A tévénézés az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység a nyugdíjasok körében, hiszen szórakoztat, tájékoztat, és társaságot nyújt. A nyugdíjasok tévénézési szokásai azonban sok tényezőtől függenek, például az életkoruktól, az egészségi állapotuktól, az anyagi helyzetüktől, az érdeklődési körüktől, és a rendelkezésre álló műsorválasztéktól. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen tévénézési szokások jellemzőek a magyar nyugdíjasokra, és milyen hatással van rájuk a tévénézés. 

A magyar nyugdíjasok átlagosan napi 5 óra 40 percet töltenek a tévé előtt, ami jóval több, mint a teljes lakosság átlaga, ami 4 óra 20 perc. A nyugdíjasok között a nők többet tévéznek, mint a férfiak, és a vidékiek többet, mint a városiak. A nyugdíjasok tévénézési időtartama növekszik az életkorral, a 60-64 évesek átlagosan napi 4 óra 50 percet, míg a 75 év felettiek átlagosan napi 6 óra 30 percet tévéznek.

A nyugdíjasok tévénézési szokásait befolyásolja az is, hogy milyen típusú tévékészülékkel és műsorszolgáltatással rendelkeznek. A nyugdíjas háztartások többsége (70%) még mindig hagyományos, sugárzott műsorszolgáltatást használ, és csak 30%-uk rendelkezik kábeles vagy műholdas előfizetéssel. A nyugdíjasok kevésbé követik a technológiai fejlődést, és ritkábban cserélik le a régi tévékészülékeiket újabb, okostévékre, amelyek lehetővé tennék a streaming-szolgáltatók elérését. A nyugdíjasok tévénézési szokásai tehát konzervatívabbak, mint a fiatalabb korosztályoké.

A nyugdíjasok tévénézési szokásait meghatározza az is, hogy milyen műfajokat és műsorokat részesítenek előnyben. A nyugdíjasok a legtöbb időt a hírműsorokkal (napi 1 óra 20 perc), a sorozatokkal (napi 1 óra 10 perc), és a filmekkel (napi 1 óra) töltik. A nyugdíjasok körében a legnépszerűbb csatornák a közszolgálati M1, M2, Duna, és Duna World, valamint a kereskedelmi TV2, RTL Klub, és SuperTV2. A nyugdíjasok kevésbé érdeklődnek a valóságshow-k, a vetélkedők, a sportműsorok, és a dokumentumfilmek iránt. A nyugdíjasok tévénézési szokásai tehát hagyományosabbak, mint a fiatalabb korosztályoké.

A nyugdíjasok tévénézésének hatása nem egyértelmű. Egyrészt a tévénézés szórakoztatja, tájékoztatja, és társaságot nyújt a nyugdíjasoknak, akik gyakran magányosak, unatkoznak, vagy elszigetelődnek. A tévénézés segíthet a nyugdíjasoknak fenntartani a kapcsolatot a külvilággal, és érdeklődni az aktuális események iránt. A tévénézés szerepet játszhat a nyugdíjasok mentális egészségének megőrzésében is, ha olyan műsorokat választanak, amelyek stimulálják az agyukat, például oktató, kulturális, vagy humoros műsorok. Másrészt a tévénézés káros hatással is lehet a nyugdíjasokra, ha túlzott mértékben, vagy rossz minőségű műsorokat néznek. A túlzott tévénézés csökkentheti a nyugdíjasok fizikai aktivitását, és növelheti az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, és a depresszió kockázatát. A rossz minőségű műsorok befolyásolhatják a nyugdíjasok értékrendjét, világnézetét, és magatartását, és negatív érzelmeket válthatnak ki belőlük, például félelmet, aggodalmat, vagy haragot.

Összefoglalva, a nyugdíjasok tévénézési szokásai sok tényezőtől függenek, és változatosak. A nyugdíjasok átlagosan többet tévéznek, mint a teljes lakosság, és hagyományosabb típusú tévékészülékeket és műsorszolgáltatásokat használnak. A nyugdíjasok a legtöbb időt a hírműsorokkal, a sorozatokkal, és a filmekkel töltik, és a legnépszerűbb csatornák a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák. A nyugdíjasok tévénézésének hatása nem egyértelmű, egyrészt szórakoztatja, tájékoztatja, és társaságot nyújt nekik, másrészt csökkentheti a fizikai aktivitásukat, és negatív érzelmeket válthat ki belőlük. A nyugdíjasok tévénézési szokásainak megismerése és megértése fontos a médiaszolgáltatók, a médiahatóság, és a médiaoktatás számára, hogy jobban kiszolgálhassák ezt a nagy és fontos célcsoportot.

Szinte minden évben új és új anyagról „deríti ki” az internetes közélet, hogy „rákkeltő”, „allergiát okoz”, vagy éppen komoly szerepe van a migrén kialakulásában. Ilyenkor aztán a tudomány emberei hiába cáfolnak: a hibás elmélet unos-untalan, akár évtizedek múlva is felbukkan. Pontosan ez a helyzet az MSG-vel (mononátrium glutamát) is.

Itt az ideje, hogy megnézzük: mi is a helyzet az MSG-vel!Az MSG a közkedvelt tévhitek egyike 

Az MSG-re, azaz a mononátrium glutamátra már annyi bélyeget rásütöttek, hogy sokan rettegnek, ha meglátják egy konzerv vagy egy készétel összetevői között. Sőt, már a glutamáttól is sokan óckodnak. Holott glutamátot számos élelmiszer, illetve alapanyag tartalmaz. 

A történelem során egyes kultúrákban – anélkül, hogy tudták volna ennek bármiféle egészséges vagy egészségtelen hatását – nagy mennyiségben fogyasztottak glutamátban gazdag ételeket. Például hínárlevest és algalevest, amelyek a japán és a koreai konyha alapételei. (A kombu kifejezésre kattintva az interneten például több száz különféle ízletes étel receptjét találhatjuk meg). De nem kell a Távol-Keletre utaznunk. Glutamát van a paradicsomban, vagy az olyan kedvelt sajtokban, mint a parmezán, az ementáli vagy a gorgonzola.

 A közhiedelemmel ellentétben az MSG-t nem tartósítószerként használják 

A 20. század elejétől aztán az élelmiszeripar is „felkapta” a glutamátot, létrehozta az MSG-t, amely az aminosav nátriumsója: nátriumból, vízből és glutamátból áll. A közhiedelemmel ellentétben nem tartósítószerként, hanem ízfokozóként adják az ételekhez. Ugyanis a karakteres alapízeket még jobban kiemeli: a keserűből keserűbbet, az édesből édesebbet, a sósból sósabbat hoz létre – plusz adalékanyagok nélkül. Nem véletlen, hogy a gyorséttermek is rákaptak az MSG-re, gyakorlatilag minden nagy hálózat használja ízfokozóként ezt az egyszerű vegyületet. Megtalálható a hamburgerekben, fagylaltokban, de még a különféle szószokban is.

Ma már a fagyasztott termékekben, de akár a zacskós levesekben is lehet találkozni MSG-vel, amelynek oka egyszerű: az étel több hónappal a gyártás után is megtartja az alapízét.

Mi az igazság? Migrént, elhízást vagy a pánikrohamokat okoz? 

A 20. század végén jelentek meg az első olyan cikkek, hogy az MSG felelős lehet például a migrén, az elhízás vagy a pánikrohamok kialakulásáért. Majd a 2000-es évektől kezdve az internetet is elárasztották a különböző, MSG-vel kapcsolatos, egyre rémisztőbb tévhitek. Bár a tudomány több hullámban cáfolta ezeket a teóriákat, de ettől függetlenül az „elmélet” él és virágzik. Egy egyszerű google-keresésre több száz találatot kapunk az MSG káros hatásairól. Pedig ami valóban káros, az pont az interneten keringő, mindenféle vegyes megbízhatóságú elmélet… 

A migréntől vagy súlyos allergiától szenvedő ember nagyon gyakran kiszolgáltatott. Csodát remél, fűhöz-fához kap, hogy a mindennapi életvitelét jelentősen korlátozó problémára megoldást találjon. Például egy téves elméletben.

 A valódi megoldást az jelenti, ha felkeresnek egy szakrendelést, és ott diagnosztizálják a migrén vagy az allergia valódi okát. Ez sokszor lassabban megy, de a személyre szabott terápiák mégis megbízhatóbbak, mint az internetes elméletek.  

Még egy jótanács! 

A gyorséttermek, a készételek helyett fogyasszunk minél több házilag, otthon készített ételt. Nem az MSG miatt, hanem azért, mert az ízük sokkal finomabb és sokszor egészségesebb is. (Elegendő csak arra gondolni, hogy például a ketchupot sokszor indokolatlanul édesítik hozzáadott cukorral.)  Ha van rá módunk, az összetevők minél nagyobb részét termeljük meg magunk és környezetünk számára!

Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Milyen egyszerű lenne azt mondani, hogy ha egy adott helyzetben ülünk, állunk vagy fekszünk, akkor mindent megtettünk a helyes testtartás kialakításért. Vagy ha az adott párnát, kartámaszt és különböző eszközöket használjuk, a fejünk máris jó helyzetbe kerül, a gerincünkről pedig lekerül a teher, és minden mozgásszervi fájdalmunknak búcsút inthetünk- ahogy sok reklám is ígéri… 

Létezik-e helyes testhelyzet? 

Nincs egyetlen helyes testtartás vagy például helyes ülő helyzet. A testünk ugyanis mozgásra lett teremtve, és ha huzamosabb ideig mozdulatlanul ülünk egyhelyben, az izmaink, kötőszöveteink elmerevednek, feszesek lesznek. Akadályokba ütközhet a vér- és nyirokkeringés, sőt, még a légzés is. Ha ezeket a mozdulatlanságban töltött órákat ráadásul aszimmetrikus vagy előre görnyedt, valóban rossz testtartásban töltjük el, az fokozza az említett panaszokat.

Viszont ha már a mindennapjaink során kénytelenek vagyunk huzamosabb ideig egy-egy testhelyzetben maradni, nézzük mire érdemes odafigyelni. Igyekezzünk megtenni mindazt, ami tőlünk telik, hogy megőrizzük a gerinc fiziológiás görbületeit.

Tesztelje a helyes testhasználatot! 

Egy kis tesztre invitálom az olvasót! Álljon fel, és figyelje meg a testérzeteit. Még jobban tud koncentrálni, ha becsukja a szemét. Figyelje meg, melyik talp nyomódik jobban a talajba, érez-e feszességet a láb izmaiban, a farizmokban, csípő környékén; milyen helyzetben van a váll, a nyak, a fej, milyen a légzés. Majd feszítse meg egy kicsit az izmait, és lazítsa el, rázzuk le. Oszlassa el egyenletesen a testsúlyt a két talpán, lazítsa el a comb izmait, és végezzen egy vállkörzést hátra. A feje tetejére pedig képzeljen el egy selyemszalagot vagy héliumos lufit, ami könnyedén emeli a fejet felfelé. Figyelje meg, mennyivel lazább és rugalmasabb most a teste, és minden bizonnyal könnyebb a légzés és a sétálás is.

Hogyan üljünk helyesen? 

Optimális esetben a két talp a talajon helyezkedik el, a szék magassága nem hosszabb a lábszáraknál, az ülőfelülete pedig nem hosszabb a comboknál, és nem nyomja a térhajlatot, segítve ezzel az ott futó erekben a vér keringését. A gerinc egyenes, a fej a gerinc meghosszabbításában helyezkedik el, az ülőgumókon pedig egyenletesen oszlik el a súly, tehát a medence középhelyzetben van. A könyökök kb. 90 fokos szöget zárnak be, és a csukló sincs visszafeszített állapotban, így nem kap felesleges terhelést. Itt is, és minden helyeztben a szalagos, lufis nyújtózás nagyon sokat segít!

Ha már egyhelyben töltjük az időnket, valóban érdemes a fentieket szem előtt tartani. Még jobb, ha folyamatosan fészkelődünk, különböző ülőalkalmatosságokon ülünk, és sokat nyújtózkodunk, váltogatjuk a testhelyzeteket, hogy megőrizzük a rugalmasságunkat.

Ilyen a helyes fekvés 

Nem csak az ébrenlét, hanem a pihenés, alvás során is meghatározó a testünk helyzete, hiszen mind a mozgatórendszernek, mind az idegrendszernek szüksége van megfelelő pihenésre.Fontos, hogy a gerinc hanyatt és oldalt fekvő helyzetben is egyenesen helyezkedjen el, a fiziológiás görbületeit megőrizve. A párnahasználatnál arra érdemes figyelni, hogy a fejet csak annyira emelje meg, hogy ez a harmonikus helyzet ne törjön meg. Egyéni adottságoknak megfelelően oldalt fekve a térdek közé is lehet párnát tenni, hogy a csípő ne feszüljön, ezáltal kényelmesebb legyen a fekvő helyzet.

Nincs általános szabály, hogy a kemény vagy a puha matrac a jó. Ezt személyre szabottan kell ezt kitapasztani. Ha például túl puha egy matrac, és nagyon besüpped a derekunk, helyzetváltoztatáskor nagyobb erőt kell kifejteni, ami felesleges és káros terhet ró a kisízületekre, további gondokat eredményezve.

Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője

Számtalan ajánlást kaphatunk és olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy mikor, mennyit és hogyan érdemes sportolni. A különböző, szorosan megszabott irányelvek és a minimum értékek sokakat elbizonytalanítanak. Sőt, akadnak szép számmal olyanok is, akik inkább felhagynak a mozgással, ha nem tudják betartani az adott ajánlást. Mondván: akkor nincs értelme. Valójában minden mozgás több annál, mintha nem csinálnánk semmit.

 Minden mozgásnak van értéke! 

 Természetesen nagyon jó lenne a rendszeres, mindennapos célirányos sportmozgást beépíteni a mindennapjainkba. De valljuk be, ez sokszor valóban számos akadályba ütközik. Ám ez nem ok arra, hogy akkor egyáltalán ne is mozogjunk. Ne gondoljuk, hogy a kevés mozgásnak nincs is értelme.  Ezért érdemes leszögezni néhány alapelvet: nincs olyan, hogy kevés mozgás, hiszen minden mozgás több annál, mintha nem csinálnánk semmit! A szervezetünk már ezekért az apróbb mozdulatokért, rövidebb aktív időszakokért is nagyon hálás.

Heti 3×30 perc célzott edzés az ideális, de már kevesebbel is elkezdhetjük 

Ideális esetben minimum heti 3×30 perc célzott edzéssel már nagyon szép eredmények érhetők el szenior korban is. Ehhez még – minden korosztály számára – ajánlott a rendszeres, mindennapi séta. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a mozgásszegény életmód, az inaktivitás a mozgatórendszeri problémák megjelenését hozza magával. Igazi ördögi kör. Az időnként vagy rendszeresen megjelenő fájdalmak, esetleges sérülések miatt félünk a mozgástól.Az inaktív élet azonban újabb fájdalmakhoz vezethet. 

Mozgással sokat tehetünk az egészségünkért 

  Aki még nem tapasztalta, sokszor el sem hiszi, mennyit segít a mozgás az egészség, a jó kondíció, az állóképesség megtartásában. Egyik szenior korú vendégem, aki táncra és tornára is jár hozzám, régóta próbálta rávenni a mozgásra a barátnőjét. A hölgy már csak bottal tudott járni, és orvosai egyértelművé tették: lassan meg kell műteni. Végül azt tanácsolták, addig is kezdjen el mozogni. Ez az orvosi javallat adta meg a végső elhatározást. Másnap már személyesen találkoztunk, hogy kiválasszuk a megfelelő mozgásprogramot.

 Az első alkalommal bizonytalan járással, bottal érkezett a foglalkozásra. Kezdetben sokszor ülve, segítséggel végezte a gyakorlatokat. De ettől függetlenül a hölgy plusz „házi feladatot” is kapott: minden nap kellett otthon is mozognia, gyakorolnia a járást. 

 A második héten – óra közben – már letette a botot, a harmadik héten pedig bot nélkül jött. Nagyon örültünk neki, főleg, hogy a fájdalmai is csökkentek. Mi volt a titok? Mi volt a csodaszer? Semmi óriási nagy dolgot nem csináltunk, csak megbeszéltük, hogy a mozgásszervi problémákat csakis mozgással hozhatjuk helyre. Fokozatosan beépítettünk a heti egy személyes torna mellett egy-egy alap gyakorlatot a mindennapokba. Bármikor elindulhatunk apró lépésekkel a fájdalommentesebb, aktívabb élet felé. Minden mozgásnak, amit végzünk, óriási jelentősége van az egészségünk megőrzésének érdekében. 

Rendszeres testmozgás = jobb közérzet, több energia és hosszabb élet

  Ma már bizonyított, hogy a rendszeres testmozgás jobb közérzetet, több energiát és hosszabb élettartamot eredményez. A rendszeres, harmonikus és változatos testmozgás az egyik legjobb egészségmegőrző és preventív módszer lehet, ami segítséget és lendületet tud adni a mindennapok során, továbbá egyszerre hat testre, lélekre és szellemre. 

7 érv a mozgás mellett

  Ahogyan a cikk elején is leszögeztem: minden mozgás több annál, mintha nem csinálnánk semmit. És minden mozgás hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

Erősíti a szívet és a tüdőt, javítja a szív- és keringési rendszer működését.

Erősíti az izmokat és csontokat, segít megelőzni és kezelni az oszteoporózist.

Javítja az egyensúlyérzéket, koordinációt. Így csökkenti a komoly veszélyt jelentő elesés és törés kockázatát. Fejlődnek a mozgásfunkciók, javul a testtudat és a testhasználat.

Enyhíti a depressziót és segít a stressz-oldásban, valamint elősegíti a pihentetőbb alvást.

Javul a hangulat, kiegyensúlyozottabb testi, lelki állapot érhető el.

Fokozódik a szellemi teljesítőképesség: fejlődik a memória, a kognitív funkciók működésbe lépnek a rendszeres mozgástanulásnak köszönhetően. Olyan agyi működés indulhat be, amik évek óta pihenőpályára kerültek!

Ha megérezzük a mozgás jótékony hatásait, és figyelembe vesszük a testünk jelzéseit, minden bizonnyal örömmel és egyre többet mozgunk. Legyen az séta, talajon végzett lazító torna, erősítő edzés vagy kardió – a lehetőségek száma szinte végtelen.

Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője   

Zene, tánc, kultúra és főzőverseny! Több százan gyűltek össze július 6-án Tiszacsegén a vármegyei nyugdíjas találkozón, ahol szabadidős-, sport- és egészségügyi napon vehettek részt. Tiszacsege együttműködő partnereként a Civilút Alapítvány is részt vett a jó hangulatú találkozón, ahol sok érdeklődőnek mutathattuk be a szenior korosztálynak szóló Odaadó Programunkat. A sportvetélkedők és egészségügyi mérések után szívesen látogatták meg kitelepülésünket a nyugdíjasok, és válogattak a nekik szóló ajándékaink közül.

– Múlt nélkül nincs jelen, jelen nélkül pedig nincs jövő. Ők mindenképpen ezt képviselik és a tapasztalatunk, hogy lehet is rájuk számítani, azért is támogattuk ezt a rendezvényt is itt, Tiszacsegén, elhoztunk nekik egy csodálatos zenekart – nyilatkozta a rendezvény után Tasi Sándor, a HBV Önkormányzatának alelnöke. A szeniorok a Tordai Zoltán Quintet zenéjére buliztak a Tisza partján, ahonnan sok élménnyel és hasznos információval tértek haza.

Elismerés és köszönet az obsitosoknak

A Civilút Alapítvány – az együttműködés és a társadalmi felelősségvállalás jegyében – fontosnak tartja megköszönni a magyar honvédelem tagjainak, a nyugállományban lévő hivatásos katonáknak és a tartalékosoknak a szolgálatot, amellyel hozzájárulnak Magyarország biztonságához. Nemcsak egymásra tekinthetnek bajtársként, a társadalom is elismeri helytállásukat.

A háborús események kapcsán egyre nagyobb figyelmet kap a magyar honvédelem, hiszen hazánk biztonságának ez az egyik záloga. A Civilút Alapítvány most induló új programjában a már nyugállományú katonák, nyugdíjas honvédségi dolgozók odaadó, önfeláldozó, magas színvonalon végzett szolgálatáért szeretne köszönetet mondani.

– A jelenünk biztonsága a múltunk eredményeiből fakad – hangsúlyozta Gulyás Andrea, a Civilút Alapítvány kurátora azon a bajtársi rendezvényen, amelyen a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar vezetése adott tájékoztatást a haderőreformról. Hangsúlyozta, ahogyan a bajtársi szervezetek, úgy az Alapítvány Odaadó Programja is a felelősségvállalást, az egymásra való odafigyelést és a nemzedékek közötti szolidaritást helyezi a középpontba. – Az előttünk járó generációk odaadással gondoskodtak rólunk, formálták világunkat, megteremtették a biztonságunkat. A fiatalabb generációk felelőssége, hogy visszaadják és továbbadják mindezt. Tisztelettel, törődéssel és odaadással – emelte ki a kurátor. Éppen ezért a Civilút Alapítvány az Odaadó Programban számít a nyugállományú katonákra, ahogyan a nyugállományú katonák is számíthatnak az Odaadóra.

A rendezvény mintegy 450 fős bajtársi közösségének az Alapítvány átadta Magyarország kormányának támogatásával készült ajándékokat is. „A hazáért mindhalálig” logóval ellátott hátizsákba a logózott nyakkendő és a Zrínyi Nyomda által felajánlott kiadványok – naptár, a Honvédelem és a Haditechnika című újságok 1-1 példánya – mellé az Odaadó Program tájékoztató szórólapja, nyakpánt és bevásárlókocsi érme is bekerült. Az Alapítvány ásványvizet és pogácsát is kínált a résztvevőknek.

Az első ajándékcsomagokat Gulyás Andrea adta át Hazuga Károly nyugállományú altábornagynak, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége elnökének, Dr. Keszthelyi Gyula nyugállományú dandártábornoknak, a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubja elnökének és Széles Ernő nyugállományú dandártábornoknak, a Magyar Tartalékosok Szövetsége elnökének.

Az Alapítvány a jövőben hasonló bajtársi rendezvényeken köszönti majd a nyugállományú katonákat, a honvédségi nyugdíjasokat és a tartalékosokat.

A távlati célok között szerepel, hogy az együttműködő bajtársi szervezetek közreműködésével a szélesebb nyilvánossággal is megismertessék a katonai életpályáját, a nyugállományú katonák hazáért végeztt szolgálatát.

Szerző: Blázsovics Lívia

Mérnöki-szakmai körökben több ízben hallottam elismerő szavakat dr. Simon Gyula kiemelkedő munkájáról. Középső lányát személyesen ismerem, Enikő is rajongva mesélt szüleiről. Édesapja életereje, munkamorálja éppen olyan magasszintű most is, mint amilyen fiatal korában volt. Egyénisége felkeltette érdeklődésemet és személyesen beszélgettem vele.

Simon Gyula 1933-ban született Budapesten, a Lónyai utcai általános iskolába járt, majd az Eötvös Gimnáziumban érettségizett. Villamosmérnök szeretett volna lenni, ám végül a gépészmérnöki karra vették fel. Első egyetemi évében vasakarattal hét különböző szakmai tárgyból különbözeti vizsgát tett, és ezután átvették a miskolci műegyetem villamosmérnöki karára. Így tehát szakmai álma megvalósult.

Társadalmi ösztöndíjat vett fel, ami azt jelentette, hogy 3 évig az egyetem oktatói csoportjában kellett dolgoznia diplomaosztás után. Tanársegédként kezdte pályafutását, és annyira megszerette az oktatói munkát, hogy maradt a katedrán. Az idő haladtával természetesen bejárta a ranglétrát: adjunktus, azután docens lett, ph doktori vizsgát tett. Egyetemi oktatói tevékenysége mellett sikeres fejlesztői munkát is végzett elektronikai és távközlési területen. Nyugdíjba vonulása után – tanítványai kedvéért – félállásban az egyetemen maradt és 76 éves koráig óraadóként tanított. Az unokák növekvő száma végül elszólította az egyetemről.

Összesen 11 unoka nevelésében vesznek részt feleségével, Vízy Évával, akivel 1967-ben házasodtak össze. A tanár úr elmondása szerint akkor, a társasági lányok között Éva halkszavú, szerény leányka volt, utólag úgy véli, ezért a tulajdonságáért szeretett bele. Éva asszony a SOTE Fül- Orr- Gégészeti osztályán dolgozott asszisztensként, három leányukat kitartó odaadással nevelte. Emese 1969-ben, Enikő 1974-ben, Eszter 1981-ben született.

Simon Gyula büszkén beszél a Bercelen lévő nyaralójáról. A Nógrád megyében lévő ház eredetileg a tanár úr dédszüleié, majd nagyszüleié volt. A II. világháború után államosították, és sokáig az erdőgazdaság hivatala működött benne. Amikor – leromlott állapotban – eladásra került, a tanár úr visszavásárolta ősei házát. A nagy, mintegy 200 négyzetméteres ház, amely az erdő közelében fekszik, igazi családi nyaraló. Itt gyűlik össze a család ünnepeken és itt rendezik meg az unokatestvéri találkozókat is.

Fülekyné Simon Enikő, a Simon házaspár középső gyermeke szívesen mesél gyermekkoráról és hálával gondol szüleire. Úgy fogalmaz: „a mi családunk olyan, mint egy olasz család. Már gyerekkorunkban elvárás volt a szüleinktől, hogy mindig az igazat mondjuk. Ebből következett, hogy ha nézetkülönbséget észleltünk, mindenki elmondta véleményét, spontán, egyszerre, és nagy hangzavar támadt. De soha se veszekedtünk, jókat nevettünk, nagy szeretetben beszéltünk meg mindent. Ugyanilyen szeretetben éljük meg az együttlétet most is, hogy az egykori öt fős család a testvéreim férjeivel, gyerekeikkel 19 tagúra bővült.

Megkérdeztem a tanár urat, nem bánja-e, ha ezek a személyes részek is benne maradnak a cikkben. Azt válaszolta: a családom és a munkám a szerelmem.

Szerző: Giller Ildikó Az odaadó szerzője

 

A cikk a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával készült.

           

A Civilút Alapítvány Odaadó Programja az ünnepi várakozás jegyében egy különleges színházi műsorral ajándékozta meg az időseket: a Kőszívű – A Baradlay-legenda – musicalkoncert és kulisszatitkok című előadással. A nagysikerű produkcióra közel 400 embert látott vendégül a Civilút Alapítvány – írta meg a tollal.hu.

A Kőszívű – A Baradlay-legenda – musicalkoncert és kulisszatitkok című előadásra invitálta december 1-re a Civilút Alapítvány Odaadó Programja az idősebbeket. Ezúttal nemcsak a darab mesés dallamait ismerhették meg az érdeklődők, de betekintést nyerhettek az alkotás folyamatába is.

A Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban már kora délelőtt érkeztek a vendégek, akik izgatottan várták, hogy megismerjék Jókai Mór örök érvényű regénye alapján készült zenés színházi előadás kulisszatitkait. A résztvevőket Gulyás Andrea, a Civilút Alapítvány kurátora köszöntötte, aki röviden bemutatta az Odaadó Programot, amely a www.odaado.hu weboldalon, az Odaadó applikáción és a program facebook oldalán is elérhető. A program célja az idősek támogatása, az aktív és független időskor elősegítése, valamint az Odaadó Közösség kialakítása. 

– Ez az alkalom arról szól, hogy megajándékozzuk az idősebbeket, a szeniorokat, az Odaadó Közösségünk tagjait. Ezért nagyon örülünk, hogy ilyen sokan eljöttek a meghívásunkra, és advent idején együtt ünnepelhetünk egy kulturális programmal – mondta. 

Az előadáson a Kőszívű – A Baradlay-legenda író-rendezője, Szente Vajk és a darab producere, Szabó László osztották meg a kulisszatitkokat Magyarország egyik leggrandiózusabb színházi produkciójáról. A dalokat pedig hazánk legnépszerűbb musical színészei – Bori Réka, Ember Márk, Feke Pál, Märcz Fruzsina, Orth Péter és Veréb Tamás -adták elő. Méltán arattak nagy sikert. 

A Civilút Alapítvány Odaadó Programja nemcsak ingyenes előadással, hanem vendégváró falatokkal és ajándékkal is kedveskedett a résztvevőknek.

Forrás: tollal.hu