Ha a Barbie film előzetesét vagy a plakátjait, hirdetéseit látjuk, nem feltétlenül gondolunk arra, hogy megnézzük. Rikító rózsaszín álomvilág, giccs, gondtalan jólét a mindig tökéletes Barbie-val és az izmos, de kissé butácska Kennel. Aztán valamelyik ismerősünk elmeséli, hogy nemcsak tele volt a mozi, de a végén megtapsolták a filmet. Mert valójában érdekes és tanulságokkal teli ez a különleges, csillogó-villogó mese…

Barbie az első pillanattól hódított

Az első Barbie babát (ami akkor még csak 29 centi volt) 1959 márciusában mutatták be egy amerikai játékvásáron. Tervezője Ruth Handler üzletasszony volt, aki több, akkoriban ismert babatípust egyesített a leányáról elnevezett babában.

Barbie az első pillanattól hódított: magas volt, sovány, szőke és szépen mosolygott. Ráadásul mindig megnyerően elegáns: remek a haja, a sminkje és mindig a legmenőbb ruhákat viselte. Egy olyan földi álmot testesített meg, amelyre rengeteg ember vágyott és vágyik ma is: nem pusztán a gondtalan jólétet, hanem a minden azonnal elérhető, minden megkapható érzést.

A Barbie– jelenségnek számos kritikusa is akadt

Barbie csakhamar nem pusztán a gazdagság szimbóluma lett, hanem kétségkívül azé a nőé is, aki előtt erős kisugárzása folytán minden kapu megnyílik. A férfiak rajonganak érte, a nők irigykedve tisztelik. Dolgoznia sem kell, mindent elé hoznak a körülötte szolgáló rajongók.

A Barbie baba megjelenésével szinte azonnal megjelentek azok a hangok is, hogy ezzel a nőt puszta érzéki tárggyá silányítják le, aki nem az eszével és a bölcsességével, hanem a kinézetével hódít. (Ennek a kritikai hullámnak talán a legextrémebb része az volt, amikor 1994-ben finn kutatók kimutatták, hogy ezzel a testalkattal és testzsíraránnyal Barbie igazi nőként képtelen lenne élni, hiszen nem tudna még menstruálni sem).

A viták azonban a fogyasztókat egyáltalán nem érdekelték, Ruth Handler és férje cége, a Mattel őrült tempóban hódított. Olyannyira, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelve, 1961-ben Barbie mellé kellett tenni a barátját: a butácska, és szintén nem dolgozó, de a jólétet nagyon élvező Kent (Handler fiának nevét kapta a baba). Majd 1963-ban megszületett Barbie legjobb barátja, Midge, 1964-ben pedig kishúga, Skipper. Megjelentek az első műanyag Barbie-házak is, ahol a leggazdagabb emberek életkörülményei vették körül a babákat, mintegy megtanítva az ezzel játszó gyerekeket arra, hogy mi legyen az igazi életcéljuk.

1980-tól Barbie afroamerikai változatban is megjelent, és pár hónapon belül latino változatban is a piacra dobták. Természetesen ezek a babák is magasak és csinosak voltak, és rendkívüli jólét jellemezte őket. Ma már kapható a burkába/hidzsábba beöltöztetett Barbie is. Hiszen olyan világmárkáról van szó, amelyet egész biztosan minden gyermek ismer.

A Barbie-jelenséggel minden gyermek találkozott, ezért érdemes megnézni a filmet

Unokánkat vagy gyermekünket kézen fogva üljünk be erre a szórakoztató, de egyben erősen kritikus játékfilmre. A két főszereplő, Margot Robbie és Ryan Gosling garantálja, hogy nemcsak jól szórakozunk, hanem alaposan el is gondolkodunk a Barbie-jelenségen. Amit aztán alaposan át is beszélhetünk a kicsikkel.

A filmben szereplő Barbieland ugyanis az a világ, amelyet a műanyag Barbie-házakkal és babákkal mi is beengedünk az otthonunkba. Itt a tökéletes és örökké fiatal Barbie-k uralkodnak, s a szintén szép és izmos Kenek kiszolgálják őket. Senki nem dolgozik semmit, az anyagi jólét egyszerűen csak van. Adottság, gyümölcseiért csak ki kell nyújtanunk a kezünket.

A probléma azonban ott kezdődik, amikor a főszereplő, a sztereotip Barbie egyszer csak megérzi, hogy van elmúlás, öregedés, sőt: egyszer csak bekövetkezik a halál is. Ezen a ponton a történet átlép egy másik, a látvánnyal párhuzamos, mondhatni, filozofikus térbe, ahol immár magáról az emberről, még inkább magáról a nőről és a férfiről van szó.

Barbie és Ken kilép a sztereotípiák világából

A film innentől kezdve ugyanis egy nő és egy férfi felnőtté válásáról szól. Ráébrednek a biológiai- és vele párhuzamosan a valódi társadalmi lét általános törvényeire, és ki kell alakítaniuk egy ennek megfelelő életet. Nem véletlen, hogy útjuk a filmben a valódi világba vezet, a hús-vér emberek közé, Amerika egyik legnagyobb városába, Los Angelesbe. Itt a két nem útja teljesen más: az öntudatlan és tökéletesen harmonikus gyerekkorból lassan felnőtté váló Barbie azt tapasztalja, hogy nőként nagyon nehéz élnie egy alapvetően férfiak által létrehozott törvényekkel működő világban. A valóságban minden perc különbözik attól, amit Barbieland mutatott neki. Ken pedig valódi „macho” lesz, mert lenyűgözi, hogy a Barbie-világhoz képest itt a férfiaknak mekkora dominanciájuk van. Barbie-nak a valódi világban le kell vetkőznie egoisztikus, naárcisztikus énjét, egyszersmind tennie kell a jólétéért, és meg kell találnia az őt emberként szerető közösségeket. Kennek pedig meg kell értenie, hogy az erő semmit sem ér szeretet és család nélkül, emberek nélkül, akikről gondoskodnia kell.

A film szerencsére tehát nem azt sugallja, hogy a férfi és a nő valamiféle társadalmi béke oltárán áldozza fel a saját biológiai nemét, és oldódjon fel valamilyen semleges harmadik nemben, hanem azt, amit többek között II. János Pál pápa és más keresztény filozófusok évszázadok óta a családról szóló írásaikban megfogalmaznak. A két nemnek méltányosnak kell lennie egymással, és ennek elsősorban a család a terepe, ahol a férfi és a női szerepeket úgy kell, hogy kialakítanikialakuljaniak, hogy mindkét fél jól érezze magát. Se a nő, se a férfi ne váljon uralkodóvá vagy alárendeltté, hanem alakítsák ki azokat a szerepeket, amelyekben mindenki jól érzi magát. Ha ez otthon, a családban megteremtődikkialakul, akkor a társadalmi létben is megfelelően fog folytatódni – remélik, talán kissé naivan is, ezek a gondolkodók.

Azt hiszem, ebből a rövid összefoglalóból teljesen érthető, hogy miért érdemes kicsiknek és nagyoknak is beülniük erre a látványos és vicces, 114 percig tartó filmre. Az is érthető, hogy miután kijöttünk a moziból, miért kell leülnünk unokáinkkal és gyerekeinkkel kicsit beszélgetniünk arról, hogy mit láttunk a moziban. Ez pedig remek alkalom arra, hogy megismerjük egymás szempontjait és véleményét ezekről a kérdésekről, s együtt alakítsuk még jobbá, boldogabbá és teljesebbé a családban a lány és a fiú, a férfi és a nő életét… 

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

A nyugdíjas kor nem jelenti azt, hogy le kell mondani az utazásról és a kalandról. Sőt, ez az időszak kiválóan alkalmas arra, hogy felfedezzük a világot, és új élményeket szerezzünk. A februári időszakban azonban nem mindegy, hogy hová utazunk, hiszen a tél még tart, és sok helyen hideg, csapadékos, vagy havas az időjárás. Ezért érdemes olyan kirándulásokat tervezni, amelyek megfelelnek az időjárási viszonyoknak, az utazási lehetőségeknek, és a személyes preferenciáknak. Ebben a cikkben bemutatunk néhány ötletet, hogy milyen kirándulásokat érdemes választani nyugdíjas korban a februári időszakban.

Buszos kirándulások: A buszos kirándulások kényelmesek, költséghatékonyak, és biztonságosak. A szervezett buszos utak leveszik az utazás megtervezésének terhét a nyugdíjasok válláról, és számos érdekes helyet mutatnak be a környező országokban. A buszos kirándulások során megismerhetjük a kultúrát, a történelmet, a gasztronómiát, és a természeti szépségeket. A februári időszakban érdemes olyan buszos kirándulásokat választani, amelyek nem túl hosszúak, és nem túl hideg vagy havas helyekre visznek. Például választhatunk egy 3 napos buszos kirándulást Bécsbe, ahol megcsodálhatjuk a császárváros pompáját, a Schönbrunni kastélyt, a Prátert, és a Szent István-székesegyházat1. Vagy választhatunk egy 4 napos buszos kirándulást Erdélybe, ahol megismerhetjük a magyar történelem és kultúra egyik legfontosabb régióját, a Székelyföldet, a Gyilkos-tavat, a Békás-szorost, és a Drakula-kastélyt.

Vonatos kirándulások: A vonatos kirándulások izgalmasak, környezetbarátok, és változatosak. A vonatos kirándulások során élvezhetjük a táj szépségét, a vonat hangulatát, és a különböző állomásokon való megállást. A vonatos kirándulások alkalmasak arra, hogy rövidebb vagy hosszabb időre elutazzunk, és felfedezzünk új helyeket. A februári időszakban érdemes olyan vonatos kirándulásokat választani, amelyek nem túl zsúfoltak, és nem túl magas hegyekbe visznek. Például választhatunk egy 1 napos vonatos kirándulást Győrbe, ahol sétálhatunk a barokk belvárosban, a Rába és a Mosoni-Duna partján, megnézhetjük a Püspökvárat, a bazilikát, és a hidakat3. Vagy választhatunk egy 2 napos vonatos kirándulást Pécsre, ahol megtekinthetjük a világörökség részét képező ókeresztény sírkamrákat, a pécsi bazilikát, a Zsolnay Kulturális Negyedet, és a Mecseki Arborétumot.

Gyógyfürdős kirándulások: A gyógyfürdős kirándulások pihentetőek, egészségesek, és kellemesek. A gyógyfürdős kirándulások során élvezhetjük a termálvíz jótékony hatását, a wellness szolgáltatásokat, és a fürdők hangulatát. A gyógyfürdős kirándulások alkalmasak arra, hogy megszabaduljunk a téli fáradtságtól, a stressztől, és az izomfájdalmaktól. A februári időszakban érdemes olyan gyógyfürdős kirándulásokat választani, amelyek nem túl messze vannak, és nem túl drágák. Például választhatunk egy 1 napos gyógyfürdős kirándulást Lakitelekre, ahol a Gabriella Gyógyfürdő nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvízében lehet gyógyulni, pihenni5. Vagy választhatunk egy 2 napos gyógyfürdős kirándulást Egerszalókra, ahol a Saliris Resort gyógyfürdőjében fürödhetünk a 410 méter mélyről feltörő egerszalóki gyógyvízben, és megcsodálhatjuk a híres sóskalát.

Ezek voltak az ötleteink, hogy milyen kirándulásokat érdemes tervezni nyugdíjas korban a februári időszakban. A kirándulások során fontos, hogy figyeljen az egészségére, az időjárásra, és a biztonságra.

Miért öltünk jelmezt farsangkor? A farsangkor való beöltözésnek több oka is lehet. Egyrészt a jelmezekkel kifejezhetjük a kreativitásunkat, a humorunkat, vagy a kedvenc karaktereinket. Másrészt a jelmezekkel elrejthetjük az igazi arcunkat, és más személyiséget ölthetünk magunkra. Harmadrészt a jelmezekkel elűzhetjük a téli hideget és a gonosz szellemeket, és ünnepelhetjük a tavasz közeledtét.

Melyek a divatos gyermekjelmezek?

A farsang egy vidám és színes ünnep, ahol a gyerekek (és a felnőttek is) különböző jelmezekbe öltöznek, és mulatnak. A jelmezválasztás nagyban függ attól, hogy milyen a gyerek személyisége, érdeklődése, és hogy mennyire szeretne kreatív lenni. Néhány ötlet a farsangi jelmezekre

Mancs őrjárat: Ha a gyerek szereti a kutyusokat és a kalandokat, akkor ez a jelmez tökéletes lehet. A Mancs őrjárat egy népszerű rajzfilmsorozat, amiben hat hősies kutya és egy fiú segítik a bajba jutottakat. A jelmezhez szükség van egy színes sapkára, mellényre, és egy kutyafülre vagy maszkra, amelyek megfelelnek a választott karakter színének és fajtájának. A jelmezhez tartozó kiegészítők, mint pl. nyakörv, jelvény, vagy hátizsák, megvásárolhatók vagy elkészíthetők otthon is.

Unikornis: Ha a gyerek szereti a varázslatos lényeket és a szivárványt, akkor ez a jelmez ideális lehet. Az unikornis egy egyszarvú ló, amely gyakran szerepel a mesékben és a fantasy történetekben. A jelmezhez szükség van egy fehér ruhára, egy színes sálon vagy szoknyán, és egy unikornis-szarvra, amely lehet sapka, hajpánt, vagy kalap. A jelmez díszíthető csillámmal, flitterekkel, vagy virágokkal.

Festő: Ha a gyerek szeret rajzolni és festeni, akkor ez a jelmez kifejezi a kreativitását. A festő egy művész, aki ecsettel és festékkel alkotja meg a képeit. A jelmez alapja egy kényelmes fekete nadrág, és pulcsi vagy póló. A nagyapa svájcisapkája és egy festőecset. A festékpaletta könnyen elkészíthető kartonlapból, és színes festékből. A bajuszt ne felejtsétek el megrajzolni fekete szemceruzával.

A farsang eredete

A farsangnak többféle eredete is lehetséges, de a legvalószínűbb, hogy a kereszténység előtti időkből származik, amikor a tél végén zajos mulatságokkal próbálták elűzni a gonosz szellemeket, és ünnepelni a természet újjáéledését. A farsang szó a német Fastnacht (böjtelő éjszaka) szóból ered, ami a hamvazószerdát megelőző utolsó éjszakát jelöli, amikor még lehetett húst enni. A farsanghoz kapcsolódó szokások és jelmezek sokféle kulturális hatást tükröznek, mint például a római Bacchanáliák, a germán tavaszköszöntő ünnepek, az olasz karneválok, vagy a magyar néphagyományok.

Az év eleje sokak számára alkalmas arra, hogy elkezdjenek egy diétát, és megszabaduljanak a karácsonyi szezon alatt felszedett plusz kilóktól. De milyen diétát válasszunk, ami hatékony, egészséges, és fenntartható? Ebben a cikkben bemutatunk néhány népszerű és bevált diétatípust, amelyek segíthetnek elérni a kívánt alakot és közérzetet.

A diéták kiválasztásánál fontos szempont, hogy megfeleljenek az egyéni igényeknek, ízlésnek, és anyagi lehetőségeknek. Nem létezik olyan diéta, ami mindenkinek egyformán jó, ezért érdemes többet is kipróbálni, és megtalálni a legjobbat. A diéták között vannak olyanok, amelyek bizonyos élelmiszercsoportokat kiiktatnak, vagy korlátoznak, mások pedig inkább a kalóriabevitel csökkentésére, vagy az étkezések számának és időpontjának megváltoztatására épülnek. A diéták hatékonyságát befolyásolja a rendszeres mozgás, a folyadékfogyasztás, és a lelki tényezők is.

Íme néhány példa a legnépszerűbb diétákra:

Mediterrán diéta: Ez a diéta a mediterrán térség lakóinak hagyományos étrendjét követi, amely sok zöldséget, gyümölcsöt, halat, olívaolajat, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket, és mérsékelt mennyiségű tejterméket, tojást, és bort tartalmaz. A vörös hús, a finomított szénhidrátok, a cukor, és a zsíros ételek fogyasztása viszont korlátozott. A mediterrán diéta nemcsak segít a fogyásban, de jót tesz a szív- és érrendszernek, a vércukorszintnek, és a mentális egészségnek is.

Ketogén diéta: Ez a diéta a szénhidrátok drasztikus csökkentésén, és a zsírok magas fogyasztásán alapul. A cél az, hogy a szervezet a glükóz helyett a zsírokból állítson elő energiát, és ezzel ketózis állapotba kerüljön. A ketózis elősegíti a zsírégetést, és csökkenti az étvágyat. A ketogén diéta hatékony lehet a fogyásban, és a cukorbetegség, az epilepszia, és az Alzheimer-kór kezelésében is3 . A diéta során a szénhidrátok napi bevitelét 20-50 grammra kell csökkenteni, és helyette zsírokat és fehérjéket kell fogyasztani. A zsírok közül a telítetlen zsírsavakban gazdag élelmiszerek, mint például az avokádó, a lazac, a diófélék, és az olívaolaj javasoltak. A fehérjék közül a sovány húsok, a tojás, a túró, és a joghurt fogyaszthatók. A zöldségek és gyümölcsök közül a rostban gazdag, alacsony szénhidráttartalmú fajták, mint például a spenót, a brokkoli, a saláta, a paradicsom, a málna, és az eper ajánlottak.

Időszakos böjtölés: Ez a diéta nem azon alapul, hogy mit eszünk, hanem hogy mikor eszünk. A cél az, hogy meghatározott időintervallumokban tartózkodjunk az étkezéstől, és ezzel csökkentsük a kalóriabevitelt, és serkentsük az anyagcserét. Az időszakos böjtölésnek többféle módja létezik, például a 16/8 módszer, amikor napi 8 órás időablakban lehet enni, és 16 órán keresztül nem, vagy az 5:2 módszer, amikor heti 5 napon normálisan lehet enni, és 2 napon csak 500-600 kalóriát lehet bevinni. Az időszakos böjtölés előnyei közé tartozik a fogyás, a vércukorszint szabályozása, a gyulladások csökkentése, és az öregedés lassítása .

Vegán diéta: Ez a diéta minden állati eredetű élelmiszer elhagyásán alapul, beleértve a húst, a halat, a tojást, a tejtermékeket, a mézet, és a zselatint. A vegán diéta nemcsak etikai, de egészségügyi okokból is választható, hiszen segít a fogyásban, a koleszterinszint csökkentésében, a vérnyomás normalizálásában, és a szívbetegségek megelőzésében is . A vegán diéta során a növényi alapú élelmiszerek, mint például a zöldségek, a gyümölcsök, a gabonák, a hüvelyesek, a diófélék, a magvak, a növényi tejek, és a tofu fogyasztása javasolt. Fontos azonban, hogy a vegán diéta kiegyensúlyozott legyen, és ne okozzon hiányállapotot a szervezetben. Ezért érdemes figyelni a fehérje, a vas, a kalcium, a B12-vitamin, és a D-vitamin bevitelére, és szükség esetén étrend-kiegészítőket szedni.

Ezek a legnépszerűbb diéták, amelyek közül választhat, ha az év elején szeretne változtatni az étkezési szokásain. A diétázás során fontos, hogy figyeljen az egészségére, és ne éheztesse magát. Ha bizonytala, hogy melyik diéta lenne a legjobb számára, kérjen tanácsot egy szakembertől, aki segít megtalálni a személyre szabott megoldást. 

A nyugdíjasokra leselkedő lelki betegségek egy fontos és aktuális téma, amely sok embert érint. A nyugdíjba vonulás jelentős életváltozást hoz magával, amelynek nem csak anyagi, hanem lelki következményei is lehetnek. A nyugdíjasok gyakran szembesülnek a magány, az elszigeteltség, a céltalanság, a haszontalanság, a tehetetlenség, a félelem, a szorongás, a bűntudat, a harag, a depresszió, a demencia és más lelki zavarok kockázatával. Ezek a lelki betegségek nemcsak a nyugdíjasok életminőségét, hanem fizikai egészségüket is ronthatják, és növelhetik az öngyilkosság veszélyét.

A nyugdíjasokra leselkedő lelki betegségek megelőzése és kezelése érdekében fontos, hogy a nyugdíjasok felismerjék a lelki problémák jeleit, és időben kérjenek segítséget. A segítségnyújtás lehet orvosi, pszichológiai, lelkigondozói, vagy akár lelkisegély-szolgálati. A lelkisegély-szolgálatok olyan szervezetek, amelyek ingyenesen és anonim módon nyújtanak támogatást a bajba jutott embereknek telefonon, e-mailen, vagy chaten keresztül. A lelkisegély-szolgálatok alapelvei a névtelenség, az állandó elérhetőség, a problémaérzékenység, a beleérző támasznyújtás, és az élet képviselete.

A nyugdíjasokra leselkedő lelki betegségek megelőzésében és kezelésében nagy szerepe van a nyugdíjasok életvitelének, életstílusának, és gondolkodásmódjának is. A nyugdíjasoknak fontos, hogy megtalálják az életük új értelmét, céljait, és érdeklődési körét. A nyugdíjasoknak javasolt, hogy tartsák a kapcsolatot a családjukkal, a barátaikkal, és más nyugdíjasokkal, és vegyenek részt közösségi, önkéntes, vagy hobbi tevékenységekben. A nyugdíjasoknak hasznos, hogy fenntartsák a fizikai és lelki aktivitásukat, és rendszeresen mozogjanak, olvassanak, tanuljanak, játszanak, vagy alkossanak. A nyugdíjasoknak előnyös, hogy pozitívan gondolkodjanak, és elfogadják az életkorukkal járó változásokat, és kihívásokat. A nyugdíjasoknak segíthet, hogy szeretettel és hálaadással viszonyuljanak önmagukhoz, másokhoz, és az élethez.

A nyugdíjasokra leselkedő lelki betegségek tehát nem elkerülhetetlenek, hanem megelőzhetőek és kezelhetőek. A nyugdíjasoknak nem kell egyedül küzdeniük a lelki problémáikkal, hanem kérhetnek és kaphatnak segítséget. A nyugdíjasoknak nem kell lemondaniuk az élet örömeiről, hanem élvezhetik és értékelhetik az életük új szakaszát. A nyugdíjasoknak nem kell félniük az élettől, hanem bízhatnak és reménykedhetnek az életben. 

Az unokákkal töltött idő nagyon fontos a nagyszülők számára, és az unokák számára is nagyon értékes. Azonban, hogy mennyi időt töltsön a nagyszülő az unokával, az nagymértékben függ a családok egyedi helyzetétől. Az unokák életkorától, az unokák és a nagyszülők egymáshoz való viszonyától, az unokák szüleinek munkájától, az unokák szüleinek elvárásaitól és a nagyszülők saját életstílusától függ. Azonban, általánosságban elmondható, hogy az unokákkal töltött időnek pozitív hatása van mind a nagyszülőkre, mind az unokákra. Az unokákkal való időtöltés javítja az unokák mentális egészségét, növeli az önbizalmukat, és segít nekik jobban megérteni a világot. Az unokákkal való időtöltés szintén segít a nagyszülőknek, hogy aktívabbak legyenek, és javítsák az életminőségüket. Az unokákkal való időtöltés lehetőséget ad a nagyszülőknek arra, hogy továbbadják a családi értékeket és hagyományokat, és segítsenek az unokáknak jobban megérteni a családjuk történetét.

Az unokákkal való időtöltés lehetőséget ad a nagyszülőknek arra, hogy közelebb kerüljenek az unokáikhoz, és erősítsék az egymás közötti kapcsolatot. Az unokákkal való időtöltés számos lehetőséget kínál, és csak a képzelet szab határt. Az alábbiakban talál néhány ötletet, amelyek segíthetnek az időtöltés tervezésében:

Játsszatok együtt: Az unokákkal való játék lehetőséget ad arra, hogy az unokák és a nagyszülők közelebb kerüljenek egymáshoz. Az unokák életkorától függően különböző játékokat játszhattok, például társasjátékokat, kártyajátékokat, vagy akár sportjátékokat is.

Közösen főzzetek: Az unokákkal való főzés lehetőséget ad arra, hogy az unokák megismerjék az ételek elkészítésének folyamatát, és segítsenek a konyhában. Az unokák számára izgalmas lehetőség, hogy új ételeket próbáljanak ki, és az unokák és a nagyszülők közötti kapcsolatot is erősíti.

Menjetek kirándulni: Az unokákkal való kirándulás lehetőséget ad arra, hogy az unokák és a nagyszülők együtt fedezzék fel a természetet. Az unokák számára izgalmas lehetőség, hogy új dolgokat fedezzenek fel, és az unokák és a nagyszülők közötti kapcsolatot is erősíti.

Olvassatok együtt: Az unokákkal való olvasás lehetőséget ad arra, hogy az unokák és a nagyszülők együtt fedezzék fel az irodalmat. Az unokák számára izgalmas lehetőség, hogy új történeteket ismerjenek meg, és az unokák és a nagyszülők közötti kapcsolatot is erősíti.

Készítsetek kézműves dolgokat: Az unokákkal való kézműveskedés lehetőséget ad arra, hogy az unokák és a nagyszülők együtt alkossanak valami szépet. Az unokák számára izgalmas lehetőség, hogy új dolgokat tanuljanak meg, és az unokák és a nagyszülők közötti kapcsolatot is erősíti.

A társkeresés idős korban nem lehetetlen, sőt sok előnye is van. Az idős embereknek több élettapasztalatuk, érdeklődésük és bölcsességük van, mint a fiatalabbaknak, és ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megtalálják a megfelelő társat. Az idős társkeresésnek azonban vannak kihívásai is, például a technológiai fejlődés, a múltbeli sebek, az elvárások és a sztereotípiák. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy hogyan lehet sikeresen társat keresni idős korban, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az idős társkeresők számára.

Az első lépés a társkereséshez az, hogy legyünk nyitottak és készek változtatni. Sok idős ember ragaszkodik a régi szokásaihoz, és nem akar új dolgokat kipróbálni. Pedig a társkereséshez szükség van arra, hogy alkalmazkodjunk a változó körülményekhez, és elfogadjuk a másik embert olyannak, amilyen. Nem szabad túl szigorú kritériumokat állítani, vagy túl sokat várni a potenciális partnertől. Inkább arra kell figyelni, hogy milyen közös értékek, érdeklődések és célok vannak, és hogy mennyire érezzük jól magunkat egymás társaságában.

A második lépés a társkereséshez az, hogy használjuk ki a rendelkezésre álló eszközöket és lehetőségeket. Az internetes társkeresés egyre népszerűbb az idős korosztály körében is, hiszen sok előnye van. Például könnyebb megtalálni azokat az embereket, akik hasonló helyzetben vannak, mint mi, és akikkel könnyen tudunk kommunikálni. Az internetes társkereséshez nem kell nagy technikai tudás, csak egy laptop, tablet vagy okostelefon, és egy megbízható társkereső oldal vagy alkalmazás. A legjobb, ha olyan társkereső oldalt választunk, ami az idős emberek igényeire és szükségleteire van szabva.

Az internetes társkeresés mellett érdemes kihasználni a közösségi eseményeket és fogadásokat is, ahol személyesen találkozhatunk más idős emberekkel. Ilyenek lehetnek például a hobbi, sport, kultúra, oktatás vagy önkéntesség kapcsán szervezett programok, amelyek nemcsak szórakoztatóak, hanem hasznosak is. A közösségi eseményeken könnyebben tudunk beszélgetni másokkal, és megmutatni a személyiségünket. Ráadásul ezek az események segítenek abban is, hogy aktívak és egészségesek maradjunk, ami szintén fontos a társkereséshez.

A harmadik lépés a társkereséshez az, hogy legyünk őszinték és türelmesek. A társkeresés idős korban nem mindig egyszerű, és nem mindig sikerül elsőre. Lehet, hogy sok csalódáson, elutasításon és konfliktuson kell keresztül mennünk, mire megtaláljuk a megfelelő társat. Ezért fontos, hogy ne adjuk fel, és ne veszítsük el a reményt. A társkeresés egy folyamat, amiben tanulunk magunkról, a másikról, és a kapcsolatokról. Nem szabad siettetni, vagy erőltetni a dolgokat, hanem hagyni, hogy természetesen alakuljanak. A társkereséshez szükség van arra is, hogy őszinték legyünk magunkkal és a másikkal. Nem szabad hazudni, vagy eltitkolni a múltunkat, a jelenlegi helyzetünket, vagy az igényeinket. Inkább arra kell törekedni, hogy megosszuk a gondolatainkat, az érzéseinket, és a terveinket, és meghallgassuk a másikét is. Így könnyebben kialakíthatunk egy őszinte, bizalmas és mély kapcsolatot.

Összefoglalva, a társkeresés idős korban nem lehetetlen, sőt, sok előnye is van. Az idős embereknek több élettapasztalatuk, érdeklődésük és bölcsességük van, mint a fiatalabbaknak, és ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megtalálják a megfelelő társat. A társkereséshez azonban szükség van arra, hogy legyünk nyitottak és készek változtatni, hogy használjuk ki a rendelkezésre álló eszközöket és lehetőségeket, és hogy legyünk őszinték és türelmesek. Ha ezeket betartjuk, akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy megtaláljuk a szerelmet, és boldogan éljünk az életünk hátralévő részében.

Gárdonyi Géza óta tudjuk, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Hiszen az igazi katona odaadással védi a hazáját, elkötelezettséggel szolgálja a honvédelem érdekeit. Ahogyan azt Dr. Keszthelyi Gyula nyugállományú dandártábornok is tette, és teszi ma is. A Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége ügyvezetője elnökként szervezi a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubjának életét, előadásokat tart, gondolkodik, hogyan tudnák segíteni a toborzást. De vérbeli „légierősként” valószínűleg az sem okozna számára gondot, hogy szétszedjen és összerakjon egy vadászgépet.

Hogyan került katonai pályára? Szülei vagy az iskola indította el ebbe az irányba? Esetleg a véletlen műve?

– Úgy mondanám, a tudatos véletlen műve. Mindig is érdekelt a technika és a repülés. Autóközlekedési technikumba jártam, majd egy merész döntéssel Szolnokra, a Magyar Honvédség tisztképző intézményeként működő Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára jelentkeztem. (Ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem [NKE] Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar szolnoki campusa. – A szerk.) Itt zajlott a repülésirányítók és pilóták képzése, valamint a repülő-műszaki tisztképzés. Engem repülőgép gépészmérnöki szakra vettek fel. Innen már egyértelmű volt, hogy a repülőgépek és a katonai szolgálat határozza meg a pályámat.

Hol teljesített először szolgálatot?

– A főiskola elvégzése után Taszárra kerültem a repülő ezredhez. Az úgynevezett berepültető műhelybe osztottak be, a repülők időszaki ellenőrzése utáni végellenőrzést és a berepültetés előkészítését végeztem. A berepültetés során a pilóták különböző manővereket hajtanak végre, és felmérik, hogy hogyan viselkedik a gép. Sőt, nem egyszer a saját határaikat is erősen feszegették a pilóták. Emlékszem, álltam az irányítótoronyban, és az egyik gép a torony alatt repült el. Mindezt 800 km/h sebességgel. Máskor olyan alacsonyan szállt, hogy majdnem súrolta a kéményt. Mondtam is neki: legközelebb a sorompót is leengedjük, mert különben elviszed a géppel.

Ha már ilyen történeteket említ: állítólag egyszer egy pilóta katonai repülőgéppel átrepült a pápai Nagytemplom két tornya között.

– Ezt a történetet sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.  Arról azonban tudok, hogy a szolnoki Tisza-híd alatt átrepült egy pilóta. Ő ma már tagtársunk itt az MH Budapesti Nyugállományúak Klubjában.

Térjünk vissza Önhöz! Meddig szolgált Taszáron?

– Három évig. Utána sikerült felvételt nyernem a moszkvai Zsukovszkij Katonai Repülőmérnöki Akadémiára. Egy év nyelvi előkészítő és négy év tanulás után már repülőgép mérnökként tértem haza. Újra Taszáron szolgáltam, onnan kerültem a Repülő Főnökségre vadászrepülőgépekért felelős szakágvezetői mérnöki beosztásban. 1992-ben az akkor megalakult Repülő Műszaki Intézet parancsnoka lettem. Majd egy éves amerikai tanulmányutat követően logisztikai főigazgató-helyettesnek, 2000-ben pedig MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság élére neveztek ki.

Ez már Magyarország NATO-csatlakozása után történt.

– Igen, és ez az én pályafutásomra is hatással volt. 2002-től kineveztek a NATO Déli Összhaderőnemi Parancsnokság Logisztikai csoportfőnökévé és Nápolyban teljesítettem szolgálatot. Hazatérésem után, 2006-ban nyugállományba helyeztek.

Várta a civil élet? Bár gondolom több évtizedes szolgálat után az ember lélekben mindig is katona marad.

– Így van: a katona mindig katona marad, és mindig az ügyet szolgálja. Ha nem is hivatásosként, hanem polgári alkalmazottként. Én 2010-ben tértem vissza a hadsereghez, immár polgári alkalmazottként. A Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség vezérigazgatója, majd később a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal igazgatója voltam.

Mintha kicsit eltávolodott volna a repüléstől…

– Valójában nem teljesen. A Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség vezérigazgatójaként részt vettem a Gripen vadászgépek bérléséről szóló szerződés újratárgyalásában. Büszke vagyok, hogy részese lehettem a több mint egy évig tartó folyamatnak, mert ezek a vadászgépek ma is korszerűnek számítanak.

Vezetett is Gripent? Vagy repült vele „utasként”?

– Sajnos egyikre sem volt lehetőségem. Nagy álmom volt, hogy vadászgépet vezessek, de nem kaptam kiképzést. Bár a gépek működését jól ismerem, elméletben tudom, hogyan kell repülni, de a gyakorlat az más. Korábban még az 1960-as évek közepén kétkormányos géppel elvitték a pilóták a műszaki tiszteket, és egyszer-egyszer átadták a botkormányt. De ez régen volt, azóta sokkal szigorúbbak a szabályok. Csak azok repülhetnek vadászgépen, akik speciális kiképzést kapnak. Érthető is, hiszen egy-egy vadászgép fenntartása sokba kerül.

Katonai pályafutása alatt került éles helyzetbe?

– Afganisztánban részt vettem a magyar kontingens elhelyezésének, ellátásának ellenőrzésében. Ott szinte kézzelfogható volt a feszültség. Nem lehetett tudni, hogy mikor fut a konvoj aknára, vagy indítanak-e rakétát, amikor repülünk. A délszláv háború idején többször jártam Koszovóban, Szarajevóban, Pristinában. Mindenhol készültség volt, de nem volt olyan éles a helyzet, mint Afganisztánban.

A családja nem aggódott? Nem akarták lebeszélni az újabb és újabb szolgálatról?

– A „katonacsaládokban” – legalábbis a mi generációnk ilyen – természetes, hogy a családtagok is elkötelezettek a haza és a szolgálat, a katonai hivatás iránt. Még akkor is, ha civilként dolgoznak, dolgoztak.

Ma más a katonai szolgálat, mint mondjuk 20-30 vagy akár 40 évvel ezelőtt?

– Természetesen sokat változott, hiszen maga a világ is megváltozott. Az alapja ma is ugyanaz: a hazaszeretet, az elkötelezettség. Ez nem változott. Ami más, az az, ahogyan a fiatalok tekintenek a hadseregre, és amit a hadsereg kínál nekik. Mi azt látjuk, tapasztaljuk, hogy az iskolások, a kadétok szívesen vennék a – mondjuk úgy – veteránok élménybeszámolóit, történeteit a régi időkről. Mi pedig szívesen partnerek lennénk ebben, hiszen ezzel is segíthetjük a toborzást. Mert bár nyugállományúak vagyunk, a honvédelem iránti elkötelezettségünk nem vonult nyugdíjba.

Fotó: Túri Márton