60 év felett, fiatalos lendülettel veti magát bele újabb és újabb kihívásokba. Szegő Panni egy vidám, közvetlen, az életet szerető 64 éves feleség, nagymama, aki úgy döntött, a sporttal teszi színesebbé az életét 50 felett. Az elsők között volt 2020-ban, akik átúszták télen a Balatont, éppen készül megtanulni biciklizni és boldog házasságban él Endrével, aki a Balaton-átúszásokra is elkíséri.

Miért 50 éves kora után kezdett el úszni?

Volt egy norvég újságíró barátom, aki átúszta a Balatont. Ez nagyon piszkálta a csőrömet. Igazából ez adta meg a kezdőlökést.

Korábban miért nem sportolt?

Érdekes, ahogy az én életembe jött a sport, mert valójában az volt a gondom, hogy engem nem tanítottak meg arra, hogy a mozgás egy jó dolog. Csupa negatív élményem volt a suliban, amit sokáig cipeltem magammal. Nagyon szerettem úszni, jól is ment, de mumpszom lett, aminek köszönhetően a nagyon ígéretes sportpályafutásom szinte az elején derékba tört.

Mióta sportol aktívan?

50 éves elmúltam, amikor először átúsztam a Balatont, utána azt kérdeztem magamtól, hogy „miért nem előbb?”.Ugyanis kerestem magamnak egy csapatot – a Vasembereket -, amelyik befogadott és segített kijavítani a hibákat. Ők nagyon sokat tettek azért, hogy élvezzem. Sajnos nem tartott sokáig ez a dolog, mert a Dagályból, ahol voltak az edzéseink, el kellett jönnünk. Később a #beúszás csapat tagja lehettem, majd az 5ösLevegő Úszósport Egyesületben gyakorolhattam és persze a Nemzetközi Hidegvíztörzs Egyesületben is. Az úszás szeretete azonban megmaradt, és most is a Balaton átúszásra készülök.

Az úszás mellett mit sportol még?

Az úszás nagy szerelem, ami mellé a futás is társult. Elkezdtek jópofa futóversenyekre elrángatni, ami aztán jól sült el. Az én távom az 5 kilométer, többre már nehezen vagyok rávehető, mert mentálisan nehezen viselem. Magyarán: halálra unom magam 5 km után. Viszont fogadalmat tettem magamnak Monspart Sarolta (magyar tájfutó világbajnok – a szerk.) emlékére. A férjem sportoló volt, aki Sacinál is sportolt, és ő egyszer rám nézett, és azt mondta, „benned 10 km van”. Amikor meghalt, elhatároztam, hogy az ő tiszteletére teljesítem a távot. Tavaly a Szigeten abszolváltam a 10 km-t.

Mi inspirálja?

Hogy nem hiszik el, hogy valóban 64 éves vagyok. Nem is érzem magam annyinak, inkább 30-40 között járok fejben. Abban a pillanatban, hogy az ember elfogadja a tényleges korát, bele is öregszik. Biztos vagyok, hogy a sport jó pár évet lefarag. Jó közérzetet ad, boldogságot okoz, megfiatalítja az ember lelkét. A lényeg, hogy legyenek tervek, legyenek álmok, a sportolás egy jó módja az új célok kitűzéséhez. Óriási érzés, amikor teljesítek egy versenyt. Nem fakadok sírva, ha valami nem sikerül adott időn belül, szeretek is közben Mp3-on zenét hallgatni, ami miatt lassabb is vagyok. Sőt, társaság nélkül valószínűleg lusta is lennék elmenni mondjuk futni. Tehát abszolút az élményt keresem ezeken a versenyeken, nem az eredményt hajszolom.

Mit adott Önnek a sport?

Elsősorban rengeteg barátot. Baromi jó érzés, hogy elmegyek egy tömegrendezvényre, és sok ismerős köszön rám, integetnek, egy jó közösséget alkotunk. A sportnak hála rengeteg érdekes és értékes emberrel ismerkedtem meg. Az úszásnak köszönhetem, hogy a barátomnak mondhatom Zimányi Andrást, akivel először átúsztuk a 7 fokos Balatont, ő a civil életben kamionsofőr. Jártam edzeni Szlavicsek Gizellához, aki átúszta a La Manche-csatornát. Személyesen ismerem Patkás Tamás nyílt vízi paraúszót, akinek a vonat levágta mindkét lábát, de úszott a Boszporusznál, versenyzett ép sportolókkal, egy igazi példakép. Ezek a kapcsolatok fontosak számomra.

Mire a legbüszkébb az eddigi eredményeiből?

Sok jó kalandban volt már részem, átúsztuk a Dunát, a Balatont, futottam Bécsben, de amire a legbüszkébb vagyok, hogy 3 évvel ezelőtt annak a csapatnak voltam a tagja, amelyik először úszta át a Balatont télen.

Milyen megmérettetésre készül még?

A Balaton átúszás után kacérkodom egy Tisza átúszással. A bringázás kimaradt az életemből, de a Városligetben van oktatás, amire már bejelentkeztem. A lányom egyszer elvitt rollerezni, akkor kiderült, hogy nincs jó egyensúly érzékem, de megpróbálok ezen javítani.

A családja mit szól ezekhez a teljesítményekhez?

Az egész családom sportos, én csak később kaptam észbe, de most hogy végre én is aktívabb vagyok, nagyon támogatnak. A férjem a legtöbbször elkísér, és ez plusz öröm számomra, hogy együtt éljük át ezeket az élményeket.

A cukorbetegségét is kordában tartja a sport

A családjában mindenki cukorbeteg volt, így pontosan tudta, hogy a hajlam neki is megvan a diabéteszre.

– 2015-ben lettem cukros, szedek gyógyszert, de az életem sokban nem változott, mert mindig is követtem a diétás étkezést. Viszont a doki mindig nagyon megdicsér, hogy szépek az eredményeim. Anyukámmal is sokat sétáltunk, ami után mindig alacsonyabb lett a vércukorszint. A sport nagyon jó hatással van tehát a cukorbetegségre is.

Az idősek különösen ki vannak téve a hőség okozta veszélyeknek, így fontos, hogy megfelelő óvintézkedéseket tegyenek a kánikula idején. A magas hőmérséklet stresszt okozhat a szervezetben, különösen az idősek esetében, akiknek a testük már kevésbé képes hatékonyan szabályozni a hőmérsékletüket. Ezért fontos, hogy az idősek fokozottan figyeljenek az egészségükre a nagy melegben.

A víz segít megelőzni a kiszáradást és megfelelő szinten tartani a test hőmérsékletét. Javasolt naponta legalább 8-10 pohár vizet inni, és kerülni az alkoholt és a koffeintartalmú italokat, mivel ezek kiszárítják a szervezetet.

Nem tanácsos hosszú ideig a napon tartózkodni, ha mégis szükséges, akkor olyan időpontokat válasszanak, amikor a hőmérséklet alacsonyabb, például kora reggel vagy késő délután. Használjanak napernyőt vagy kalapot az árnyékban tartózkodáshoz, és viseljenek könnyű, laza viseletet.

Ne feledkezzenek meg a megfelelő fényvédelemről!

Az időseknek fontos figyelmet fordítaniuk az étkezésre a kánikula idején. Kerüljék a nehéz, zsíros ételeket, és inkább fogyasszanak könnyű, friss ételeket, mint például gyümölcsöket, zöldségeket és salátákat. Ez segíthet megelőzni a gyomorpanaszokat és a kiszáradást.

Végül, ha az idősek rosszul érzik magukat a kánikulában, fontos azonnal intézkedni. Keresse fel az orvosukat vagy hívjon mentőt, ha szédülést, hányingert, zavart vagy gyengeséget tapasztal. Ne hagyja figyelmen kívül az ilyen tüneteket, mert komoly problémákra utalhatnak.

Összességében az időseknek fontos odafigyelniük az egészségükre a kánikula idején, és be kell tartaniuk néhány egyszerű óvintézkedést annak érdekében, hogy biztonságban maradjanak a nagy melegben. Ne feledjük, hogy az egészségüket ápolni fontos az egész évben, de különösen a forró nyári hónapokban.

Az időseknek a kánikulában ajánlott olyan ruhákat viselniük, amelyek kényelmesek, légáteresztők és könnyűek. Legjobb választás lehet a könnyű pamut vagy len anyagú ruhadarabok, amelyek segítenek szabályozni a test hőmérsékletét és elvezetik az izzadságot. Fontos, hogy ne viseljenek túl szűk ruhákat, mert ezek megakadályozhatják a levegő áramlását és kellemetlen lehet a viselésük.

Az időseknek fontos figyelniük a fejfedésre is, ezért ajánlott a napernyő vagy sisakforma sapka viselése, hogy megvédjék a fejüket a naptól és megelőzzék a hőgutát.

Fontos továbbá, hogy a ruháik szabad szabásúak legyenek, és ne tartalmazzanak túl sok réteget. Kerüljék a sötét színű ruhákat, mert azok elnyelik a napsugarakat és melegíthetik a testüket. Inkább válasszanak világosabb színű ruhákat, amelyek visszaverik a napfényt és hűsítő hatásúak lehetnek.

„Légy, mint szikla rendületlen…” – írta Kölcsey Ferenc. Az időskor beköszöntével a nyugodt, zavartalan életvitel, a komfortzóna békéje egyre fontosabbá válik. Azonban az utazások, legyen szó akár a repülőtéri várakozásról, a hosszú vonatozásról vagy autós utazásról, gyakran úgynevezett distresszel (azaz negatív, káros stresszel) járhatnak. Ebben a cikkben áttekintjük, hogyan őrizhetik meg az idősek a lelki nyugalmukat utazás közben, ezúttal a repülőtéri várakozások idején.

A repülőtéri várakozások kezelése

A repülőterekre nem érdemes több órával korábban érkezni, mint ahogy a gépünk elindul. A jegyek pontosan tartalmazzák a megérkezés optimális és végső idejét. Az előbbihez képest maximum negyedórával érdemes előbb érkeznünk, hogy legyen elegendő idő a becsekkolásra és a biztonsági ellenőrzésre. Ezzel együtt nagyon fontos, hogy viseljünk kényelmes ruhát és cipőt, hogy a várakozás minél kevésbé legyen az izzadás vagy éppen a fázás miatt fárasztó, és ne legyen túl sok csomagunk sem, amelyek csak kényelmetlenséget okoznak. Nagyon fontos, hogy tartsuk kéznél az összes szükséges dokumentumot (útlevél, jegy, egészségügyi papírok), hogy ne kelljen keresgélni, ha egy ellenőrzés adódik – ennek lehető legjobb módszere az, hogy minden fontos dokumentumunkat a telefonon is tároljuk, fénykép formájában, így ha gyorsan hozzájuk akarunk férni, letöltjük, vagy éppen leolvasásra megmutatjuk azokat.

Ha időben érkezünk a reptérre, akkor is lehetséges, hogy egyéb okból később indul a gép, így várakozni kell. Ezekre az eshetőségekre hozzunk magunkkal egy jó könyvet, egy nyomtatott újságot, töltsünk le előre néhány zenei albumot, podcastot vagy telepítsünk valamilyen logikai alapú játékot a telefonunkra, hogy gyorsabban teljen az idő. Amilyen ételt és italt beengednek a biztonsági ellenőrzéskor, és egyszersmind természetesen szeretünk, azt mindenképpen hozzuk magunkkal, így nem bosszankodunk a reptéri árakon, és a megszokott periódusban tudunk táplálkozni.

Szintén fontos, hogy csomagjainkat és személyi okmányainkat tartalmazó táskáinkat mindig tartsuk magunknál, és ha mellékhelyiségbe megyünk, akkor is legyen, aki figyel ezekre. A repülőtéri várók túlnyomó része ugyan be van kamerázva, és így ritkák a bűncselekmények, de érdemes mégis minden eshetőségre gondolnunk.

Különösen fontos, hogy a legfontosabb gyógyszereinket mindig hozzuk magunkkal, hogy ezek bármilyen csomag elvesztése esetén is elérhetők legyenek a számunkra.

Végül pedig szükséges, hogy keressünk egy nyugodt, csendes, kényelmes, árnyékos helyet a reptéren, ahol le tudunk ülni és pihenni. Fontos, hogy ez olyan hely legyen, ahol van konnektor, amellyel akár egy töltő is üzemeltethető (szerencsére a világ repülőterein már elterjedt a töltőoszlop és a konnektoroszlop is, illetve a várakozóhelyek ülései mellett és alatt gyakran találhatók áramforrások. Nem szégyen egy olyan kapu várakozórészéhez ülni, ahol éppen nincs kiírva gép, és egészen biztosan ránk sem fognak szólni, hogy miért ott várakozunk. Sok utazó visz magával a repülőutakra úgynevezett powerbankot is, amelybe belehelyezve a csatlakozót, a telefonunk tölthető, illetve nem merül le olyan gyorsan (az utóbbi években egyre több olyan számítógéphordozó táskát fejlesztenek, amelyekben beépített powerbank található).

Összességében elmondható: a repülőutak előtt, a várakozás során nekünk magunknak kell kényelmessé tenni azokat a perceket, amíg nem indul a gép. Legyünk ebben kreatívak és kellőképpen türelmesek!

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

„Végre itt a nyár” – mondhatjuk az ismert slágerrel – s itt az idő arra, hogy 50 év felett is utazzunk. Természetes, hogy ebben az életszakaszban már nem a megerőltető túrákra és a hosszú, kimerítő sétákra vágyunk – és az is világos, hogy nehezebben utazunk messzebb fekvő tájakra. Így itt az idő arra, hogy felfedezzük azokat a közeli helyeket, amelyeket autóval, busszal vagy vonattal meglátogathatunk és szép élményeket szerezhetünk!

A magyar határtól (Somoskőújfalutól) 17 kilométerre fekvő Fülek (szlovákul: Filakovo) városa ideális célpont lehet az idősebb utazóknak is. Távolsági busszal kicsivel több mint két óra alatt (salgótarjáni átszállással), autóval egy óra negyven perc alatt juthatunk el a településre. 

A város közepén büszkén magasodik egy csodálatos középkori vár, amely a Csákok uradalmához tartozott és a tatárjárás előtt pár évtizeddel épült meg. Az itt lakók szerencséjére ugyanis az ide menekülők túlélték a tatárjárást. A vár – amelynek ma gyakorlatilag a kapujánál található egy nagy parkoló, ahol a buszok és az autók is kényelmesen elférnek – a tatárjárás után tovább épült, erősödött, s rendszeresen változott a tulajdonosa, egészen a török hódításig, amely itt csak 1554-ben történt meg. Addigra körülötte egy kisváros alakult ki, benne vegyes, de többségében magyar lakossággal (a két világháború között már 5000-en lakták a települést). 

Szerencsére a vár csak 1593-ig volt török kézen, s ezután kezdődött egy mozgalmas évszázad, amikor Észak-Magyarország, s benne Fülek városa is sok kalandot megélt. Végül 1682-ben a török felégette a várost, és a vár nagy részét felrobbantotta – onnantól több évszázadig csak a hatalmas romokat láthatta az ide látogató turista. A felújítási munkák nagyon későn, csak az 1970-es években kezdődtek, s máig is tartanak. Mostanra azonban pontosan látható a vár hármas szerkezete: az alsó-, a középső és a felsővár is, utóbbiba a bátor utazó akár fel is lépdelhet a meredek sziklalépcsőkön, s élvezheti az elé táruló gyönyörű látványt, amelyet a II. világháború után a városba épített lakótelep sem ront el. A megfontoltabb látogató az alsóvár nemrég felújított tornyába, jól kiépített vaslépcsőkön sétálhat fel, vagy éppen megtekintheti a fáraók világáról szóló érdekes kiállítást, avagy éppen a építmény alatti óvóhelyet tanulmányozhatja. 

És ha kimerültünk a várbéli sétában, beülhetünk egy-egy jó étterembe, ahol a magyar és a szlovák konyha legjobb fogásait ízlelhetjük meg (szeretettel ajánlhatom úgy a finom füleki marhapörköltet mint a sztrapacskát is – mindkettőt kipróbáltuk, 2024 tavaszi utunk során).

Ma Füleket több mint 10.000-en lakják, és még mindig többségben vannak a magyarok, így nem érhet minket az a veszély, hogy nem értik a szavainkat. Amennyiben már ettünk-ittunk a városban, érdemes megtekintenünk a városi könyvtárat, amelyben honismereti gyűjtemény lelhető fel. Meglátogathatjuk a Szűz Mária Mennybevételének tiszteletére szentelt templomot és ferences kolostort is, amely 1694 és 1728 között épült meg. 

A város építészeti látványossága a késő barokk Berchtold-kastély (amelyben ma gimnázium működik) és mellette a városi park, amelyben kisállatkert és tanösvény is található. A városban és környékén több bicikliút is épült, így kerékpárral is felfedezhetjük a legnagyobb nevezetességeket. 

Ezek után talán nem kétséges: Fülek megér legalább egy napot az életünkből, 50 év felett is, érdemes kipróbálni, garantált, hogy sok tartalmas élményben lesz részük!

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Nyárra ugyan bezárja kapuit, de ősztől szeretettel várja újra kedves vendégeit a Civilút Alapítvány Szenior Akadémiája az ország több pontján. Büszke lehet magára közösségünk, mely 2021. óta működik és szép számmal bővül. A legutóbbi idényben ezer fő fölé szaladt a résztvevők száma!

A Civilút Szenior Akadémia célja, hogy közérthető és informatív formában mutassa be a gerontológia, azaz az idősekkel foglalkozó tudomány egy-egy területét, és ezzel segítséget nyújtson a szenioroknak, illetve a velük foglalkozó intézményeknek, civil szervezeteknek, vagy akár a családtagoknak. A Civilút Szenior Akadémia videós előadásait Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, a Civil út Alapítvány Odaadó Programjának támogató szakértője indította el. Kollégáival, a terület más szakértőivel kiegészülve már személyesen is látogathatók az előadások, mely minden alkalommal új, izgalmas témákat tartogat az idős korosztály számára.

2024 tavaszán 46 alkalommal nyitotta meg kapuit a Civilút Szenior Akadémia, 11 helyszínen, köztük Törökbálinton, Csepelen, Solton, Dabason, Esztergomban, Pátyon, Újpalotán, Zuglóban és Acsán. Több mint ezer fő látogatót számoltunk március és június között. A legtöbb alkalommal dr. Jászberényi József tartott előadást, de sok más szakértő is felszólalt, egyik alkalommal az alapítvány kuratóriumi elnöke, Vári Attila is, aki Dabason mesélt életútjáról az idős korosztálynak.

Szeptemberben találkozunk, addig is böngésszék a Civilút YouTube csatornáján elérhető Szenior akadémia részeket!

 

Örömmel láthatjuk, hogy négyévente nem csak az egészséges, de a fogyatékkal élő sportolók is versenyeznek az olimpiai helyszíneken, és sikereik a szurkolóktól egyre nagyobb elismerést kapnak. Kevesebben tudják azonban azt, hogy már több évtizede a 60 év felettieknek is rendeznek ötkarikás versenyeket, s számos olyan helyi küzdelmet is, amelyet a szervezők olimpiának neveztek el. 

Az Egyesült Államokban, ahol az anyagi jólét és a jó egészségi állapot először engedte meg az egész világon, hogy idősebb korban az emberek széles csoportjai sportoljanak és versenyezzenek, 1970 júniusában került sor az első Szenior Olimpiára, a Los Angeles-i Colosseumban. (Hivatalos neve: Senior Sports International Meet volt). Ez a sorozat azóta a tengerentúl idősebb sportolóit meghívva rendszeresen folytatódik, eleinte Los Angelesben, később már más városokban is: 2023-ban pl. Pittsburghben már a 19. „amerikai szenior olimpiát” rendezték meg, s 2000-től téli változat is létezik.

88 évesen hét aranyat zsebelt be

Az amerikai sikereket látva 1975-ben hívták életre az első nemzetközi szenior olimpiát, amelyen 50 év felettiek vettek részt a kanadai Torontóban, 30 nemzet 1600 sportolójának részvételével. 1976-ban a Los Angeles melletti Irvin volt a színhely, míg az 1977-es találkozót Göteborgban bonyolították le. 1983-ban Puerto Ricóban rendezték a versenyeket, s ennek a sorozatnak a sztárja a 88 éves svéd Sven Fáik volt, aki saját korkategóriájában hét aranyérmet szerzett a játékokon. 20,2 mp alatt futotta a 100 métert, és egyedüliként ért célba a 37 fokos hőségben megtartott 10 km-es terepfutáson. Faik példája jelzi, hogy az induló a fair play szellemében korsávokban versenyeznek – ez érthető is, hiszen egy 80-85 éves ember már kevéssé tud versenyezni egy 60-64 évessel. Általában ezeken az olimpiákon a következő korsávokban versenyeznek a sportolók: 50-54; 55-59; 60-64; 65-69; 70-74; 75-79; 80-84; 85-89 és 90+ esztendők.

A magyar vízilabdások taroltak 2009-ben

1989-ben Dánia, 2002-ben az ausztráliai Melbourne adott otthont a versenysorozatnak, utóbbi rendezvényen 97 nemzet 28 400 versenyzője, 31 sportágban vett részt. 2005-ben Kanadában, 2009 októberében ismét Ausztráliában, Sidney-ben rendezték a küzdelmeket, itt 98 ország 45 ezer indulója 28 sportágban versenyzett. Ezen az olimpián magyar szenior vízilabdacsapat hét mérkőzéséből hetet nyert, a döntőben a házigazda ausztrálokat verték 5-3-ra, így aranyérmet szereztek.

A témában kiemelendő még, hogy létezik egy nemzetközi szervezet, az International Masters Games Association, amely már 30 év feletti korcsoportoktól szervez kontinentális és nemzetközi világjátékokat szerte a világon a sportolóknak. 

A nagy olimpiai versenyek mellett vannak kisebb sportrendezvények is, amelyeket a szervezők szenior olimpiának neveznek, így 1987-től Utahban rendszeresen vendégül látják az 50 év feletti sportolókat egy nemzetközi küzdelemsorozatban, amelyet Világjátékoknak neveztek el. 2018-ban már 11 033 sportoló vett részt a világ minden tájáról ezen a nagy szenior sportversenyen, köztük 349 softball-csapat és 213 röplabdacsapat.

Közép-Európában is gyakran neveznek szenior ötkarikás sportversenyeket, pl. 2003-ban Szenior Olimpiát szervezett a XIII. kerületi önkormányzat saját és testvérvárosi csapatok részvételével. Az egyéni pingpong-, úszás-, sakk-, tenisz- és bowlingversenyek mellett csapatok is megmérkőztek egymással. 2006-ban pedig Kassán, 150 fős mezőnyben 58 év feletti nők és 60 év fölötti férfiak küzdöttek egymással különböző sportágakban – ezt a versenyt is szenior olimpiának nevezték.

Mi ezeknek a rendezvényeknek a haszna? Kétségkívül elmondható, hogy a rendszeresen sportoló emberek saját sporttársaikkal találkozhatnak, illetve a nézők – tartozzanak bármely korosztályhoz is – kedvet kapnak a versenyző időseket látva a rendszeres testmozgáshoz. Mindezeken túl a győztesek saját hazájuk, városuk vagy éppen kerületük jóhírét öregbítik, büszkeséget okozva szűkebb pátriájukban.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Minden túlzás nélkül mondható, hogy 2024. május 5-én világraszóló dolog történt a Ferencváros labdarúgóstadionjában, a zsúfolásig megtelt Groupama Arénában. A Ferencváros-Debrecen NB1-es bajnoki labdarúgó mérkőzésre vonuló játékosok édesanyjukkal vagy anyósukkal vonultak fel a gyepre, a nézők köszöntésére. Ez a világon egyedülálló és megható kezdeményezés a Fradi vezetőségének érdeme, s több hónapos, a szülőkkel és a Debrecennel történt egyeztetés előzte meg a szép gesztust. Ez a nemes lépés erősíti azt a tényt, hogy a versenysportnak igenis köze lehet a családhoz, a nemzeti hagyományokhoz, és mindenhez, ami közösséget teremt.

Az anyák napját a világon mindenhol megünneplik: Braziliától Svédországig, Ausztráliától Kanadáig. Különleges és ezzel együtt érdekes, hogy eddig egyetlen sportklubnak sem jutott eszébe, hogy az édesanyákat úgy is meg lehet ünnepelni, hogy elutaztatják őket a csapathoz, és a mérkőzés előtt együtt jönnek be fiaikkal, hogy köszöntsék a közönséget, azok pedig köszöntsék őket.

Ez az esemény azért is különleges, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a versengés, a harc, a „jobb akarok lenni a többieknél” ma talán túlságosan is uralkodó eszméje mögött mindenkinek ott van valami, ami közös, ami elvileg összetarthat minket: a személyes élet, azon belül a család fontossága. Fontos ez a mohamedán, a buddhista, de a zsidó-keresztény civilizációban felnőtt embernek is, egy olyan egység, amelyben nemcsak felkészülünk az élet feladataira, hanem szeretetteljes védelme békét, nyugalmat és harmóniát teremthet az életünkben. „Nem vagy egyedül” – üzeni a jó család, és ehhez a családtagok sokszor emberfeletti dolgokat tesznek. Most például azt, hogy Ecuadorból vagy Braziliából vagy éppen Székelyföldről odautaznak Magyarországra az első hívásra, munkájukat otthagyva, hogy megmutassák: büszkék gyermekükre. 

Jó volt látni ezt a bevonulást, s gerontológiai kutatóként azt is hozzá tudom tenni, hogy igen: mind a program kitalálóinak, mind azoknak, akik ezt az eseményt örömmel elvállalták és felvállalták, jók voltak a „megelőző”, a „szekunder minták”. Azaz nagyszüleiktől és dédszüleiktől is azt kapták, hogy az ember életében a család kiemelt szerepelt játszik. 

A körülöttünk lévő világ, a fogyasztói társadalom a végtelen szabadságot hirdeti: ma mindenki az lehet, ami akar lenni, és amit az anyagi körülményei engednek. A Ferencváros ezen gesztusa azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a legősibb életformák és értékek védelme nem lehet relativizálás tárgya, ezeknél nem kérdés, hogy mindig is fontosak lesznek – amíg világ a világ. 

A mérkőzést egyébként a Ferencváros 5-1-re nyerte meg, erre azonban csak a legvérmesebb szurkolók fognak emlékezni. Az anyák napi bevonulásra azonban biztosan mindenki, aki látta a közvetítést.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Vásároljon akciós áron az Odaadó Program segítségével! Értékes Sencor márkájú elektronikai termékekhez juthat, mindehhez elég csupán regisztrálni az odaado.hu oldalon. Válogathat háztartási és padlóápoló gépek között, melyek az Ön háztartásában is jó szolgálatot tehetnek. A konyhai robotgép és a kézi mixer bármelyik sütemény elkészítését megkönnyítik, a felmosás funkcióval ellátott robotporszívó mellett pedig gyerekjáték lesz eltakarítani a felfordulást. A nap végén Önnek már csak a pihenésre kell koncentrálnia.

15.000 forint vásárlás esetén a házhozszállítás ingyenes. A kampány 2024. 05. 09-től 2024. 05. 24-ig tart. Ne maradjon le, kattintson az akciós termékekért!

Részletekért kattintson ide