Az idősebb generáció egyre magabiztosabb az okoseszközökkel
Az idősebb generáció tagjai egyre nagyobb magabiztossággal használják az okostelefonokat és egyre többet chatelnek – derült ki a Telenor megbízásából az Impetus Research által készítette a kutatásból.
A vírushelyzet miatt jelentősen csökkentek a személyes találkozások, leginkább az idősebbek találkoznak kevesebbet családtagjaikkal, ismerőseikkel, barátaikkal. A felmérés szerint a 60- 69 évesek 64 százaléka csökkentette a személyes találkozások gyakoriságát.
Szerencsére a személy találkozások hiányát a mobil- és digitális kommunikáció segítségével kompenzálják. A járvány óta a magyarok harmada többet telefonál mobilon, de leginkább a digitális platformok, a csevegő alkalmazások és az online konferenciaeszközök használata ugrott meg: szinte minden második válaszadó használ gyakrabban legalább egy ilyen applikációt vagy eszközt.
Forrás: MTI
Fotó: Pixabay
2020-12-07
Koronavírus tájékoztató Mi számít krónikus betegségnek?
A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan sokszor halljuk a híradásokban, hogy a krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten kell figyelniük egészségükre. Sajnos, azt is sokszor halljuk, hogy a járványban elhunytak döntő többsége idős korú, krónikus betegségben szenvedő személy volt. Utánajártunk, hogy mi számít krónikus betegségnek. A Zalai Hírlap online kiadásában – zaol.hu – közérthető válaszokra találtunk.
Alapvetően az összes olyan betegséget krónikusnak tekintjük, amit jelenlegi tudásunk alapján nem tudunk meggyógyítani, csak gyógykezelni. A magas vérnyomástól a cukorbetegségen keresztül a szív- és érrendszer elváltozásáig valamennyi betegség ebbe a körbe tartozik – mondta a Zalai Hírlap online kiadásában dr. Frajna Imre háziorvos.
– A Covid-19 kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nem tudjuk, mi okozza azt a különbséget, hogy a vírus egyes embereknél kimerül egy egyszerű náthában, vagy még annyi tünettel sem jár, és miért fordul elő, hogy mások súlyosan megbetegszenek tőle. Vannak elképzelések, talán azzal lehet összefüggésben, hogy mennyi vírust kap egyszerre a szervezet, de jelen tudásunk szerint nem látjuk a különbséget. A krónikus betegség nem ennél a lépcsőfoknál jelent veszélyeztetettséget, hiszen a krónikus betegek jó része is átvészelheti minden nehézség nélkül a koronavírus fertőzést. Probléma akkor keletkezik, amikor súlyos fertőzés alakul ki, például nagy kiterjedésű tüdőgyulladása lesz a betegnek, ami egy egészséges szervezetet is megvisel. Ha valakinek egy krónikus megbetegedés miatt eleve kisebb a légzőfelülete, vagy nehezebben terhelhető a szíve, esetleg rosszabb állapotban vannak az erei, netán az immunrendszere nem működik jól, mert például daganatos beteg és kemoterápiát kap, akkor ennek a súlyos állapotnak a túlélési esélye kezd rettentő módon csökkenni. Egyszerűen azért, mert egy ilyen állapot túlélése az egészséges ember számára is nagy küzdelmet jelent, a krónikus betegségek esetén viszont folyamatosan csökken a szervezetnek az a tartaléka, ami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy egy ekkora krízist túl tudjunk élni – magyarázta el a háziorvos.
Dr. Frajna Imre hozzátette: az időskor már csak azért is kockázati tényezőnek tekintendő, mert ahogy nő az éveink száma, úgy kopnak folyamatosan a szerveink. Még egy teljesen egészséges állapotú embernek is egészen mások a tartalékai nyolcvan éves korában, mint húsz esztendősen.
Az életkor növekedése és az egészségi állapot közötti összefüggések egy klasszikus példája a keringést gátló érelmeszesedés. Az évek folyamán akkor is elkezdenek az ereinkben lerakódni a mészdarabkák, ha semmilyen kóros állapot nem befolyásolja azt. A magas koleszterinszint, a magas vérnyomás ugyanakkor rettenetesen felgyorsítja ezt a káros folyamatot. Hasonló példa az izmok csökkenése, ami idős korban akkor is bekövetkezik, ha sokat mozgunk. Az öregedés tehát már önmagában esendőbbé tesz minket, ehhez jön még hozzá az összes olyan károsodás, amit az idők folyamán az egészségtelen életmódunkkal okozunk magunknak.
– Ahogy haladunk előre az életkorban, az már önmagában gyengébbé teszi egy kicsit a szervezetünket, másrészt a krónikus betegség az idő előrehaladtával szaporodik.
Dr. Frajna Imre azt is elmondta a lapnak, hogy természetesen vannak olyan krónikus betegségek is, amelyek nem növelik a Covid-19 fertőzés súlyos, adott esetben elhalálozáshoz is vezető eseteinek kialakulását. Ilyenek többek közt a mozgásszervi betegségek, a gerinc elváltozásából fakadó isiász vagy akár a csontritkulás. Utóbbinak akkor nagy a veszélyeztetettsége, ha csonttöréshez vezet, s ágyban fekvő beteg válik egy csontritkulásban szenvedő személyből. Ilyenkor hamarabb veszít az izmaiból a beteg, könnyebben alakulhat ki nála trombózis, ami aztán embóliához vezethet, vagy a pangásos tüdőgyulladás esélye is megnövekszik.
A háziorvos tanácsai
– Jelenlegi tudásunk szerint a Covid-19 fertőzésre nincs gyógymód, ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Ez egy egyszerű légúti kórokozó, ami ellen teljesen primitívnek tűnő dolgokkal lehet jól védekezni – hangsúlyozta a háziorvos.
Csökkentsük a kontaktusaink számát, minden lehetséges környezetben viseljük a maszkot, és minél sűrűbben mossuk meg a kezünket. Ezek ősi járványügyi ismeretek, de mindaddig, amíg vagy oltás, vagy gyógyszer nem lesz ellene, addig nagyon más lehetőségünk nincs a kórokozóval szemben.
A háziorvosnak van még egy fontos észrevétele. Úgy látja, az emberek azt gondolják, hogy csak az ismeretlen személy fertőzhet meg bennünket. – Ez vélhetően abból is adódik, hogy a kommunikáció a nagyobb tömegek elkerülésére szólított fel bennünket. Ezzel szemben a valóság az, hogy bárki fertőzhet – hívta fel a figyelmet.
– Attól, hogy valaki szívbéli jóbarátunk vagy szeretett rokonunk, egyfelől ugyanúgy hordozhatja teljesen tünetmentesen a vírust, mint egy számunkra teljesen idegen személy, de mi is továbbadhatjuk neki a fertőzést. Ezért fontos, hogy minden kontaktust, leszámítva persze azokat, akikkel együtt élünk, próbáljunk meg csökkenteni. Attól, hogy valaki az ismerősünk, még veszélyt jelentünk rá, s ő is veszélyt jelent ránk. A vírust tehát nemcsak a boltban, a stadionban vagy éppen a koncerten kaphatjuk el, hanem bárhol. Minél több időt töltünk együtt valakivel, annál nagyobb az esélye, hogy ez megtörténjen – mondta dr. Frajna Imre.
A teljes cikk itt olvasható: https://www.zaol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/a-koronavirusos-allapot-tulelese-az-egeszseges-ember-szamara-is-nagy-kuzdelmet-jelent-4649344/?fbclid=IwAR1x9Km9Pc37HeO2TljG66TSdLmYDI26DaTCKjOGAll5iBc6Z0w7S1vgWOw
Fotó forrás: zaol.hu
2020-12-07
Információk COVID tünetek esetén
Információk COVID-19 tünetek esetén: mikor mit tehetünk?
Hozzáférés: https://semmelweis.hu/koronavirus/files/2020/11/COVID-19-betegtajekoztato-2020-11-26.pdf
Forrás: semmelweis.hu,
Szerző: Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet,
Fotó: Getty Images
2020-12-01
Információ időseknek 2019 – EMMI tájékoztató
Az „Információk időseknek” című kiadványunk összeállításával az volt a célunk, hogy egy helyen megtalálhatók legyenek az idősödő és nyugdíjas személyek által is igényelhető támogatási, ellátási formák, kedvezmények és információk.
Nem volt könnyű a kiadvány tematikai határainak pontos meghatározása, ugyanis viszonylag kevés az olyan támogatási forma, amely csupán az életkorhoz kötődik.
Fotó forrás: telegraph.co.uk
2020-11-10
Itt az online gyógytorna szív- és cukorbetegeknek
Sétautakat is kijelöltek az érintetteknek az ország számos pontján. Online-osította gyógytornáját egy budapesti kórház – szúrta ki a Facebookon a HVG.
A fővárosi Szent Ferenc Kórház szív- és érrendszeri betegeknek, illetve cukorbetegeknek segít a járványidőszakban.
A gyakorlatokat otthon, a négy fal között is lehet végezni
- kardiovaszkuláris panaszosoknak
- cukorbetegeknek.
Az „Út az egészséghez” nevű program keretein belül a Hárs-hegyen, Újpesten, a Normafán, a Miskolc melletti Csanyikvölgyben, valamint Veresegyházon alakítottak ki olyan túraösvényeket, amelyeket nemcsak a kardiológiai beavatkozáson átesett emberek fizikai rehabilitációjához ajánlanak, hanem az ösvények végigjárása során arra is fény derülhet, ha valakinek érrendszeri panaszai vannak.
Forrás és kép: infostart.hu
2020-11-10
Kilátás a világhálóra
A számolás igénye már igen korán megjelent az emberiség történetében. Eleinte csak megszámlálásos feladatok léteztek, például azért, mert meg kellett számolni, hány állat van a csordában, vagy fel kellett mérni, hogy milyen lesz a termés.
Az ősember eleinte az ujjait használta a számoláshoz, innen is ered a számjegy angol neve (digit), ugyanis az ujj latinul digitus. Később kavicsokat raktak halomba (a kalkulátor szó a latin kavics, vagyis calculus szóból származik), vagy rovátkákat véstek egy fadarabba, hogy megkönnyítsék a számolást.
Számítások végzéséhez (összeadás, kivonás) azonban már „komolyabb” eszközök kellettek. Egyes kutatók időszámításunk előtt 2000 környékére, mások korábbra, i. e. 5000-re datálják az abakusz megjelenését. Ezt az eszközt elsősorban kereskedelmi számításokhoz használták, de létezett Babilonban csillagászati, vagy gazdasági számításokra használt számolótábla, illetve szintén a kereskedelemben használt szorobán is.
(Forrás: neum.hu)
2020-11-10
Idős szeretteinknek így segíthetünk
Mutatjuk, mit tehetünk azért, hogy idős szerettünk kisebb valószínűséggel kerüljön vissza a kórházba.
Egy friss tanulmány rávilágít, mennyire fontos, hogy segítsünk az időseknek boldogulni a gyógyszereikkel egy-egy kórházi tartózkodás után. Ezzel nemcsak megkönnyítjük a dolgukat, hanem egy újabb kórházi kezelés esélyét is jelentősen csökkenthetjük.
Akiknek nehéz magukról gondoskodni
A tudományos munkából kiderül: sok idős páciens többféle gyógyszert szed, ezeket illetően azonban lehetnek változások egy-egy kórházi látogatás után, ami félreértésekhez vezethet. A betegek túl sok, vagy túl kevés pirulát vehetnek be, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem veszik az újonnan előírt gyógyszereket. Ez pedig komoly problémákat okozhat: a helyzet akár odáig is fajulhat, hogy az idős betegek ismét visszakerülnek a kórházba.
„Amikor kórházban vagyunk, kiszolgálnak minket, ezért sokkoló érzés lehet, hogy hazaérkezés után ismét magunkról kell gondoskodnunk – különösen az időseknek” – mondta Justine Tomlinson, a tanulmány vezető szerzője. A betegeknek ezért ebben a kritikus időszakban személyre szabottabb támogatásra, segítségre lenne szükségük – tette hozzá.
Hogyan segíthetünk?
A kutatók 24 korábbi tanulmányt elemeztek, amelyek összesen több mint 17 ezer idősebb kórházi beteg bevonásával készültek. A szakemberek arra jöttek rá, hogy sokkal kisebb volt a kórházba való visszakerülés veszélye azoknál az alanyoknál, akik a hazaengedés után három hónapig segítséget kaptak a gyógyszereikkel kapcsolatban. Ez egyrészt azt jelentette, hogy segítőikkel közösen dolgoztak azon, hogy jobban boldoguljanak a pirulákkal, illetve legalább 90 napon át telefonon is tartották a kapcsolatot.
A tudósok szerint továbbá az is csökkentheti a kórházba való visszakerülés valószínűségét, ha egy egészségügyi dolgozó – például egy gyógyszerész – átnézi a kórházban, hogy miket szed a beteg, illetve miket írtak fel neki ott. Így nagyobb valószínűséggel elkerülhető, hogy a páciens olyan gyógyszereket kezdjen el együtt szedni, amiket nem lenne szabad. Érdemes tehát ilyen helyzetben gyakrabban telefonálni érintett családtagjainkkal, illetve szakértők segítségét kérni, hogy idős szeretteink minél könnyebben átvészeljék az otthoni lábadozás időszakát.
Forrás és kép: hazipatika.com
2020-11-10
Technológiai útmutató időseknek
Samsung Technológiai útmutató az otthoni kapcsolattartáshoz időseknek.
Forrás: https://images.samsung.com/is/content/samsung/p5/hu/veletek/Technologiai-utmutato-idoseknek.pdf
2020-11-10
