A mediterrán étrend 2010-ben, valamint 2013-ban felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének listájára. A Földközi-tenger térségében élő népek, akik eszerint élnek, híresek hosszú és egészséges életükről. Az idősebb korosztály számára a mediterrán diéta számos előnyt kínál. Az étrend alapját a növényi eredetű élelmiszerek, – különösen a friss zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák és az olívaolaj, – valamint a halak, hüvelyesek, olajos magvak és zöldfűszernövények képezik.

Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a mediterrán táplálkozást folytató népek körében a legmagasabb a várható élettartam. A táplálkozástudósok a világ egyik legegészségesebb étrendjeként tartják számon, és mindezek mellet még nagyon változatos és ízletes is.

A mediterrán étrend egyik legfontosabb alapelve a „földtől az asztalig” szemlélet, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerek útját a termeléstől a fogyasztásig figyelemmel kísérik. A szemlélet előnyben részesíti a helyi termelőket, a szezonális termékeket, a fenntartható gazdálkodást, a feldolgozás minimalizálását és a nyomonkövethetőséget.

Az olívaolaj a titkos csodafegyver

Az étrend alapja a növényi eredetű táplálékok bőséges fogyasztása, legnagyobb mennyiségben a zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek és az olívaolaj. A zöldségeknek és gyümölcsöknek rendkívül értékes a vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmuk. A teljes kiőrlésű gabonák gazdagok élelmi rostokban, vitaminokban (B-vitaminok, E-vitamin, folsav) és ásványi anyagokban (kálium, magnézium, foszfor, cink). Az olívaolaj fogyasztása az idősek számára különösen előnyös egészségügyi hatásokkal bír: támogatja a szív- és érrendszer egészségét, csökkenti a gyulladásokat és a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, támogatja az emésztést és hozzájárul a vércukorszint szabályozásához. Az olívaolajban található antioxidánsok és E-vitamin segítenek megőrizni a bőr hidratáltságát és rugalmasságát is. Az mediterrán étrendben rendszeresen szerepelnek olajos magvak és zöldfűszernövények, előnyben részesítik a szárnyas húsokat a vörös húsokkal szemben, valamint gyakran készítenek ételeket halakkal és tenger gyümölcseivel. A halak könnyen emészthető, teljes értékű fehérjéket, vitaminokat (D-, E-, B-vitaminok), ásványi anyagokat (kalcium, foszfor, vas, jód) tartalmaznak és legjobb forrásai a szív-érrendszert védő omega-3 zsírsavaknak. A zöldfűszerek illóolaj tartalmának köszönhetően az ételek ízletesebbek lesznek, így kevesebb só használata is elegendő lehet a főzéshez. A következő zöldfűszereket mi is könnyen beszerezhetjük a piacokon az ételkészítéshez: oregano, bazsalikom, rozmaring, majoranna, kakukkfű, zsálya.

A natúr joghurt jótékony hatással van az emésztésre

A Földközi-tenger térségében a tej- és tejtermékek közül a legnagyobb mennyiségben érlelt sajtokat, valamint natúr joghurtokat fogyasztanak. A joghurt probiotikumokat tartalmaz, amelyek elősegítik az egészséges bélflórát és ezáltal jótékony hatással vannak az emésztésre.

A mediterrán étrend egyik legnagyobb előnye, hogy nemcsak az étkezésre, hanem az életmódra is hangsúlyt fektet. Támogatja a rendszeres testmozgást, a megfelelő mértékű pihenést és kikapcsolódást, valamint azt, hogy örömünket leljük az evésben. Az étkezések gyakran társasági események, amelyeken a család és a barátok együtt élvezik az ízletes fogásokat. Az ilyen közösségi élmények hozzájárulnak a mentális jóléthez és a társas kapcsolatok erősítéséhez, ami különösen fontos az idősek számára.

Összességében a mediterrán életmód nemcsak egészséges, hanem élvezetes is, és könnyen beilleszthető az idősek mindennapi életébe. Az ételek változatossága, az egészséges alapanyagok és az életmódbeli tényezők mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az idősek hosszú, egészséges és boldog életet éljenek.

Szerző: Bodó Katalin dietetikus, az Odaadó Támogató Szakértője

Felhasznált irodalom:

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 11. ÉVFOLYAM, 08. SZÁM – 2018. AUGUSZTUS

A hőhullámok mindig megviselik az emberi szervezetet, de ez különösen igaz olyan időszakokra, amikor az extrém meleg nem illik az évszakhoz. Idén tavasszal immáron második alkalommal tapasztaljuk mindezt. Ez az időjárás különösen az idős és beteg emberekre veszélyes. Az ő esetükben több probléma is adódhat, de szerencsére lehet tenni azért, hogy ezeket elkerüljék.

Az idősebb korosztály tagjai gyakran kevésbé hidratáltak, mint a fiatalabbak. Kevesebb folyadékot fogyasztanak, vagy éppen sokkal hamarabb ürül ki a folyadék a szervezetükből, köszönhetően annak, hogy sokan vízhajtót is szednek. Éppen emiatt a folyadékbevitel nagyon fontos, mert e nélkül könnyebben kiszáradhatnak. Erre azért is kell fokozottan ügyelni, mert a kiszáradás számos egészségügyi problémát okozhat ebben az időben. Ezek lehetnek például szédülés, fejfájás, gyengeség érzése, komolyabb esetben pedig hőguta is.

A hőguta, vagy hőkimerülés sokkal jobban érinti az idősebb korosztályt, mert szervezetük nehezebben tudja a testhőmérsékletet szabályozni. Mindkét eset súlyos egészségügyi állapot lehet az esetükben és ilyen esetben azonnali orvosi beavatkozásra is szükség lehet a komolyabb problémák elkerülése végett.

Nagyon sok idős személy szenved szív- és érrendszeri problémákkal, amik a melegben sokkal gyakrabban okoznak gondot, mint az év más részében. A szervezet az extrém meleget egyfajta stresszhelyzetként fogja fel, hiszen ez nem normális a számára. Ilyenkor pedig megnőhetnek az efféle gondok, amik növelhetik a szívbetegségek és a stroke – avagy agyvérzés – kockázatát. Ebben az időben különösen fontos, hogy az idősebb személyek, vagy a hozzátartozók figyeljék a tüneteket és elkerüljék a komolyabb egészségügyi problémákat.

Légzőszervi problémák is felléphetnek ebben az időben. Mivel már tavasz van, lassan nyár, így egyrészt pollenek, virágok okozhatnak allergiát azok számára, akik érzékenyek rá. Ezen felül a meleg, száraz és poros levegő vagy éppen esős időben magas páratartalom különösen nehéz lehet az idősek számára, akik légúti problémákkal rendelkeznek. Ez azoknak lehet kiváltképp veszélyes, akik asztmával vagy krónikus obstruktív tüdőbetegséggel küzdenek. De még a dohányzók is tapasztalhatnak súlyosabb tüneteket.

Továbbá mindenki tudja, hogy a nagyon meleg időben sokkal nehezebben hajtjuk álomra a fejünket, az alvás minősége is rosszabb, így kevesebb idő jut a pihenésre. A magas hőmérséklet és páratartalom nehezítheti az alvást, ami hosszú távon negatív hatással lehet az idősek egészségére és jóllétére. Nem is említve, hogy a kialvatlanság fáradtságot és gyengeséget okoz, ami nagyban terhelheti a szívet is.

A meleg időben a napsugárzás is sokkal erősebb, mint máskor. Így célszerű arra is figyelni, hogy délelőtt 10 óra és délután 4 óra között lehetőség szerint mindenki kerülje azt, hogy a napon töltse az időt. Fokozottan ügyeljenek a test hűtésére, a megfelelő folyadékbevitelre. Ha pedig valaki mégis szeretne kint lenni a spasütésben, célszerű a kalapok használata, hogy megvédjék a fejüket a tűző nap fényétől és bőrük ápolásáról se feledkezzenek meg megfelelő naptej alkalmazásával.

Az időskor egy különleges és sajátos életszakasz, amelyet sokféleképpen meg lehet élni. A társadalom gyakran a nyugodt, otthoni élet ideáljával azonosítja, sőt: a nagy gondolkodók többsége is, évszázadokon keresztül azt javasolta, hogy az ember éljen ún. disengagement-életet, azaz szakadjon el minden kihívástól, külső veszélytől, maradjon otthon, a négy fal között.  Szerencsére az idősek nem hallgatnak erre, és egyre többen választják azt az aktívabb, közösségi életformát is, amely nem csak kulturális vagy edukációs programokban ölt testet, hanem szabadidős tevékenységekben is. Ilyen a közös bevásárlás szeretteinkkel vagy éppen barátainkkal. Bár kétségtelen, hogy a plázázásnak időskorban is megvannak a maga kihívásai és hátrányai, nem szabad figyelmen kívül hagynunk annak potenciális előnyeit sem.

Kezdjük a hátrányokkal!

Az idős emberek számára a hosszabb séták, a tömegben történő megfelelő mozgás, és a vásárlási terhek hosszú cipelése fizikailag megterhelő lehet. A zsúfolt környezet és a nagy forgalom fokozott biztonsági kockázatokat is jelenthet idősebb emberek számára, különösen azoknak, akiknek idősebb korra csökken a figyelőképességük vagy korlátozottak mozgásukban. Mindezek mellett az is elmondható, hogy a plázákban történő vásárlás, de akárcsak a csillogó-villogó üzletsorok látványa gyakran a spontán költekezést is ösztönzi, ami pénzügyi nehézségeket okozhat az idősebbeknek, különösen akkor, ha korlátozott a jövedelmük, szigorú háztartási rend szerint élnek.

Folytassuk az előnyökkel!

A plázák azonban olyan közösségi helyek is, ahol az emberek találkozhatnak barátaikkal, vagy más idős emberekkel, így megtartva társas kapcsolataikat, hatékonyan működtetve szociális életüket. A plázákban nem csak különféle színvonalú gyorséttermek, hanem hangulatos kávézók is vannak, ahol nyugodtan beszélgethetünk társainkkal. A bevásárlóközpontokban történő sétálás pedig lehetőséget ad a megfelelő tempójú fizikai aktivitásra, anélkül hogy az túlzott terhelést jelentene az idősebbek számára. Ráadásul ez egy olyan tevékenység, amely könnyen beilleszthető a mindennapi rutinba is. Megjegyzendő, hogy olyan konditermek is vannak, amelyeket az idősebbek is nyugodtan látogathatnak. 

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a plázák a forróságban kiváló „menedéket” nyújtanak a felhevült lakással szemben, légkondícionálásuk valóságos felfrissülést jelent. 

Számos bevásárlóközpont rendelkezik saját mozitermekkel, amelyekben ugyan nem mindig a legjobb színvonalú, de kétségkívül népszerű filmeket lehet megtekinteni. 

Akkor sincsen baj, ha az egyik kényelmes sarokba leülünk a laptopunkkal, sőt: számos plázában ingyenes wifivel segítik a vendégek internetezését.

Mindezeken túl, a bevásárlóközpontokban való vásárlás számos kényelmi szolgáltatást kínálhat az idősek számára, mint például az idősek mozgását megkönnyítő kerekesszékek bérlése vagy babakocsik kölcsönzése az unokák számára, a lift vagy éppen a mozgólépcső használata, vagy akár az elég sűrűn elhelyezett padok és egyéb ülőhelyek biztosítása azoknak, akiknek szükségük van pihenőre.

Összegezve az elmondottakat: bár a plázázásnak időskorban vannak kihívásai és potenciális veszélyei, azok nem szabad, hogy elfedjék annak számos előnyét és értékét. A bevásárlóközpontok olyan helyek, ahol az idősek szociális kapcsolatokat ápolhatnak, aktívan részt vehetnek a közösségben, és élvezhetik a szórakozás és vásárlás örömeit. Fontos azonban, hogy az idősek megfelelően fel legyenek készítve a plázázásra, és figyeljenek egészségükre és biztonságukra is. Tudatos vásárlóként csak azt vásárolják meg, amire tényleg szükségük van.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Itt, az Odaadó Portálon is több cikk és videó jelent már meg izmaink fenntartásáról és esetleges fejlesztési lehetőségeiről idősebb korban. Eddig elsősorban a teherbíróképesség, illetve a stabil és hatékony mozgás tekintetében vizsgáltuk meg ezt a kérdést. Izmaink szinten tartásának azonban vannak más aspektusai is, amelyeket megértve még fontosabbnak érezhetjük a rendszeres mozgást.

Kevesen tudják, hogy az emberi vázizomzat tömegének csökkenése sajnos a glükózproblémákkal is összefüggésbe kerülhet. Izomzatunk ugyanis nagyon nagy mértékben tárolja a testünkben lévő glükózt (ún. glikogén-formában). Amennyiben izomzatunk tömege jelentősen csökken, ez a tárolófunkció is szűkül, sérül, s így növekszik a cukorbetegség kockázata.

Az izomtömeg vesztésével kapcsolatos glükózproblémák természetesen közvetett hatással is bírnak: az ember fáradtabb, kimerültebb, enerváltabb lehet, s így egy ördögi körbe is kerülhet: a hiányzó energiát mondjuk étkezési rohamokkal akarja pótolni, ami elhízáshoz és további vércukorproblémákhoz vezethet, ráadásul egy elhízott embernek még kevesebb kedve és ereje van a mozgásra is…

Nagyon fontos tehát az, hogy egy általunk választott mozgásformával (sétával, egyensúlytréninggel, biciklizéssel, örömtánccal, jógával, stb.) naponta eddzük a testünket, hogy minél inkább lelassítsuk az izmok csökkenését, sőt: kisebb sikereket elérve, akár még valamelyest növeljük is azokat – ezzel tehát nem csak stabilabban mozgunk, hanem fenntartjuk szervezetünk „raktár” funkcióját is.

Nem szabad hallgatni arról sem, hogy a természetes és jelentősen lassítható izomveszteség mellett létezik gyors, kóros izomvesztési folyamat is, ezt szarkopéniának (az ógörögre visszamenő kifejezés szerint: „hús-vesztés”-nek) nevezzük. Ebben az esetben a beteg izomtömege az életkori és a saját testméreti átlaghoz (magasság, súly) képest jóval kisebb, vagy éppen az izomcsökkenési sebesség haladja meg az átlagos populációét. Ennek hátterében leggyakrabban a mozgásszegény életmód és az elhízás áll. A szarkopéniának különösen az ún. szekunder formája a veszélyes, amikor az izomtömegveszteség más betegségekkel karöltve, nem egyszer annak következményeként jelentkezik. Szarkopénia esetén a speciális, szakértők által kialakított mozgásprogramok különösen indokoltak, hiszen a felgyorsult izomveszteség különféle következményei nem egyszer a részleges vagy teljes mozgásképtelenséghez vezethetnek.

Nagyon fontos tehát időskorban a mindennapos mozgás, egy olyan mozgásforma kiválasztásával, amely nekünk megfelelő, de a szakorvosaink is jóváhagyták. Ez – amint a példa is mutatja – a szervezet komplex egészségének záloga, s messze túlmutat az izomerő vagy a stabil járás egyébként szintén nagyon fontos kérdésén.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Időskorban a tápanyagok rosszabb hasznosulása miatt tápanyagokban gazdag ételeket kell fogyasztani. Időskorban megjelenhetnek krónikus betegségek, így például szív-és érrendszeri betegségek, ízületi betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, felléphetnek rágási nehézségek, melyeknek nagy figyelmet kell szentelni a táplálkozás során.

A testtömeg megtévesztő lehet, hiszen nemcsak mennyiségi, minőségi éhezés is létezik. Ennek elkerülése érdekében nagy odafigyelést igényel az étrend változatos összeállítása.

Aktivitástól, nemtől és életkortól függően a napi szükséges energiamennyiség 1800-2000 kcal között mozog. A dietetikusok a napi öt étkezést ajánlják, nagyjából azonos időpontokban és egyszerre kis mennyiséget, hogy ne terheljük meg az emésztőrendszert.

Az elfogyasztott ételek 55-60 százalékát a szénhidrátok tegyék ki. Fogyasszanak lehetőleg teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut, tésztákat! Érdemes az étrendbe főzelékeket, zöldségféléket, gyümölcsöket, burgonyát és barna rizst beépíteni. Ezekből fedezhető a szükséges napi 30-35 g rost bevitele.

Ebben a korban a csökkent bélműködés és mozgásszegény életmód következtében általánosságban jellemző a székrekedés, ezért a magas rosttartalmú ételek fogyasztásának különösen nagy a jelentősége. A rostok segítik az optimális emésztést, megkötik a gázokat, csökkentik a koleszterinlerakódást. Emellett különösen ügyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre is. A levesek télen, nyáron jó választásnak bizonyulnak.

Egy másik veszély a memória romlása, amely lassítható olyan ételek fogyasztásával, amelyek C-, B1-, B2-, B6- és B12-vitamint, valamint folsavat tartalmaznak. A bogyós gyümölcsök, az étcsokoládé, olívaolaj, kurkuma, fokhagyma, cékla, avokádó, olajos magok és zöld színű zöldségek mind memóriajavítók.

60 év felett csökken fehérjék hasznosulása a szervezetben. A szükséges napi igény fedezhető sovány húsok (pl.: csirkehús, halak), tej és tejtermékek (sajtok, joghurt, kefir) fogyasztásával. Heti rendszerességgel fogyasszanak tengeri halat, melyek magas omega-6 és omega-3-zsírsav-tartalmuknak köszönhetően segítenek megelőzni a kardiovaszkuláris betegségeket. Tojás is fogyasztható, de figyelembe kell venni a sárgájának a magas koleszterintartalmát.

Érdemes a főétkezésekhez savanyított termékeket (pl. csemegeuborka, savanyú káposzta) fogyasztani, mivel ezek elősegítik a nyálelválasztást, a rágást, nyelést és az emésztési folyamatokat. A fokhagyma hozzájárul a normális bélműködés és bélflóra fenntartásához, a mustár elősegíti a vékonybél mozgását, a vöröshagyma fokozza az epeelválasztást, a paprika és a kakukkfű megköti a bélben az epesavakat, gátolja a zsírok felszívódását.

Egy kis nassolás is megengedett, ha betegség nem indokolja az édességek fogyasztásának mellőzését (pl. cukorbetegség). Az édességek közül időskorban is érdemesebb a magasabb tápanyagtartalmú joghurtokat, gyümölcsöket, pudingokat, túrós süteményeket választani.

Kerülje a magas zsírtartalmú ételeket, különösen, ha túlsúly és/vagy szív- és érrendszeri betegségek állnak fenn. Állati zsiradékok használata helyett ételeiket növényi olajjal készítsék el. Szendvicskészítéshez vaj helyett esetleg margarint, de sokkal inkább házi készítésű zöldségkrémeket, sajtkrémeket használjanak.

Ha puffadást okoznak, akkor a zöldségek közül érdemes kerülni a káposztaféléket és a száraz hüvelyeseket (bab, lencse).

A sózást ebben az életkorban sem szabad túlzásba vinni, főleg a magas vérnyomásban szenvedők esetében. A magas sótartalmú ételek (füstölt, pácolt húskészítmények, kolbászfélék, szalámik, sózott mogyoró) gátolják egyes vérnyomáscsökkentők hatását. Érdemesebb zöldfűszerekkel ízesíteni az ételeket (pl. petrezselyem, kapor, bazsalikom, rozmaring, majoránna). Konzerveket és készételeket egyáltalán ne fogyasszon!

Ügyeljen a megfelelő folyadékbevitelre!

Időskorban csökken a szomjúságérzet, ezért a folyadékbevitelre kiemelt figyelmet kell fordítani. Viszonylag kis vízhiány is könnyen kiszáradást okozhat. Az elegendő vízmennyiség feltétele a megfelelő bélműködésnek, a kielégítő nyál- és emésztőnedv-termelődésnek és a hidratáltság fenntartásának. Naponta két liter folyadék fogyasztása szükséges, elsősorban csapvíz, szénsavmentes ásványvíz formájában, emellett gyümölcsteák, gyümölcslevek fogyasztásával emelni lehet a bevitt mennyiséget.

Az alkohol- és koffeintartalmú italok fogyasztása kerülendő.

Szervezetünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy testünk hozzájusson a szükséges vitaminokhoz, illetve ásványi anyagokhoz. Mivel a szervezet előállítani nem tudja, a táplálkozás során visszük be ezeket. De a legnagyobb igyekezet mellett, a legváltozatosabb étrenddel sem jutunk elegendő vitaminhoz, ezért pótolni kell. Igen ám, de mivel? Vitamin igényünket befolyásolja a korunk, az évszakok és a betegségek. Hogy szervezetünkben miből van hiány, a vérképünk mutatja meg a legpontosabban. De hogy a szenior korosztály számára általánosan tavasszal milyen vitaminokra van szüksége, ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

1. Kalcium: a korral sajnos több ásványi anyagot veszíthetünk, mint amennyit képes felszívni a szervezetünk. Emiatt a csontok könnyebben törhetnek (csontritkulás – osteoporosis), különösen a menopauza után levő nőknél. A kalcium segíti az izmok, idegek, sejtek, vérerek megfelelő működését. Az időseknek, pontosabban az 50 feletti nőknek és a 70 felett férfiaknak 20 százalékkal több kalciumot kell fogyasztaniuk, mint más felnőtteknek. A kalciumban gazdag ételeket érdemes beépíteni az étrendbe. A tej, joghurt és sajt a legtöbb háztartásban jelen van. Kiváló kalciumforrás még: lazac, ricotta, chia-mag, szardínia, mandula, leveles zöldségek, narancslé. aszalt füge, tofu, zabpehely.

2. B-12 vitamin: ez a vitamin segíti a vér- és idegsejtek előállítását. Természetes úton csak állati élelmiszerekből jutunk hozzájuk, például hús, hal, tojás és tejtermék által. Sokan elegendő B-12 vitamint fogyasztanak, ám ahogy idősebbek leszünk, sajnos előfordulhat, hogy a kialakuló atrófiás gastritis miatt a test nehezebben szívja ezt fel az ételekből. B-12-vel dúsított élelmiszerekből, étrend-kiegészítőkből és injekciókból is bevihetjük a szervezet számára a megfelelő mennyiséget.

3. D-vitamin: a szervezetnek szüksége van erre a vitaminra a kalcium felszívásához. Egyszerre érdemes szedni őket, hogy megelőzzük a csontritkulást. A D-vitamin segít az izmok, idegek, az immunrendszer jobb működésében. Sokan a napfényből szerzik be ezt a fontos vitamint, ám itt is fennáll egy probléma: az idősek esetében a kor előrehaladtával csökken a szervezet képessége, hogy D-vitaminná alakítsa a napsugarakat.

4. B6-vitamin: a test arra használja ezt a vitamint, hogy energiát termeljen. Segít a babák agyának növekedésében is. Az idősek különösen igénylik a B6-ot – már csak azért is, mert tanulmányok szerint van összefüggés a magas B6-vitamin szint és a jobb memória között. Ugyanakkor valószínűleg nem javítja a mentális képességeket demencia esetén. A B6-vitamin kitűnő forrása az olcsó és könnyen elérhető csicseriborsó, valamint a zsíros hal és a máj.

5. Magnézium: ez az ásványi anyag azért előnyös, mert segít a testnek fehérjét és csontot előállítani, valamint a vércukrot is stabilan tartja. Dióból, magvakból, leveles zöldségekből hozzájuthatunk. Az idősek jellemzően kevesebbet fogyasztanak belőle. Sok esetben emésztési gondokkal küzdenek vagy olyan gyógyszert szednek, mely gátolja a magnézium megfelelő felszívódását.

6. Probiotikumok: ezek a barátságos baktériumok jót tesznek a gyomornak. A dúsított ételekből, mint például joghurt, savanyú káposzta, hozzájuthatunk. Segít az emésztési problémákon, a hasmenésen, az irritábilis bél szindrómán, de allergiák ellen is védhet. A probiotikumok biztonságosak, ha egészségesek vagyunk – de nem árt konzultálni orvosunkkal, ha bármilyen egészségügyi gondunk van vagy meggyengült az immunrendszerünk. 

A demencia egy tünetegyüttes, amelynek a hátterében minden esetben agyi elváltozások állnak. A tünetek magukba foglalhatják az emlékezetkiesést, a nehezített gondolkodást, a problémamegoldó képesség és a nyelvi készségek leépülését. Ezek súlyosan korlátozzák az érintettek képességeit, beszűkítik mindennapi tevékenységüket. Az említetteken túl bekövetkezhetnek a kedélyállapotot és a viselkedést befolyásoló változások is.

A demencia olyan krónikus idegrendszeri betegség, amely során visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre az agyban, ami szellemi hanyatláshoz vezet. A tünetegyüttes részét képezi a memóriazavar, valamint a gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavara. E tünetek zavart okoznak a beteg mindennapi életében, társas és munkahelyi működésében. Kezdetben a beteg minden segítség nélkül képes ellátni mindennapos tevékenységeit és a munkáját, csak enyhe memóriazavar és a bonyolultabb problémák kezelésének nehézsége észlelhető. Ez az állapot az úgynevezett enyhe kognitív zavar, amely nem meríti ki a demencia kritériumait. Az ezt követő stádiumok (enyhe, középsúlyos és súlyos) az alábbiakkal jellemezhetők.

A demencia fázisai

Enyhe demencia: egy-egy területen nyilvánvaló, de enyhe károsodás észlelhető, amely korlátozza a mindennapi tevékenységet és a munkavégzést. A beteg nem igényel folyamatos felügyeletet, jól ismert környezetében egyedül is boldogul. Középsúlyos demencia: a beteg folyamatos felügyeletet, több tevékenységében fizikai segítséget is igényel. Súlyos demencia: a beteg mindennapi működésében, a személyi higiénia ellátásában is fizikai segítséget igényel. A betegség utolsó szakaszában az alapvető mozgásos működések (járás, nyelés) is károsodnak. A demenciának számos formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szerint is csoportosíthatók. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti, ugyanakkor fiatalabb korban is kialakulhat.

Ezek a leggyakoribb tévhitek a demenciával kapcsolatban

Tévhit: Amennyiben valamelyik családtagom demenciában szenved, én is demens leszek.

Valóság: Bár a genetikai tényezők szerepet játszanak a demencia számos formájának kialakulásában, az esetek többségében nem bizonyított az összefüggés.

Tévhit: A demencia gyógyítható.

Valóság: A demencia néhány fajtája visszafordítható, azonban a legtöbb típusa – akárcsak az Alzheimer-kór – jelenleg nem gyógyítható.

Tévhit: Az emlékezetkiesés egyenlő a demenciával.

Valóság: Az emberek természetszerűen felejtenek el időnként dolgokat. Amikor az emlékezetkiesés a mindennapjaink részévé válik, az okok kiderítése érdekében orvoshoz kell fordulni. A demencia számos formájában nem feltétlenül az emlékezetkiesés jelenik meg első tünetként, ezért ha váratlanul következnek be kedélyállapot- és viselkedésbeli változások, illetve a képességek hirtelen beszűkülésekor mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges.

Tévhit: A demencia megelőzhető.

Valóság: Az Alzheimer-kór nem előzhető meg. A demenciák mintegy felének hátterében szív- és érrendszeri betegségek és a stroke állnak. Ezen demencia típusok kialakulásának kockázata egészséges életmóddal csökkenthető, kiemelt szerepet játszik a megfelelő fizikai aktivitás, a helyes táplálkozás, az aktív társas élet, illetve a vérnyomásértékek folyamatos ellenőrzése. A demencia tüneteinek hátterében gyógyszerkölcsönhatások, vitaminhiányok, illetve súlyos depresszió is állhatnak.

Tévhit: Vitaminok, táplálékkiegészítők és emlékezetjavítók segítik a demencia megelőzését.

Valóság: Ezek a készítmények a kutatások során hatástalannak bizonyultak a demencia megelőzésében.

Tévhit: A szembesülés a demencia diagnózisával azt jelenti, hogy véget ért az addigi életünk.

Valóság: Számos demenciában szenvedő ember hosszú éveken át tud a számára megszokotthoz hasonló, aktív életet élni. Még arra is találunk példákat a világban, hogy a betegek alkotó energiáikat a demenciával mint betegséggel kapcsolatos társadalmi elfogadottság növelésének a szolgálatába állítják.

Tévhit: Minden demenciában szenvedő beteg előbb-utóbb erőszakossá és agresszívvá válik.

Valóság: A demencia minden egyes emberre különböző módon hat, és egyáltalán nem igaz, hogy minden beteg agresszívvá válik. Az emlékezetkiesés, illetve a külvilággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen képességek beszűkülése frusztrálhatja a betegeket. Ez megnyilvánulhat a viselkedésformákban is. A nyugodt és megfelelő környezet megteremtésére irányuló lépések számos kellemetlen helyzettől menthetik meg a beteget és a hozzá közel állókat.

Tévhit: A demens betegek nem értik, hogy mi zajlik körülöttük.

Valóság: Ez eltérő lehet betegenként is és a betegség különböző stádiumaiban is. A demencia előrehaladtával beszűkülhetnek a betegek verbális kommunikációs képességei. Ennek ellenére fontos érintkezésbe lépni velük, akárcsak az érzékszerveiken keresztül, legyen szó érintésről vagy közös zenehallgatásról.

Egy szép mosoly mindenkit vonzóbbá tesz, de nem csak esztétikailag fontos, hogy fogaink egészségesek legyenek. A fogazatnak kiemelkedő szerepe van táplálkozásunkban is.

Mint tudjuk, az emésztés már a szájban elkezdődik. A falatot fogainkkal rágjuk meg, ezáltal apró részekre daraboljuk, így a nyállal elkeveredve az abban lévő emésztőenzimek már a szájüregben megkezdik munkájukat, az ételben lévő keményítők egy részének lebontását. 

Időskorban a fogszuvasodás könnyebben kialakul a fogak elhasználódása és a fogíny visszahúzódása miatt. További nehézségeket okozhatnak étkezés során az ínysorvadás miatt bekövetkező fogveszteség, a fogínybetegségek, valamint a csökkent nyáltermelődés miatt kialakuló szájszárazság, illetve az izmok renyhülése következtében létrejövő esetleges nyelési nehézségek.

A fogápolás legfontosabb alapszabályai:

• Minden nap, legalább kétszer, ébredést követően, illetve lefekvés előtt alaposan mossuk meg fogainkat. Érdemes fogkefét ragadni azután is, hogy az ebédünket elfogyasztottuk, kivéve, ha az magas savtartalmú étel volt. Ilyen esetekben inkább várjunk fél órát, hiszen ezek a falatok egy időre meggyengítik a fogzománcot.
• Naponta használjunk fogselymet a fogak között, hogy megszabaduljunk a bent rekedt ételmaradékoktól, amiket fogmosással nem tudunk eltávolítani.
• Évente legalább egyszer látogassunk el szájüregi szűrővizsgálatra, és amennyiben akut fogfájást, vagy egyéb szájüregi panaszt tapasztalunk, haladéktalanul keressük fel fogorvosunkat.
• A kihullott fogak pótlásáról mielőbb gondoskodjunk a megfelelő rágás érdekében.
• Érzékeny, vérző íny esetén válasszunk speciális fogkrémet, valamint kíméletes, puhább sörtéjű fogkefét.

 

Amit a táplálkozással tehetünk fogaink egészsége érdekében:

• Amennyire lehetséges, kerüljük el a cukrot és a cukros ételeket. 
• Étkezések után öblítsük ki a szájat egy kis vízzel, esetleg mossunk fogat evés után körülbelül fél órával.
• Fogyasszunk magas fehérje, A-, D-, C-vitamin és kalcium tartalmú ételeket: tejtermékeket, zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat.
• Kerüljük el a nassolást. A napi három főétkezés mellé beiktathatunk két kisétkezést (tízórai, uzsonna). Az étkezések között igyekezzünk kizárólag vizet fogyasztani, esetleg ízesítetlen gyógynövényteát. Így elegendő időt hagyunk arra, hogy a szájban visszaálljon a megfelelő pH-érték, mely megvédi fogainkat a szuvasodástól.
• Fogyasszunk megfelelő mennyiségű (2-2,5 liter) folyadékot a nap folyamán, kerüljük el a magas cukortartalmú üdítőket, ugyanis a cukor a különböző lepedékekkel együtt megtapad a fogak felszínén és a baktériumokkal savas közeget képezve roncsolja, marja a fogzománcot.
• A nyálnak rendkívül fontos szerepe van fogaink védelmében. A nyál képes lemosni a fogakról a lerakódott lepedéket, így tisztítva meg a felületüket. Mindemellett a szájnedvben lévő magnézium, foszfor és kalcium szintén fontos szerepet játszanak a fogak egészségében. Együnk rendszeresen nyálképző összetevőket tartalmazó nyersanyagokat: ilyenek a saláták, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák.

 

Fogaink rendszeres és gondos ápolásával hosszú távon megőrizhetjük fogaink egészségét, valamint megelőzhetjük a fogbetegségek kialakulását.

 

Szerző: Bodó Katalin dietetikus, az Odaadó Támogató Szakértője