Ilonka néni 78 éves, egy dunántúli kis faluban él egyedül. Gyermekei és unokái Budapesten laknak és dolgoznak, férje pedig már öt éve meghalt. Amikor két éve jöttek az önkormányzattól, és hoztak neki egy karórát, amelyen a pontos idő mellett csak egy piros gomb volt, először nagyot nevetett.  

Akkor sem hitt az egészben, amikor elmagyarázták, ezt most már mindig viselje a csuklóján, ha baj van, nyomja a gombot, és kap segítséget. Nem hitte el, de törvénytisztelő ember, s így rácsatolta a karjára, csak éjszaka vette le, de akkor is gondosan odatette az éjjeli szekrényre. Aztán történt valami. Tavaly decemberben jött vissza a csirkeóltól, és egy fagyott járdarészen megcsúszott, a hátára esett. Megnyomta azt a bizonyos gombot, és azonnal egy egészségügyi dolgozótól kapott szóbeli segítséget, a mentő pedig 5 perc múlva ott állt a ház előtt. Azóta már nem nevet ezen az egészen. Érti ugyanis, hogy az életét menthetik meg ezek a készülékek.

A segélyhívórendszerek, hivatalos nevükön „személyi vészhelyzeti reagálási rendszerek” rendkívül hatékony és kifejezetten egyszerű megoldást nyújtanak nemcsak az idősek, de a különféle betegségekkel küzdők, a fogyatékkal élők és a magányos emberek számára is. A készülékkel gyors és biztos segítséget kapnak veszélyhelyzetekben, legyen szó akár egy rosszullétről, egy hirtelen elesésről, vagy más problémáról.

A lényegük ezeknek a digitális rendszereknek közös: minden esetben egy kis doboz, egy digitális egység van az illető idős vagy rászoruló embernél, amelyen jól látható helyen és könnyen megnyomhatóan helyezkedik el egy úgynevezett  „súgógomb”. Ha megnyomjuk, azonnal hívja az előre beállított hozzátartozót, segítőt vagy diszpécserszolgálatot, ahol a nap 24 órájában rendelkezésre állnak.

Vannak olyan rendszerek is, amelyek rendelkeznek beépített GPS-szel, tehát ha elmegyünk az orvoshoz, vásárolni, vagy kirándulni, akkor is érzékeli a helyzetünket, és veszély esetén a legközelebbi segítséget tudja mozgósítani.

Jelenleg Magyarországon az önkormányzatoknak nem kötelező feladata a jelzőrendszeres  házi segítségnyújtó-rendszerek kialakítása, de több olyan város és falu van, amely vagy önerőből, vagy állami, esetleg EU-pályázatból megoldotta ezt. Persze, nagyon gyakran a riasztó csak egy kaputelefonhoz hasonló eszköz, amely a lakás fix helyén van. De már egy ilyen megoldás is több, mint a semmi, és nem egy esetben már ez is  életet mentett.

Természetesen léteznek modern, okosórás riasztók is, amelyek automatikusan jeleznek, ha az óra viselőjének fizikai állapotában hirtelen változást érzékelnek: szaporább lesz a pulzusuk, vagy gyorsan megváltozik a testhelyzetük. Ilyenkor, ha nem kap nagyon rövid időn belül választ a központ vagy az általunk előre beállított telefonszám, akkor automatikusan jönnek segíteni. Egyes okosórákra még központilag rátöltik az illető orvosi receptjeit is, és a program figyelmezteti a használót egy-egy gyógyszer bevételére.

Mit tudunk tenni, ha a településen az önkormányzat nem működtet ilyen jelzőrendszeres szolgáltatást? Először is érdemes ösztönözni a helyi vezetést, hogy építsen ki ilyen jellegű szolgáltatást. Amennyiben erre nincs keret, akkor személyesen kell lépnünk. Ha beírjuk a Google-ba, hogy „házi segítségnyújtó rendszer”, több tucat szolgáltatásból lehet választani. Szomszédainkkal, ismerőseinkkel összefogva, őket is bevonva a rendszerbe, a szolgáltatók általában nagyon hamar kiépítik a biztonságot adó megoldást. Ha pedig nem bízunk az „idegenekben”, akkor is léteznek megoldások.

A lakás több pontjára helyezzünk el olyan bekapcsolt mobiltelefont, amelyre pár száz forintot töltöttünk fel a szolgáltatónál. Rátesszük a töltőre őket, hogy sohase merüljenek le (minimális ilyenkor az áramfogyasztás!), és ha bármilyen gondunk van, a legközelebbi telefont tudjuk használni. Számos olyan, 70 év feletti tanítványom van, akinek bevált ez a megoldás, leginkább akkor, amikor elesett. Szintén jó megoldás, ha az asztali számítógép folyamatosan be van kapcsolva, s azon egy kattintással elérhető a Skype vagy más messengerprogram, mert vészhelyzet esetén valamelyik ismerősünk biztosan on-line van, és tudunk neki szólni.

Nagyon fontos, hogy akármilyen védelmi rendszert is használunk, a fürdőszobát ne hagyjuk ki belőle, hiszen az otthoni balesetek több mint 50 százaléka itt történik.

A segélyhívó rendszerektől ne várjunk csodát, főleg ne azt, hogy megelőzik a bajt. Ezek biztonságot adnak nekünk, hogy ha baj van, akkor közel a segítség. De ez óriási dolog.

Szerző: Dr. Jászberényi József gerontológiai kutató

2021.09.10.

Ha az ember elmúlt ötven éves, nem kérdés, hogy sokkal körültekintőbben kell megszerveznie az itthoni és a külföldi nyaralást, mint ifjabb korában. Nagyon fontos például az, hogy a szállásunk valódi nyugalmat, csendet adjon, ne kelljen emeletekre caplatnunk, s kényelmesek legyenek az ágyaink is. Nem utolsó szempont az kedvező ár, és az sem, hogy minden, amit meg akarunk nézni, közel legyen, akár tömegközlekedéssel, akár autóval utazunk. Egy ilyen, minden igényt kielégítő utazást tudunk szervezni a csodálatos keleti Felvidékre: Kassára és környékére.

Nem üres ígéret, hanem valóban már csak pár hétre vagyunk attól, hogy 2021 őszétől Budapesttől Kassáig folyamatosan autópályán haladhatunk majd. Ez az is jelenti, hogy akár már ádventkor alig több mint két óra alatt eljuthatunk Márai Sándor szülővárosába, s a csodálatos, magyar történelmi emlékekkel bíró Szent Erzsébet Székesegyházba, avagy hallgathatunk magyar misét a főutcán álló Szentháromság-templomban. (Érdekesség, hogy az 1940-es években pontosan ennyi volt a repülőút a becsekkolástól a kiszállásig – erről Márai Sándor Kassai őrjárat című könyve tanúskodik). Egészen biztos, hogy az új autópálya megnöveli majd a magyar turisták számát a Felvidék ezen régiójában, s az is biztos, hogy 50 felettieknek is érdemes ezt az úticélt választaniuk. De miért is? 

Először is azért, mert Kassa szállásai jó színvonalúak és nem drágák. A nagyjából 20.000 forint körüli szobaárak mögött jól felszerelt, kényelmes pihenőhelyeket találunk, s általános szokás az, hogy bőséges, svédasztalos reggelivel indulhat a napunk. Ha autóval érkezünk, teljesen természetes a parkolóhely is, bár az is igaz, hogy ezekért gyakran külön parkolási díjat szoktak felszámolni. A személyzet minden esetben jól beszél angolul, gyakran tudnak németül. Sokan magyarul is értenek, s ha az ember pár mondatot el tud mondani szlovákul is, mindent nagyon gyorsan és könnyen tud elintézni.

Kassa városa a Felvidék keleti részének a szíve, s egy ilyen túra logikus centrumául kínálkozik: egyórányira van tőle Bártfa, Lőcse, Késmárk, Rozsnyó és Eperjes, s egy nagyobb ugrás Poprád. Ezekben a városokban egyik ámulatból a másikba eshetünk a csodálatos történelmi belvárosokat, szakrális és profán emléképületeket felkeresve, akár a magyarság emlékeit kutatva.

Bártfa középkori óvárosával már 2000 óta a világörökség része, s ez nem véletlen: a Millennium idején, Steindl Frigyes tervei alapján átépített, neogótikus Szent Egyed-templom és reneszánsz, fa szárnyasoltárai különleges élményt adnak a látogatónak. A főtér polgárházai valóságos élő középkort teremtenek (a közép-olasz Orvieto, vagy a svájci Stein am Rhein csodájával vetekedve).

Lőcse 14. században megépült, gótikus Szent Jakab-temploma és a bátfainál kisebb, de hasonlóan hangulatos, szép, rendezett óvárosa alkalmat ad arra, hogy az ember néhány óra alatt bejárja a legfontosabb emlékeket.

Ha Kassát akarjuk felfedezni, akkor a gyaloglás mellett remek villamosjáratok is  rendelkezésre állnak, összesen 35 kilométer hosszúságban, de egyre több helyen találkozunk kerékpár- és rollerkölcsönzési lehetőségekkel is.

A cikk elején már említettük a szobák árait. A felvidéki éttermekben, pizzériákban a magyar áraknál valamivel kisebb összegekért ebédelhetünk, vacsorázhatunk. (Kassa Óvárosában, pár lépésre a Dómtól augusztus elején például két utazó nyolcezer forintért vacsorázott nagy adag sztrapacskát, és ivott bőséggel a rendkívül finom kassai világossörből is). Arra kell egyedül figyelnünk, hogy mindenhol euróval fizessünk, de ha éppen fogytán van a készpénzünk, minden városban, több helyen is találhatunk bankautomatákat.

A Felvidék keleti része akkor is jó választás, ha fürdésre vagy gyógyvízre vágyunk. Eperjesen Aquapark, a Kassától 50 kilométerre fekvő Stósz településen pedig minőségi gyógyfürdő van, amelynek múltja 1883-ig nyúlik vissza.

Ha vásárolgatni szeretnénk, általános jelenség a Felvidéken, hogy minden város körül egy-egy kereskedelmi-ipari zóna van, ahol az itthon is megszokott üzletek kínálják, nagyjából a magyar árakon az élelmiszert és a ruházati termékeket.

Ma már a Felvidék egyre közelebb van Magyarországhoz, hiszen egyre jobb utakon közlekedhetünk: érdemes ezt a lehetőséget kihasználni, nemcsak unokáinknak és gyermekeinknek, hanem az ötven év feletti korosztályoknak is!

Szerző: Dr. Jászberényi József gerontológiai kutató, Fotó forrás: Kassa hivatalos weboldala

2021.09.03.

Az Angliában élő, 84 éves József Attila- és Kossuth-díjas író már több felmenőjét megörökítette: világhírű nagyapjának, Molnár Ferencnek az életét dolgozta fel az első családi könyvben (Színház az egész világ). A különleges egyéniségű irodalomszervező édesanyának, Sárközi (Molnár) Mártának az életét a levelein keresztül örökítette meg (Levelek Zugligetből). Négy évvel ezelőtt édesapjának, a nácik által megölt Sárközi Györgynek állított emléket (Mi erősebb: a dal vagy az orkán?); nemrég pedig nagyanyjának, Vészi Margitnak az életét dolgozta fel, amelyből egy színes egyéniségű, több művészeti területen fellépő alkotói életutat ismerhetünk meg.

Sárközi Mátyás nemcsak az édesanyjával, hanem a nagyanyjával is sűrűn váltott leveleket. Ezek a nagyanyjától érkező – 1957 és 1961 között írt – üzenetek képezik a Margit című kötet alapját. A könyv segítségével betekintést kapunk, hogy hogyan élt Vész Margit Amerikában, például Hollywoodban, amikor filmstúdiókban forgatókönyvet írt; majd idős korában, meglehetősen szerény amerikai nyugdíjából a col-md-yol tengerparton, Alicantében, ahol szó szerint csak tengődött utolsó éveiben.

A kötetet az író által készített összekötő szövegek teszik még érthetőbbé, illetve irodalmivá, ugyanis szerzőjük egy-egy levél között memoárrészleteket közöl a nagyanyjától. Mintha Vészi Margit minden ellenkezése ellenére mégis írt volna visszaemlékezést magáról és életének egyes periódusairól – pedig nem! Helyette beszéli el a történteket az unoka, hangulatosan, de nem érzelgősen. Nagyanyja bőrébe bújik egy emberöltőnyivel a halála után, szinte szájába adva a szavakat a saját múltjáról. Több anekdotából állt össze a kötet, amit az tesz még érdekesebbé, hogy Sárközi Mátyás egyes szám első személyben írta meg, mintha ténylegesen Margit jegyezte volna le az életrajzát.

De ki is volt Vészi Margit? – tehetjük fel jogosan a kérdést. Múzsa volt, akibe nemcsak Molnár Ferenc, hanem Puccini is szerelmes lett, de Adynak is a múzsájává vált, ugyanis a Margita-versciklus (Margita élni akar) hozzá íródott. Végül rövid ideig mégis A Pál utcai fiúk írójának lett a férje, aki a több tucat nyelvre lefordított Lilomfi Julikáját róla mintázta. A híres Vészi Józsefnek a lánya volt, aki a Pester Lloyd és a Pesti Napló főszerkesztőjeként a sajtó képviseletében felsőházi tag lett.

Beleszületett a századforduló művészvilágába! Karikatúraakvarelljeivel lett híres, emellett fotózott és novellákat is írt. Újságírásból élt, Az Est párizsi és berlini tudósítójaként dolgozott, sőt haditudósítóként írt több háborús helyről, majd forgatókönyvíró az élet nagy forgószínpadán: Amerikában és számos országban. Olasz báróné is lett belőle, az „arabos külsejű” – ahogyan Sárközi fogalmazott – báró Paolo de Mantici felesége volt. 

Érzelmileg megrázó szövegrészeket is tartalmaz a kötet. Az egyik ilyen az, amelyben már öregkorában mutatja be az író a nagyanyját. Ekkorra egyedül tengette az életét, afféle egzisztenciális száműzetésben, emigrációban, távol a szintén emigráns rokonoktól. Magányosan, öregen és anyagi nehézségek közt élt, mígnem 76 esztendősen altatókkal öngyilkosságot követett el. A világ elől elbújt művésznő élete így zárult le, és csak a Jóisten tudhatja, hogy mi járt a fejében, amikor bevette a pirulákat.

Sárközi úgy zárja mondanivalóját: „Margitot Alicante protestáns sírkertjében hantolták el, ahová az angol rezidenseket szokták. Nem volt más jelen, csak az amerikai konzul és az elhunyt Londonból átutazott öccse, Vészi Gábor.” A befejező sorok olvasása közben Márai híres verse, a Halotti beszéd juthat eszünkbe, amely az emigráns végkifejletről is vall, hogy örülni kell annak, „…ha van, ki eltemet”, és „lehull nevedről az ékezet”, majd azt is olvashatjuk a költeményben: „Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved / A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek”. De ezt, vagyis a vég visszavonhatatlan, tragikus hangulatát „sárközisen” feloldotta egy poénnal a szerző: „Végrendeletét felbontották. Írógépét eredetileg a hotelportás fiúra hagyta, de ez utóbb több ízben elfelejtette bárónénak szólítani, s ezért végül kizárta az örökségből.” És erre mit mondhatunk mást, mint amivel Márai fejezi be az idézett költeményét: „Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk?”…

Vészi Margit 60 évvel ezelőtt, 1961. július 10-én éjjel távozott. Unokája a Margit című kötettel  méltó emléket állít neki.

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész, Fotó: A kötet szerzője fiatalon a nagymamával, akiről a könyv íródott (fotó a kötetből)

Aktuális téma a megmaradt termelőszövetkezeti részaránytulajdonok sorsa, mely idén véglegesen rendezésre került. Sokan hivatalos levélből értesülnek arról, hogy ők vagy felmenőik részarány-tulajdonosok, de jelentős számban képviseltetik magukat azok is, akikhez nem jut el sem az az információ, hogy részarány-tulajdonosok, sem az, hogy ennek fejében kártalanításra jogosultak, sem az, hogy a kártalanításhoz miként juthatnának hozzá. Nekik kívánunk segítséget nyújtani az alábbi összefoglalóval.

Mi a részaránytulajdon?

A termelőszövetkezeti részarány lényegében olyan sajátos tulajdoni hányad, amely azoknak a termőföldterületeknek a nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét (más szóval aranykorona értékét) mutatja meg, amelyek a rendszerváltozás előtt beviteli kötelezettség alapján termelőszövetkezeti használatba kerültek. Ezen a tulajdoni hányadon alapultak a termőföldingatlanokat terhelő kötelezettségek és a termelőszövetkezeti tagsággal kapcsolatos juttatások, ugyanakkor ez a tulajdoni hányad a szövetkezetbe bevitt földrészlettől független volt, így nem kapcsolódott egyetlen konkrét ingatlanhoz sem (tehát nem jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban).

Egykor a Földhivatalokhoz tartozott, jelenleg azonban a megyei Kormányhivatalok Földhivatali Osztályai gondozásában található a „Termelőszövetkezeti ingatlanok nyilvántartása”, mely termelőszövetkezeti törzslapokból és különlapokból áll. Ez az adatbázis területileg tagolt, sok esetben régi papírok formájában maradt ránk, nem feltétlenül tartalmazza az adatokat teljeskörűen és nem érhető el online.

A törzslapon megtalálhatóak a termelőszövetkezetnél közös használatba került földek adatai, a földhasználó személye (azaz a termelőszövetkezet), illetőleg azok a jogok és tények, melyek a közös használatban álló ingatlanokra vonatkoznak. Amennyiben a termelőszövetkezet több község területére is kiterjedt, akkor az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál községenként külön önálló törzslapon szerepel.

A termelőszövetkezeti különlap első része (ez a részaránylap) szolgál a termelőszövetkezet közös használatába adott konkrét földrészlet aranykorona értékének és fekvés szerinti összesített területének; a második része a tulajdonosok személyi adatainak; a harmadik része pedig az esetlegesen fennmaradt haszonélvezeti jognak a nyilvántartására. A különlapok a termelőszövetkezet székhelye szerinti község neve alatt találhatóak.

Fontos kiemelni, hogy az aranykoronában nyilvántartott szövetkezeti részaránytulajdon konkrét személyhez kötődik, ezért ez a személy rendelkezhet róla, illetve átörökítheti. A részaránytulajdonhoz – személyhez kötöttsége okán – nem tartozik helyrajzi szám.

A magántulajdon intézményének helyreállítása során (ismertebb nevén privatizáció) az 1990-es évektől kezdve kerültek nevesítésre a részaránytulajdonok a földkiadási eljárások keretében. Az eszmei földtulajdonok egy része természetben, meghatározott földrészletként került kijelölésre, amely végül ’kárpótlás’ gyanánt az egykori részarány-tulajdonos tulajdonába került. Mindemellett továbbra is maradtak olyan földrészletek, melyek nem kerültek sem kiadásra, sem megváltásra, akár azért, mert a részarány-tulajdonos nem kérte vagy nem találták meg, akár azért, mert nem maradt az adott településen természetben kiosztható földterület.

Ezen területek jogi sorsát dönti el véglegesen a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény (link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000040.TV), mely szerint 2021. január 1. napjával ezen területek tehermentesen az állam tulajdonába kerültek.

Kivételt képeznek – tehát nem kerültek az állam tulajdonába – azok a földrészletek, amelyeket a kárpótlási hatóság

(1) kárpótlási célú árverezés érdekében már meghirdetett,

(2) 2021. január elsejéig földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, illetve

(3) nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett.

Az egykori részarány-tulajdonosoknak azonban kártalanítás jár, amelynek részletes szabályairól a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Kormányrendelet (link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000560.KOR&searchUrl=/gyorskereso%3Fkeyword%3D560/2020) ad felvilágosítást.

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.09.01.

 

Elsősorban vidéken vagy a kertvárosi területeken okoz gondot, ha akár a szomszéd állata, akár ismeretlen állat a kertben, a termőföldön vagy a közterületen bóklászik. Mi a teendő ilyenkor? Az Odaadó jogi szakértője ezúttal ezt járja körül.

Mi a teendő, ha a szomszéd állata megjelenik a kertben?

Az átjárás joga magában foglalja a tilosban talált állatra vonatkozó szabályokat is, ebből kifolyólag az elkószált állat tulajdonosát kártalanítási kötelezettség terheli.A károkozó állat tulajdonosának fizetési hajlandóságát biztosítja az a szabály, hogy a tilosban talált állat kiadása mindaddig megtagadható, amíg a tulajdonosa az állat által okozott kárt meg nem téríti. Ha a tulajdonos ismert, akkor a befogást követően fel kell őt szólítani az állat elszállítására. Amennyiben a tulajdonos nem ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles a találás helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni a találás körülményeit és átadni a talált állatot, egyúttal nyilatkozni, hogy igényt tart-e az állat tulajdonjogára.

Ha az állat tulajdonosa három hónapon belül nem jelentkezik és az ingatlan tulajdonosa igényt tartott az állat tulajdonjogára, akkor valóban tulajdonjogot szerez, ami azzal jár, hogy harmadik személyek jogai megszűnnek az állat felett (például elzálogosított állat esetén a zálogjogosult nem követelheti az állat kiadását).

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem tartott igényt az állat tulajdonjogára (és a tulajdonos sem jelentkezett érte, illetőleg az állat őrzése aránytalan teherrel járna), akkor az állat értékesítésre kerül. A befolyt pénzösszegből – nagyobb értékű állat esetén – a találót megilleti az úgynevezett találódíj és a kártalanítás, azonban a fennmaradó összeg az államé lesz.

Kirepült méhraj esetében speciális szabályokat rendel alkalmazni a jogalkotó: a tulajdonosnak mindösszesen két napja van a méhraj befogására, mert a határidő leteltét követően bárki, aki birtokba veszi a rajt, tulajdonossá válik azzal, hogy az eredeti tulajdonos tulajdonjoga megszűnik.

A tilosban talált állatra, a szomszédos ingatlanról áthullott terményre és az ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára vonatkozó jogot gyakorolhatja minden olyan személy, aki az ingatlant jogszerűen használja, többek között a bérlő, a használati joggal rendelkező és a haszonélvező. A szomszédjogi szabályok vonatkoznak a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyaira is.

A jogalkotó célja az, hogy elsődlegesen az érintett tulajdonosok és a helyi önkormányzat határozza meg a helyben követendő szabályokat, ezért törvényi szinten csak a fontosabb és leggyakrabban problémát okozó esetek jelennek meg.

Általánosságban elmondható, hogy a szomszédoknak minden körülmények között szem előtt kell tartaniuk, hogy az őket megillető jogokat rendeltetésszerűen gyakorolják, azokkal ne éljenek vissza; jóhiszeműen járjanak el egymással szemben és tartózkodjanak egymás szükségtelen zavarásától.

Ha részletesebben is megismerné a jogszabályokat:a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:21. §-5:25. §a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény 2. § – 6. §

Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász

2021.08.24.

Jónak tarthatjuk az életünket, ha annak értelmét és ezáltal talán a célját is meglátjuk. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyünk a jogainkkal és kötelességeinkkel, illetve azok szerint is cselekedjünk. Ezt nem az öntudatosság miatt tartom fontosnak, hanem amiatt, hogy különböző élethelyzetekben ki tudjunk állni önmagunkért.

Az életünkben igyekszünk alkalmazkodni a környezetünkhöz és természetesnek elfogadni a mindennapok emberi problémáit, illetve az azokból adódó feszültségeket is törekszünk magunkban feldolgozni. Ehhez elfogadjuk azt, hogy az életben való helytálláshoz a lelki és szellemünk (nem csak szakmai ismereteink, hanem általános műveltségünk) fejlesztésére van szükségünk, mert jó, ha ismerjük – ismernünk kellene – az emberiségnek és népünknek az erkölcsi jóra és hazaszeretetre vonatkozó hagyományait.

A lelki hatások mellett értelemmel közeledünk a legtöbb „dolog” irányába. A modern lélektan egykori nagy svájci képviselője, Jung vallotta: „Az értelem hiánya akadályozza az élet kiteljesedését. Sok minden, talán minden elviselhető, ha értelme van.” Ha megtaláljuk a történések mélyén meghúzódó értelmet, akkor ez az életvitelünkre is kihatással lehet, sőt a hozzáállásunkat is pozitív irányban tarthatja.

Természetesen az élet előrehaladtával egyre inkább keressük az élet értelmét is. Ami tegnap egyértelmű és világos volt, azt mára zavarosnak, sőt értelmetlennek is találhatunk. Mindez emberi természetünkből fakad, hiszen az is az élet rendje, hogy újabb és újabb problémákkal kerülünk szembe.

Ezekkel a problémákkal az élet előrehaladtával gyakran egyedül maradhatunk, de mégis döntenünk kell, hogy mit teszünk vagy mit mondunk. Goethe mondta, hogy „ahogy múlnak az évek, egyre nagyobbak a próbatételek”. Ezek a próbatételek lehetnek például akár anyagi vagy akár egészségügyi jellegűek, és ezekre időben fel kellene készülnünk.

Fel lehet készülni vagy legalábbis edzettebbé válhatunk az olyan élethelyzetekre, amelyek a kiszolgáltatottságunkat igazolják? Erre most egy kis személyes történettel szeretnék válaszolni. (Elnézést, hogy Jung és Goethe után személyes példát hozok!) Amikor imádkozom, azt szoktam leggyakrabban „kérni” Istentől, hogy erősödhessen bennem az elfogadás érzése, illetve megléte. Vagyis azt a képességet szeretném erősíteni (ehhez szoktam erőt kérni), hogy panasz, önsajnálat, düh nélkül tanuljam meg elfogadni, amit az „Élet” rám ró, s helyt tudjak állni ott, ahol emberi tennivalóm van.

Ide illő Terentiusnak, az ókori római komédiaírónak a  mondása: „Ember vagyok, semmi emberi nem lehet idegen tőlem”. Mert jó lenne, ha elfogadhatnánk minden olyat, ami emberi történés. Az is jó lenne, ha megtalálhatnánk több mindennek az értelmét, a próbatételeket megtanulhatnánk elfogadni és minden emberit nemcsak komolyan venni, hanem (ahol éppen ránk van szükség!) segíteni is, és nemcsak önzetlenül nyújtani/adni, hanem megtanulni kérni és kapni is.

Akkor talán a „jó élet” irányába tehetnénk egy jelentős lépést.

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész

A gyümölcscukor (fruktóz) a legédesebb ízű cukor, édesebb a répacukornál is, így ételkészítésénél ugyanolyan íz eléréséhez 30-40 %-kal kevesebb is elegendő belőle. A vércukrot csupán kis mértekben emeli. Sok konyhai alapanyagban fordulhat elő, ilyenek a gyümölcsök, üdítőitalok, lekvárok, dzsemek, diabetikus készítmények, mézek, kukoricaszirup és a zöldségek is.

A fruktóz-malabszorpciónak nevezett betegség esetén nem működik elég hatékonyan a gyümölcscukornak a bélből a véráramba történő felszívódásáért felelős fehérje. Ezért a fruktóz a vékonybélből tovább halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok különböző puffadást okozó gázokat (hidrogén, széndioxid, metán) és a hasmenésért felelős rövid szénláncú zsírsavakat képeznek belőle.

E betegség tünetek: görcsös hasi fajdalom, puffadás, hasmenés, száraz bőr, testtömegvesztés, vérszegénység, depresszióra való hajlam. Gyakori még a reflux (gyomorsav túltengés) is, ám e tünet hátterében csak nagyon ritkán keresik a fruktóz malabszorpciót.

Mivel a tüneteit könnyű összetéveszteni más ételintoleranciáéval, a betegség gyakoriságát csak nehezen lehet megállapítani. Egyes vizsgálatok szerint az európaiak mintegy 7%-át érinti, de kísérő problémaként gyakran – közel 70-80 %-ban – jelentkezik bélbetegeknél (irritábilis bél szindrómában szenvedőknél) is.

A fruktóz malabszorpció nem azonos a gyermekkorban jelentkező, örökletes fruktóz intoleranciával, aminek a gyakorisága <0,1%. A fruktóz intolerancia esetében a fruktóz 1-foszfát aldoláz hiányából adódóan fruktóz fogyasztást követően kórosan alacsony vércukor szint alakul ki.

A fruktóz malabszorpció tünetei megszüntethetőek, ha a fruktóztartalmú ételeket kiiktatjuk az étkezéseinkből.

Az így kialakított étrend esetében azonban megfosztjuk a szervezetünket a zöldségek és a gyümölcsök jótékony hatásaitól, ami fokozhatja bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát. Ilyen lehet például az elhízás, különböző daganatos megbetegedések, székrekedés stb. kialakulása. Annak érdekében, hogy megfelelő étrendet tudjunk tartani fruktózérzékenyen is, kérjük dietetikus szakember segítségét az étrendünk összeállításában.

Forrás: merokanal.hu

Mivel helyettesíthetjük a gluténtartalmú liszteket, köreteket? Olyan gabonafélékkel, pszeudo-gabonafélékkel vagy magas keményítőtartalmú zöldségekkel stb., amelyek természetükből adódóan nem tartalmaznak glutént, és sem a termesztés, sem a malom- és gabonaipari vagy egyéb feldolgozás során nem szennyeződnek a gluténnel.

Ilyenek az amarant, teff, köles, hajdina, burgonyaliszt, burgonyakeményítő, burgonyapehely, cirok, csicseriborsó, gesztenyeliszt, kókuszliszt, kukoricaliszt, kukoricakeményítő, kukoricapehely, kukoricapehely-liszt, kukoricadara, quinoa, rizs, rizsliszt, barnarizs, barnarizsliszt, lenmagliszt, manióka, rizsdara, rizspehely, szentjánoskenyérliszt, tápiókakeményítő, gluténmentes zabliszt, gluténmentes zabpehely stb.

Gluténmentes étrendben különösen figyelni kell az étrend rosttartalmára. A megfelelő rostbevitel biztosítására több lehetőségünk is van:

• Zöldséggel és gyümölccsel
• Magas rosttartalmú gluténmentes gabonákkal (barnarizs, köles, hajdina, amarant, quinoa, gluténmentes zabpehely)
• Teljes kiőrlésű gluténmentes lisztekkel (barnarizsliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, cirokliszt, gluténmentes zabliszt, gluténmentes zabpehelyliszt)
• Hozzáadott gluténmentes rostokkal (lupinrost, azaz csillagfürt, gluténmentes zabrost, lenmagrost, lenmagtöret, almarost, chiamag, űtifűmaghéj)

 

Forrás: merokanal.hu