Lillafüred igazi ékszerdoboz a Bükk keleti szélén

Lillafüred minden évszakban kedvelt turisztikai célpont. Érdemes felkeresni és felfedezni! Ráadásul a túra teljesítése nem igényel különleges felkészülést: elegendő egy kényelmes lábbeli, némi elemózsia és költőpénz.

Lillafüredi túra

Hámori-tó

Lillafüredi túránkra Egerből indultunk autóbusszal. Már a buszról leszállva millió látnivaló vár minket a Hámori-tó partján, a Gardana és a Szinva völgyének találkozásánál. A tavat a sétánynak köszönhetően körbe is lehet gyalogolni. Mi is így teszünk: az utazás alatt elgémberedett lábaink hálásak voltak a másfél kilométer hosszú körsétáért. Tavasztól késő őszig csónakbérlési lehetőség is adott. A bükkösökkel ölelt tó helyenként 9 méter mély is lehet, pisztrángállománya jelentős.

Magyarország legnagyobb vízesése

A kellemes séta után ebédünket a Palotaszállóban, ebben neoreneszánsz stílusban épült, impozáns épületben költjük el. Szerencsénkre előzetes bejelentkezés nélkül is tudtunk fogyasztani. Pihenőnk után felkeressük a híres lillafüredi vízesést és a Függőkertet. Botanikai ritkaságokkal, örökzöldekkel, színpompás virágokkal tarkított sétányon haladunk, majd elérkezünk Magyarország legnagyobb esésű, 20 méter magasról lezúduló, mesterséges vízeséséhez. A víztömeg a Szinva-patakon keresztül csatlakozik a Hámori- tóba.

Itt áll egyik legnagyobb költőnk egész alakos szobra is; József Attila itt írta az Óda című versét. A világirodalom egyik legszebb szerelmes költeményének sorait kőbe vésve is olvashatjuk a szobor mellett.

Anna-barlang

A lillafüredi Anna-barlang a függőkert legalsó teraszáról nyílik. A patakból kioldott mész fokozatosan rakódott le, így építve a barlang falát. A természeti képződményt túravezető segítségével fedezzük fel. A mintegy félórás séta alatt minden fontos és érdekes információt megkapunk. Nagyon érdekes és látványos a szív alakú képződmény a Jézus szíve teremben vagy „Éva almafája”, ami valóban egy élő fához hasonló.  

Legendák övezik a Molnár-sziklát

A barlang hűvöse után jólesett a melengető napsütés. Nekiindulunk a következő célpontunk felé: a Hámori-völgy oldalában található mészkősziklához, a Molnár-sziklához. Lillafüred csodáinak megtekintése után buszra szállunk, hogy eljussunk Miskolc egyik legszebb zöldterületére, amely az erdő közepén található. Ott a Szinva tanösvényen végigsétálva, túljutva a nem túl hosszú kaptatón, megkönnyebbülten látjuk: a nehezén túl vagyunk. Innen már csupán 2 kilométer a kilátó. Szerelmes legenda lengi körül e képződményt, amelynek tetején hatalmas fakereszt őrzi a molnár lánynak és legénynek emlékét. Érdemes felsétálni a szikla tetejére (könnyen megközelíthető), hiszen festői panoráma tárul elénk.

A levegőtől megrészegülve, kellően elfáradva a már megismert úton megyünk vissza. A Majális-parkból félóránként indul buszjárat Miskolc autóbuszállomására, majd Eger városába.

Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője  

Képek: Forrás: flick.com/Tóth Roland, flick.com/Spéder Ferenc

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!

Mátraverebély-Szentkút több mint nyolcszáz éve szolgál különleges helyként a zarándokoknak: Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel. Ha már itt járunk, érdemes elsétálni a Szent László-hasadékhoz és a régi kőfejtőbe is, amely Európa híres geológiai bemutató helye. Kellemes túra, néhány kisebb-nagyobb emelkedővel és csodás ösvényekkel.    

Mátraverebély-Szentkút túraútvonal

Táv: 13 km

Szint emelkedés: 395 km  

Mátraverebélyi katolikus templom

Mátraverebélyre vonattal érkezünk, majd gyalogosan a temető felé vesszük az irányt. Először a római katolikus templomot keressük fel, amelynek érdekessége, hogy Magyarország legjelentősebb román alapokra épített, kora gótikus műemléke. Szerencsénkre három helyi asszony szívesen mesél a templom történetéről. Tőlük, és az információs táblákról megtudjuk, hogy 1380-1400 között épült, 6 x 11 méter az alapterülete. Az eredeti boltozat a török időkben megsemmisült, majd a 18. században újraépítették, ekkor csehsüveg boltozatot kapott. Az eredeti templom alapja a főhajó padlóburkolatában látható.    

 

Szentkút

A temető és a templom közötti cserjés, bokros, majd erdős ösvényen haladunk felfelé. Itt vezet a Mária-út is a keresztig felfelé, azután kis ösvény lefelé, majd széles kocsiúton érjük el a Mátraverebély – Szentkutat. Először a templomot pillantjuk meg, majd mellette a ferences rendházat és a zarándokok szálláshelyét. Ottjártunkkor a szabadtéri oltárnál misét tartanak a zarándokoknak, egy pap elmagyarázza az oltár mozaikkal kirakott képeit. Mi is meghallgatjuk, majd merítünk a szentkút vizéből.  

 

Szentkút és a Szent László hasadék csodái

Hazánk legismertebb Mária-kegyhelye már a középkorban is híres búcsújáróhely volt. Úgy tartják, a Szűzanya először egy néma pásztorfiúnak jelent meg egy tölgyfa koronájában. Arra kérte a fiút, hogy a fa gyökerén ásson egy kutat, és igyon annak a vizéből. A pásztorfiú kiásta a kutat és ivott a vízből, amely visszaadta a hangját. Azóta sokan zarándokoltak el Szentkútra, hogy Mária segítségével gyógyulást találjanak.  

 

Miután elhagyjuk a zárandokhelyét, a csodák birodalmát, a sétaút átvezetett bennünket a patak túloldalára. Árnyas szurdok következik, itt is bőven akadt látnivaló: a Mária-forrás és a Szent László-hasadék. Szent László király legendáját sokan ismerik. Amikor a besenyők 1085-ben betörtek az országba, az erre lovagló királyt kunok fogták közre. László, hogy megmeneküljön, lovával átugratott egy szakadékot. A ló patkója nyomán víz fakadt a sziklából, e víznek a környéken élők gyógyhatást tulajdonítottak.  

 

Geológiai ritkaságok a kőfejtőben

Felérünk a völgyfőre és dózerúton folytatjuk utunkat. Erdei fenyők között, füves ösvényen kapaszkodunk fel a Csapás-tető vonulatára, ahonnan kellemes gyepes réten áthaladva hamar leérünk a Forró-kút forráshoz. Rétek, akácosok váltogatják egymást. Az erdőből kiérve a sámsonházai templom tornyát látjuk. Bár hívogató a látvány, nem a falu felé, hanem az ellenkező irányba megyünk tovább. Hamarosan elérjük a régi kőfejtőt, amely az út jobb oldalán található. Európa híres geológiai bemutató helye természetvédelmi terület. Vulkáni kitörésből származó lávakőzetréteg, szórt vulkáni törmelékréteg, 15 millió éves mészkőréteg látható. Ezekben sok élőlény megkövesedett maradványait találták.  

Utunkat a tanösvényen folytatjuk; a Kis-Zagyva hídjánál térünk vissza az országútra. Balra kanyarodunk és egy meredek réten kaptatunk felfelé. Gyakran megállunk, gyönyörködünk a kilátásban. Innen jól látható a Fehérkő vára, amelyet a 12. században építtetett a terület földesura, Sámson. A várat ezért a környéken Sámsonvárának is nevezik. Jól láthatjuk a távolban a Karancs hegyvonulatát, a Várhegyet, a mátrai Piszkés-tetőt, Ágasvárat, Óvár hegyláncát. Felettünk a Csűd-hegy magasodik.   Lefelé ereszkedünk, a völgyben feltűnik Nagybárkány. Innen indulunk vissza autóbusszal Egerbe.    

Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője    

Nyitókép Forrás: https://www.szentkut.hu/  

A másik két fotó a szerző saját felvétele 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!

A Tudástár olvasói rendszeresen találkoznak itt Arday Géza József Attila-díjas író és irodalomtörténész könyvajánlóival, „virtuális irodalmi kávéházával”. Most egy igazán személyes hangvételű írással örvendezteti meg az olvasókat: Görgey Gáborral, Fehér Klárával és Tamkó Sirató Károllyal való találkozásairól mesél. Fogadják szeretettel!  

Görgey Gábor

Az első író, akivel, mint irodalommal foglalatoskodó kamasz – családon kívül – megismerkedtem: Görgey Gábor volt. Azért gondoltam, hogy megemlékezem róla, mert a közelmúltban (2022. április 11-én – A szerk.) 92 éves korában ment el. Magas kort élt meg az eredetileg Artúr nevet viselő író, aki első műve megjelenésekor – híres történelmi felmenője miatt – változtatta a nevét Gáborra. A Volt egyszer egy Felvidék című regényét 1989-ben a Könyvhetén dedikálta, a Vígszínház előtt. Kivártam a hosszú sort és nemcsak a kötetet dedikáltattam, hanem átadtam két róla, illetve műveiről szóló írásomat, amelyek nyomtatásban is megjelentek. Őszinte kedvességgel fogadta az írásokat és szellemes felütéssel írt egy tizenhat éves kamasznak a könyvébe, aki akkor épp lelkes olvasója volt: „Arday Gézának, ifjú kritikusomnak szeretettel”. Egyik unokatestvére nagyszüleim kártyapartnere volt, így „kinyomozta” a címemet, és rendszeresen küldött meghívókat a könyvbemutatóira, felolvasóestjeire. Ezeken a legtöbbször Mensáros László, Piros Ildikó és Huszti Péter olvastak fel – egy-egy frissen megjelent művéből – a Fészek Klubban, az Írószövetségben és más kellemes helyeken. Összebarátkoztunk és vele néztem meg a Galopp a Vérmezőn és a Komámasszony hol a stukker? című darabjainak újabb rendezését, az előadások főpróbáját. Megkaptam dedikálva a műveit és elolvastam azokat, írtam is róluk. Imponált a műveltsége és az íráskészsége. Több év után elmaradtunk egymás mellől, viszont, ha itt-ott találkoztunk, akkor soha nem felületesen beszélgettünk. Mindig ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Nemcsak regényeket, novellákat, tárcákat és verseket írt, hanem komoly műfordító, dramaturg és rendező is volt. Aztán a politikai életben kompromittálta magát, amiért szomorú voltam, ugyanis 2002 és 2003 között miniszterséget vállalt. Majd a 2003-ban alapított Fehér Klára Irodalmi-díj kuratóriumának a tagja is volt.  

Fehér Klára

Erről jutott eszembe Fehér Klára. Fehér Klárához (1919-1996) és férjéhez, Nemes Lászlóhoz (1920-2018) először apám vitt el, ugyanis akkoriban nagy hatással volt rám Klári néni Hova álljanak a belgák? című kisregénye, és szerettem volna személyesen megismerni az íróját. Addig mondogattam ezt apámnak, míg egy alkalommal elmentünk hozzájuk. Nagyon kedvesen fogadtak a Munkás utcai otthonukban, délutáni uzsonnához terített asztal várt, amelyen minden meglévő kötetét dedikáltattam velük. Több szoba faltól-falig tele volt könyvvel, a bútorok egyszerűek voltak, amolyan szocialista típusúak. Fehér Klára és Nemes László is kitűnő házigazdák voltak, szórakoztatóak, vendégszeretők és könnyen társalgóak. Nemrég Fehér Klára könyveit pakoltam, és azon gondolkodtam, hogy olvas-e még tőle valaki. Elhatároztam, hogy kiválasztom egy regényét és újraolvasom mai szemmel, aminek az eredményéről majd igyekszem itt hírt adni.  

Tamkó Sirató Károly

Legelső dedikált könyvem is apámhoz kapcsolódik, pedig anyukám volt az, aki kiskoromban megszerettette velem az irodalmat. Az történt, hogy amikor iskolába mentem, akkor Tamkó Sirató Károly bácsi (1905-1980) meg akart ismerni és apám elvitt hozzá. Így történhetett meg, hogy 1979.  április 29-én küldött egy példányt a Tengerecki hazaszáll című, gyerekeknek szóló verseskötetéből, az alábbi dedikációval: „Arday Gézukának szeretettel küldi Károly bácsi”. Gyerekkoromban is nagyon szerettem ezt a kis hosszúkás alakú könyvet, amelyet pár napja újra olvastam és olvasás közben sok szép emlék jutott eszembe. Sosem tudhatjuk, hogy miből mi következik az életünkben. Számomra Tamkó Sirató Károly később könyvtémámmá is vált. Azért írtam róla is, hátha valakinek hasonló szép élmények kapcsolódnak a verseihez.

Szerző: Arday Géza író és irodalomtörténész

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Kultúra rovatában!

Az idősödés mindannyiunkat elér. Ennek belső és külső kezelésében sem az önelhanyagolás, sem a yummie mummie nem megoldás. Az idő múlásával folytatott hiábavaló küzdelem helyett lássuk és értsük meg a pro age-filozófiát: tanuljuk meg jól érezni magunkat a saját bőrünkben és vigyázni magunkra. Első lépésként fogadjuk el az idősödésünk folyamatát, és benne a valódi, úgynevezett biológiai korunkat.

Az idősödés szépsége: pro age

2007-ben az Unilever nevű cég a világ minden részén óriási figyelmet kapott azzal, hogy meghirdette egyik kulcsmárkájára (Dove) vonatkozóan a Pro Age-kampányát. A kozmetikai termékek központi célcsoportja teljesen új volt: a 45 év feletti hölgyek egyre szélesedő közössége. A test-és arcápoló krémeket, tusfürdőket nem a megszokott – az uralkodó testképnek megfelelő csontsovány – modellekkel mutatták be. Helyettük – szuper minőségben és beállításokkal fényképezett – negyven év feletti gyönyörű, nem egyszer barokkosan asszonyos amatőr modellek szerepeltek a reklámfilmekben, magazinokban. Sőt, a negyvenes éveikben járó hölgyek megjelentek az óriásplakátokon is, b bemutatva a képeken az idősödés szépségét. Így nagyon sokan találkozhattak velük, szerte a világon.

A kampány kifejezetten sikeres volt, nemcsak a jelentős bevétel tekintetében, hanem abban is, hogy segített átalakítani a szépségipar nyelvét. Mára már számos cég – ezen kampány hatására is – pro-age készítményeket is forgalmaz. Alaposabban megnézve a kérdést, kiderül, még ennél is többről van szó: még a pro-age kifejezés is általánosan használt lett, a kozmetikai termékekkel nem különösebben foglalkozó idősödés-kutatók, gerontológusok nagy örömére. Egy egyszerű internetes keresés 2020 őszén több mint hárommilliárd, 2022 tavaszán pedig tízmilliárd találatot adott ki erre a kifejezésre. Ha hozzávesszük az „age-defy”, a „well-ageing”, és ehhez hasonló kifejezéseket, az eredmények megközelítik a húszmilliárdot. A pro-age tehát az egyik legtöbbet használt kifejezésünk lett, szerte a világon.

De mit is takar ez a kifejezés? Miért tetszett meg az idősödéstudománnyal foglalkozó szakembereknek? Elsősorban azért, mert ők már sok évtizede hangsúlyozták: a fiatalságkultusz dominálta, posztmodern világban sem lehet cél, hogy 20-30 évvel fiatalabbnak akarjuk mutatni magunkat. A reális cél az lehet, hogy első lépésben fogadjuk el az idősödésünk folyamatát, s benne a valódi, úgynevezett biológiai korunkat. Ez segíti, hogy fizikailag, lelkileg, szellemileg, sőt, ha hiszünk benne, akkor spirituálisan is jól, boldogan, teljes értékűnek érezzük magunkat a bőrünkben!

Az idősödés elfogadása

Ez természetesen semmiképpen nem önelhanyagolást és önfeladást jelent. Sőt: a „well-ageing”-nek mindenképpen része a rendszeres testmozgás, az agy tornája (leginkább a tanulás!), azaz a szellemi karbantartás, a megfelelő táplálkozás, az orvosi javaslatok és terápiák pontos betartása is. Mindezek mellett nagyon fontos a pozitív energiát sugárzó baráti és családi környezet is. Amennyiben a közvetlen család ezt nem tudja biztosítani, akkor egy baráti kör vagy akár egy hasonló érdeklődésű emberekből álló klub is meg tudja adni. Ezzel a komplex, pro-age gondolkodással nagyjából olyan külső formát alakíthatunk ki magunkról, amely egybeesik valódi korunkkal. Így a velünk találkozó emberek nem éreznek fura és bizarr diszkrepanciákat.   

A yummy mummy jelenség

Amennyiben az idősödés elleni állandó küzdelembe hazug árnyékokat kergetünk, nagy veszélyek leselkedhetnek ránk: akár bele is zavarodhatunk, és valóban meg is betegedhetünk. Bár nem betegség, de jelentős zavart okoz az úgynevezett „yummy mummy” jelenség. Ez a kifejezés eredetileg nem a gazdag, s már nem a húszas éveikben járó kismamákat jelenti (mint az erről szóló ausztrál szappanoperában), hanem azokat a menopauza környékén lévő, az idősödés ellen küzdő hölgyeket, akik mindenáron meg akarják mutatni, hogy szebbek és figyelemfelkeltőbbek, akár saját lányuknál is. Avagy „még bárkivel felveszik a versenyt” az irántuk való figyelem felkeltésében. Ennek a torz belső késztetésnek a következtében a húsz- és harmincéveseknek jól álló, „szexi” ruhákat hordanak, fiatal lányra illő sminket viselnek, flörtölnek a fiatalabb vagy kevésbé fiatal fiúkkal, férfiakkal. Úgy viselkednek, mintha valójában a saját lányaik lennének.

Természetesen szó sincs arról, hogy a férfiaknak e sorokat olvasván elégedetten kellene hátradőlniük, és csak úgy elfogadniuk az idősödés folyamatát. Bizony mondom, léteznek a yummy mummy-k férfi párjai is. A yummy daddy-k negyven felett az andropauzától menekülve bőrkabátban, motorospólóban és az őszülő hajat elrejtve, tarkopaszon jelennek meg. Vagy hirtelen rátalálnak a futásra és a konditeremre, és betegre vagy halálra gyötrik magukat. Mert ők még „nem öregek”, amit egyébként senki nem gondol róluk, saját magukon kívül. A legrosszabb esetben elkezdenek a húsz évvel fiatalabb hölgyek, lányok után koslatni. Sőt, néhányan „sugar daddy”-k lesznek, azaz fiatal lányokat kezdenek pénzelni szexért cserébe.

Az idősödés pozitív oldala

Mindezek elkerülésére nagyon fontos pontosan megértenünk a pro age-gondolkodást. Hiszen hiába minden „önkínzás, ének”*: az ember minden másodperccel idősebb lesz, s azok a „filozófiák”, amelyek anti-ageing-et hazudnak, egyszer csak mind kiesnek az idő rostáján. Azután egyszer csak – akármit is hazudunk – világossá válik a valódi, biológiai korunk magunk és a környezetünk számára is.

Éppen ezért nagyon fontos látni és megérteni: a pro-age filozófia megtanít minket arra, hogy a saját bőrünkben jól érezzük magunkat, és vigyázzunk magunkra. Ha igaza van Erik H. Erikssonnak, az 1994-ben elhunyt német származású, amerikai pszichológusnak, az élet minden szakasza új kihívást és új válaszokat jelent. Nagyon fontos, hogy ne keverjük össze a kihívásokat és a válaszokat: negyven felett örömmel éljük meg azt, hogy gyermekeink lassan önállóak lesznek, mi pedig egyre bölcsebben és világosabban látjuk életcéljainkat. Egyre pontosabban tudjuk, még mit szeretnénk elérni, és mi az, amire már nem érdemes időt fordítani.

Jó esetben a bölcsességünkkel képesek vagyunk tudatosan óvni egészségünket, és pontosan felfogni, hogy mekkora károkat tudunk magunknak okozni egy rosszul sikerült mozgásprogrammal, de azzal is, ha ülünk vagy fekszünk a tévé vagy a laptop képernyője előtt, és növeljük a testtömegünket. Jó esetben pontosan tudjuk, hogy negyven körül már jobban kell vigyáznunk a táplálkozásunkra: leginkább a zsírok és a cukrok bevitelére. Negyven felett a korábbinál még tudatosabban képesek vagyunk az értékes és fontos, illetve a számunkra felesleges társaság között választani.

Egyszóval az esetek túlnyomó többségében minden tekintetben érett, önálló személyiségekké váltunk. Örüljünk ennek, s miközben az Alphaville együttes híres slágerét, a „Forever young” című számot énekeljük, viselkedjünk mind a valódi életben, mind a virtuális világban (leginkább a közösségi médiában) korunkhoz és társadalmi helyzetünkhöz méltóan! Közben pedig vigyázzunk magunkra, sportoljunk rendszeresen és táplálkozzunk egészségesen. Ez is egy hatalmas feladat. Így talán pozitívabbak tudjuk megélni az idősödésünk folyamatát és elfogadni annak jó és rossz oldalait egyaránt.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője  

*= Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse…

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Egészség rovatában!

Nagy Töhötöm könyve, a Jezsuiták és szabadkőművesek már korábban befejezte a térhódítását, azonban egy újabb nemzedék megszületett és felnőtt azóta, hogy megjelent. Ezért indokolt volt az újbóli kiadása. Csak az a kérdés, hogy vajon érdekli-e a most felnövekvőket az egykori szerzetes kacifántos életútja. Attól tartok, hogy az olvasói inkább a korábbi nemzedékek soraiból fognak kikerülni, ami érthető, hiszen sokrétű történelmi ismeretek és élettapasztalat szükségeltetik az 525 oldalas mű megértéséhez.  

Nagy Töhötöm pályaképe több szempontból is példanélkülinek tekinthető a 20. századi magyar történelemben. Fiatalon, már 1926-ban csatlakozott a jezsuitákhoz, s még békeidőben, 1937-ben szentelték pappá. Részt vett a korabeli népfőiskolai mozgalomban és a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) szervezésében, sőt annak vezetője is volt. Komoly vatikáni kapcsolatokkal rendelkezett, jelentős közvetítő szerepe volt abban, hogy XII. Piusz pápa Mindszenty Józsefet nevezte ki prímássá.

A kommunista térhódítás után elkezdett elfogyni körülötte a levegő. 1947-ben a Jezsuita Rend döntése nyomán Dél-Amerikában folytatta a papi tevékenységét, s Argentínában telepedett le, ahol bekapcsolódott a magyar emigráció véráramába. Itt következett be az a változás az életében, hogy kilépett a Rendből, családot alapított, majd csatlakozott szabadkőművesekhez.

Ekkor írta meg ezt az önéletrajzi könyvét, amely először col-md-yolul jelent meg, majd magyar nyelven is kiadatta. A könyvvel eredetileg az volt a célja, hogy kibékítse a katolikus klérust és a szabadkőműveseket egymással. Ez nem járt sikerrel, sőt, mindkét fél kategorikusan eltávolodott tőle.

Nagy Töhötöm erős kalandvággyal rendelkezett, amit megalapozott a vélt vagy valós küldetéstudata. Ezek keveréke eredményezte azt, hogy a magyar titkosszolgálat beépített ügynökévé is vált az 1960-as években, s ezáltal teljesült a vágya: visszatérhetett Magyarországra.

Súlyos és meglehetősen összetett élete volt, amely ellentmondásokkal együtt mégis egy különös sors dokumentuma, amely a 20. századi magyar történelem nagyon speciális rajzolata. Valószínű megérte újból kiadni az önéletírást, mert az utódoknak nemcsak tanulságul szolgálhat, hanem bemutatja az emberi élet sokrétűségét, törékenységét és a küldetéstudat több irányú félreértelmezési lehetőségeit.  

Szerző: Arday Géza író és irodalomtörténész

 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Kultúra rovatában!

Szilvásváradra látogatunk egy rendhagyó túra keretében. Ugyanis olyan látványosságokat keresünk fel, amelyek kevésbé ismertek. A túra jó erőnlétet és egészséges térdízületeket igényel. De, aki teheti, annak megéri felfedezni Gerennavár romjait! 

A túra hossza: 14 km

A túra időtartama: 4 óra, a várban eltöltött időn kívül

Szintkülönbség: 450 m

Szilvásvárad rejtett kincsei

Szilvásváradot és a Szalajka-völgyet mindenki ismeri, hiszen egyike a legnépszerűbb magyarországi kirándulóhelyeknek. Éppen a népszerűsége miatt néha túlságosan zsúfolt is. Ha valaki Szilvásvárad környékének csendesebb és kevésbé ismert részét fedezné fel, akkor a Gerennavár romjait ajánljuk.

A szilvásváradi tanösvény

Szilvásváradra vonattal és busszal is könnyen el lehet jutni Egerből, de mehetünk autóval is. A Szalajka-völgy bejáratánál lévő parkoló mellett elhaladva érkezünk túránk kiindulópontjához, a tanösvény kezdetéhez. Az ösvény1940 méter hosszú, a szintemelkedés 210 méter és könnyen teljesíthető. A nyomvonal jól kiválasztott, könnyen járható, kőtörmelékkel felszórt. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely került kialakításra faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra során információs táblákkal találkozunk, amelyek részletesen bemutatják a természet értékeit, a természetvédelem feladatait, az erdőt és az erdőgazdálkodást és a Bükk természeti értékeit.

Rögtön a tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a Bükk földtanával, a bükki karszttal, majd a továbbiakban a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel.

A tanösvény vége a Millenniumi Kilátó, ahonnan pazar látvány tárul elénk: Szilvásvárad, a hegyek koszorúja és a közéjük vágódó völgyek, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra. Sajnos, ottjártunkkor minket szomorú látvány fogad: a kilátó körbe van kerítve és kutyákkal őrzik a terület.

Gerennavár romja

Túránkat az országúton folytatjuk, a sárga kerékpáros jelzést követve. Ez a szakasz enyhén emelkedik egészen a Gerennavárig, de végig betonon lehet haladni. Igaz, az autós forgalomra vigyázni kell.

A vár feljárójánál pihenőt tartunk, szükségünk van az energia utánpótlására. Ugyanis Gerennavár romja egy lapos hegytetőn áll, amelyet minden irányból rendkívül meredek hegyoldal veszi körül. Csak lépcsőkön, meredek emelkedőkön tudjuk megközelíteni. Ezért a túra mindenképpen jó erőnlétet igényel. A várnál azonban kárpótol minket a csodálatos kilátás.

A hagyomány szerint Gerennavár Nagy Lajos király (1326-82) vadászkastélya volt, amelyet az egykori pogány vár helyén alakítottak ki. Később állítólag Mátyás király is használta Gerennavárat. Nem tudjuk, hogyan pusztult el, ma már alapfalai is alig láthatók.

Tófalusi völgy

Túránkat a sárga jelzésen folytatjuk, a Tófalusi völgyön keresztül. Ha valahová felkapaszkodunk, akkor bizony onnan le is kell mászni, még akkor is, ha nem könnyű. A völgybe vezető út egy nagyon köves vízmosáson halad, itt az ember érzi, hogy vannak térd ízületei!  Lent a völgyben már kellemes a séta; oxigéndús levegővel szívhatjuk tele a tüdőnket.

Szalajka-völgy

A Tófalusi völgy a Szalajka völgybe torkollik. Itt már nagy a nyüzsgés: sokan sétálnak errefelé, anyukák tolják a babakocsikat, a játszótéren gyerekek futkároznak. A völgy végén a bazár és éttermek. Elhaladunk a lovarda mellett is, itt számos fakultatív program (lovas túrák, lovasbemutató, múzeum, kiállítások) várja az érdeklődőket. Érdemes benézni, ha időnk engedi.

Szerző: Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője

Fotó: Wikimédia

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!

A Siroki vár magaslatairól csodálatos panoráma tárul elénk. Ráadásul a nemrégiben felújított vár is tartogat számos érdekességet. Ezért megéri felkapaszkodni a hegyre, ahová kényelmes, de néha meredek út vezet. A vállalkozóbb kedvű túrázóknak pedig egy hosszabb túrát mutatunk be: Sirokról Szarvaskőre, és vissza. Kényelmes, de hosszabb túra, így némi felkészülést igényel.  

Közepes erősségű túra

A túra hossza: 20-25 km

Időtartam: egész napos

Szintkülönbség: 400 m

Siroki vár

A Mátra és a Bükk magaslatai között egy vulkáni sziklacsúcs tetején áll a Siroki vár, a Mátra legnagyobb várromja. Festői környezet öleli körbe, pazar kilátás nyílik a várfalak közt sétálva. Már ezért is megéri felkapaszkodni a hegyre.

Siroki vár és Szarvaskő túra bemutatása

A Siroki vár tövében parkoló van, gyalogos túránk innen indul. A kék túraútvonalat követjük, ez az országos kék túra 22- es szakasza. A kék jelzés a betonúton halad fölfelé, majd egy fenti tisztásnál, az utolsó nagy kaptató előtt ketté ágazik: az egyik a várhoz visz tovább a másik a szemközti csúcsra, ahol a Barát és Apáca sziklák állnak. Mi a túratársakkal egyeztetve megállapodunk, hogy a vár szépségeit, illetve a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerét visszaérkezéskor látogatjuk meg.

Bálványkövek

Így utunkat folytatva jobbra tartunk a kék túraútvonalon. Hamarosan a Barát- és Apáca sziklákhoz értünk, amelyek népi elnevezése: Bálványkövek. A néphagyomány szerint a két szikla az egymást szerető, kővé vált barát és apáca. Folytatva utunk láthatjuk a Törökasztalt is: a sziklaalakzat csúcsát egykor lefaragták, vízszintesre kialakított felületébe mélyedéseket, medencéket, csatornákat, lyukakat véstek. Egykor – a feltételezések szerint – áldozati oltár lehetett.

Erdei túra

Túraútvonalunkat követve cseres-tölgyes erdőn keresztül haladunk tovább. A lombokon keresztül átsejlő napfény jóleső melegséggel tölti fel a túrázót. Kétórányi kirándulás következik. Sajnos, útközben nincs kiépített pihenőhely, nincsenek a fáradt túrázók számára kialakított asztalok, padok. Így ebédünk az avaron ülve fogyasztjuk el, szomjunkat pedig a kulacsokban hozott vízzel oltjuk.

Szarvaskő

A vadon burjánzó természet szépsége vesz körül, ezért a nem túl gyakran felfestett kék jelzéseket nagyon kell figyelni. A továbbiakban széles földutakon megyünk, néhol kővel szórták fel. Hangosan kiáltunk, amikor felismerjük a távolban magasodó régi gémeskutat. Ez ugyanis azt jelenti, hogy Rozsnakpusztára érünk. Az egyetlen ház mellett földúton haladunk tovább, amit aszfaltút keresztez. Csapatunk tovább követve a kék kereszt jelzést, egy elektromos vezetéket pillant meg. Ebből tudjuk: nem messze vagyunk Szarvaskő településétől. Egyre több víkendházat, nyaralót látunk. Túratársam javaslatára felmegyünk Major-tetőn a kilátóra. Megéri, mert gyönyörű a kilátás. Mindannyian elővesszük telefonjaink, hogy lefotózzuk a látványt.  A magasból megcsodálhatjuk a szarvaskői várromot is.

Majd utunkat folytatva, a falu pereméhez érve a klasszicista stílusú római katolikus templomhoz jutunk. Hosszú lépcsősor vezet fel a templomig, amin felgyalogolva a lábfújtatós, fémsípos faorgonát is hallhatjuk, ha éppen mise van.

A délutáni kávénkat és harapnivalót Szarvaskőn, a Sziklakert étteremben fogyasztjuk el. Némi pihenő, beszélgetés és a finom falatok elfogyasztása után visszafelé a már ismert útvonalon megyünk Sirokig.

Szerző: Palkovics Péter, az Odaadó Tudástár szerzője

Fotó: Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!

A latin nyelv tanulására rendszeresen felmerül a hallgatói igény az immár másfél évtizede működő hazai szeniorképzési rendszerünkben (amelynek központja a Milton Friedman Egyetem; régebbi nevein: Zsigmond Király Főiskola, majd Zsigmond Király Egyetem). Nagyjából 5-6 diákkal elég gyakran el is indulnak a csoportok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók szeretik ezeket a képzéseket, és igénylik a folytatást is. Ebben a cikkben nem arról szólok, hogy ők, az ötven év felettiek miért választják ezt a szép és nemes nyelvet (bár ez is nagyon érdekes volna), hanem arról, hogy gerontológiai szempontból miért jó latint tanulni?

A latin nyelv fontossága

Elsőként teljesen világos, hogy azt kell kiemelnünk: a zsidó-keresztény és a latin-görög hagyományt összekapcsoló kultúránk olyan alapnyelvéről van szó, amelynek rengeteg kifejezése evidens módon (lám, ez is latin szó!) fundamentumát (ez is latin!) adja a mindennapi gondolkodásunknak és beszédünknek. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hazánkban a társadalom felső, vezető rétege Szent István király óta a nyugati eszméket, fogalmakat, de még a használati tárgyakat is, leginkább azok latin nevével együtt hozták be, s csak másodlagos volt a német, és még kisebb az olasz és a francia hatás (megjegyzendő, hogy utóbbi kettő szintén latin alapú, ún. neolatin nyelv).

A rengeteg latin szó ma is megmaradt, s erre épülnek saját szavaink vagy az új átvételek, amelyek a 20. század közepétől már leginkább az angol nyelvből jöttek (gondoljunk például a computer szavunkra). Így, ha valaki idősebb korban latinul tanul, az a körülötte lévő világot és a régi könyveket (például Jókait, aki rengeteg latin kifejezést használ) érti meg jobban, s olvasás közben sem kell folyton a Google-ra kattintania, ha érteni akarja a szövegben szereplő latin szót.

Mindezeken túl ne felejtsük el, hogy sokan azért nem szánják rá magukat egy idegen nyelv tanulására, mert félnek a beszédtől, leblokkolnak vagy egyszerűen kellemetlenül érzik magukat, ha a magyar nyelven kívül meg kell szólalniuk. A latin viszont nem beszélt nyelv, tehát ilyen aggodalmunk nem is lehet. Írni viszont rendkívül pontosan és választékosan lehet vele, gondolatainkat nem egyszer sokkal jobban lehet kifejezni egy-egy igen pontos, egzakt (lám, ez is latin szó, az exactusból ered) latin kifejezéssel.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha valaki elkezd latinul tanulni, megdöbbenve látja, hogy az olasz, a francia, a col-md-yol, a portugál, de még a román nyelv is jobban érthető lesz a számára, hiszen ezek latin gyökerűek: alapszavaik és nyelvtanuk a latin nyelven alapul. Latinul jól tudó ember Olaszországban például kifejezetten jól elboldogul, annyira közel van a két nyelv egymáshoz.

Az említetteken túl a római vagy a középkori latin nyelv és gondolkodás nemes, józan, letisztult, bölcs karaktere is gyönyörködteti az olvasót, akár Cicerón, akár Senecán, akár a későbbi szerzőkön, Szent Ágostonon vagy Szent Tamáson gyakorolja nyelvtudását (bár utóbbiakhoz már komoly filozófiai és teológiai műveltség is kell). A higgadt, kiegyensúlyozott, elemző bölcsesség, a rendkívül széles látókör és a komplex gondolkodás oly gyakran hiányzik rohanó világunkból, s idősebb korunkban éppen hogy vonzódunk az ilyen komplex látásmódokhoz – mikor tanuljunk hát latint, ha nem ötven éves korunk felett?

Latin nyelv tanulása 50 felett

Sokan azt mondják, hogy a sokféle végződés miatt a latin nagyon bonyolult, sokkal egyszerűbb a szavakat mozaikszerűen egymás mellé rakó német vagy angol nyelv. Ez az állítás egészen addig igaz, amíg a különféle eset és időszerkezeteket az ember egyszer át nem látja, akkor viszont már nagy élményt jelent egy-egy szóalak megértése és alkalmazása. Idősebb korban az ember már egyre inkább komplex módon, a kristályos intelligenciáját használva gondolkodik a világról, így nem meglepő, hogy egyre többen vonzódnak nem a szimpla és pragmatikus, hanem a komplex nyelvekhez: ilyen a latin, de ilyen az ógörög és a szanszkrit is. A nemzetközi szeniorképzéseken, Angliától Finnországig, Ausztriától Svájcig is rendszeresen indulnak ezek a nyelvi kurzusok, nagyon sokszor azok részvételével, akik már jól beszélnek két-három más nyugati nyelvet és így többre, másra vágynak.

Szenior korban az sem mellékes, hogy leleteink elolvasásával és értelmezésével ne kelljen megvárnunk a szakorvost. Ugyan a latin kurzusokon nem orvosi latint tanulunk, de a nyelvi biztonság révén jobban el tudunk igazodni, s könnyebben utána tudunk nézni az általunk nem ismert szavaknak, kifejezéseknek az orvosi világban is.

A latin nyelv memóriafejlesztő

Végül pedig a latin, mint minden nyelv tanulása, erősít számos agyi központot, leginkább a rövid és hosszú távú memóriát (leginkább az ún. hippocampusban), amelyek közül idősebb korban főleg az első szokott erősebben leépülni, még az egészséges embereknél is. A nyelv tanulása pozitív hatást tesz érzelmi központunkra (leginkább az ún. amygdalára), de általában is a rendszeresség, a feladatok kijelölése és megoldása rendet és sikerélményt ad az ember számára, amely endorfin felszabadulásával jár, s ez az egész agyi tevékenységünket pozitívan befolyásolja.

Tanuljunk tehát nyelveket idősebb korban is, és ne féljünk a latintól, szép, nemes és nagy élményeket adó tanulásban lesz részünk általa!

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője 

Olvassa további cikkeinket az Odaadó Tudástár Szabadidő rovatában!