Újlipótváros modern épületeiről

Meglehetősen régóta élek a Szent István park szomszédságában, és mindig is vágytam egy olyan kiadványra, amellyel a kezemben, kényelmesen, a közeli kávézó foteljébe süppedve olvasgathatok a környékről. A vágyakozás beteljesedett: megjelent Maczó Balázs friss, üde és ízléses könyve Séták a Szent István park körül címmel.

A szerző nem újlipótvárosi, sőt nem is budapesti, ugyanis Tokaj környékén gyerekeskedett, majd az egyetemi éveit a „kálvinista Rómában”, Debrecenben töltötte, ám próféta lett máshol, ugyanis friss diplomával a zsebében a XIII. kerületbe keveredett. A hely szelleme megfogta! Álláshirdetés útján talált az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményre, s ott egy kiállítás kapcsán került közel a kerület másik felének épületeihez. Létrehozott egy szakmailag jelentős fotódokumentációt a kerület épített örökségéről. A városi sétát, mint formát és új iparágat felfedezve megalapította a Miénk a Ház! munkacsoportot is, hogy másodmagával túrákat szervezzen és vezessen Újlipótvárosban.

Egy új műfaj és lenyomata: városi séta

Maczó Balázs kötete a Sétakönyvek nevű sorozat első része. (A második rész Terézváros szecessziós bérházait és villáit mutatja be.) Ez a kötet egy új műfajt mutat be és tanít meg számunkra: a városi séta mibenlétét, illetve annak írott anyagát. A városi séta ma már vállalkozási ágat is jelöl, ugyanis a fővárosban és vidéki nagyvárosokban is szerveződnek városi séták, amelyeken vezető segítségével felfedezhetjük környezetünket.

Rengeteg olyan épület létezik, amely nem műemlék vagy műemlék jellegű, ám mégis különleges építészeti, történelmi vagy várostörténeti szempontból. Akad szép számmal százévesnél idősebb – de jelzéssel és megkülönböztetéssel nem rendelkező – különleges épület is, amely méltán tarthat igényt a (köz)érdeklődésre. A „városi séták” éppen a jelzés nélküli épületek közül emel ki olyanokat, amelyek valamilyen tematika alapján egyedinek számítanak. Éppen emiatt unikális darab ez a modern útikönyvre vagy helytörténeti kiadványra emlékeztető mű.

Sűrített társadalomtörténet egy kötetben

Ezzel a könyvvel bizonyos mértékig – talán még jobban! – csatlakozhatunk egy olyan városi sétához, amikor az urbanizációs tér kulturális térré alakul át. Ezáltal megismerhetjük a városrész történeti háttere mellett a mai napig tartó változásait, sokirányú fejlődését. Egy sűrített társadalomtörténetet kapunk az elmúlt másfél évszázadból, ugyanis Maczó Balázs alapos kutatómunkát végzett.

Azt is ki kell emelnünk e kötet kapcsán, hogy az érdekfeszítő szöveget Bujnovszky Tamás minőségi fotói illusztrálják. Nemcsak a kerület, hanem a város kultúrtörténete iránt érdeklődőknek is ajánlom ezt a különleges kiadványt!

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész

A közelmúltban jelent meg magyarul Molnár Tamás filozófus (1921 – 2010) Európa zárójelben című tanulmánykötete, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában látott napvilágot. A kötet eredetileg 1990-ben Párizsban jelent meg, a mostani kiadás válogatott és szerkesztett, amint azt megtudhatjuk a kötet legelején. Bizonytalanságérzetet okoz a válogatás és szerkesztés kifejezések ténye, ám mégis öröm, hogy Molnár Tamás gondolatai valamilyen formában napvilágot láthatnak.

A filozófus professzor szemléletéről

A Yale Egyetem egykori professzorának véleménye szerint az emberiség egyik alapszükséglete, hogy értelmet keressen a világ történéseiben. Ezt a lelki-szellemi szükségletet mítoszok és jelképek oldhatják fel és meg, amelyek közvetítenek a kézzelfogható és tapasztalaton túli valóság, valamint az emberi élet között.

A professzor szerint a kereszténység históriájában végig jelen vannak a pogány gondolkodás alkotóelemei.  Szerinte ez különösen a 20. században teljesedett ki, amikor az ún. „civilizált nyugaton” a pogány mítoszokban és adott esetben akár az okkultizmusban is kerestek a kereszténységből hiányzó elemeket. Értelem- és identitászavar jellemzi a nyugati társadalmakat, míg a kommunizmustól nehezen megszabaduló közép- és kelet-európai országok (népek) pedig ragaszkodnak az 1945 után kialakult sajátos identitásukhoz.

A professzor azzal is foglalkozik a kötetben, hogy az „európai egység” nem egy spontán, természetes módon kialakult alkotás eredménye, hanem egy ideológia mögé bújt gazdasági konstrukció.

Azt állítja, hogy „Európát veszély fenyegeti: többnemzetiségű és sokkultúrájú identitásának eltörlése olyan sivataggá változtatja a földrészt, ahol csupán a gazdasági érdekek fognak uralkodni, és a szellemi értékeket a mainál is jobban elfojtanák.”

Molnár Tamás azt sem hallgatja el, hogy „az Egyesült Európa csak általánossá tenné a materializmust abban a kulturális térségben, amelyben eddig az emberi szellem legnagyobb vívmányai születtek.”

Víziók Európa eljelentéktelenítéséről

A kötetben olvasható tanulmányok nem tévesztik szem elől Európa negatív irányú változásait, amelyek a megírásuk óta még sokkal jobban elmélyültek.

Szerinte a „középszer lesz a minta az oktatásban, az intézményekben, az erkölcsökben. A középszer társadalma bizonyosan élhető, sőt még sikeres is lehet a vállalkozásaiban, de eltűnik az egy és a sok dialektikája.”

Aldous Huxley Szép új világ című művét hozza fel példaként, mint negatív vízió. Már a ’80-as évek végén látta, hogy a képzelőerő kimúlásával és a lelkesedés hiányával kell számolni, amikor egyfajta leegyszerűsítő gondolkodásmód uralkodik el: figyelmen kívül hagyva a transztendenciát. Ebben a szellemi és lelki közegben a szerző szerint:

„nem képes új Szent Ágostont, Abélard-t, Pascalt, Mozartot vagy Kierkegaardot teremteni.”

Nem mer abba mélyebben belegondolni, hogy oksági kapcsolatot keressen Európa politikai egysége és az egydimenziós amerikai gondolkodás között, vagyis

„a gazdaság primátusa, a sokféle felelőtlenség összemosása, egységes törvények elfogadása olyan szellemi területen, amelyet korábban árnyaltan közelítettek meg. […] Ez nem más, mint Európa szellemének közönségessé tétele.”

Azt is összegezte, hogy az amerikanizálódás előtt mindenütt strukturált társadalmi osztályok, egymással szembenálló rendszerek, regionális hagyományok, nyelvi alapok, vallások, stílusok és intézmények jellemezték Európa egészét. De a változás, amit harminc évvel ezelőtt rögzített már vizionálta a jövőt:

„Az új Európa süket, néma, vak lenne, ha a legkisebb közös többszörösre redukálná magát, egy fojtogató közös ideológia nevében.”

Európa harapófogóba került

Ma, amikor annyi „jóslatán” túl vagyunk, vajon mit írna Molnár Tamás? A professzor nem járt messze a valóságtól (sőt!): „a kommunista értelmiségiek misztifikálják a marxizmust” ismét Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. 1945 után Európa tévedésének tekintette, amikor a második világháború győztesei közé sorolta magát. Véleménye szerint Európa Amerika és Szovjetunió miatt került harapófogóba, s közöttük kiszolgáltatódott az identitása, a történelme, a hagyománya, az életmódja. Mindez az Európából kivándorolt amerikaiak revansa lett a kontinenssel szemben.

A konzervatív filozófus történelmileg fontos és morálisan jelentős írásait tartalmazó kötetet olvasásra ajánlom a történelem és politika iránt érdeklődök számára.

Szerző: Arday Géza író, irodalomtörténész 

Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író, érdemes és kiváló művész október 25-én ünnepelte 75. születésnapját. Ebből az alkalomból emlékezünk meg az alkotóról, és ünnepeljük széles horizontú életművét. Hiszen a képzőművészként ismert Szemadám György művészeti írásai mellett új oldalát is megmutatta a személyes családi történeteit feltáró Lélekszkafander című könyvével. Ez a lelki és szellemi magasságokba emelő, mégis szórakoztató családregény több nemzedék sorsát dolgozza fel, az 1945 utáni kifosztott polgári réteg sorsát bemutatva.

Sokirányú művészet és alkotói aktívitás jellemzi Szemadám Györgyöt

Szemadám György életútja – a ’45 utáni történelmi változások miatt – számos vargabetűt írt le és művészeti életünknek a mai napig aktív egyénisége. Alkotóként 1969 óta állít ki, eközben művészeti íróként is ismeri a közönség. A filmes szakmában és televíziós sorozataival szintén értéket képvisel, ahogyan többkötetes szépíróként is számontarthatjuk. Megalkuvásra nem hajlandó, energikus és folyton fejlődő alkotói személyisége magával ragadja történetének az olvasóit.

Emlékiratból nemzedéki regény: Lélekszkafander

Édesanyja – aki magas kort élt meg – 92 és 94 éves kora között megírta a visszaemlékezéseit, amelyekhez Szemadám jegyzeteket és kiegészítéseket fűzött. Ezek a 20. századi családtörténet hátteréül szolgáltak. A szerző egyes szám harmadik személyben szerepelteti önmagát a történetben, jelezve, hogy egykori énje eltért mostani önmagától. A könyv vége felé elmeséli, mára kivé vált, hová jutott, mivé fejlődött. A főhős, G (később érettebben: Gy) maga a könyv szerzője, aki idő- és térbeli távolságtartással szemléli önmagát. Nemcsak azért, mert elfogulatlanságra törekszik, hanem mert annyit változott régi személyiségéhez képest, hogy időutazása során nem kíván a kelleténél erősebben azonosulni ifjúkori énjével, akkori hangulataival.

Anya–fiú-sorsközösség és tanulságokkal szolgáló korrajz

A mű „kettő az egyben” jellegű, vagyis a szerzőtől a családtagok bemutatásán túl jelentős korrajzot is kapunk. Ezáltal – évtizedek alatt több szempontból torzított társadalom- és történelemszemléletünkben – eljuthatunk a magyar valóság hitelesen megfestett egyéni történetéhez. Anya és fia a családregényben és a valóságban is összenőtt egymással, együtt élték át a hol bús, hol vidám időket. Ez az őszinte, vallomásos és tanulságoktól sem mentes kötet Ady híres versét juttatja eszünkbe:

„Csak másért a másét / Sohasem akartam, / Csupán a viharért / Nem jártam viharban. / Becsületes szívem / Becsületes jussát / Kerestem a harcban. // Most már megállhatok: / Már-már minden emlék, / De mégis, ha újra, / Ha százszor születnék: / A jussáért küzdő / Lantos és parittyás, / Csak ugyanaz lennék. // Régi, küzdött harcok / Silány, kis bért hoztak, / Igaztalan szájjal / Sokan megátkoztak. / Hejh, bús évek voltak, / Véresek, lihegők / S mégsem voltak rosszak.”

Isten éltesse a Szerzőt, és jó olvasást kívánunk a munkájához, amely idén májusban a Marco Polotól Nicola Tesláig című tanulmánykötettel gazdagodott.   

Fotó: MMA Szerző:
Arday Géza író, irodalomtörténész

Tóth Eszter Zsófia történésznek és társadalomkutatónak eddig csak a történelmi témájú szakkönyveit ismerhettük. Műveiben a második világháború utáni magyarországi társadalomtörténet, azon belül a nőtörténet foglalkoztatja. A nők vállalt társadalmi és politikai szerepét kutatja, több munkájában az 1945 és 1989 közötti időszak „dolgozó nő” életmódtörténetével foglalkozik. Ezúttal az írónő egy másik arcát is megmutatta: a szépíróét. A szerző ebben az egyéni témavilágú kötetében megmaradt a kutatott korszakánál, ugyanis a családi történetek is a ’70-es és ’80-as évekből származnak.

Tóth Eszter Zsófia Apa-történetek című kötete kidolgozottságában és terjedelmében rövidebb és hosszabb írásokat tartalmaz, amelyeknek egy kötetben való megjelenését az olvasók szorgalmazták. A történetek korábban irodalmi folyóiratokban már napvilágot láttak, amint ezt megtudhatjuk a kötet hátoldali borítóján olvasható ajánlásból. Emellett itt az is kiderül, hogy a szerző apja két évtizede nincs közöttünk, ám „a történetek által olyan, mintha itt lenne újra és példájával segítene”.

Az Apa-történetek történeteiről

Egy tipikusnak mondható Kádár-kori történet bontakozik ki az írások apró mozaikképeiből. Az apa faluról érkezett a fővárosba, majd minisztériumba került, az anyát pedig 1980-ban iskolaigazgatónak nevezték ki. A család a tanács által kiutalt lakásban élt, s boldogok voltak az apa korai haláig, amikor minden megváltozott.

A már húsz esztendeje tartó apa-nélküliség eredményezte ezeket a prózai írásokat, amelyek külső szemmel az apakomplexus egyfajta megnyilvánulásainak tetszhetnek. Azonban szeretetteljes vallomásokat is láthatunk az apáról, akit a már felnőtt gyermeke ugyanúgy szeret és közel érez magához. Önvallomásos jellege és a szerző őszinte hangvétele miatt – amellyel kitárulkozik az olvasók előtt – érezhetjük magunkhoz közelállónak. Sok szeretet került rögzítésre, amelyek a sorok között nagyon emberiek és őszinték, még ha olykor kissé didaktikusan hatnak is.

Mondanivaló és olvasmányélmény

A kötet több írásában lehetett volna elvonatkoztatni – spirituálisan is – a kézzelfogható dolgoktól, magasabb lelki szintre emelni a történéseket, mert nem csak kézzelfogható témák kerültek felszínre. Olvasás közben úgy érzhetjük, hogy a történész-szerző „beleragadt” a hétköznapiság témavilágába (mondhatnánk: a materialitásába), de egy történész nemcsak tudatosan, hanem tudat alatt is ragaszkodik a történésekhez.

Tanulságosak a kötetben olvasható egyéni és családi történetek. Ezek kis korrajzok mindazon jelenségekről, amelyekkel gyerek- és ifjabb korunkban találkozhattunk a szocializmus idején, s amit megélt fiatalkorában a szerző is, s ahogyan leképezte a jelenben fia – vagyis a következő nemzedék – számára. Még akkor is így van ez, ha nem azonos módon és adottságokkal éltük át ezt a korszakot, s ma sem azonos szemszögből nézzük, ám hasznos volt olvasni Tóth Eszter Zsófia egyéni horizontjából megírt emlékezéseit.

Szerző: Arday Géza író és irodalomtörténész

Mozgásprogramok széles palettája áll rendelkezésünkre, hogy karbantartsuk testünket. De vajon eleget foglalkozunk-e a szemünk egészségével, és a szemmozgató izmok tréningezésével? Ennek ugyanis igen fontos szerepe van a megfelelő és biztonságos mozgásban, így a komplex fejlesztő programokban is kiemelten kell kezelnünk.

Tréningezzük a szemünket!

A térben való tájékozódás és a mozgás során az egyik legfontosabb szervünk a szem, hiszen állandó viszonyítási pontot biztosít. Kiemelkedő szerepe van a bonyolult mozgások szabályozásánál, követesénél, tanulásánál. Ezért is nagyon fontos a rendszeres szemészeti vizsgálatokon való részvétel és a látótér vizsgálata, a szemmozgató izmok tréningezése.

Az életkor előrehaladtával megváltozhat a látás élessége, erőssége, valamint a szemlencse rugalmassága is csökkenhet, ami befolyásolja a fókuszáló képességet. Ezek a testi változások nagyobb eséllyel okozhatnak egyensúlyvesztést, vagy vezethetnek eleséshez. Nézzük meg, pontosan milyen folyamat áll ennek a hátterében, és mégis hogyan segíthet a rendszeres szemtréning a mozgástartományok megőrzésében, fejlesztésében és a biztonságosabb mozgásban!

Az agyunk felel a mozgás végrehajtásáért

Az emberi agy egyaránt fontos szerepet játszik a hallásban, a látásban, a motoros kontrollban, az érzelmekben és a testtudatban is. Ehhez az úgynevezett predikciós képességet „használja”. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan információkat raktároz el, hogy képes legyen alkalmazkodni a külvilághoz, a megváltozott körülményekhez, és tudjon reflektálni ezekre. Ezeknek az előzetes ismeretek segítségével eltervezi, hogy az adott cselekvést hogyan hajtsa majd végre. Amikor elindul a mozgás, akkor szenzoros információkkal ellenőrzi, hogy jól ítélte-e meg a helyzetet. Ha az ellenőrzés megerősíti, alátámasztja a helyzetre adott választ, akkor végbemegy a mozgás. Ha viszont cáfolja az előrejelzését, akkor optimális esetben alkalmazkodik, változtat a végrehajtáson. Tehát ha ez a képesség jól működik, az biztonságérzetet ad.

Az agyunk egyik fő feladata a túlélés biztosítása. Vagyis többek között az elesés kivédése is, hiszen ezzel is védi a test épségét, az egészség megőrzését. Ennek a feladatnak az ellátáshoz információra van szüksége, amit az egymással összefüggésben is álló érzékszerveink biztosítanak:
1. vizuális rendszer – a szem
2. vesztibuláris rendszer – a belső fül
3. proprioceptív rendszer – az izmainkba, ízületeinkbe és az ízületi szalagokba ágyazott érzékelősejtekből továbbított információk.

Ha ez a három rendszer jól működik, és megerősítik egymás jelzéseit, akkor érhető el optimális egyensúlyi állapot: a megfelelő testtudat és a biztonságos mozgásvégrehajtás.

A látás és a mozgás összefüggései

A környezetünkből érkező információk legnagyobb részét a szemünkön keresztül kapjuk, mely információk az agyba jutnak. Ezek alapján tudatosul bennünk aktuális helyzetünk, a testünk elhelyezkedése a térben, és az agy a kapott információk alapján hozza meg a döntéseket. Így érthető, hogy ha a látás funkciója sérül, az hatással lehet minden mozgással kapcsolatos lépésünkre, testérzetünkre. De szövetekben kialakult feszesség is okozhatja a szemmozgások akadályozottságát.

Gondoljunk csak bele! Az agyunk fő feladata a biztonság megteremtése, a túlélés biztosítása. Ha a látóterünk beszűkült, a látási viszonyaink nem megfelelőek, akkor az idegrendszer nem fogja engedni a mozgástartomány bizonyos részét kihasználni. Ha ugyanis nincs információja arról a térről, akkor azt nem ítéli biztonságosnak. Ez alapján a látóér és a mozgástartományok beszűkülése sok esetben összefüggésben állnak.

A szemtréning jelentősége a mozgásban

Szemtréninggel fejleszthető a látótér, a fókuszáló képesség, és növelhető a mozgásterjedelem, oldódhatnak az izom- és kötőszöveti feszességek. Például egy nyaki, háti szakasz feszességénél, úgymond „beállt nyaknál” nagyon fontos, hogy a nyakat fájdalomküszöbön belül mozgassuk, és kössük össze a szemmozgató izmok tréningezésével. Ha ugyanis a beszűkült irányba tréningezzük a szem mozgásait, akkor az agy engedélyezni fogja az azirányú elmozdulásokat az ízületben. Ha semmilyen mozgás nem tud létrejönni a fájdalom miatt az ízületben, akkor kezdjünk csak a szemtréninggel. 

A szemtréning otthon is végezhető

Egy otthoni kis teszttel is megérezhetjük a szervezetünk komplexitását. Üljünk egyenesen, fejünk tetejére képzeletben kössünk néhány héliumos lufit, amik lazán, könnyedén felfele húznak. Az állunkat biccentsük le, picit húzzuk be, és fordítsuk oldalra a fejünket az első feszesség érzésig, a mozgáshatárig. Ugyanebbe az irányba, amerre a fejünket fordítottuk, vezessük a tekintetünket, mintha a hátunk mögé akarnánk nézni. Tartsuk ott a tekintetünket, és kis idő elteltével érezzük, ahogyan egy picit enyhül a feszességérzés, és még tovább tudjuk fordítani a fejünket. Végezzük el ezt a gyakorlatot a másik irányba is, és figyeljünk az esetleges különbségekre.

Ne feledkezzünk meg a szűrővizsgálatókról sem!

Zárásként pedig tudatosítsuk a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságát, a hétköznapi és a mozgásos tréningek során az optimális látási viszonyok kialakítását, szükség esetén a megfelelő szemüveget, de ne felejtsük el a szemmozgató izmok tréningezését sem, hiszen ezeket az izmokat ugyanúgy karban kell tartanunk, mint egész testünket.

Szerző: Csordás-Novák Mária, geronto-andragógus, komplex mozgásfejlesztő tréner és szenior tréner, az Odaadó Támogató Szakértője

A társadalomfilozófiában „fekete hattyú”-jelenségnek mondják azokat a jelentős közéleti eseményeket, amelyek bekövetkeztekor alig vagy egyáltalán nem találunk rájuk magyarázatot. Sőt, előzetesen még a szakértők sem gondoltak rájuk, de hatásuk egy-egy egész geopolitikai régiót vagy akár a teljes Földet befolyásolja. De hogy jön a „fekete hattyú”-jelenség az idősödéshez, különösen a személyes „ageing”-hez?

A „fekete hattyú”-jelenségről 2007. óta beszélnek a társadalomfilozófiában Nassim Nicholas Taleb libanoni származású filozófus és kockázatelemző egyetemi tanár nyomán. Az ember olyan lény – tartja Taleb –, aki nagyon hisz a saját világában, egyszerű igazságokhoz kötődik, és nehezen vagy egyáltalán nem tudja elképzelni, hogy egyik pillanatról a másikra tényleg bármi megtörténhet: kitörhet egy nem várt háború vagy válság, vagy ledőlhetnek az ikertornyok (immár 21 évvel ezelőtt). Idősödő emberként – ötven éves korunk felett különösen – egyre többször történik velünk „teljesen váratlan” dolog, azaz beúszik az életünkbe a „fekete hattyú”.

Amikor beúszik életünkbe a „fekete hattyú”

Igaz ez életünk fizikai, lelki, szellemi-mentális, de akár spirituális dimenziójára is. A fizikai-biológiai létünkben egy-egy teljesen váratlan rosszullét vagy betegség jelentkezik, hiszen nagyon sok egészségügyi problémának teljesen váratlanul nagyon erős és markáns a megjelenése. Az is előfordul, hogy nem is értjük, hogy ez miért történt velünk – néhanap még orvosaink is tanácstalanul állnak a rosszullét előtt. Az is megtörténhet, hogy úgynevezett „ageing attack” történik, azaz az öregedési folyamat több egészségügyi problémája egyszerre támad meg bennünket, és hirtelen azt se tudjuk, melyik orvoshoz rohanjunk velük.

Lelki életünkben tejesen váratlanul törhet ránk energiahiányos állapot, amely depresszív hangulatba vagy szélsőséges esetben depresszióba is sodorhat. Akkor is, ha látszólag vagy ténylegesen semmilyen körülmény nem indokolja azt. Ugyanígy idősebb korban bizonyos rossz tulajdonságok szinte váratlanul kiélesedhetnek: a kissé szószátyár ember mellett már szinte nem lehet megmaradni; a néha ideges veszekedővé válik; a néhanap füllentő pedig a Münchausen-szindróma tüneteit mutatja. Szellemi életünkben is megjelenik egy-egy nagyon gyors agyi leépülés: alapvető nevekre vagy történetekre nem emlékezünk, vagy eltévedünk az utcán.

Bármilyen meglepő is, de spirituális életünkben is jöhet a „fekete hattyú”. Amit eddig stabil világmagyarázatnak hittünk, váratlanul kifordul a sarkaiból, s ehhez nem feltétlenül kell esemény, lehetséges, hogy arra ébredünk egy reggel: már nem hiszünk a régóta, akár gyermekkorunktól elfogadott morális vagy spirituális igazságainkban.

Hogyan kezeljük a helyzetet?

Minden eset és szint kapcsán a legfontosabb mondat az, hogy akármilyen fájó is kimondani, és még fájóbb megérteni: 50 év felett az emberrel bármelyik pillanatban bármi megtörténhet. Egyszerűen fogalmazva: sorsunk és jövőnk egyszerre van a mi kezünkben, s egyszerre a Jóisten kezében. Bár mindent megteszünk azért, hogy állapotunk mind a négy említett szinten stabil legyen, számolni kell vele, hogy egyszer csak beúszik a „fekete hattyú”, és minden kifordul a sarkaiból.

Mi hát a teendő? Elsősorban az, hogy bármi történik velünk, azonnal gondoljuk végig: miben vagyunk mi felelősek és mi történt teljesen váratlanul? Az új helyzetben pedig elemezzük azt is, mit kell újra megterveznünk, mit kell teljesen elengednünk, s mi az, amit meg tudunk tartani a múlt eredményeiből és megoldásaiból. Egyet nem szabad tennünk: kétségbeesve és tehetetlenül várni a következő csapást.

Az, hogy bármi megtörténhet, bármikor beúszhat a „fekete hattyú”, természetes. Így az a dolgunk, hogy amennyire lehet, lélekben készüljünk fel az eljövetelére, és az új helyzethez a lehető legjobban igazodjunk. Még pontosabban: a legjobbat hozzuk ki belőle.

Nem kétségbeesni, hanem kreatívan alkalmazkodni: ez a „fekete hattyú”-jelenség valódi megoldása!

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Ma már egyre többen szembesülnek azzal, hogy milyen nehéz minőségi tartalmat keresni és találni az interneten. Különösen az idősebbek szenvednek ettől, hiszen ők – néhány kivételtől eltekintve – szinte elvesznek a felesleges és haszontalan információk özönében. Mit tehetünk?

Egy kis internettörténelem…

Az 1980-as évek elején, amikor az internet már kijött a „laboratóriumból”, és néhány elszánt egyetemi kutató elkezdte rendszeresen használni, már megkezdődött a gondolkodás a világháló jövőjéről és lehetséges problémáiról.

Az első keresőprogramok megszületése az 1990-es évek elején történt, így a világnak tíz éve lett volna arra, hogy kitalálja, hogyan élvezzen prioritást a minőségi tartalom: a minőségi filmművészet és zene, a tudomány különféle platformjai, a kortárs vagy történetileg értékes képzőművészet, az igényes oknyomozó újságírás. Ez azonban elmaradt. A gond igazából a 2000-es évek elejétől vált válsággá, amikor a szélessávú internet elterjedésével mindenkihez eljutott az olcsó internetezési lehetőség, s ezzel együtt a felhasználók „kiléptek az árnyékból”. Passzív olvasókból és levelezőkből aktív tartalomteremtőkké váltak.

A 2000-es évek első évtizedében elindultak a nagy közösségi oldalak, amelyeken milliószámra születnek posztok, topikok, kommentek, blogok. A tartalomteremtés azt is jelenti, hogy az ember a maga készítette fotókat és videókat is tömegesen felteszi az internetre: legyen az egy rosszul sikerült selfie, egy kevés zenei tudással eljátszott sláger vagy a kedvenc kismacskánkról szóló videó.

„Anything goes” – ahogy az amerikai kifejezés mondja: minden megy, és minden egymásra hányva található meg az interneten, mint egy sajátos virtuális szeméttelepen. Egyre nehezebb minőségi tartalmat keresni és találni – különösen az idősebbek szenvednek ettől. Hiszen ők – néhány kivételtől eltekintve – szinte elvesznek a felesleges és haszontalan információk özönében.

A helyzet valóban rendkívül nehéz. Az 1949-ben született amerikai elemző, Martin Gurri szerint a 2000-es évek elején minden esztendőben nagyjából annyi információ látott napvilágot (túlnyomó többségében a világhálón), mint amennyi az emberiség egész addigi történetében. És ennek a 99%-a felesleges információ – tehetjük hozzá mi, akik igyekszünk a virtuális világban minőségi tartalomhoz jutni. Mi hát a teendő?  

Tanuljunk meg keresni a világhálón!

Azt gondolom, hogy amennyire technikai tekintetben sokszor elveszettnek érezheti magát az idősebb generáció – mivel gyakorlatilag félévente új eszközök használatával kell megismerkednünk -, annyira tudunk alapozni arra a kristályos intelligenciára, amely idős korunkkal egyre növekszik bennünk. Ez a kristályos intelligencia pontosan tudja azt, hogy a már meglévő tapasztalatokra kell hagyatkoznunk: virtuális utazásainkat az ismeretlenbe ismert pontokról kell elkezdeni. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Amennyiben egy jó filmet szeretnénk megnézni az interneten, célszerű onnan elindulnunk, hogy melyik rendező az, akinek az életművéből már sok jó filmet láttunk? Ezek után sokkal kisebb az esélye annak, hogy „belehúzunk”, és rosszul töltjük az esténket. Ha mégis bizonytalanok vagyunk, írjuk be a rendező vagy a film címét a keresőbe (ma már az emberek túlnyomó többsége a Google-t használja), és keressünk róla minőségi filmkritikát.

A minőségi filmkritika nem az, ami két bekezdésben összefoglalja a filmet, és nem is az, hogy a film közösségi médiaoldalát megtalálva az emberek elmondják érzéseiket vagy gondolattöredékeiket a film kapcsán. A minőségi elemzés az, amelyben a filmkritikus – aki legalább egy médiaszakot elvégzett egy egyetemen – komplex elemzést ad, a narrációtól a vágástechnikáig, s a filmet egy történeti kontextusba helyezi, más filmekkel összekapcsolva. Ezek a minőségi kritikák arra is jók, hogy más filmekhez is kedvet kaphatunk, s így a minőségi kikapcsolódásra nagyobb az esély.

Útmutató a minőségi tartalmat keresőknek

A filmkeresés természetesen csak egy példa volt, amolyan kicsinyítő tükör, amiben minden látszik. Voltaképpen ugyanúgy kell eljárnunk, ha egy betegség kapcsán szeretnénk információkhoz jutni. A gyűjtőoldalak helyett meg kell keresnünk az olyan, szakemberek által írt oldalakat, ahol a betegség kutatói hosszabban, részletesebben nyilvánulnak meg.

Természetesen az is lehetséges, hogy egy olyan téma érdekel bennünket, amiről semmit nem tudunk, ilyenkor segíthetnek minket a Google-keresések, hogy egyáltalán tudjuk, mit, milyen minőségi tartalmat kell tovább keresnünk.

Nem feltétlenül az első találat a legjobb!

Azt is látni kell, hogy a keresőprogramok találatai nem fontossági sorrendben jönnek ki! Talán éppen ez a legnagyobb probléma, és ezt kellett volna előre megoldani az internet születése és elterjedése közötti időszakban, de ez sajnos elmaradt.

A keresési eredmények ugyanis szponzorációs folyamatok eredményei is. Ha egy cég vagy vállalkozó azt szeretné, hogy előrébb kerüljön a keresőben, akkor fizet érte, s ő lesz az első találat, vagy legalább az első oldalon szerepel. Ezért néhány keresőprogram szinte teljesen használhatatlan: akkora az üzleti érdek, hogy a találatok nagyrésze már semmit sem ér.

Sajnos az utóbbi időben a legnagyobb és legismertebb keresőn is megjelent az a szokás, hogy az egyre színvonalasabb translate-programok lefordítják a találatokat. Mivel egyes vállalkozások ezért sokat fizetnek, hiszen ezzel is előre kerülnek a találati listán. Így jöhet létre az a helyzet, hogy keresünk egy témára, és az első találati oldalon felbukkan előttünk 10 olyan oldal, amelyre rákattintva kiderül, hogy mindegyik egy-egy angol vagy német oldal nem túl jó minőségű fordítása.

A kulcsszó: tudatos keresés

Mindezek alapján nagyon fontos, hogy a kereséseink tudatosak legyenek, és minden témában elsősorban a megbízható magyar forrást keressük. Kivétel természetesen az, ha jól beszélünk idegen nyelveket, s akkor azon a nyelven tudunk keresni szintén minőségi, szakemberek által írt anyagokat.

Az internet világa mára ott tart, hogy a minőségi tartalom szinte megtalálhatatlan, s mindent eláraszt a féligazságok és felületességek özöne. Ahogy József Attila fogalmazott: a „meg nem gondolt gondolatok” áradata. Ez a cikk azért született, hogy útmutatót adjon a minőségi tartalmat keresőknek.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője

Akár a lakásból sem kell kimozdulni

A COVID idején az Egyesült Államokban néhány interneten keresztül is végezhető munkakör rendkívül népszerűvé vált. Ilyen volt például az úgynevezett bejegyzett táv-egészségügyi nővér, amelyhez minden olyan iskolát el kell végezni, mint a valódi nővérnek. A virtuális nővér a nap 24 órájában a saját lakásában, a számítógép előtt ülve segítséget hívott, ha kellett, konzultált a beteggel, tanácsokat adott, vagy a problémákat megfelelően összegezve továbbította az orvosnak. Sokszor az is nagyon jó volt, hogy a beteg félórát csak beszélgetett a nővérkével, s örömét-bánatát el tudta mondani neki. Alábbi cikkünkben összeszedtük azt, hogy Magyarországon milyen munkákat lehet végezni 50 év felett, amelyekhez ki sem kell mozdulnunk a lakásból, elég hozzá egy jó laptop és egy telefon.

Ügyfélszolgálati asszisztens

Ahhoz, hogy egy cég szolgáltatásairól, egy kulturális vagy oktatási intézmény programjairól, vagy egy akár áruház árairól és akcióiról felvilágosítást adjunk, egyáltalán nem szükséges az irodában dolgoznunk, amelynek fűtését a cégnek kell állnia. Akár a nap 24 órájában, home-office-ban is rendelkezésre tudunk állni otthoni ügyfélszolgálatként is, azonnal és pontosan válaszolva a felmerülő kérdésekre.

Virtuális portás

Ahhoz, hogy fogadjuk a céghez jövő hívásokat, és át tudjuk azokat kapcsolni a kívánt mellékekre, szintén nem szükséges a cég irodájában ülni. Ahhoz sem, hogy üzeneteket át tudjunk adni a hívott dolgozóknak, hiszen ezeket telefonunkkal vagy laptopunkkal is meg tudjuk oldani. Egy virtuális portás otthon ülve még nyilvántartásokat is vezethet, s közben nem kopogtatják ablakát érdeklődő, s így munkájából kizökkentő látogatók, és nem kell őriznie a cég területét sem.

Tanító – korrepetáló

Ha rendelkezünk tanítói vagy tanári diplomával, a szakunkhoz tartozó diákokat az interneten keresztül is tudjuk tanítani vagy korrepetálni, és az elküldött házi feladataikat és dolgozataikat is ki tudjuk javítani. Ez a megoldás sokszor a diáknak is könnyebb, hiszen nem kell feleslegesen utaznia sok megállót, s a szülők is nyugodtabbak, hogy otthonról tanul a gyermek.

Dada, családi segítő

Számos, gyermekét egyedül nevelő édesanya és édesapa szorul arra, hogy a gyermekkel mások is foglalkozzanak. Kikérdezzék a leckét, vagy ha a gyermek egyedül van otthon, és gyorsan segítségre szorul, legyen egy telefonszám, amelyet bármikor elérve segítséget kaphatnak. A virtuális dadák még beszélgetnek vagy játszanak is az interneten keresztül a gyerekekkel, vagy akár – ha arra van szükség – mesélnek neki, míg a szülők esti munkáikat végzik.

Önkéntes segélyvonalak

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vagy szenvedélybetegek számára rengeteg olyan ingyenes segélyvonal van, amelyeknél mi magunk is dolgozhatunk anélkül, hogy be kellene járnunk az irodába. Amennyiben rendelkezünk megfelelő végzettséggel, még lelki tanácsadók is lehetünk, hasznosítva a szakmai tudást és az élettapasztalatot.

Korrektor

Ha jól tudunk helyesen írni, vállalhatunk korrektori munkát is, internetes lapoknál vagy honlapoknál is. Ugyanígy vállalhatjuk szakdolgozatok, illetve egyéb egyetemi dolgozatok stiláris vagy helyesírási javítását is. Sőt, ha értünk a témához, a dolgozatok elkészítéséhez hasznos szakmai tanácsokat is adhatunk. Ezekhez sem kell kimozdulnunk, elég, ha van egy jó számítógépünk és egy messenger-kapcsolatunk.

Könyvelő

Amennyiben rendelkezünk megfelelő végzettséggel, az ősz óta erősen megnövekedett vállalkozói vagy céges számlakezelést segítve elindíthatunk egy könyvelési vállalkozást is. Ehhez egyáltalán nem kell kimozdulnunk, sőt: a továbbképzések egy része is elérhető on-line.

Honlap vagy videócsatorna-szerkesztés

A szenior akadémiákon – több helyszínen is – tanítanak honlapszerkesztést vagy videószerkesztést. Amennyiben egy-egy ilyen tanfolyamot elvégeztünk, elindíthatunk egy saját honlapot, vagy akár egy youtube-csatornát, amely kellő érdeklődés után fizetőssé tud válni, rendszeres bevételhez juttatva minket. Csak arra kell vigyáznunk, hogy ezek bevétele is adóköteles.

Adatrögzítő asszisztens

Számos cég szakmai tevékenységéhez szükség van adatrögzítők munkájára. Ezek lehetnek közvélemény- vagy piackutatások, felnőttképzési adatrögzítések, de akár a telefonos vagy élőben érdeklődők kérdéseinek és panaszainak csoportosításai. Ezeket a munkákat az ember otthonról is el tudja látni, csak ismerni kell a megfelelő számítógépes felületeket és azok kezelését.

Értékesítő munkatárs

Számos területen, leginkább a kiskereskedelemben, de az egészségügyben is gyakran keresnek a cégek olyan értékesítőket, akik szakmai tapasztalattal, jól kommunikálva tudnak rábeszélni telefonon vagy interneten keresztül embereket a nekik is előnyös vásárlásra. Itt általában jutalékrendszer működik, tehát ha az ember több embernek ad el, magasabbra kerül a fizetési skálán.

Ezeket a lehetőségeket látva nagyon fontos, hogy mindannyian megértsük: akkor sem vagyunk megoldások híján, ha életünk nagy részét egy betegség vagy éppen mások ápolása miatt otthon kell töltenünk. Meg kell találnunk a nekünk legjobb megoldást ezen körülmények között is.

Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője