A mediterrán étrend hasznáról, pozitív hatásairól szinte minden nemzetközi gerontológiai konferencián szó esik. Bár e sorok írója nem dietetikus, hanem gerontológiai kutató, ezért e rövid cikkben csak a mediterrán diéta alapvető formáját és legfontosabb előnyeit sorolja fel.  

A mediterrán étrend hatással van az egészségre 

A mediterrán diéta és étrend hatékonyságára a 2004-ben elhunyt amerikai fiziológus, Ancel Keys már az 1950-es években felhívta a figyelmet. Rámutatott a mediterrán étrend hatékonyságára a szívinfarktus megelőzésében, valamint felhívta a figyelmet a diéta koleszterin-anyagcsere javítására. Ezt követően elindultak a kiterjedt kutatások gyakorlatilag az összes betegség irányában. Az első tanulmányok megjelenése után az is hamar világossá vált, hogy a mediterrán étrend jótékony hatású lehet a cukorbetegségtől a magas vérnyomásig, a ráktól és a trombózisig, de még az úgynevezett neurodegeneratív betegségekre is, beleértve az „időskor pestisét”, a demenciát is.

A mediterrán étrend jótékony biológiai hatásai

Ma a táplálkozástudományi szakemberek azt állítják, hogy a mediterrán étrend jótékony biológiai hatásai jelentős mértékben az úgynevezett fitokemikáliák (vagy fitonutriensek) együttműködő, szinergikus hatásainak tulajdoníthatók. Ezek a fitokemikáliák voltaképpen a növények minden ehető részében megtalálhatók, de különösen nagy mennyiségben fordulnak elő azok külső részén, közkeletű nevén a héjban. Nagy bölcsesség rejlik tehát abban a mondásban, hogy a „héjában van a vitamin” – persze csak akkor, ha kellőképpen és gondosan eltávolítjuk róla a szennyeződéseket.

A mediterrán étrend alapja: fitokemikáliák

Ma már sok ezer, növényekben rejlő fitokemikáliát ismerünk, amelyek közül kiemelendők a karotinoidok, a szulforafán, a kvercetin, az antocián és a flavonoidok. Ezek jótékony hatásairól külön könyvek és filmek szólnak. Ugyanakkor kevésbé szólnak arról, hogy a hatékony diéták – ahogy ezt jeleztük – ezen anyagok megfelelő kombinációjában rejlenek. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a mediterrán diéta talán legfőbb összetevője a szűz olívaolaj, amelynek erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása is lehet, s egyes orvosi kutatások a rákgyógyászati szerepét is kiemelik. Az internetet böngészve elmondható, hogy rengeteg mediterrán diétával találkozhatunk. Szinte el is veszhetünk ezek erdejében. Ez nem meglepő, hiszen jelenleg a mediterrán égövön több mint egy tucat olyan ország található, amely saját gasztronómiájának hatékonyságára esküszik. Ha megismerjük ezeket az étrendeket, akkor jól látható, hogy több általános szabály jellemzi őket, amelyek irányadóak lehetnek a számunkra. Ilyen például a szűz olívaolaj használata, amelyről már szót ejtettünk.  

A mediterrán étrend főbb jellemzői:  

1. Gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, bab, diófélék és különféle olajos magvak nagy mennyiségű fogyasztása.
2. A hal, a „tenger gyümölcsei”, a baromfi és a vöröshús kis mennyiségű fogyasztása.
3. Tojás maximum heti négy-öt alkalommal fogyasztható, és a mediterrán étrendben nagyon kevés tejtermék (ezekből is inkább a zsírszegény, sovány változat) fogyasztható.
4. Kis mennyiségben fogyasztható bor, de csak étkezés közben.
5. A zsíroktól és az édességtől való maximális tartózkodás.
6. A vaj és a margarin gyakorlatilag teljes hiánya – ezt is az olívaolaj pótolja.
7. A cukrozott vagy mesterségesen édesített italok teljes hiánya.  

Mediterrán étrend időseknek

Nagyon fontos, hogy időskorban semmiképpen sem ajánlott az, hogy ezekre a diétákra azonnal, minden átmenet nélkül álljunk át. Inkább fokozatosan építsük be életünkbe, étkezéseinkbe a mediterrán étrendet. Már pár hét után – ha elmúlik a cukorvágy – sokkal könnyebbnek és vidámabbnak fogjuk magunkat érezni. Ha még azt is megtapasztaljuk, hogy mennyi fantasztikus étel készíthető a korábban alig használt alapanyagokból, nagy eséllyel rajongói leszünk a mediterrán diétának. Ekkor azt fogjuk észrevenni, hogy általános egészségi állapotunk is javulni kezdett, s immár nem is mondunk le többé erről az étkezési formáról.  

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Egészség rovatában!

Időskorban is sok örömet ad az állattartás 

Az állattartásról az Odaadó Portálon áprilisban megjelent videómban hosszan szóltam. A kisállatok, házikedvencek jókedvet, erőt, az állandó, felelős gondoskodás feladatát és jó érzését adhatják a sokszor akár teljesen magányos, ingerszegény életet élő idős ember számára. Több nézőnk is megjegyezte, hogy ezekkel messzemenőkig nem merítettük ki az időskori felelős kisállattartás témáját, ezért egy külön cikkben írunk a további vonatkozásokról.

Felelős állattartás: mire figyeljünk időskorban?

A sokféle kisállat-foglalatosság közül egy másik portálon megjelent, tavalyi írásomban kiemeltem a cicaterápiát, ami különösen sok kedvességet és örömet hozhat életünkbe.[1] Szintén az említett Odaadó Portálon megjelent áprilisi videóban beszéltem arról, hogy nagyon nagy felelősség a kisállattartás, mivel idős korban a tulajdonos gyakran hosszabb-rövidebb időre kórházba kényszerül, és sajnos azzal is kell számolni, hogy a gazdi meghalhat. Így a jószág sorsáról érdemes előre gondoskodni.

Nagyon sok ember ötven, hatvan vagy hetven év felett nem gondol arra az egyszerű tényre, hogy az állattartás anyagi felelősséggel is jár, hiszen nem olcsó a kutya- és macskaeledel, vagy akár a haltáp. Ráadásul meg kell találni azt a fajtát, amit a kis kedvencünk is szeret, vagy akár külön főzni kell neki, ha arra van igénye.

Számolni kell azzal is, hogy amikor az állat hozzánk kerül, akkor még jó anyagi helyzetben vagyunk, de ez az évek-évtizedek elteltével akár negatív irányban is változhat.

Szintén nem kevés pénzbe kerül egy-egy oltás, vagy akár egy balesetnél a szakorvosi vizsgálat, de még egy egyszerű állatgyógyszer sem. A kisállat tartásánál figyelembe kell vennünk, hogy ezekre is kell költenünk. Azt hiszem, az a korrekt, hogy ha látjuk, hogy anyagi helyzetünk nem stabil, akkor inkább nem szabad állandó, otthoni kisállat-gondozást vállalnunk.

Ha a gazdi megbetegszik…

A kisállattartásról akkor is felelőséggel kell döntenünk, ha valamilyen komolyabb, tartósabb betegségben szenvedünk. Ebben az esetben nem biztos, hogy mindig ugyanazon a színvonalon tudjuk ellátni jószágunkat. Emiatt pedig az állat is megbetegedhet.

Állattartás másként: kisállatgondozás önkéntesként

Ebben az esetben érdemes inkább egy-egy kutyák vagy macskák gondozásával foglalkozó céget, menhelyet megkeresni, akik állatnapközit vagy állatpanziót üzemeltetnek, s jelentkezni önkéntesnek. Ezzel is majdnem ugyanígy megélhetjük a gondoskodás örömét.

Akár rokonainknál, barátainknál vagy ismerőseinknél is hódolhatunk a kisállatok okozta örömöknek. Az emberek általában örülnek neki, ha néha levisszük helyettük sétálni a kis kedvencet, vagy csak otthon foglalkozunk velük. Így addig ők tudják végezni munkájukat, egyéb elfoglaltságaikat.  

Kisállatok időseknek

Sajnos, az is gyakran előfordul, hogy idős emberek kölyökkutyát vagy kölyökmacskát kezdenek el gondozni, miközben azok foglalkozás- és mozgásigénye sokkal nagyobb, mint amit egy idősebb ember már eleve el tud látni. Ha idősebbek vagyunk, akkor célszerű olyan állatokat vállalnunk, akik már kinőtték a kölyökkort, és érettebbek, fegyelmezettebbek, és jobban együttműködnek gazdáikkal. Ez a helyzet – mondjuk ki őszintén! – azért is nagyon fontos, mert ha a gazdi hagyja el előbb az élet színpadát, az egy ragaszkodó kisállat számára sokszor feldolgozhatatlan traumát jelent. Olyannyira, hogy gyakran már az új gazdájánál sem nyeri el régi vidámságát, kedvességét. Nagyon fontos tehát, hogy időskorban felelősen válasszunk kisállatot, gondolván saját egészségi és lelki állapotunkra is, de arra is, hogy a helyzet változhat, s ebben az esetben is el kell látnunk az általunk választott négylábú társat! Ő már mindig velünk lesz…  

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

[1] https://egy.hu/csalad/dorombolo-terapia-cicat-minden-idos-melle-109165

 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Egészség rovatában!

Fontos tudnivalók a szociális étkeztetés kapcsán

A szociális étkeztetés megszervezése Magyarországon törvényben, rendeletekben rögzített kötelező feladat, amelyet az önkormányzatok, illetve azok intézményei látnak el. Nagyon fontos rögzíteni, hogy nem jár minden idős embernek automatikusan, és még inkább nem jár mindenkinek ingyenesen. A pontos helyzetet tárgyalja cikkem.

Az idősellátásban a házi segítségnyújtás és a napi egyszeri, melegételes étkeztetés megszervezése az 1993-tól érvényes szociális törvényben rögzített, kötelező önkormányzati feladat Magyarországon, de az erről szóló rendelkezések sehol sem írják elő, hogy minden, szociálisan rászoruló embernek kötelező étkezést biztosítani. Nagyon fontos tehát: alanyi jogon nem jár ingyen ebéd senkinek sem azért, mert adott esetben rossz az egészségi állapota, vagy pszichiátriai beteg, vagy esetleg hajléktalan, avagy fogyatékossággal él, vagy éppen azért, mert elmúlt hatvan vagy hetven esztendős.

A szociális étkeztetés biztosítása az önkormányzatok feladata

A szociális étkeztetés jogosultságát az önkormányzat a testületi ülésén szabja meg, és helyi rendelet formájában teszi közzé. Ez tartalmazza azt, hogy ki kaphatja meg a napi egyszeri meleg ételt; milyen formában biztosítják (kiszállítással vagy helyszíni fogyasztással). A rendeletben határozzák meg azt is, hogy ingyenesen biztosítják vagy valamilyen térítési költséget kell fizetni érte. Erről mind-mind az adott település önkormányzata dönt. Ennek következtében mind a jogosultsági körök, mind az árak kerületenként, de városonként is egészen különbözőek lehetnek, nyilvánvaló összefüggésben a település erre fordítható anyagi kereteivel. 

Éppen ezért a szociális étkeztetés lehetőségeiről az önkormányzatok honlapján lehet tájékozódni vagy a helyi szociális irodában lehet felvilágosítást kérni. 

Kinek jár szociális étkeztetés?

Felmerül a kérdés: melyek lehetnek a jogosultsági körök. Azaz egyszerűen és magyarul fogalmazva: mi alapján dönti el az önkormányzat a szociális étkeztetés ingyenességét vagy a fizetendő térítési díjat, vagy éppen azt, hogy egyik sem jár az ember számára?

Ez is nagyon sokféle lehet. Például meghatározható úgy a jogosultság, hogy mondjuk minden 80 év feletti embernek jár a településen a szociális étkezés, tehát az egyszeri meleg étel. Jogosultsági kritérium lehet a rossz egészségi állapot is, amelynél lehet határ valamely rokkantsági fokozat, de ugyanúgy lehet határ az önálló mozgásképesség hiánya, vagy a megfelelő szakorvosi/háziorvosi igazolás.

Ugyanígy szempont lehet az igénybe vevő ember anyagi helyzete, amely adott esetben azt sem teszi lehetővé, hogy minden nap meleg ételt fogyasszon. Szintén szóba jöhet az, hogy egyedül él-e saját háztartásában vagy másokkal együtt, avagy, ha családban él, ott mennyi az összjövedelem. Még egyszer fontos hangsúlyozni: a jogosultság városonként és kerületenként változik. 

A szociális étkeztetést helyben kell igényelni

A jogosultságról – ahogyan feljebb írtam – nem mi, magánemberek döntünk, de nem is valamelyik önkormányzati tisztviselő egy személyben. Ezt az önkormányzati rendeletek mindenhol pontosan és világosan szabályozzák. A szociális étkeztetést igénylő kérvény ugyanígy hozzáférhető az önkormányzat honlapján, de ha valaki nem rendelkezik számítógéppel, vagy nem tudja azt ilyen célra használni, az önkormányzatban készséggel állnak rendelkezésére, és segítenek neki a letöltésben, sőt: nem egyszer a kérvény kitöltésében is.

Éppen ezért, amennyiben úgy gondoljuk, hogy mi magunk vagy egy környezetünkben élő idős ember jogosult a szociális étkeztetésre, hívjuk fel az önkormányzat szociális irodáját, mondjuk el a helyzetet, és ők készséggel tájékoztatnak minket arról, hogy érdemes-e egyáltalán beadnunk az erre vonatkozó kérelmet, vagy az illető eleve kívül esik a jogosultsági körön, tehát nem jár neki az ingyen ebéd. Amennyiben viszont jogosult rá, azt is el fogják mondani, hogy a kérvény pontosan honnan tölthető le, és milyen igazolásokat kell hozzá csatolni, amelyek egyértelműen bizonyítják az anyagi helyzetet vagy éppen a rossz egészségi állapotot.

Arra kérek mindenkit, hogy keresse a helyi önkormányzatokat, ahol a helyzetről tájékoztatást kap, pontosan elmondják neki: jár-e neki az ingyen ebéd, vagy sem.     

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Egészség rovatában!

A kisgyőri fafaragások nyomában

Kisgyőrbe kalauzoljuk az Odaadó olvasóit, bemutatjuk a Sály-Kisgyőr-Sály túrát. Utunk során honfoglaláskori emlékekkel és csodálatos fafaragásokkal találkozunk. A túrához jó erőnlét és némi gyakorlat szükséges. Ha valakinek nehéz ez a túra, akkor érdemes busszal vagy gépkocsival felkeresni Kisgyőrt, amelyet „faragott faluként” is emlegetnek.

Táv:19 km

Szintemelkedés: 450m  

A Sály-Kisgyőr-Sály túra bemutatása

Lator-telep

Kiindulási pontunk a Sálytól 4 kilométerre lévő Lator-telep, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci-Bükkalja területén, a Sályi-patak völgyében fekszik. A honfoglalás korában itt állomásozott Árpád fejedelem és a területet Örs vezérnek adta. Nem véletlen, hogy már az autóbuszfordulóban olyan mészkő fogad bennünket, amelyet – a rajta lévő bevésés alapján – 1996-ban, a honfoglalás emlékére emeltek. Örs vezér és leszármazottai, az Örsúr nemzetség tagjai a területen telepedtek le, itt volt birtokaik központja. A völgyben megalapították a mai Sály község elődjét, a domb tetején pedig felépítették Örsúr várát.

Az egykori földvárhoz lépcsősoron megyünk fel, a domb tetején ma már csak a lakótorony falmaradványai láthatók. A panoráma ugyanakkor mindenkit elkápráztat: csodálatos a kilátás a völgyre és Sály településre. Örsúr várából lefele óvatosan haladunk, hiszen meredek az út. Majd kényelmes, bokros-erdős részen haladunk tovább, jó pár kilométert megtéve. 

Mocsolyástelepi pihenő

Az erdőből kiérve már megpillantjuk Mocsolyástelep új, fehér templomát. Utunkat az egyik oldalon erdősáv, a másikon szántó kíséri. Mocsolyástelep bár önálló településnek tűnik, tulajdonképpen Kisgyőr része. Kevesen lakják, de az itt élők kedvesek, udvariasak, készségesek, érdeklődők. Így kicsit megpihenünk, majd a mocsolyástelepiek jókívánságaival folytatjuk utunkat Kisgyőrbe. 

Kisgyőr, a „faragott falu”

Kisgyőr a famegmunkálásban kimagasló, a fafaragás tudománya apáról fiúra száll. Az alkotásokat szívesen megmutatják, a faluban szinte mindenhol találkozhatunk fafaragványokkal: a falu „kapujában”, buszmegállóban, a hídon. Még az utcajelző táblák is míves faragványok. Az alkotások a település polgármesteréhez, Kékedi László Vilmos fafaragó és népi iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja nevéhez és az általa megálmodott Családi Kézműves Szaktábor résztvevőihez fűződnek.      

Kisgyőri golgota

Az első utunk a golgotára vezet.  Jézus szenvedését 14 fából faragott stáción keresztül mutatják be. A jeleneteket angyalok tartják.

Előtte fejfa áll, ezen kerámiatáblán olvasható a történet. A növényzet is alkalmazkodik a jelenethez: a jósághoz rózsát, a gonoszhoz szomorú barkát ültettek. Három kereszt következik, a középső Jézus keresztje, rajta életfa motívumot lehet látni. A másik kettő népi motívumokkal díszített. Végül egy óriási napkorong látható, amely a feltámadást jelképezi. A tervező Kékedi László, a megvalósításban pedig Családi Kézműves Szaktábor résztvevői segítettek.

A golgota stációi után megtekintjük a műemlék templomot, amely előtt szintén fafaragvány áll.  Kisgyőrben az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt is faragvánnyal tisztelegnek: a derékba kettétört kopjafán Márai Sándor verssora olvasható: „Angyal vidd meg a hírt az égből”.

Faragott betlehem

Nagy látványosság a faluban a betlehem, amelyet 17, tölgyfából faragott szobor és 4 templomtorony alkot. A szobrok a magyar népviselet motívumait hordozzák magukon: a három királyok cifra szűrt, a pásztorok subát viselnek. A dombocska tetején az angyalok vannak, míg a „völgyben” a Kisded, Mária, József és az állatok. A négy templomtorony pedig a négy magyar történelmi egyházat szimbolizálja.

Szent Korona-kilátó

A fafaragványok sora 2021-ben is bővült. Ekkor adták át a Szent Korona-kilátót és a Fekete György-emlékoszlopot. Túránk során ezeket is felkeressük. A kilátóhoz haladva érintjük a Pavilonos Pincesort, a falufát és a szabadtéri színpadot is, és látjuk Szent István, Szent László, IV. Béla királyok szobrait. A Szent Koronát ábrázoló kisgyőri kilátó 8 méter átmérőjű, és 16 méter magas. Nyolc tájegységre lett felosztva, az alján nyolc életfa látható. Körülötte népviseletbe öltözött emberalakok tartják a Szent Koronát. A kilátóból csodaszép kilátás nyílik a Bükkre. A közelben található Fekete György emlékoszlopa is.

Kisgyőr centrumától tanösvény vezet a Remete forráshoz, erről az útról indulva folytatjuk túránkat.  A Remete-völgyben művelt parcellák között haladunk. A forrásnál kicsit megpihenünk, majd a Békáspuszta, Péntek-völgyön haladva igyekszünk vissza Sályba a buszfordulóhoz.  

Szerző: Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője  

Képek: a szerző felvételei    

 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!

Titokzatos túra Derenken és környékén 

Derenk községbe, a szellemfaluba túrázunk ezúttal. Útközben érintjük a Meteor-barlangot és Szádvár romjait. Kiadós séta emelkedőkkel fűszerezve, ezért jó erőnlét és gyakorlat szükséges a túra teljesítéséhez.   Az egykori falura, Derenkre, és lakóira a turistaút mentén fejfákra hasonlító oszlopok emlékeztetnek.

Távolság: 15 km

Szintemelkedés: 460m      

Bódvaszilasról indulunk Derenkre

Derenk községbe látogatunk, majd innen – egy következő túra keretében – továbbmegyünk Aggtelekre. Túránk kiindulási pontja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvaszilas, a Gömör-Tornai karsztvidéken. A falu több mint 700 éve áll a Bódva-völgy egyik legfestőibb helyén: a hatalmas mészkőtáblát jelentő, barlangokkal átjárt Tornai-Alsó-hegy tövében, ott, ahol a Szilas-patak nekifut a Bódvának és a szőlőtermő peremhegyek emelkednek. Itt szálltunk le a kisvasútról, elhaladtunk az Esterházy-Koós-kastély, az erőd templom, az egykori Maklár mellett.  

A vízmű szomszédságában füves-bokros hegyoldalon kapaszkodtunk felfelé. A táj nagyon változatos: bükk, gyertyán, fenyőerdők váltakoznak. Mintegy 2-3 kilométer után a Nagy-vizes-töbörhöz (tölcsérszerű mélyedés) érünk. A környéken nagyon sok kisebb-nagyobb hasonló víznyelőt találtunk. A víz beszivárog a mészkő hegységbe, utat váj magának, barlangokat alakít ki, majd a felszínre tör forrás formájában.  

Meteor-barlang: fokozottan védett természeti érték

Sziklás réten haladtunk tovább a Kis-vizes-töbör alján, míg a Meteor-barlanghoz nem érünk. Ez a természeti képződmény fokozottan védett az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Csalódottságunk mindannyiunk arcára volt írva: a barlang sajnos nem látogatható. (A Meteor-barlang az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható – A szerk.)  

A Szabó-pallag erdészház felújításra szorul

Keskeny ösvényen haladtunk tovább. A táj vadregényes: sűrű erdő, kis tisztás, mészkősziklák váltakoznak. Szekérúton értünk el a fennsíkra, ahol a Szabó-pallag erdészház áll. A fennsíkot elfoglalja a buja természet és az erdészház is felújításra vár. Ottjártunkkor elhagyatott, elhanyagolt, szomorú látványt nyújt.    

Mocsaras, vizes talajon haladunk tovább, közel a szlovák határhoz.  Bokros részek, pusztuló ligetek látványa fogad bennünket. A kövek között boróka bokrok kapaszkodnak: élni akarnak. Kedvencem a boróka, gyermekkorom karácsonyát idézi.    

Szádvár hazánk egyik legnagyobb alapterületű romvára

Lassan elérjük Szádvár romjait, amelyek arra utalnak, fénykorában hatalmas volt a vár. Történetéről megtudjuk, hogy a 13. században emelték. 1682-ben a vár és a falu Thököly Imre („kuruckirály“) kurucai kezébe került, majd a szabadságharc bukása után, 1688-ban a bécsi udvar lerombolta.  

Szádvár romjai a 460 méter magas hegy tetején vannak, a romokról gyönyörű a kilátás. Előkerül a térkép, hogy tudjuk, mi tárul a szemünk elé. Délen a Ménes-patak völgye és Szögliget, távolabb a Szalonnai-hegyvonulat, észak felé a Várhegy. Kis pihenő után folytatjuk utunkat. Leereszkedünk a völgybe és vizenyős, dús füves rét szélén Derenk településre érünk. Jobban mondja: Derenk romközségbe.  

Derenk, a romközség

A falu lakosai 1717-től 1943-ig (a falu megszűnéséig) többnyire a mai Lengyelország területéröl ideköltözött szepességi górálok és azok leszármazottai voltak. Derenk lakosait 1943-ban költöztették el, házaikat lerombolták. Ma fejfa hirdeti, ki lakott itt és hová költözött, az egykor itt éltek között sok a Rémiás és Bubenkó családnevű. A lakosság egy részét Istvánmajorba, Emőd mellé költöztették.  

A fejfa mögött romba döntött ház áll: olyan, mint egy sírhant. Tovább haladva elérjük a keresztet, amely alatt mécsesek pislákolnak, koszorúk, virágok emlékeztetnek. Emellett minden évben megrendezik a Derenki búcsút a régi templom helyén emelt kápolnában. Az egykori iskolában emlékszobát rendeztek be, amely szintén őrzi a derenkiek emlékét. Még megnézzük a temetőt és nehéz szívvel továbbmegyünk.  

A Ménes-völgyön át, hatalmas mészkő tömbök alatt elérjük a Patkós-völgy bejáratát, majd anyagos kocsiúton Szelcepusztát. A kis erdei település a két világháború között Horthy Miklós vadászterületének központja volt. Az egykori vadászkastély ma kastélyszállóként működik, de található itt turistaszállás és erdei iskola is. Megpihenünk, majd innen folytatjuk túránkat Aggtelekre.   

Szerző: Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője  

Képek: Derenk_romfalu_szellemtelepülés Forrás: flickr.com/Szegletes Gábor  

A másik fotó a szerző felvétele

 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!

 

Mátraverebély-Szentkút több mint nyolcszáz éve szolgál különleges helyként a zarándokoknak: Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel. Ha már itt járunk, érdemes elsétálni a Szent László-hasadékhoz és a régi kőfejtőbe is, amely Európa híres geológiai bemutató helye. Kellemes túra, néhány kisebb-nagyobb emelkedővel és csodás ösvényekkel.    

Mátraverebély-Szentkút túraútvonal

Táv: 13 km

Szint emelkedés: 395 km  

Mátraverebélyi katolikus templom

Mátraverebélyre vonattal érkezünk, majd gyalogosan a temető felé vesszük az irányt. Először a római katolikus templomot keressük fel, amelynek érdekessége, hogy Magyarország legjelentősebb román alapokra épített, kora gótikus műemléke. Szerencsénkre három helyi asszony szívesen mesél a templom történetéről. Tőlük, és az információs táblákról megtudjuk, hogy 1380-1400 között épült, 6 x 11 méter az alapterülete. Az eredeti boltozat a török időkben megsemmisült, majd a 18. században újraépítették, ekkor csehsüveg boltozatot kapott. Az eredeti templom alapja a főhajó padlóburkolatában látható.    

 

Szentkút

A temető és a templom közötti cserjés, bokros, majd erdős ösvényen haladunk felfelé. Itt vezet a Mária-út is a keresztig felfelé, azután kis ösvény lefelé, majd széles kocsiúton érjük el a Mátraverebély – Szentkutat. Először a templomot pillantjuk meg, majd mellette a ferences rendházat és a zarándokok szálláshelyét. Ottjártunkkor a szabadtéri oltárnál misét tartanak a zarándokoknak, egy pap elmagyarázza az oltár mozaikkal kirakott képeit. Mi is meghallgatjuk, majd merítünk a szentkút vizéből.  

 

Szentkút és a Szent László hasadék csodái

Hazánk legismertebb Mária-kegyhelye már a középkorban is híres búcsújáróhely volt. Úgy tartják, a Szűzanya először egy néma pásztorfiúnak jelent meg egy tölgyfa koronájában. Arra kérte a fiút, hogy a fa gyökerén ásson egy kutat, és igyon annak a vizéből. A pásztorfiú kiásta a kutat és ivott a vízből, amely visszaadta a hangját. Azóta sokan zarándokoltak el Szentkútra, hogy Mária segítségével gyógyulást találjanak.  

 

Miután elhagyjuk a zárandokhelyét, a csodák birodalmát, a sétaút átvezetett bennünket a patak túloldalára. Árnyas szurdok következik, itt is bőven akadt látnivaló: a Mária-forrás és a Szent László-hasadék. Szent László király legendáját sokan ismerik. Amikor a besenyők 1085-ben betörtek az országba, az erre lovagló királyt kunok fogták közre. László, hogy megmeneküljön, lovával átugratott egy szakadékot. A ló patkója nyomán víz fakadt a sziklából, e víznek a környéken élők gyógyhatást tulajdonítottak.  

 

Geológiai ritkaságok a kőfejtőben

Felérünk a völgyfőre és dózerúton folytatjuk utunkat. Erdei fenyők között, füves ösvényen kapaszkodunk fel a Csapás-tető vonulatára, ahonnan kellemes gyepes réten áthaladva hamar leérünk a Forró-kút forráshoz. Rétek, akácosok váltogatják egymást. Az erdőből kiérve a sámsonházai templom tornyát látjuk. Bár hívogató a látvány, nem a falu felé, hanem az ellenkező irányba megyünk tovább. Hamarosan elérjük a régi kőfejtőt, amely az út jobb oldalán található. Európa híres geológiai bemutató helye természetvédelmi terület. Vulkáni kitörésből származó lávakőzetréteg, szórt vulkáni törmelékréteg, 15 millió éves mészkőréteg látható. Ezekben sok élőlény megkövesedett maradványait találták.  

Utunkat a tanösvényen folytatjuk; a Kis-Zagyva hídjánál térünk vissza az országútra. Balra kanyarodunk és egy meredek réten kaptatunk felfelé. Gyakran megállunk, gyönyörködünk a kilátásban. Innen jól látható a Fehérkő vára, amelyet a 12. században építtetett a terület földesura, Sámson. A várat ezért a környéken Sámsonvárának is nevezik. Jól láthatjuk a távolban a Karancs hegyvonulatát, a Várhegyet, a mátrai Piszkés-tetőt, Ágasvárat, Óvár hegyláncát. Felettünk a Csűd-hegy magasodik.   Lefelé ereszkedünk, a völgyben feltűnik Nagybárkány. Innen indulunk vissza autóbusszal Egerbe.    

Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője    

Nyitókép Forrás: https://www.szentkut.hu/  

A másik két fotó a szerző saját felvétele 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!

Boga Bálint memoárja: Események esztétikája egy orvos szemével

Boga Bálint különös memoárja, az „Események esztétikája egy orvos szemével” című könyv 2022 tavaszán jelent meg az Oriold és Társai Kiadó igényes kiadásában. Az országszerte jól ismert és sokat hivatkozott gerontológiai szakember – aki idén 85. életévébe lép – már negyed évszázada a szépirodalomban is jeleskedik: esszéket, novellákat is publikál országos irodalmi és kulturális lapokban. Most a két szakmát építette eggyé mindkét szempontból kiváló könyvében.  

Memoár a találkozásokról

Boga Bálint könyve különös memoár, hiszen a Szent Ágoston vallomásaival létrejött, klasszikusan nyugati műfaj mögött a modern személyiségnek az a heroikus törekvése áll, hogy egy nézőpontból értelmet adjon az életének, elhelyezze saját magát a világban, sőt: a teljes látható és láthatatlan univerzumban. Az „Események esztétikája egy orvos szemével” című könyv ennél sokkal szerényebb, tapintatosabb: inkább a montaigne-i esszé hagyományát ötvözve a memoárral különféle találkozásokat ír meg, nem egyszer csak felsorolva azokat.  A végső következtetések levonását illetően is kellően tapintatos: azokat rábízza az olvasóra.

A szerzőt jobban érdekli az, hogy a téma (legyen az egy utazás, egy kiállításon látott szobor, a hajómotívum alakulása a nyugati hagyományban vagy akár egy emlékező séta Óbudán) az írás közben, az épp történő „most”-ban hogyan merül fel a számára, hogyan válik az aktuális jelenben témává, és milyen hasonló élményekkel kapcsolódik össze benne, az emlékezés írójában.

Posztmodern memoár?

Ha nem volna elcsépelt és ma már inkább negatívan csengő a szó, azt is lehetne írni, hogy ez egy posztmodern memoár. Mint ilyen, leginkább a modern kor utolsó nagy periódusában alkotó Marcel Proust által oly tökéletesen alkalmazott technikát, az emlékezésfolyamot alkalmazza, amelyben a metaforák gyakran egymásból bomlanak ki, és kapnak egymástól ideiglenes vagy tartósabb értelmet. Ezzel együtt a könyvben többször is hivatkozott, másik nagy szellemi forrásnak, Umberto Econak is sokat köszönhet a szerző. Eco legitim írástechnikaként a puszta felsorolásban, az élmények listázásában is meglátta a gyönyörködtetőt, a felemelőt. Boga Bálint is nem egyszer pusztán felsorol. De nem csak az általa az elmúlt évtizedekben megtapasztaltakat sorolja fel, hanem különös csavarral azokat is, amelyek megtörténhettek volna, de valamiért a „találkozás” elmaradt. Felsorol olyan élményeket is, amelyekben mintegy véletlenül részesült, mert valójában nem is az volt a szándéka, hogy ezekkel találkozzon.

Ezzel az esemény fogalmát sokkal szélesebbre tágítja azoknál, akik a megtörténtbe mindenképpen értelmet akarnak préselni, közben pedig nem veszik észre azt, hogy saját történetünk szereplőjeként az értelem konstruálása mindig korlátozott érvényű lehet. Úgy is mondhatom, hogy a vízben úszva a partról csak pontatlan benyomásaink lehetnek, akkor is, ha onnan ugrottunk a vízbe.

Az emlékezés működési mechanizmusa

Nincs szó tehát arról, hogy a geriáter munkájával meg akarná magyarázni vagy fel akarná mutatni élete értelmét, ami nyolcvan év felett oly gyakran megtörténik a memoárok íróival. Többről van szó: a könyvet olvasva az emlékezés működési mechanizmusába látunk bele. A memoár nemcsak gyakorolja az emlékezést vagy beszél az emlékezésről, hanem felmutatja annak létmódját is. Igen, így gondolkodunk a múltunkról, ha nem akarunk folyton kerek, lezárt értelmet adni neki, hanem ezt meghagyjuk… kinek is? Talán a Sorsnak vagy magának a Jóistennek, akinek a nevét Boga Bálint hiába soha nem írná le, de érezhető és látható, hogy a tapintatos hallgatás mögött ott van egy mély és szemérmes hit a világ teremtettségében, és abban, hogy Isten néha beleszól az élet és a történelem menetébe.

Boga Bálint memoárja ajánlott olvasmány

Boga Bálint könyvének lezáró része egy különleges szakmai kuriózum. Vázlatos, esszéisztikus kísérletet tesz a geronto-esztétika szempontjainak kidolgozására, amelynek voltaképpen egyszerű a lényege. Mit és hogyan lát az idős ember másként a műalkotásokkal találkozva, mint a fiatalabbak? Általában miben más az idős ember önképe, testképe, a mindennapi élet fontos eseményeihez való viszonya a fiatalabb generációkénál? Ez a hézagpótló munka azoknak is új perspektívákat nyithat, akik szorosabban vett szakmai, gerontológiai szempontokból olvassák a szerző értékes, sokoldalú könyvét.

A recenziót valamiféle summával és tanulsággal érdemes lezárni. Ez azonban éppen ehhez a könyvhöz nem illene, hiszen maga a könyv sem akar egy élményekben gazdag életet feleslegesen megmagyarázni, inkább felmutatja annak sokféleségét. Így a recenzens is azt írhatja: az olvasók vegyék kezükbe ezt a remek könyvet és forgassák minél többet! Tanuljanak annak csillogó részleteiből, fel-felsejlő, de ki nem mondott mélyebb összefüggéseiből. Legyen szemünk és fülünk erre is, arra is…    

Dr. Boga Bálint belgyógyász, geriáter

Dr. Boga Bálint 1938-ban született, Budapesten. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1962-ben szerzett általános orvosdoktori diplomát. Hosszú szakmai életútja során belgyógyász, geriáter és onkológus szakorvosi végzettséget is szerzett.

Évtizedeken keresztül vezette az újpesti kórház belgyógyászati, illetve geriátriai osztályát. 1980-1992 között a geriátriai feladatokat ellátó osztály vezetője volt, majd 1992-2003 között az újpesti kórház akut belgyógyászati osztály vezetője volt.

A geriátrián kívül évtizedek óta a szociális gerontológiával is foglalkozik, ezen belül kiemelten a geroedukációval; 1990-92-ben az Európa Tanács ezzel foglalkozó szakbizottságának volt a tagja. 2005-2010 között a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke volt. Több tudományos, illetve laikusok számára írt könyve jelent meg az idősellátás területén. Tevékenységét több díjjal is – többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje valamint Batthyány-Strattmann Díjjal is – kitüntették.  

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Kultúra rovatában!

Lillafüred igazi ékszerdoboz a Bükk keleti szélén

Lillafüred minden évszakban kedvelt turisztikai célpont. Érdemes felkeresni és felfedezni! Ráadásul a túra teljesítése nem igényel különleges felkészülést: elegendő egy kényelmes lábbeli, némi elemózsia és költőpénz.

Lillafüredi túra

Hámori-tó

Lillafüredi túránkra Egerből indultunk autóbusszal. Már a buszról leszállva millió látnivaló vár minket a Hámori-tó partján, a Gardana és a Szinva völgyének találkozásánál. A tavat a sétánynak köszönhetően körbe is lehet gyalogolni. Mi is így teszünk: az utazás alatt elgémberedett lábaink hálásak voltak a másfél kilométer hosszú körsétáért. Tavasztól késő őszig csónakbérlési lehetőség is adott. A bükkösökkel ölelt tó helyenként 9 méter mély is lehet, pisztrángállománya jelentős.

Magyarország legnagyobb vízesése

A kellemes séta után ebédünket a Palotaszállóban, ebben neoreneszánsz stílusban épült, impozáns épületben költjük el. Szerencsénkre előzetes bejelentkezés nélkül is tudtunk fogyasztani. Pihenőnk után felkeressük a híres lillafüredi vízesést és a Függőkertet. Botanikai ritkaságokkal, örökzöldekkel, színpompás virágokkal tarkított sétányon haladunk, majd elérkezünk Magyarország legnagyobb esésű, 20 méter magasról lezúduló, mesterséges vízeséséhez. A víztömeg a Szinva-patakon keresztül csatlakozik a Hámori- tóba.

Itt áll egyik legnagyobb költőnk egész alakos szobra is; József Attila itt írta az Óda című versét. A világirodalom egyik legszebb szerelmes költeményének sorait kőbe vésve is olvashatjuk a szobor mellett.

Anna-barlang

A lillafüredi Anna-barlang a függőkert legalsó teraszáról nyílik. A patakból kioldott mész fokozatosan rakódott le, így építve a barlang falát. A természeti képződményt túravezető segítségével fedezzük fel. A mintegy félórás séta alatt minden fontos és érdekes információt megkapunk. Nagyon érdekes és látványos a szív alakú képződmény a Jézus szíve teremben vagy „Éva almafája”, ami valóban egy élő fához hasonló.  

Legendák övezik a Molnár-sziklát

A barlang hűvöse után jólesett a melengető napsütés. Nekiindulunk a következő célpontunk felé: a Hámori-völgy oldalában található mészkősziklához, a Molnár-sziklához. Lillafüred csodáinak megtekintése után buszra szállunk, hogy eljussunk Miskolc egyik legszebb zöldterületére, amely az erdő közepén található. Ott a Szinva tanösvényen végigsétálva, túljutva a nem túl hosszú kaptatón, megkönnyebbülten látjuk: a nehezén túl vagyunk. Innen már csupán 2 kilométer a kilátó. Szerelmes legenda lengi körül e képződményt, amelynek tetején hatalmas fakereszt őrzi a molnár lánynak és legénynek emlékét. Érdemes felsétálni a szikla tetejére (könnyen megközelíthető), hiszen festői panoráma tárul elénk.

A levegőtől megrészegülve, kellően elfáradva a már megismert úton megyünk vissza. A Majális-parkból félóránként indul buszjárat Miskolc autóbuszállomására, majd Eger városába.

Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője  

Képek: Forrás: flick.com/Tóth Roland, flick.com/Spéder Ferenc

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!