Egy friss elemzés szerint – amely a nyugdíjasok megélhetési költségeit, az egészségügyi ellátórendszer minőségét, az életminőséget, az időskori ellátottsági rátát, az éghajlatot, valamint a boldogsági és biztonsági indexet is figyelembe vette, – Dániában a legjobb nyugdíjasnak lenni. Mutatjuk, mely országokban a legjobb a szépkorúak helyzete a világon.

A Wise legújabb kutatása a nyugdíjasok helyzetét vizsgálta a világ különböző országaiban. A top 20-as listán 16 ország van Európából, kettő Magyarország tőszomszédságában található. A lista élén Dánia, Hollandia és Finnország található. A friss rangsorból az is kiderül, hol a legköltséghatékonyabb, legboldogabb az idősek élete – írja a Pénzcentrum.

A listavezető dánoknál az egészségügyi rendszer kifogástalan, a boldogságrangsorban is élen járnak, és az életminőségre sem lehet panasz. A megélhetőségi költségek viszonylag magasak, de minden mutatót összevetve, még mindig itt a legjobb a nyugdíjasok dolga a világon. Hollandiában nagyon hasonló a helyzet, a világ egyik legjobb egészségügyi rendszerével rendelkeznek. A finnek pedig a legboldogabb nemzet a világon, országuk egyben az egyik legbiztonságosabb, és nagy hangsúlyt fektetnek az életminőségre, valamint az egészségügyre is.

A megélhetési költségeket tekintve, a thaiföldi nyugdíjasok helyzete a legjobb, ezt a szempontot figyelve, őket négy európai ország követi: Portugália, Litvánia, Horvátország és Csehország. A kutatás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alacsony megélhetési költségek nem jelentenek magasabb életminőséget.

Az olyan országokban, ahol a megélhetési költségek a legmagasabbak, mint például Svájc, Norvégia vagy Izland, a boldogságindex is magas. A drága megélhetés tehát nem egyenesen arányos a rossz életminőséggel.

Amint azt a portál írja, ebből a kutatásból nem derül ki, hogy Magyarország hol helyezkedik el a világ többi országához képest, de nemrégiben készült egy ehhez nagyon hasonló kutatás, ami megmutatta, milyen a nyugdíjasok helyzete hazánkban a többi országhoz képest.

A 2022-es Natixis Global Survey of Financial Professionals kutatásában 44 országot vizsgáltak 18 indikátor alapján, amellyel mérték az országok teljesítményét. Az egyes mutatók összesítéséből született a Global Retirement Index (GRI), azaz nyugdíjindex, mely megmutatja, milyen a nyugdíjasok helyzete az adott országban. A friss elemzésben felállított rangsor alapján Norvégiában, Svájcban, Izlandon, Írországban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Luxemburgban, Hollandiában, Dániában és Csehországban a legjobb a nyugdíjasok helyzete jelenleg.

Amíg az összesített nyugdíjindex (GRI) alapján a 32. helyen áll Magyarország a 44 ország közül, addig az egészségindex (59 százalék) alapján már csak a 38. helyen vannak az ország nyugdíjasai, a pénzügyek a mutató szerint pedig siralmasak. A 42. helyen állnak a magyar nyugdíjasok, csak Görögországban és Törökországban rosszabb a helyzet. Az életminőség-index a 37. helyre volt elegendő, az anyagi jólétüket tekintve pedig 13. helyen szerepelnek a magyar nyugdíjasok.

Szociálpolitikai Kerekasztal beszélgetésen vett részt a Civilút Alapítvány kurátora, Gyulás Andrea, ahol lehetősége nyílt az Odaadó Program küldetéséről beszélni.

Az október 5-ei találkozó Gyálon, a Polgármesteri Hivatalban zajlott.

„Közismert tény, hogy Európában, így Magyarországon is egyre jelentősebb az idős emberek aránya a társadalomban. Az EU országokban 1960-2011 között a 65 év feletti lakosság aránya másfélszeresére emelkedett. Szakértők azt vetítik előre, hogy 2010-2060 között a 65 év feletti generáció aránya tovább nő: 16 százalékról 29,3 százalékra emelkedik. Emellett egyre nő az egészségben eltöltött évek száma is, így az idősek egyre nagyobb értéket adnak hozzá a társadalmi és gazdasági folyamatokhoz, egyre nagyobb szerepet kapnak a termelésben, a szolgáltatásban és a fogyasztásban is.

Az Odaadó Program egyik célja éppen az, hogy az idősek által képviselt értékekre és az ő igényeikre hívja fel a figyelmet. Jelenleg az idősgondozás elsősorban fizikai és egészségügyi vonatkozásban tekint az idősekre, a szellemi, a lelki és spirituális dimenziók csak ritkán jelennek meg, holott az idősek képzése, a tanítása, a mentális gondozása, a sport vagy kulturális lehetőségek nagyban hozzájárulnak az aktív és független időskor megteremtéséhez, az egészségben eltöltött évekhez.” – nyilatkozta Gulyás Andrea a Civilút Odaadó Programjáról.

Az Odaadó Program célja, hogy biztosítsa a szépkorúak számára az önálló, aktív életvitelhez szükséges információkat. A megbízható hírek, ismeretterjesztő, segítő videók mellett a portálon megtalálhatók azon szolgáltatók, cégek, civil szervezetek vagy önkéntesek, amelyek gondoskodónak és odaadónak vallják magukat az idősek irányába is. Az ingyenes regisztráció után a szépkorúak egyszerűen tudnak keresni számukra megfelelő szolgáltatót, legyen szó akár fodrászról, gyógytornászról, valamilyen szakipari szerelőről, diétás étkezésről vagy önkéntes segítőkről. Sőt, a szeniorok maguk is jelentkezhetnek önkéntesnek, felajánlhatják értékes tudásukat, tapasztalataikat.

Nyugdíjasként sokszor vegyes érzéseket élünk át. Egyrészt csodálatos az ezzel járó szabadság és függetlenség, hogy végre van idő mindenre, másrészt sokan nem tudnak élni a lehetőséggel, mert vagy alkalom nincs, vagy a lelkierő hiányzik ahhoz, hogy valamit kezdjenek az idejükkel.

Mindannyian más típusok vagyunk. A kollégákat, az adott napi feladatokat elveszítve beköszönhet a haszontalanság és a magány érzése. Ugyanakkor tudományos adatok támasztják alá, hogy az, aki nyugdíjaskorában továbbra is tevékeny, és társaságba jár, megőrzi az életminőségét, sőt javít rajta. Az ilyen emberek derűsek és életvidámak, egészségüket is könnyebben megőrzik. „Ép testben ép lélek”, de ezt meg is fordíthatjuk: „ép lélekben ép test”. A magány, de még a társas magány is a depresszió melegágya. Akkor jó egyedül lenni, ha tudjuk közben, hogy lenne hová menni. Különben is, ha „az ötven az új harminc”, akkor „a nyolcvan az új hatvan”!

Nyugdíjaskorú nőknél hagyománya van, hogy kisebb-nagyobb baráti társaságukkal összejárnak, és „ötyének” nevezik magukat, vagyis ez az „Öreg Tyúkok Egyesülete”. Megelőzték az esetleges gúnyolódást, mert maguk találták ki magukra ezt az elnevezést –kellő öniróniával, ezért nem is tartják sértőnek. Férfiaknál ennek a szivarklub lehetne a megfelelője, bár ez nem annyira elterjedt, mint a bridzsklubok.

Kéthetente keddenként anyukám is jár kártyázni. Egy volt gimnáziumi osztálytársával véletlenül találkozott a vonaton 50 év után, aki elhívta ebbe a hat főből kártyakörbe. Mindig más a vendéglátó, így felér egy kirándulással is az odafelé vezető út. Az egyikük Óbudán lakik a hegyen, a másikuk Solymáron, a harmadikuk Rákoskerten, a negyedikük pedig a Király utcában….

Játék közben megbeszélik az élet kisebb-nagyobb dolgait, de egyvalami tabutéma: a politika. Náluk is kiderült az elején, hogy arról jobb, ha nem beszélnek, de így is van elég csevegnivaló. Egy könyv, egy film, a család stb. Kártya közben koccintanak egy-két pohár frissítő aperollal, és jó érzésekkel indulnak haza a nap végén.

Ők rablórömiznek leginkább, de a bridzs is olyan kártyajáték, amit érdemes megtanulni. Az Európai Bridzs Szövetség több orvosi egyetemen indított kutatást a kártyajáték és a szellemi frissesség, valamint a hosszú élet összefüggéseiről.

A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatásai szerint, ez az erős koncentrációt és memóriát igénylő játék képes megelőzni a demencia kialakulását.

Magyarországon az 1930-as években volt a legnépszerűbb a bridzs. Ebben az évtizedben többször világbajnok volt a magyar csapat.

A II. világháború után „burzsoá tevékenységnek” minősítették, és évtizedekre betiltották. A ’90-es években újjáéledt, és azóta ismét világraszóló eredményeket érnek el a magyar bridzselők, amihez tehát kombinációs készség és jó memória kell, ami kabantartja az agyat is.

Mikszáth Kálmán a kártya fénykorában élt. Akkoriban szinte mindenki szenvedélyesen és napi rendszerességgel játszott. Kortársaival, barátaival ellentétben, neki csak kellemes mulatság maradt a kártyázás. Kártya című röpiratában ostorozta is a magyar felső- és középosztályon eluralkodó féktelen játékszenvedélyt. Még az egyes bíróságok is úgy szervezték meg a munkát, hogy a viczispán, a szolgabíró és esküdt az úrbéli bíróságnál, míg a szolgabíró és két esküdt a közönséges pörökben kapjon szerepet, egyszóval mindig és mindenütt hárman voltak, hogy ha virrad, ha esteledik, mihelyt a dolgukat végezték, minden körülmények között összeállhat a tarokk kompánia. – Forrás: kartya-jatek.hu

A Civilút Alapítvány legfőbb célkitűzései közé tartozik, hogy a legidősebbek és a legfiatalabbak között kialakuljon – és meg is maradjon – az intenzív, egymást segítő párbeszéd. Az idősügyi segítségnyújtás és a társadalmi szemléletformálás egyik fontos eleme a generációs szakadékokon átívelő Odaadó-Ringató Program, melynek fővédnöke, Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár.

Kiváló keretet ad ehhez a nagyszabású társadalmi ügyhöz a Magyar Örökség-díjas Gróh Ilona által életre hívott Ringató művészetpedagógiai- és zenei nevelési módszer, amely régóta igen rendkívül népszerű baba-mama program hazánkban. E projekt keretében pedig az idősotthonokba költöznek a Ringató-foglalkozások.

A kivételesen gazdag és komplex közösségi program az időskori elmagányosodást is megelőzi, segít az időseknek abban, hogy megőrizhessék testi-mentális egészségüket, és a gyerekeknek, szülőknek is nagy élményt ad.  „Az Odaadó-Ringatóval régi vágyunk válik valóra. Hangsúlyozni szeretnénk a generációk közti kötődés fontosságát. Képzett foglalkozásvezetőink elviszik a kisgyermekes családokat közös éneklésre, játékra idősek otthonaiba, és hisszük, hogy ez az élmény minden résztvevőnek érzelmi többletet ad!” – vallja Gróh Ilona, a Ringató Alapítvány elnöke.

Éneklő anyák és ringatós babák az idősek otthonában

Az Odaadó-Ringató Programban, a Civilút Alapítvány a Ringató Magyar Zenei Nevelési Alapítvánnyal működik tehát együtt: a Ringató-foglalkozásokat idősotthonokba, közösségekbe viszik el. Így a kisgyermekek és szüleik mellett az idősebbek is részt vehetnek a programban, közösen énekelhetnek, játszhatnak, ezáltal nagyszerű élményeket szerezhetnek. A foglalkozások zárásaként pedig az idősek irodalmi délutánon vehetnek részt, melyeken Kondákor Zsófia színművész olvas föl.

  Az Odaadó-Ringató Programban megvalósulhat az a kapcsolódás a tapasztalt, bölcs időskorúak és a kíváncsi gyerekek között, ami a többgenerációs családmodell megszűnésével eltűnni látszik.

 A dalok, mondókák univerzális nyelvezete összekapcsolja a különböző generációkhoz tartozókat, ezáltal az időskorúak társadalmi megbecsültsége is növekszik, és közben a kisgyerekek érzelmi intelligenciája, motorikus készségei is fejlődnek.

 A legmodernebb fejlesztési módszerek a legősibb játékokban

 A régi családmodellben teljesen természetes volt, hogy amíg a szülők dolgoztak, addig a nagyszülők vigyáztak a gyerekekre. Mivel akkoriban még nem voltak egyéb eszközeik a közös játékra, ezért az ősi forrásokból fennmaradt dalokkal, mondókákkal, höcögtetőkkel foglalták le a kicsiket az idősebbek. A mai modern vizsgálatok feltárták, hogy ezek a közös játékok mind hozzájárulnak a gyerekek érzelmi és motorikus fejlődéshez, hiszen szinte minden intelligenciaterületet megmozgatnak.

Az időskorúak sokrétű tapasztalata, bölcsessége is hasznosulhat, amikor az Odaadó-Ringató Programok kapcsán találkozhat a kisgyerekek kiapadhatatlan kíváncsiságával.

A családfánk, a gyökereink meghatározzák a hagyományainkat, a szokásainkat, a létünket, ahogy azt is, hogy milyen ételekre gondolunk nosztalgiával.Többnyire a nagymamánknál ismerkedünk először a konyhaművészettel, ahogyan édesanyánk is tőle tanult először sütni-főzni. Bár később mindenki a saját útját járja a saját konyhájában is, új recepteket próbál ki, azért sok mindenben követjük a hagyományokat.

Az évszázados, bevált recepteket miért gondolnánk újra? A tepertős pogácsa nagymamáink terepe, nekik van elég gyakorlatuk, szeretetük és türelmük a tésztát hajtogatni, pihentetni a megfelelő módon, hogy a végén olyan omlós és foszlós legyen, amilyen csak az ő konyhájukban készülhet. Nagymamám is mestere volt ennek a sós süteménynek, és a szűkebb családunk gyakran élvezhette. Évente egyszer, mindenszentek napján pedig a tágabb, 40-50 főből összegyűlt nagycsalád is. Várták Mária néni töpörtyűs pogácsáját, ahogy mi is vártuk a máig hagyományos menüt, a gulyáslevest négyféle hússal (köztük vadhússal) elkészítve, majd másodikként a túrós csuszát, sós és édes változatban. Gödöllőre menet a temetőjárat utáni családi összejövetelre két-három kosárban vittük a több tepsinyi pogácsát. Azóta már csak az emlékeinkben él ez az időszak.

A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje védettségi eljárást indított az EU-nál, hogy ismerjék el hagyományos magyar ételként a tepertős pogácsát. A bejegyzés 2013-ban megtörtént. Csak a NÉBIH-által bejegyzett pogácsák kerülhetnek kereskedelmi forgalomba 2016 óta.A pogácsa tepertős változata az 1800-as évek végére kapta meg máig ismert formáját, és indult hódító útjára. Jellegzetes paraszti étellé vált, amit elsősorban disznótorokban fogyasztottak, valamint kedvelt sörkorcsolya volt.

Töpörtyűs pogácsa az ÍZŐRZŐK receptje alapján:

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg darált töpörtyű, 2 tojás, 1,5 dl tejföl, 2,5 dkg élesztő, 1 evőkanál sertészsír, 5 dkg vaj, 1,5 dl tej, 1 evőkanál cukor, só, bors. A tetejére 1 tojás.

A langyos tejbe kevés cukrot szórunk, és belemorzsoljuk az élesztőt. Megvárjuk, míg megkel.Közben a lisztet tálba tesszük, beleborítjuk a darált töpörtyűt, adunk hozzá két tojást, tejfölt, zsírt, két teáskanál sót, majd az élesztős tejjel bedagasztjuk a tésztát. Közepes állagú, jól kidolgozott anyagot készítsünk. Tejet tehetünk még bele, ha száraznak találnánk. Lisztezett gyúródeszkára tesszük, és tíz percig letakarva pihentetjük. A vajat megolvasztjuk. A tésztát kisodorjuk, vajjal átkenjük, és négy oldalról felhajtjuk. Újabb félóráig pihentetjük. Ezt a sodrást, vajazást, hajtogatást, majd kelesztést még kétszer megismételjük, de minden alkalommal másik oldalról kezdjük a hajtogatást. Végül egy-két centi vastagra kinyújtjuk, berácsozzuk a tetejét, kiszaggatjuk, és felvert tojással megkenjük a tetejét. Enyhén megszórjuk sóval, és előmelegített sütőben megsütjük. A tepsit nem szükséges kizsírozni, mert a pogácsákban van elegendő zsiradék.

Ha ez a kellemetlen és nyugtalanító fájdalom jelentkezik, érdemes átgondolni, hogy vajon mi válthatta ki. A magyarok jelentős része küzd ízületi fájdalmakkal 35 éves kor felett, ezek közül is a térdfájdalom az egyik leggyakoribb tünet. A kiváltó okok között lehet a cipekedés, a lépcsőzés, a gyerekek emelgetése, ezek mind megterhelhetik a térdízületeket. Ha a térdfájdalom befolyásolja az addig megszokott életünket és megnehezíti mindennapjainkat, az bizonyosan megállásra késztet bennünket.

Amennyiben ismerjük a fájdalmat kiváltó okokat, például egy rossz mozdulat, baleset vagy sportsérülés miatt, azonnal el is kezdődhet a kezelés egy gyógytornász segítségével. A porckopás azonban legtöbbször az előrehaladott életkor velejárója, de szerencsére nem törvényszerű. Az idő előrehaladtával a térdben lévő porcréteg elkophat, elvékonyodhat, sőt akár fel is szívódhat. Ekkor a csontok mozgás közben összeérnek, ami súrlódással és fájdalommal jár.

Hogyan lehet az időskori térdfájdalmat kezelni?

Például a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító-készítményekkel hatékonyan kezelhetők az ízületi gyulladások, a reuma és az egyéb sérülések. A textiles, hideg vizes borogatás mellett kedvelt a zselés borogatás, ami a fagyasztóban tárolható, és szükség esetén csillapítja az adott terület fájdalmát. A magyar társadalomban sajnos kevéssé elterjedt még az egészségtudatos hozzáállás, pedig az aktív életmód, például a rendszeres séta, a túrázás, a biciklizés és az úszás segíthetne a megelőzésben.

Mi a teendő akkor, ha nem ismerjük a fájdalom kiváltó okát?

Már az ősi gyógyászatban is foglalkoztak a betegségek lelki okaival, de a pszichoszomatikus megközelítés csak a XIX. század elején alakult ki. A szakemberek széles körében már nem kérdés, hogy a testi-lelki-szellemi hatások együttese is kiválthat egyes betegségeket.Szinte divattémává vált mára a betegségek lelki okainak fejtegetése. „Ha fáj a hátunk, biztos nehéz terhet cipelünk”. „Fájhat a gyomrunk, ha valamit nem tudunk megemészteni.” „Ha fáj a térdünk, makacsok vagyunk” … és többnyire azt is hozzáfűzik ilyenkor, hogy „nincs bennünk kellő alázat”. Mindenhonnan a betegségek lelki okairól szóló bölcseletek, idézetek ugranak elénk. Ezek többsége nem biztos, hogy helytálló, de néha érdemes átgondolunk, és megéri önvizsgálatot tartani.

Mi a térd spirituális szerepe?

A térdelés az elfogadást, alkalmazkodást jelképezi.Érdemes nyitottabbá, elfogadóbbá válni a környezetünkkel szemben, és miközben a megfelelő kezelések hatására gyógyulunk, lelkünkben is szabadabban léphetünk tovább.

Térdprotézises műtétekhez (is) hosszú a várakozási idő. A várólisták tételes lekérdezése elérhető a NEAK honlapjáról. 2023-as adatok szerint 11 594 beteg vár átlagosan 226 napot, hogy sorra kerüljön. A betegek döntő többsége, 70-80 százaléka csak a közellátást veszi igénybe, 4-9 százalékuk pedig magánellátást vesz igénybe: azok száma, akik csak magánorvoshoz járnak, egy százalékon áll – derül ki a NEAK adataiból. A privát szolgáltatást választók aránya ennél jóval magasabb lehet, mert nincs megbízható adat arról, hányan mennek éves szinten privát ellátóhoz, az egyes intézmények külön adnak tájékoztatást az éves betegforgalmukról. – Forrás: webbeteg

 

Apa, nálunk is van ilyen játék? – kérdezte nemrégiben a legkisebb, tízéves fiam, miközben egy Piedone-film részletét mutatta, ahol a szereplők éppen egy bowling-pályán játszottak. A golyó, a bábuk pedig megragadták a gyermek képzeletét. Kérte, hogy játszunk mi is! Így együtt fedeztük fel a sport és a játék élményét, miközben a gerontológiai kutató énem is megszólalt: ez igazi intergenerációs szórakozás!

A bowling ma már Magyarországon is népszerű

A mai szenior korosztály gyermekkorában kétféleképpen találkozhatott a tekével, illetve a bowlinggal. Egyrészt a helyi presszó udvarán láthattunk tekepályát, és a gyerekeknek külön élmény volt, hogy ők állíthatták fel a bábukat a felnőttek játékához. A bowlingot pedig csak az amerikai filmekből ismertük, és csodálkoztunk, hogy a golyókat gyönyörű fényes, csillogó pályákon gurítják, a bábukat pedig gép állítja fel.

Mára hazánkban is meghonosodott a bowling-kultúra, tucatnyi terem várja a gurítani vágyókat. Akik pedig rendszeresen járnak ezekbe a termekbe, tanúsíthatják, hogy ténylegesen minden korosztály játszik a gyönyörű és tiszta pályákon: a tízéves gyermektől a hetvenéves szeniorig.

Minden korosztály számára ajánlható családi szórakozás

Éppen ezért a pályát érdemes előre lefoglalni interneten vagy telefonon. A játékhoz adnak külön cipőt, ezért zoknit érdemes vinnünk magunkkal. (Egyes pályákon a sportcipőt is elfogadják). Elkérik a játékos-nevünket is, ez felkerül a pálya feletti monitorra, ahol ezután minden utasítás elolvasható és a pontszámaink is jól követhetők.

Innentől már csak az a dolgunk, hogy a különböző súlyú golyók közül egy megfelelőt kiválasztva minél több bábut lökjünk el. A kezdőknek annyi segítséget adnak, hogy a pálya két szélén, a golyóvezető csatornába egy-egy terelő alumínium csövet tesznek, amelyen finoman megpattanhat a golyó, így a pályán marad, nem lesz érvénytelen a dobásunk. 

Jó, jó, de mennyibe kerül? – merül fel a kérdés. Általában egy-egy pálya egyórás bérleti díja 5000 forint körül mozog. Ha bevonunk a programba barátokat is, akkor ezt a költséget meg tudjuk osztani. Ráadásul, ha többen játszunk, még izgalmasabb a játék!

Minden pályán, ahol jártunk, örömmel láttam, hogy idősebbek is játszanak. Az egyik helyszínen például két, hatvan feletti mérnökember vívott ádáz csatát egymással. Máskor a nagymama hívta meg négy unokáját egy meccsre, a gyerekek hangos szurkolással buzdították egymást. Láttunk mini osztálytalálkozót is: hat, bőven ötven feletti egykori osztálytárs játszott egymással az egyik pályán, teljesen belefeledkezve a versenybe.

Bowlingozhatok?

Eddig arról beszéltünk, hogy kiknek jó a bowling. Természetesen felmerül a kérdés másik oldala is: kinek nem ajánlott? Nyilvánvalóan előfordulhatnak olyan izom, ízületi és csontproblémáink, amelyeknél nem ajánlják azt, hogy a jobb- vagy éppen a balkarunkat (kinek melyik ügyesebb) használjuk. Amennyiben kételyeink vannak, érdemes előtte megkeresnünk kezelőorvosunkat, aki pontosan el fogja mondani, hogy mi a teendő.

Azon majd ne lepődjünk meg, ha egy nappal a játék után kellemes izomlázunk lesz. És persze azon se, ha gyerekeink és unokáink még hetekkel a játék után is szeretettel emlegetik, milyen jó volt együtt, milyen jót szórakoztunk.

Mindezeket összegezve elmondható: bowlingozni, ha az orvos nem mondja az ellenkezőjét, mindenképpen érdemes nőnek-férfinak egyaránt. Jót tesz a testnek, a léleknek és a szellemnek is. Próbáljuk ki minél többen!

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

2023. szeptember 28-án az amerikai ABC-csatornán debütált egy hosszú valóságshow, a The Golden Bachelor (Az Aranylegény), amelynek keretében a hatvan év feletti, kedves és szép asszonyok versenyeznek az „aranylegény”, a hetvenkét éves indianai, gazdag üzletember, Gary Turner kegyeiért. 

Nem meglepő, hogy Magyarországon a valóságshow kifejezéshez nagyon rossz jelentések tapadtak, hiszen a kereskedelmi televíziók a 2000-es években többnyire ezek legrosszabb változatait hozták a magyar tévénézők elé. Nem egyszer előfordult, hogy erotikus munkával pénzt keresők, pszichésen sérült emberek kerültek a képernyőre, és a nézők jelentős része szekunder szégyenérzettől vezérelve inkább magát a televíziós csatornát is elkerülte, mintsem hogy egy percet is lásson ezekből a botrányos „műremekekből”.

A valóságshow műfaja azonban sokkal gazdagabb, mint az, amit akkor elénk tártak. Az elmúlt évtizedben már sokféle változata jelent meg hazánkban is, a túlélőshow-tól kezdve a szerelemkeresőig – utóbbiak már nem meglepő módon sokkal kevesebb kritikát kaptak a nézőktől. Egy ilyet alakított át az 1948-tól működő ABC televíziós csatorna is, amikor – a nézettségi és korosztályos adatokat összegezve – azzal állt elő, hogy a hatvan felettieknek is legyen valóságshow-ja. 

A műsorra huszonkét, hatvan és hetvenöt év közötti, csinos, ízlésesen öltözködő, értelmesen fogalmazó, egyedülálló asszonyt választottak ki, akikkel az üzletember randikra megy, és közülük választja ki új szerelmét. A hölgyek már többnyire nyugdíjasok, de eddigi életük során rendkívül aktív munkát végeztek, ki tanárként, ki PR-szakemberként, ki mozgásterapeutaként, de akad közöttük fogtechnikus és ingatlanszakértő is. Sőt: egyikük, a 67 esztendős Renée fiatalabb korában országosan ismert pompom-lány volt, egy amerikai futballcsapatnál. 

A műsort, amelynek forgatását már 2020-ban szerették volna elkezdeni, de a Covid-járvány   megakadályozta, ugyanaz a Jesse Palmer fogja vezetni, aki a legnépszerűbb Nagy Ő-sorozatok házigazdája. A randevúpartnerek egy kastélyban fognak találkozni, de egyszersmind, alkalmanként érdekes és különleges helyszínekre mennek el, hogy jobban megismerjék egymást. 

Miért is fontos egy ilyen műsor az idősebb korosztály számára? A legfontosabb üzenetét azt hiszem, mindenki érti: „never too late…” Azaz sohasem késő megélni a szerelmet, a párválasztás örömét. Hiszen egyáltalán nem biztos az, hogy ha az igazi szerelem nem ért el minket életünk 60. évéig, akkor már nem is fog. Természetesen azt is tudni kell, hogy az ilyen műsorok nagyon sokszor a nézettségről szólnak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a végül győztes pár együtt is marad. Azonban ha végül szakítanak, akkor is változatlan az üzenet: ne csukd be érzelmeid kapuját, legyél nyitott új kapcsolatok lehetőségére, különösen akkor, ha az élet önhibádon kívül úgy hozta, hogy egyedül maradtál, és ebben nem érzed túl jól magad.  

Azt hiszem, ezt az üzenetet mindannyiunknak érdemes megértenie, és ha bővebben érdekel minket a sorozat, akkor keressünk rá az ABC-csatornára, s izguljuk végig a műsor alkalmait, akár egyedül, akár társaságban. Nem fogunk unatkozni.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője