Korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk a fasciát, ezt a titokzatos szervet, (link: https://www.odaado.hu/tudastar/titokzatos-szervunk-a-fascia), amelynek kiemelt szerepe van a testünkben, mozgatórendszerünkben. Ezúttal a fascia és az idősödés kapcsolatát vizsgáljuk. Bemutatjuk azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják ennek a kulcsfontosságú szövetnek a minőségét, és amelyek hatással vannak rá.

A fasciának meghatározó szerepe van a szervezetben

A fascia kötő- és támasztószövetként a test szilárdságát és rugalmasságát biztosítja. A testünket behálózva segíti a többi szövet egymáshoz kapcsolódását is. Az izmot körülölelő izompólyaként a testkontúrt is meghatározza.

A fascia részt vesz a szervezet anyagcsere folyamataiban, a tápanyagellátásban és szállításban, valamint segíti a szövetek mozgását és a helyreállító folyamatok működését (pl. a sebgyógyulást).

Fontos része a testtudatunknak, folyamatosan továbbítja a szövetek helyzetét az idegrendszer felé. Biztosítja a test egyensúlyát, segíti a mozgást, energiaátadást, ugyanis az izom erejét a fascia alakítja mozgássá. A fascia képes arra, hogy tárolja a mozgási energiát, amit visszajuttat a mozgásba, ezzel segítve a hatékonyságot és az energiagazdaságosságot.

A fascia szerkezetét nagy mértékben befolyásolja az életmódunk, a testi és lelki állapotunkra gyakorolt hatások, valamint, hogy mit és milyen mennyiségben mozgunk, hogyan használjuk a testünket.

Az életmód és a stressz is hatással van a fascia állapotára

A fascia, pontosabban miofascia (izompólya) túlterhelődhet, vagy legyengülhet, rugalmatlanná, krónikusan feszessé válhat például a helytelen testtartás, az inaktív életmód vagy a huzamosabb ideig fennálló egyoldalú terhelés miatt. Megfelelő mozgásprogrammal viszont bármely életkorban javítható a testhasználat és a fascia minősége is.

A különböző sérülések hatására szintén rugalmatlanabb lesz a szövet, amit tovább fokoznak a különböző hegek. Bizonyos esetekben ezek letapadásokat is okozhatnak, amelyek a mozgás minőségét és a mozgástartományt is befolyásolhatják. Ezért is olyan fontos például különböző műtéti beavatkozások után a heg állapotának nyomon követése, szükség esetén annak kezelése.

Stressz hatására az izomban, pontosabban az izmot beburkoló izompólyában, a kötőszövetben feszességek alakulnak ki, merevebbé és csomóssá válik, amelyek fájdalommal, a mozgástartomány beszűkülésével is járhatnak. A testi és lelki feszültségek szintén nyomot hagynak a mozgásszerveink rendszerén, így különféle természetellenes feszességek alakulhatnak ki testszerte.

A fascia milyensége és minősége az életkorral is összefügg.

Az életkor előrehaladtával egyre kevesebb kollagént termelnek a sejtek és kevesebb víz lesz a kötőszöveti sejtek közötti állományban. Ennek hatására rugalmatlanná válik a kötőszövet, így nem tudja oly mértékben segíteni a mozgást, hanem korlátolni fogja azokat. 

Emellett a rostok lefutása is megváltozik, idősebb korban a fascia szerkezete megváltozik, a korábbi életkorban kétirányú, hullámvonalas rácsos lefutás összekuszálódhat, kiegyenesedhet. Általánosságban elmondható, hogy a nőknek a szülés lehetősége miatt lazább a kötőszövetes állományuk, a férfiak erősebb testalkatuk miatt viszont hajlamosabbak lehetnek a letapadásokra.

Az izompólya és az izom mintegy 70 százaléka víz.¹ Az emberi szervezet víztartalma csecsemőkorban kb. 80 százalék, majd ez az évek során csökkenő tendenciát mutat. Egy idős ember szervezetében a víztartalom már csak 50 százalékra becsülhető.

Egy felnőtt ember szervezete átlagosan 15 liter vizet tartalmaz, melynek nagy része a fasciában van jelen.²  Ahogy idősödünk, a fascia szerkezete is megváltozik, veszít rugalmasságából, kevesebb kollagént, elasztánt, hialuronsavat termelnek a sejtek. Ennek következtében az izmok működése sem lesz megfelelő, a mozgás korlátolt lesz, beszűkülhetnek a mozgástartományok.

„Csak annyira lehetünk fiatalok, amennyire fiatal az izompólyánk. Más szóval, az izompólyánk minősége határozza meg a testi életkorunkat.”³ Ezért egy idősebb egyén is lehet sokkal jobb állapotban, mint egy fiatalabb. Ebben nagyon szerep jut az életmódnak. A rendszeres, változatos mozgással nemcsak a kötőszövetünket táplálhatjuk és tarthatjuk egészségesen, rugalmasan, hanem a lelki és mentális állapotunkat is.

¹Ming Chew: Szabadulj meg a fájdalomtól- örökre! Bioenergetic kiadó. 2019. 36.

²Funkcionális Fascia Tréning Képzés. Jegyzet. 2021.

³Ming Chew: Szabadulj meg a fájdalomtól- örökre! Bioenergetic kiadó. 2019. 35.

 

Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője

Egyvalami már most biztosra vehető, azokra az időkre nézve, amikor a gyógyszergyártók „névre szóló” piruláit fogjuk szedni. Ez pedig az, hogy nem kell akár napi több tíz tablettával bajlódni. El fognak tűnni a gyógyszeradagoló-tornyok. Egy nap, egy tabletta.

A genetikai alapú személyre szabott gyógyszerek olyan orvosságok, amelyek a beteg egyedi génállományát veszik figyelembe a hatékonyság és a biztonság növelése érdekében. Így mindig a megfelelő gyógyszert adják a megfelelő betegnek a megfelelő időben és adagban. A genetikai alapú személyre szabott gyógyszerek előnyei közé tartozik, hogy csökkenthetik a mellékhatásokat, növelhetik a terápiás választ, és javíthatják a betegség megelőzését és annak kezelését.

A genetikai alapú személyre szabott gyógyszerek jövője ígéretesnek tűnik, hiszen egyre több kutatás és fejlesztés folyik ezen a területen. Alkalmazásuk kiterjedhet többféle betegségre, mint például a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a cukorbetegség, az asztma és az allergia.

Azonban e gyógyszerek jövője nem mentes az akadályoktól és az erkölcsi aggályoktól sem. Az egyik ilyen akadály, hogy az idős emberek génjei sokkal változatosabbak és heterogénebbek, mint a fiatalabbaké. Ez megnehezítheti az idős embereknek megfelelő gyógyszer kiválasztását és adagolását, valamint növelheti az esélyét annak, hogy nem kapnak optimális kezelést. Ezenkívül az idős emberek genetikai alapú személyre szabott gyógyszerekhez való hozzáférése is korlátozott lehet, mivel sok országban nem elegendő az infrastruktúra és a finanszírozás a genetikai teszteléshez, tanácsadáshoz.

Egy másik erkölcsi aggály a genetikai adatok védelme és biztonsága. A genetikai alapú személyre szabott gyógyszerek használata feltételezi, hogy a betegek hajlandók megosztani a génjeikről szóló információkat az orvosokkal és a gyógyszeripari cégekkel. Ez azonban kockázatot jelenthet arra, hogy ezek illetéktelenül kerüljenek olyan személyek kezébe, akik visszaélhetnek vele. Például a genetikai adatokat felhasználhatják a biztosítók vagy a munkáltatók hátrányos megkülönböztetésre, de akár bűncselekmények elkövetésére is. Ezért fontos, hogy létrehozzanak olyan jogi és etikai kereteket, amelyek garantálják a betegek magánéletét és jogait.

Összefoglalva, a genetikai alapú személyre szabott gyógyszerek jövője sok lehetőséget és kihívást rejt magában. Segíthetnek a betegeknek jobb és hatékonyabb kezelést kapni, ugyanakkor szembe kell nézniük a genetikai adatok védelmével kapcsolatos problémákkal. A genetikai alapú személyre szabott gyógyszerek jövője tehát függ attól, hogy mennyire tudjuk megoldani ezeket az akadályokat és aggályokat.

(Michal Gazda: A szeretet gyógyító ereje)

2023-ban készült és idén került fel a Netflix filmcsatornára A szeretet gyógyító ereje c. lengyel film, amely kissé „hollywoodiasítva”, kissé romantizálva dolgozza fel azt a történetet, amely eredetileg a lengyel néphagyományban létezett, s modernizált regény formájában Tadeusz Dołęga-Mostowicz 1937-ben írta meg. A történet különösen ajánlott azoknak, akik lelki válságot vagy éppen súlyosabb fizikai vagy lelki betegséget éltek és élnek át, de voltaképpen mindenkinek, aki hisz abban, hogy az élet tud csodákat hozni – igen, időnként a lehetetlen is megtörténik, hogy a világ rendje helyreálljon…

A romantika kora óta a művészek vonzódnak a reménytelen és helyreállíthatatlan töredékekhez, a világ „minden egész eltörött”-érzésének megjelenítéséhez. Sőt: a 19. század végének „gondolkodói” a legsötétebb ógörög és germán mítoszokkal összhangban kitalálták azt is, hogy az ember élete értelmetlen, és sem az életben, sem az élet után voltaképpen nincs semmi, ami boldogságot adhat. A 20. század ezt csak megerősítette, relativizálva, és gyakran megkérdőjelezve azt a nézőpontot, hogy az életben metafizikus, spirituális erők hatnak, olyan erők, amelyekkel a korábbi korok emberei még nagy valószínűséggel együtt éltek. Michal Gazda filmje azért is csodálatos, remek képei, varázslatos tájai, fordulatos története és kiváló színészei mellett, mert ehhez a régebbi világhoz visznek minket vissza, amelyekről már csak mesékből és szép történetekből van külső ismeretünk, de belső, lelki életünk leglényegéhez tartozik ma is – egyeseknek vágyak, másoknak valódi életvalóság formájában.  

A történet szerint egy sikeres, idősebb varsói orvost váratlanul magára hagyja a fiatal felesége, aki magával viszi kislányukat. Egy falu melletti csendes erdészházban fognak élni, mert az asszony a szép és fiatal erdész iránt gyullad szerelemre, amolyan lengyel Lady Chatterley-ként. A kislány 20 éves korára már csak az apjától örökölt nevére emlékszik, azonban édesanyja és édesapja váratlanul meghal, így dolgoznia kell, a település jószívű zsidó kocsmárosának szolgálatába áll. Ezzel párhuzamosan a professzor édesapa az első pillanattól kezdve keresni kezdi őket, de egy külvárosi kutatása során verekedésbe keveredik, ahol úgy eltalálják egy bottal a fejét, hogy elfelejti múltját, s a folyó partján ébred fel. Egy tolvajtól szerez papírokat, s lemegy a lengyel vidékre, ahol a varázslatos környezetben beteg parasztokat gyógyít. Csodálatosképpen ugyanis az orvosi mesterség mélyebben vésődött tudatába, mint a személyiség primér és szekundér emlékei. Sajnos arra sem emlékszik, hogy ő hol tanulta az orvoslást, csak azt tudja, hogy mikor mit kell tennie, így a nép körében egy idő után csodagyógyítóként tartják számon, aki ráadásul ingyen gyógyít meg mindenkit. 

A történet két szála ott találkozik, hogy lánya „természetesen” ugyanabban a faluban dolgozik, ahová az édesapa kerül, és nagyon lassan, de kibontakozik előttünk a szép történet: az apa és a leánya egymásra találása, s a happy end, ami egyébként a történet más változataiban egyáltalán nem így zajlik.

A film azonban kibékíti a háborgó világot, és könnyet csal az ember szemébe, hiszen végül minden jóra fordul. Egy olyan, posztmodernnek is nevezett, kaotikus és örökké változó világban, amelyben ma élünk, ezek a történetek talán unalmasnak, talán giccsesnek hatnak – mégis, úgy gondolom, hogy segítő erejük hatalmas, például annak az idősebb korosztálynak, amely körül nagyon gyakran szaporodnak a negatív, diszkriminatív erőterek, s a felmerülő problémákat, traumákat egyre nehezebben tudja feldolgozni. Egy ilyen film minden túlzás nélkül egyfajta szeretetinjekcióként hat, s ha tehetném, az 50 feletti korosztály minden tagját megkérném, hogy keressen rá erre a csodálatos lengyel filmre, és nézze végig a kb. 140 perc izgalmat, amely végül a valódi megoldásban leli nyugalmát. Kellenek az ilyen filmek, sőt: még több ilyen film kellene, hiszen a világban, akár még ebben az életben is sokszor valóban helyükre kerülnek a kimozdult események és világok. Hinnünk kell a szeretet gyógyító erejében!

Dr. Jászberényi József

Hosszú órákat vagyunk képesek eltölteni ugyanabban a testhelyzetben, és sokszor még az ingerét sem érezzük a nyújtózkodásnak, mozgásnak. Holott a nyújtózkodás nagyon fontos lenne az egészségünk szempontjából!

Ahogyan idősödünk, elfelejtünk nyújtózni

Mindenki látta már, hogy egy gyereknek mennyire nehezére esik egy helyben ülni. Inkább folyamatos mozgásban van, ülés közben is mocorog, nyújtózkodik. Az iskolába, majd a munka világába kerülve viszont megtanuljuk, hogy „nem illik” fészkelődni, nyújtózkodni. A mozdulatok negatív szociális hatásként csapódnak le – sajnos tévesen. 

A felnőtt és időskorra pedig eljutunk odáig, hogy egyre kevésbé érezzük testünk apró jelzéseit. Hosszú órákat vagyunk képesek eltölteni ugyanabban a testhelyzetben, és még az ingerét sem érezzük sokszor a nyújtózkodásnak, mozgásnak, holott ez a mozgás nagyon fontos lenne az egészségünk szempontjából!

A mozgásszegény életmód következtében elvesznek a változatos, rendszeres mozgások, ami a mozgatórendszeri problémák megjelenését eredményezik. Nézzük meg, hogyan vesz részt a nyújtózás, ellenállásos nyújtás a mozgatószervrendszerünk egészségében.

A nyújtózás a test felkészítése a mozgásra

A nyújtózás a lágyszövetek (izom, kötőszövet) reflexes, tehát nem akaratlagos nyújtása egy-egy hosszabb nyugalmi periódust követően. Így a pihenés után a test fel tud készülni a természetes mozgásra, és rugalmasan tud reagálni a környezetből érkező ingerekre, kihívásokra. Például meg tudja őrizni az egyensúlyát egy esetleges hirtelen instabil helyzetben.

Ha megfigyeljük a háziállatainkat, kutyánkat, macskánkat, akkor láthatjuk, hogy minden, úgymond statikus helyzet után (például alvás, pihenés) mindig nyújtózkodnak. Méghozzá úgy, hogy belekarmolnak, belekapaszkodnak a szőnyegbe, ezzel megfeszítve az izmaikat, és jól belenyújtóznak ebbe a helyzetbe. Ezzel készítik fel a testüket arra, hogy bármilyen inger érkezik majd a külvilágból feléjük, ők azonnal és jól tudjanak reagálni. Belőlük nem neveltük ki ezt a szükségletet, ezt a szokást, mi viszont az inaktív életünkben nagyon sokszor elfelejtkezünk a nyújtózkodásról.

A nyújtózkodás segít a mozgásterjedelem megőrzésében, növelésében és az ideg-izom kapcsolatok fejlődésében

Ha az izompólyánkat nyújtjuk – mondhatni kitágítjuk -, nagyon sokat tehetünk a mozgatórendszerünk és szervezetünk egészségéért. Mindezek mellett csökken a különböző sérülések veszélye, és növekedhet az izomerő is.„Az izompólya a test összes szerkezeti elemét egyesíti. Ez az egyetlen kötőszövetfajta, amely minden egyes szervvel, ideggel, ízülettel és érrel érintkezik. Ez az oka annak, hogy az összes fizikai probléma kezelhető az izompólya nyújtása által.”¹

Legyen szokásunk a nyújtózkodás!

Nagyon fontos a nyújtózkodást visszaépíteni a szokásink közé. Először tudatosan kell erre figyelni, aztán újra szükséggé válik. Például ébredés után az ágyban fekve, és minden ülő helyzet után finoman, de jólesően nyújtózkodjunk. Ami régen ösztön volt, ma újra meg kell tanulnunk és szokássá kell tennünk, be kell építenünk a mindennapokba. Az edzésben ezt ma ellenállásos nyújtásként tanítjuk.

Az ellenállásos nyújtás során az izom eredési és tapadási pontja távolodik, tehát nyúlik az izom, miközben az izomerőt is kifejt. (Ahogyan a kisállatok is nyújtózkodnak.)

Nézzünk egy gyors példát:
Emeljük oldalsó középtartásba a karunkat és húzzuk egy kicsit hátra felé, figyeljük meg milyen érzés. Ebben az esetben csak hosszanti irányba nyújtjuk a rostokat. Most finoman szorítsuk ökölbe a kezünket, és vigyük ki ugyanebbe a helyzetbe a karokat. Figyeljük meg, most mit tapasztalunk. Az utóbbi esetben hosszanti és kereszt irányba is megfeszülnek a rostok, mondhatni tágítva ezzel az izompólyát.

Az ellenállásos nyújtás minden életkorban biztonságos, mert csak abban a mozgásterjedelemben dolgozik, ahol még van izomerő, így nincs sérülésveszély.

Figyeljük meg magunkat, hányszor nyújtózunk a nap folyamán, majd kezdjünk el erre tudatosan figyelni, ahogyan a testünk ezzel kapcsolatos jelzéseire is.

Ha beépítjük a nyújtózkodást napjainkba, sokat tehetünk a kötőszövetünk fitten és egészségesen tartásáért, illetve nagymértékben csökkenthetjük a sérülések kialakulását (legyen ez sportsérülés vagy egy inaktív életmódból adódó probléma).  Mindemellett lassíthatjuk a regresszív folyamatokat a szervezetben, tovább fenntarthatjuk testünk fiatalosságát, tónusosságát, mozgékonyságát is.

 ¹ Ming Chew: Szabadulj meg a fájdalomtól- örökre! Bioenergetic kiadó. 2019. 25.

Szerző: Csordás-Novák Mária geronto-andragógus, szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője

Svédországban egy népszerű gyógyszerlánc (az Apotek Hjärtat, amelynek körülbelül 390 gyógyszertára van az országban) menedzsmentje nemrégiben bejelentette, hogy betiltják a 15 év alattiak számára a bőrifjító vagy bőrregeneráló krémek vásárlását. Az értékesítés csak akkor lehetséges, ha erre érvényes, ha a kiskorúaknak ellenőrizhető szülői engedélyük van.  Ez a lépés egyre nagyobb figyelmet irányít arra, hogy milyen káros hatásokat okozhatnak ezek a termékek, különösen a fiatal bőrön. A szakértők szerint az ifjúkorban használt anti-aging készítmények hosszú távon súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, amelyek megelőzése kulcsfontosságú.

Ahogy a témáról szóló, 2024 márciusi cikkében a Guardian brit napilap kiemeli a szakértő szavait: „Annika Svedberg, az Apotek Hjärtat főgyógyszerésze elmondta: „A korszerű bőrápolásra, amely például a ráncok csökkentését és az egyenletesebb bőrtónus elérését célozza, nincs szüksége egy gyermeknek”. A bőr fiatalítása és regenerálása azonban, ennek ellenére egyre népszerűbb témává válik a fiatalok körében, különösen a média által előtérbe helyezett tökéletes bőrkép ideáljának hatására. Az Egyesült Királyságban és Skandináviában 9-10 éves gyerekek(!) tömegei ostromolják szüleiket a minőségi szemránckrémek, testápolók és öregedésgátlók alkalmazására, s nem egy szülő az ezekről szóló videókat látva rendel is gyermekének ilyen termékeket.  

Sajnos sokan egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy az ifjú bőr teljes felületének különleges és finom egyensúlyban kell lennie, amelyet ezekkel a beavatkozásokkal könnyű kibillenteni. Az anti-aging termékek, amelyek általában olyan hatóanyagokat tartalmaznak, mint például a retinol és az alfa-hidroxi savak (már néven: AHA-savak), erős irritációs és enyhe toxikus hatással lehetnek a bőrre, különösen ha túl korán kezdik őket használni. Ráadásul a krémek egymással keverve teljesen kiszámíthatatlan hatásokat hozhatnak. 

Az egyik fő kockázat az, hogy ezek a hatóanyagok hosszú távon önmagukban is súlyos irritációt és bőrgyulladást okozhatnak, különösen az érzékeny és fiatal bőrön, ez pedig fokozódik a keverésekkel. A túlzott szárítás és a bőrpír mellett hosszú távon akár súlyos dermatitiszt (bőrgyulladás) is kiválthatnak, ami még további egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezenkívül a retinolnak és más anti-aging hatóanyagoknak nem egyszer teratogén hatásai is vannak, ami azt jelenti, hogy terhesség alatt, sőt: már annak tervezésekor (több hónappal a terhesség előtt) is tilos őket használni, hiszen a magzatra kifejezetten káros hatásúak lehetnek. 

Szintén ki kell emelni, hogy sok gyermeknek eleve vannak kisebb-nagyobb bőrbetegségei, pl. a különféle ekcémák. Egyes anti-ageing termékek súlyosbíthatják ezt a betegséget is, vagy éppenséggel az elmúlt tüneteket visszahozhatják. 

Emellett az is fontos, hogy az ifjú bőrnek megfelelő időt kell adni a természetes regenerációra és fejlődésre. A túlzott kémiai beavatkozás megakadályozhatja ezt a folyamatot, és hosszú távon akár idő előtti öregedést is okozhat – tehát pontosan az ellenkezőjét érik el annak, ami a céljuk volt a használat kezdetén. A fiataloknak leginkább tehát semmilyen öregedésgátló, bőrifjító terméket nem kellene használniuk – ehhez azonban mindenkinek meg kellene értenie, hogy az anti-ageing cikkek, posztok, kommentek és videók helyett a pro-ageing tartalmak a reálisak és szakmailag pontosak, amelyek nem a radikális fiatalításra, hanem a bőr egészséges szinten tartására fókuszálnak. Ezek a tartalmak pontosan elmondják, hogy mely generációnak milyen krémek az optimálisak, figyelembevéve a bőr speciális jellemzőit is. 

A svédországi gyógyszertári hálózat erős, de követendő példát mutat azzal, hogy korlátozza ezeknek a termékeknek a hozzáférését a fiatalok számára, de nyilvánvaló, hogy ennél tovább is kell lépni a társadalmaknak a fiatalok megfelelő bőrápolásának és egészségének védelme érdekében. A testkép realitásáról szóló megfelelő oktatás és tájékoztatás kulcsfontosságú lenne a fiataloknak, de szüleiknek és nagyszüleiknek is, hogy egyáltalán tudjanak a problémáról, és el tudják mondani a gyerekeiknek és az unokáiknak is. Ezenkívül egyértelmű, hogy szigorúbb törvényi szabályozásra van szükség az ilyen típusú termékek reklámozása és elérhetősége kapcsán (például a könnyű rendelési lehetőségeket illetően), hogy megelőzzük a komoly bőrkárosodásokat.

Összességében tehát fontos felismerni, hogy az ifjú bőrnek más, természetes szükségletei vannak saját állapotfenntartásához, így az anti-aging termékek használata káros lehet. Svédország lépése egy fontos előrelépés az ifjú bőr egészségének védelmében, de további intézkedésekre van szükség, globális szinten is, hogy megóvjuk a fiatalokat az egészségügyi kockázatoktól és segítsünk nekik megőrizni bőrük természetes szépségét és egészségét. 

Dr. Jászberényi József

Életünk során mindannyian vágyunk a hosszú, egészséges életre. Az időstudomány a cél elérésére már sokezer elméletet fogalmazott meg, amelyek számos érdekes és fontos eredményt tartalmaznak. Az egyik legújabb elmélet a világjáró újságíró, Dan Buettner nevéhez fűződik, aki kutatásait neves gerontológusok munkáira alapozta. A Kék Zóna-elmélet olyan közösségeket vizsgál Puerto Ricótól Japánig, Szardíniától Kaliforniáig, ahol az emberek kivételesen hosszú életet élnek jó egészségben.

A Kék Zóna-elméletet bárki kipróbálhatja, akár a mai naptól kezdődően

Az egyik legfontosabb tanulság, amit az idősek számára a Kék Zónákból levonhatnak, az az egészséges táplálkozás fontossága. A Kék Zónákban élő emberek étrendje általában gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, sovány fehérjékben és teljes kiőrlésű élelmiszerekben. Tartózkodnak a túlzott só- és cukorbeviteltől, nagyon kevés zsíros ételt és alkoholt fogyasztanak.

A friss és egészséges ételek fogyasztása segíthet megelőzni az életkorral járó betegségeket és növelheti az életminőséget. Ugyanakkor a mértékletességre is ügyelni kell. Az elmélet szerint az optimális napi kalóriabevitel 2000 Kcal. Szintén nagyon fontos az étkezés sebessége: kapkodás helyett alapos rágás, amely a hatékony emésztés segítője. 

A Kék Zónákban élő emberek aktív életmódot folytatnak

Sokan kertészkednek, sétálnak vagy más fizikai tevékenységekkel foglalkoznak rendszeresen. Az időseknek is fontos a testmozgás, mivel az segíthet az izomzat és az ízületek erejének fenntartásában, a kisebb fokú erősítésében, a mobilitás megőrzésében és az egészséges testtömeg fenntartásában.

Kék Zóna: előtérben a közösségi kapcsolatok

Az idősek számára ez azt jelenti, hogy aktívan részt vesznek a közösségük életében, barátságokat kötnek és támogatást nyújtanak másoknak és egymásnak is. A társas kapcsolatok fenntartása, benne leginkább a közös játék, tánc és zenélés pozitív hatással van az életminőségre és az egészségre, és segít elkerülni a szociális elszigeteltséget.

A Kék Zónákban élő emberek különös gondot fordítanak a hatékony stresszkezelésre és a megfelelő pihenésre is. A meditáció, a jóga, az imádság vagy egyszerűen csak az időtöltés a hobbijukkal segíthetnek a stressz csökkentésében és a lelki egészség megőrzésében.

Mindezek mellett a Kék Zónákban élő embereknek vannak reális célkitűzéseik és vannak fő céljaik is az életben, amely segít a pozitív attitűdöt és életkedvet fenntartani. A célok rendkívül különfélék lehetnek: önkéntes tevékenység, új dolgok tanulása, kertészkedés, művészi munka, sütés-főzés, az unokákkal vagy az állatokkal foglalkozás, vagy esetleg egy új hobbi kipróbálása.

Az időskor egy újabb életszakaszt jelent, amelyben az egészség és a boldogság is megőrizhető

A Kék Zóna-elmélet tanulságai számos életkorban és élethelyzetben élő számára értékesek lehetnek, de az idősek számára különösen relevánsak. Az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a közösségi kapcsolatok, a stresszkezelés és az életcél megtalálása mind-mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak az idősek hosszú és egészséges életéhez. Az időseknek érdemes ezeket a tanulságokat figyelembe venni és beilleszteni az életükbe annak érdekében, hogy minél tovább élhessenek jó egészségben és megfelelő, életkedvvel, pozitív életszemlélettel. Fontos megértenünk: az időskor nemcsak az élet végét, hanem egy újabb életszakaszt is jelenthet, amelyben az egészség és a boldogság is megőrizhető és fokozható! Ehhez segíthet hozzá ez a rendkívül pozitív elmélet, éljünk javaslataival!

A Kék Zóna-elméletről szóló dokumentumfilm megtalálható a Netflix műsorán.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

(A Táncterápia c. filmről)

A Táncterápia c. romantikus angol családi vígjáték, Richard Locraine rendezésében 2017-ben került a mozik műsorára, és ma a Videa videómegosztó oldalon nézhető meg, kiváló magyar szinkronnal. A szórakoztató film főhőse, a hatvan év feletti Sandra (Imelda Stauton) egy sajnos ma már egyre gyakoribb szituációba kerül: váratlanul és véletlenül kiderül, hogy dúsgazdag férje már több éve intim kapcsolatban van az egyik legjobb barátnőjével, aki még kirándulásokra is elkísérte őket. Sandra a saját, szinte mesebeli jólétét, a családi kastély sznob világát otthagyva nővéréhez költözik, aki London egyik szórakozó negyedében él, egy kis lakásban…

Sandra nővérénél, Jackie-nél egy teljesen új világba csöppen. Az egyedül élő asszony a hetvenfelé közeledve is vidáman és intenzíven él, saját korabeli barátaival sokat kirándulnak, bicikliznek, politikai tüntetésekre járnak, de a legkedvesebb szórakozásuk a közös, szenior tánckurzus, amelyet egy szimpatikus, fiatal tanárnő vezet. A filmben előrehaladva kiderül, hogy mindenkinek megvan a személyes tragédiája: ki a saját feleségét ápolja, aki Alzheimer-kórban szenved, ki nem tudja feldolgozni felesége vagy éppen férje halálát, ki pedig összes rokonát elvesztette, vagy éppen gyermekei és unokái közül senki nem törődik vele. A történet végére az is kiderül, hogy Sandra nővére súlyos beteg, és egy őrült római vakáció végén meg is hal a szállodai szobában. 

Mindezek ellenére a film végén nem szomorúan állunk fel, mivel azt tapasztaltuk meg, hogy az idősebb emberek minden helyzetben keresik és meg is találják a saját élmények útját, amelyek tartalmassá, érdekessé és változatossá teszik mindennapjaikat. Nem ülnek otthon a fotelben, és várják a nyugdíjat hozó postást, vagy éppen a halált, hanem emberi kapcsolatokat építenek, barátságokat, sőt: időnként szerelmi viszonyokat is kialakítanak. Vidámmá és derűssé teszik időskorukat is. Így lesz ez Sandrával is, aki végül a kedves és tapintatos Charlie oldalán találja meg a boldogságot, aki azért, hogy demens feleségét a legjobb körülmények között ápolhassa, eladta a közös lakásukat, és vett egy rozoga lakóhajót. Sandra Charlie felesége haláláról értesülve, odahagyva a mesés jólétet költözik Charlie-hoz, mert azt érzi, hogy vele boldog tud lenni, idősen is olyan életet vidám és változatos életet élhet, amely nem csak a szabályokról és a „korhoz illő” elfojtásokról szól. 

A film rendkívül tanulságos abban a tekintetben is, hogy megmutatja: a tartalom, a valódi érzések, a szenvedély nélküli társas és baráti kapcsolatok világa nem feltétlenül lehet elfogadható minden ember számára, idősebb korban sem. Egyre többen mondják azt, hogy nekik hatvan vagy hetven felett is valódi figyelemre, szeretetre és megértésre van szükségük, és meg is teremtik ezt maguk körül. Nyilván minden helyzet, család, baráti kör és még inkább anyagi helyzet és vele a szabadságfok más és más, de a film megmutatja azt a lehetőséget, hogy egy ilyen erősebb váltás során egyáltalán nem biztos, hogy a dolgok rosszul sülnek el, sőt: az emberek akár boldogabbak is lehetnek a régi kötelékek otthagyásával. Az viszont, hogy hatvan vagy hetven felett is aktív az ember: mozog, tornázik, baráti kapcsolatokat ápol, világot lát, mindenki számára alapvető feladat, fizikai, lelki és szellemi egészségünk megőrzése érdekében!

 

Az orvostudomány folyamatosan vizsgálja az Alzheimer kialakulásnák tényezőit, mely betegségben egyre több ember érintett. Cikkünk összefoglalja a demencia nemzetközi tekintetben ma szakmailag leginkább elfogadott okait, és javaslatokat tesz az idősebb korosztálynak az agyi öregedési folyamatok lassítására.

A demencia legfőbb okai és kockázati tényezői

2020-ban a demencia megelőzésével, azonosításával és a demens betegek ellátásával egyaránt foglalkozó Lancet bizottság frissített jelentést tett közzé a demencia legfőbb okairól és kockázati tényezőiről. A 2017-ben korábban azonosított kilenc fő okhoz három új tényező – a túlzott alkoholfogyasztás, a különféle fejsérülések és a légszennyezettség – került. Az eredeti kilenc ok és kockázati tényező a következő volt:

1. A jelentősen kisebb iskolai végzettség, amennyiben párosul egy évtizedeken át tartó renyhébb agyi aktivitással;
2. A magas vérnyomás (amely sokkal komolyabb kockázat, mint az alacsony);
3. A halláskárosodás (különösen akkor, ha ez már hallókészüléket igényel, de az illető ezt nem alkalmazza);
4. A dohányzás;
5. Az elhízás;
6. A diagnosztizált, de még inkább az elhanyagolt depresszió;
7. A fizikai inaktivitás;
8. A cukorbetegség;
9. A ritka társadalmi érintkezés, ami akár teljes izolációhoz is vezethet;

A három új kockázati tényező kapcsán nem kell túl sok időt vesztegetnünk a túlzott alkoholfogyasztás elkerülésére, ugyanis mindenki beláthatja, hogy azon túl, hogy az ember családi ünnepeken egyszer-egyszer koccint, illetve elalvás előtt legalább két órával, hetente néhány alkalommal egy-két deci bort elfogyaszt, az alkoholnak nem szabad semmilyen szerepet játszania az életünkben.

A légszennyezettség is hozzájárul a demencia kialakulásához

Meglepő viszont, hogy a légszennyezettség ma már széleskörűen elfogadott, tudományosan megalapozott demencia-okká vált. Ez azt jelenti, hogy 50 év felett mindenki számára kötelező a friss és tiszta levegőn való minél hosszabb ideig történő tartózkodás, és a metropoliszokban tapasztalható szmogos levegő lehető legnagyobb mértékű elkerülése.

A témában három kutatás volt, amely a leginkább meggyőzte a szakmát, ezeket ismertetem röviden a továbbiakban.

Ahol szennyezett a levegő, ott gyorsabb az agyi leépülés

Dr. Xinhui Wang, a Dél-Kaliforniai egyetem kutatónője, csapatával több mint kétezer, olyan 74 és 92 év közötti asszonyt vizsgált, akik a kutatás kezdetén (2008-ban) még semmilyen tünetét nem mutatták a demenciának. Az alanyokat tíz éven keresztül folyamatosan vizsgálták különféle demencia-tesztekkel, miközben figyelemmel kísérték lakhelyük légszennyezettségi adatait, amelyek nemcsak itthon, de az Egyesült Államokban is minden településre vonatkozóan rendelkezésre állnak. Egyértelműen kiderült, hogy ott, ahol a főleg autók által okozott szennyezés révén levegőbe került finom, tüdőben megtapadó porszemcsék (PM 2.5) és nátrium-dioxid (NO2) növekedett, ott a lassú, egészséges leépüléshez képest a környéken élő idős asszonyok agyi leépülése gyorsabb volt, függetlenül azok iskolai végzettségétől vagy érrendszeri állapotuktól. Ott azonban, ahol a légszennyezettség 10 év alatt a környezetvédelmi intézkedéseknek megfelelően csökkent, a demencia kockázata jelentősen lecsökkent, s a leépülési ütem is lassabb volt, gyakorlatilag az egészséges ütemet követte.

Ezzel a kutatással egyidőben Dr. Noemi Lattelier San Diego-i kutatókkal egy munkacsoport keretében azt kezdte el vizsgálni, hogy egy, az ezredfordulón végzett, három francia város érintő kutatás eredményeiben hogyan jelentkezik a légszennyezettség és a demencia összefüggése. A 7000 résztvevő anyagának vizsgálata után világosan kiderült, hogy a légszennyezettség csökkenésével jelentősen lassult a demencia folyamata a 65 év feletti korosztályban, míg a szennyezettebb vidékeken az átlag felett volt, mind mennyiségében, mind gyorsaságában a dementálódási folyamat.

Dr. Christina Park, washingtoni kutató a demenciában gyakran felhalmozódó béta-amiloid mennyiséget vizsgálta meg olyan idős páciensekben, akik szennyezett, illetve átlag alatti por- és üzemanyag-szennyezettségű területeken éltek. A nyolc éven át végzett vizsgálat szintén azt mutatta ki, hogy a 3000 alanyból azok az idősek, akik az átlagnál szennyezettebb vidéken éltek, sokkal több „plakkal” rendelkeztek, tehát a por- és üzemanyag-szennyezés egyértelműen felgyorsította a demencia folyamatát.

A fejsérülés is hatással van a demencia kialakulására

A harmadik új ok, a különféle fejsérülések kapcsán a szakirodalom már régen feltételezte, hogy demencia-kockázati tényezők, azonban az utóbbi évtizedben számos kutatás igazolta, hogy nemcsak a lelki trauma, de még az agy azon területének sérülése, amely távol van a későbbi, demenciában érintett területtől is, negatív hatással lehet a dementálódás megjelenésére és terjedésére is. Mindezért a világban egyre jobban felértékelődik azon speciális tornák jelentősége, amelyek az egyensúlyozó képességeket erősítik, s általában megóvnak minket a súlyos sérüléseket okozó elesésektől.

Nagyon fontos tehát, hogy a demencia nagyobb eséllyel történő elkerülése érdekében mindannyian tudjuk és ismerjük a legnagyobb rizikófaktorokat. Ezek után már csak az a feladat, hogy következetesen tartsuk be a velük kapcsolatos tanácsokat és jó gyakorlatokat!

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője