személyiségek.

Léteznek olyanok, akik nem tudatosan – de vannak, akik tudatosan – abban találják meg a jóérzésüket vagy életigazságukat, hogy másokat kioktatnak és „helyre tesznek”. (Ennek okaival – pl. sikertelenség, irigység, megkeseredés és rosszindulat – itt nem kívánunk foglalkozni.) A negatív gondolkodásmódú emberek akarva-akaratlan gyengítik az erőinket és lelki energiáinkat. Ezért nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy kihez csatlakozunk és kinek adunk a véleményére.

Keressük a kapcsolatot olyan emberekkel, akik pozitív szemlélettel bírnak. Ők ugyanis elfogadják önmagukat, nem keresnek igazolásokat az életben és ami a legfontosabb, hogy nem érzik magukat fenyegetve mások teljesítményétől. Ugyanis ők „sikeresek”, emiatt másokat is őszintén elfogadnak. Elfogadóak!

Az empátiát, vagyis más lelki állapotába való beleélést a mindennapi életben is szükséges gyakorolnunk: családtaggal, ismerőssel, szomszéddal vagy akár az utcán közlekedő idegenekkel… Ez az érzést – amely passzív „tevékenység” – cselekvő támogatás kellene, hogy kövessen, ugyanis leginkább tettekben lehetséges megmutatni az emberséget. Ezt a viselkedést régen irgalmasságnak nevezték, azonban a kifejezés már egy ideje nem képezi a közbeszéd részét, de ami ennél még inkább probléma, hogy a mögöttes általános tartalom is egyre kevésbé elfogadott, sőt nem ismert.

Az irgalmasság tevőleges része a rászorulók számára történő segítség nyújtása. Léteznek olyan szervezetek és intézmények hazánkban, mint például a Máltai és a Johannita Lovagrendek Szeretetszolgálatai, vagy maga a hospice rendszer, amelyeknél ez még társadalmi szinten jelen van. Emellett szükséges azt a jelenéget is kiemelnünk, hogy hasonló a helyzet, vagyis az emberi viszonyulás a szakmai és tudományos életben is.

A szellemi világban sincs sajnos másként. Itt elsődleges szempont kellene, hogy legyen a tudásunk közösségi szolgálatba állítása, illetve azoknak való átadása, akiknek erre szükségük és igényük van. Ehelyett itt is az előző rendszerből örökölt kicsinyes uram-bátyám világ él tovább. Pedig nélkülözhetetlen lenne a nemzedéki tudás egy részének a következő generáció számára történő átadása. Az egyetemi és tudományos központok életében is már kihalófélbe került az önzetlen, humanista viszonyrendszer. Spinóza (1632-1677) felvilágosodáskori filozófus találóan úgy fogalmazott: „Állandóan arra törekszem, hogy az emberek cselekedeteit se ki ne nevessem, se meg ne könnyezzem, se meg ne vessem – hanem, hogy megértsem”. És ez a megértésre való törekvés a legalapvetőbb emberi kötelességünk, amely egyben legjelentősebb viselkedési attitűd is ahhoz, hogy elfogadóak és lelkileg kiegyensúlyozottak lehessünk.

De mindabban, ami eddig megfogalmazásra került mégis a legfontosabb megközelítésmód: az önzetlenség. A viszonzás nélküli cselekvés! Ez a kifejezés is egyelőre eltűnt korunk képzeletbeli szótárából. Mára ez a fogalom tartalmilag elhalványult (a Covid-járvány és az ehhez kapcsolódó válságok az embereket közelebb kellett volna, hogy hozza egymáshoz). Mára az önzetlenség nem egy természetes magatartásforma és általános „szokás”, hanem olyan valami, amire újból meg kell, hogy tanítsuk önmagunkat és egymást.

Az önzetlen segítés nélkül az életünk örömtelenné válhat, ugyanis az élet különféle területén az adni és a kapni érzése mindkét részről lelki töltést is nyújt. Ez az, amire idős korban még jobban szükségünk van.

Martin Buber (1878-1965) jeles vallásfilozófus fogalmazta meg találóan: „Én pedig megtanultam, hogy az emberek iránti szeretet az, ha megérezzük, mire van szükségünk, és szenvedéseikből részt vállalunk.” Ez az idézet fejezi ki a legjobban, hogy a bennünk jelen lévő szeretet: empátiát teremt, az önzetlenség és irgalmasság megnyilvánulása segítségével jobb emberi viszonyokat, vagyis jobb életet és egy jobb világot hozhat létre. Albert Schweitzer (1875-1963) humanista orvos és keresztyén filozófus fogalmazta meg, hogy „…senki közülünk nem tudja miként hat, és hogy mit ad az embereknek. Ez rejtve van előttünk, s maradjon is az. Néha egy keveset megpillanthatunk belőle, hogy el ne veszítsük a kedvünket. Az erő minden területen titokban hat…”

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész, Fotó: Galambos Tamás (1939-) festőművész Hangyainvázió című, 1996-ban készült festménye 

Az a természetes személy minősül a kiadatlan részarány tulajdonosának, akinek a nevén 2021. január elsején az ingatlanügyi hatóság (Földhivatal) által vezetett termelőszövetkezeti különlapon olyan, aranykorona értékben kifejezett részaránytulajdon volt nyilvántartva, amelynek ellenében sem ingatlan tulajdonához, sem kártalanításhoz nem jutott.

Az ingatlanügyi hatóság a termelőszövetkezeti különlapok adatai alapján a 2021-es évben postai levél formájában feladott hivatalos iratban értesítette az egykori részarány-tulajdonosokat a kártalanítás lehetőségéről. Sok olyan személy is szerepel a nyilvántartásban, aki a termelőszövetkezeti különlapra kerülését követően elhalálozott, emigrált vagy elköltözött, így az értesítés „nem kereste” vagy „ismeretlen címzett” jelzéssel kerül vissza az illetékes Földhivatali Osztályhoz. Előfordul, hogy olyannyira hiányosak a hivatalosan rendelkezésre álló adatok, hogy a részarány-tulajdonos számára nem lehetett értesítést küldeni (például hiányzó cím vagy időközben történt névváltozás).

Minden lehetséges jogosultnak, illetőleg jogutódjának érdemes felvilágosítást kérni az illetékes földhivataltól – akár telefonon is – a megfelelő adatok megadásával (település, valódi vagy feltételezett részarány-tulajdonos neve, születési dátuma, anyja neve, esetleg lakcíme) annak érdekében, hogy az őt megillető joggal élni tudjon. A lehetőség adott a jogutód számára is, természetesen a jogutódlást (öröklés, ajándékozás, adásvétel, stb.) alátámasztó eredeti közokirat (például közjegyzői hagyatékátadó végzés) vagy teljes bizonyító erővel rendelkező, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat (például adásvételi vagy ajándékozási szerződés), esetleg annak hitelesített másolata benyújtása mellett.

A kártalanítás összege az aranykorona (AK) értékben kifejezett részaránytulajdon nagyságán alapul, mértéke 50.000,- Ft /AK, azonban az állam ezt kizárólag az illetékes megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztályához benyújtott kérelem esetén téríti meg (kérelem letölthető itt: https://www.foldhivatal.hu/images/nyomtatvany/reszaranykartalanitas20201215.pdf). A kérelemben a személyes adatokon túlmenően szükséges megadni a termelőszövetkezet megnevezését és címét, továbbá a fennálló részarány aranykorona értékét. A termelőszövetkezetre vonatkozó adat kinyerhető az interneten található cégnyilvántartásból (link: https://www.e-cegjegyzek.hu/), illetve amennyiben a termelőszövetkezet neve feledésbe merült vagy a fennálló részarány aranykorona értéke nem ismert, az illetékes Földhivatali Osztály is megadja – a saját adatbázisa alapján – a szükséges tájékoztatást.

Érdemes odafigyelni arra, hogy a kártalanítást az állam utalással teljesíti, ezért az a jogosult, aki nem rendelkezik magyar bankszámlaszámmal, más számlatulajdonost is megjelölhet az utalás címzettjeként, azonban érdemes a kérelemhez csatolni a pénzösszeg átvételére vonatkozó meghatalmazást is.

A folyamat a kártalanításról szóló döntéssel zárul, majd a hatósági döntés véglegessé válását követő 15 nap elteltével megtörténik a termelőszövetkezeti különlap megszüntetése, továbbá az egykori részarány-tulajdonos számára az összeg kifizetése.

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.09.16.

Minél aktívabbak vagyunk (fizikailag és szellemileg is), és minél magasabb a test izomaránya, annál több energiát igényel a szervezetünk. De ha egész nap csak fekszünk és semmit sem csinálunk, a szervezetünk akkor is dolgozik: többek között a légzéshez, a szív működéséhez is energiát használ fel.

Energiához pedig az ételekből és italokból juthatunk, melyek nemcsak tápanyag-, hanem kalóriatartalmukban is nagyon különbözőek.

Az energia mértékegysége a kilokalória (kcal). Az egyes élelmiszerek kalóriatartalmát megismerheti az élelmiszercímkékről, illetve a tápanyagtáblázatokból.

Nem mindegy, hogy az energiaszükségletet milyen ételekből és italokból fedezzük. Gondoljon csak bele! Egy tábla tejcsokoládé ugyanannyi kalóriát tartalmazhat, mint 2 szelet magvas rozskenyér sajttal, paradicsommal, salátával, kígyóuborkával és egy kapucsínóval.

Veszít a súlyából vagy hízik?

Az ideális testsúly fenntartásához energia-egyensúlyra kell törekednie. Azaz annyi energiát kell bevinnie ételekből és italokból, amennyit a szervezet fel is használ. Ha az energia-egyensúly hosszú távon felborul, annak testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás lesz az eredménye.

Idős korban általában csökken a szervezet energiaigénye, hiszen jellemzően csökken a fizikai aktivitás mértéke és az izomtömeg is.

Forrás: merokanal.hu

Ilonka néni 78 éves, egy dunántúli kis faluban él egyedül. Gyermekei és unokái Budapesten laknak és dolgoznak, férje pedig már öt éve meghalt. Amikor két éve jöttek az önkormányzattól, és hoztak neki egy karórát, amelyen a pontos idő mellett csak egy piros gomb volt, először nagyot nevetett.  

Akkor sem hitt az egészben, amikor elmagyarázták, ezt most már mindig viselje a csuklóján, ha baj van, nyomja a gombot, és kap segítséget. Nem hitte el, de törvénytisztelő ember, s így rácsatolta a karjára, csak éjszaka vette le, de akkor is gondosan odatette az éjjeli szekrényre. Aztán történt valami. Tavaly decemberben jött vissza a csirkeóltól, és egy fagyott járdarészen megcsúszott, a hátára esett. Megnyomta azt a bizonyos gombot, és azonnal egy egészségügyi dolgozótól kapott szóbeli segítséget, a mentő pedig 5 perc múlva ott állt a ház előtt. Azóta már nem nevet ezen az egészen. Érti ugyanis, hogy az életét menthetik meg ezek a készülékek.

A segélyhívórendszerek, hivatalos nevükön „személyi vészhelyzeti reagálási rendszerek” rendkívül hatékony és kifejezetten egyszerű megoldást nyújtanak nemcsak az idősek, de a különféle betegségekkel küzdők, a fogyatékkal élők és a magányos emberek számára is. A készülékkel gyors és biztos segítséget kapnak veszélyhelyzetekben, legyen szó akár egy rosszullétről, egy hirtelen elesésről, vagy más problémáról.

A lényegük ezeknek a digitális rendszereknek közös: minden esetben egy kis doboz, egy digitális egység van az illető idős vagy rászoruló embernél, amelyen jól látható helyen és könnyen megnyomhatóan helyezkedik el egy úgynevezett  „súgógomb”. Ha megnyomjuk, azonnal hívja az előre beállított hozzátartozót, segítőt vagy diszpécserszolgálatot, ahol a nap 24 órájában rendelkezésre állnak.

Vannak olyan rendszerek is, amelyek rendelkeznek beépített GPS-szel, tehát ha elmegyünk az orvoshoz, vásárolni, vagy kirándulni, akkor is érzékeli a helyzetünket, és veszély esetén a legközelebbi segítséget tudja mozgósítani.

Jelenleg Magyarországon az önkormányzatoknak nem kötelező feladata a jelzőrendszeres  házi segítségnyújtó-rendszerek kialakítása, de több olyan város és falu van, amely vagy önerőből, vagy állami, esetleg EU-pályázatból megoldotta ezt. Persze, nagyon gyakran a riasztó csak egy kaputelefonhoz hasonló eszköz, amely a lakás fix helyén van. De már egy ilyen megoldás is több, mint a semmi, és nem egy esetben már ez is  életet mentett.

Természetesen léteznek modern, okosórás riasztók is, amelyek automatikusan jeleznek, ha az óra viselőjének fizikai állapotában hirtelen változást érzékelnek: szaporább lesz a pulzusuk, vagy gyorsan megváltozik a testhelyzetük. Ilyenkor, ha nem kap nagyon rövid időn belül választ a központ vagy az általunk előre beállított telefonszám, akkor automatikusan jönnek segíteni. Egyes okosórákra még központilag rátöltik az illető orvosi receptjeit is, és a program figyelmezteti a használót egy-egy gyógyszer bevételére.

Mit tudunk tenni, ha a településen az önkormányzat nem működtet ilyen jelzőrendszeres szolgáltatást? Először is érdemes ösztönözni a helyi vezetést, hogy építsen ki ilyen jellegű szolgáltatást. Amennyiben erre nincs keret, akkor személyesen kell lépnünk. Ha beírjuk a Google-ba, hogy „házi segítségnyújtó rendszer”, több tucat szolgáltatásból lehet választani. Szomszédainkkal, ismerőseinkkel összefogva, őket is bevonva a rendszerbe, a szolgáltatók általában nagyon hamar kiépítik a biztonságot adó megoldást. Ha pedig nem bízunk az „idegenekben”, akkor is léteznek megoldások.

A lakás több pontjára helyezzünk el olyan bekapcsolt mobiltelefont, amelyre pár száz forintot töltöttünk fel a szolgáltatónál. Rátesszük a töltőre őket, hogy sohase merüljenek le (minimális ilyenkor az áramfogyasztás!), és ha bármilyen gondunk van, a legközelebbi telefont tudjuk használni. Számos olyan, 70 év feletti tanítványom van, akinek bevált ez a megoldás, leginkább akkor, amikor elesett. Szintén jó megoldás, ha az asztali számítógép folyamatosan be van kapcsolva, s azon egy kattintással elérhető a Skype vagy más messengerprogram, mert vészhelyzet esetén valamelyik ismerősünk biztosan on-line van, és tudunk neki szólni.

Nagyon fontos, hogy akármilyen védelmi rendszert is használunk, a fürdőszobát ne hagyjuk ki belőle, hiszen az otthoni balesetek több mint 50 százaléka itt történik.

A segélyhívó rendszerektől ne várjunk csodát, főleg ne azt, hogy megelőzik a bajt. Ezek biztonságot adnak nekünk, hogy ha baj van, akkor közel a segítség. De ez óriási dolog.

Szerző: Dr. Jászberényi József gerontológiai kutató

2021.09.10.

Ha az ember elmúlt ötven éves, nem kérdés, hogy sokkal körültekintőbben kell megszerveznie az itthoni és a külföldi nyaralást, mint ifjabb korában. Nagyon fontos például az, hogy a szállásunk valódi nyugalmat, csendet adjon, ne kelljen emeletekre caplatnunk, s kényelmesek legyenek az ágyaink is. Nem utolsó szempont az kedvező ár, és az sem, hogy minden, amit meg akarunk nézni, közel legyen, akár tömegközlekedéssel, akár autóval utazunk. Egy ilyen, minden igényt kielégítő utazást tudunk szervezni a csodálatos keleti Felvidékre: Kassára és környékére.

Nem üres ígéret, hanem valóban már csak pár hétre vagyunk attól, hogy 2021 őszétől Budapesttől Kassáig folyamatosan autópályán haladhatunk majd. Ez az is jelenti, hogy akár már ádventkor alig több mint két óra alatt eljuthatunk Márai Sándor szülővárosába, s a csodálatos, magyar történelmi emlékekkel bíró Szent Erzsébet Székesegyházba, avagy hallgathatunk magyar misét a főutcán álló Szentháromság-templomban. (Érdekesség, hogy az 1940-es években pontosan ennyi volt a repülőút a becsekkolástól a kiszállásig – erről Márai Sándor Kassai őrjárat című könyve tanúskodik). Egészen biztos, hogy az új autópálya megnöveli majd a magyar turisták számát a Felvidék ezen régiójában, s az is biztos, hogy 50 felettieknek is érdemes ezt az úticélt választaniuk. De miért is? 

Először is azért, mert Kassa szállásai jó színvonalúak és nem drágák. A nagyjából 20.000 forint körüli szobaárak mögött jól felszerelt, kényelmes pihenőhelyeket találunk, s általános szokás az, hogy bőséges, svédasztalos reggelivel indulhat a napunk. Ha autóval érkezünk, teljesen természetes a parkolóhely is, bár az is igaz, hogy ezekért gyakran külön parkolási díjat szoktak felszámolni. A személyzet minden esetben jól beszél angolul, gyakran tudnak németül. Sokan magyarul is értenek, s ha az ember pár mondatot el tud mondani szlovákul is, mindent nagyon gyorsan és könnyen tud elintézni.

Kassa városa a Felvidék keleti részének a szíve, s egy ilyen túra logikus centrumául kínálkozik: egyórányira van tőle Bártfa, Lőcse, Késmárk, Rozsnyó és Eperjes, s egy nagyobb ugrás Poprád. Ezekben a városokban egyik ámulatból a másikba eshetünk a csodálatos történelmi belvárosokat, szakrális és profán emléképületeket felkeresve, akár a magyarság emlékeit kutatva.

Bártfa középkori óvárosával már 2000 óta a világörökség része, s ez nem véletlen: a Millennium idején, Steindl Frigyes tervei alapján átépített, neogótikus Szent Egyed-templom és reneszánsz, fa szárnyasoltárai különleges élményt adnak a látogatónak. A főtér polgárházai valóságos élő középkort teremtenek (a közép-olasz Orvieto, vagy a svájci Stein am Rhein csodájával vetekedve).

Lőcse 14. században megépült, gótikus Szent Jakab-temploma és a bátfainál kisebb, de hasonlóan hangulatos, szép, rendezett óvárosa alkalmat ad arra, hogy az ember néhány óra alatt bejárja a legfontosabb emlékeket.

Ha Kassát akarjuk felfedezni, akkor a gyaloglás mellett remek villamosjáratok is  rendelkezésre állnak, összesen 35 kilométer hosszúságban, de egyre több helyen találkozunk kerékpár- és rollerkölcsönzési lehetőségekkel is.

A cikk elején már említettük a szobák árait. A felvidéki éttermekben, pizzériákban a magyar áraknál valamivel kisebb összegekért ebédelhetünk, vacsorázhatunk. (Kassa Óvárosában, pár lépésre a Dómtól augusztus elején például két utazó nyolcezer forintért vacsorázott nagy adag sztrapacskát, és ivott bőséggel a rendkívül finom kassai világossörből is). Arra kell egyedül figyelnünk, hogy mindenhol euróval fizessünk, de ha éppen fogytán van a készpénzünk, minden városban, több helyen is találhatunk bankautomatákat.

A Felvidék keleti része akkor is jó választás, ha fürdésre vagy gyógyvízre vágyunk. Eperjesen Aquapark, a Kassától 50 kilométerre fekvő Stósz településen pedig minőségi gyógyfürdő van, amelynek múltja 1883-ig nyúlik vissza.

Ha vásárolgatni szeretnénk, általános jelenség a Felvidéken, hogy minden város körül egy-egy kereskedelmi-ipari zóna van, ahol az itthon is megszokott üzletek kínálják, nagyjából a magyar árakon az élelmiszert és a ruházati termékeket.

Ma már a Felvidék egyre közelebb van Magyarországhoz, hiszen egyre jobb utakon közlekedhetünk: érdemes ezt a lehetőséget kihasználni, nemcsak unokáinknak és gyermekeinknek, hanem az ötven év feletti korosztályoknak is!

Szerző: Dr. Jászberényi József gerontológiai kutató, Fotó forrás: Kassa hivatalos weboldala

2021.09.03.